Vetés és Aratás, 1983 (16. évfolyam, 1-4. szám)
1983 / 2. szám
NÖVEKEDJETEK AZ ISMERETBEN! Gondolatok az Efézusi levélről (18) A 18. vers a görögben a hi na = hogy kötőszóval kezdődik, ami jelzi az ima második kérésének kezdetét: »hogy képesek legyetek megérteni minden szenttel együtt«. Láthattuk az előző versekből, hogy ennek a megértésnek három előfeltétele van: 1. Megerősödni a Szent Szellem által a belső emberben. 2. Krisztusnak hit által lakozást (azaz állandó tartózkodást) kell venni a szívben. 3. A szeretetben meg kell gyökerezni és meg kell alapozódni. A meggyökerezés és alapozódás folyamatos annak életében, akinek Krisztus lakozik a szívében. Ehhez mi annyiban járulhatunk hozzá, hogy engedjük kitakarítani szívünkből mindazt, ami Neki ellenáll, ami akadályozza a Vele való közösséget. Az Újszövetségben a »gyökér« mindig a növekedéssel és gyümölcsterméssel van összekapcsolva. »Mivel nem volt gyökerük, kiszáradtak« (Mt 13,6). »Minden rossznak gyökere a pénz szerelme« (lTim 6,10), stb. Talajnak nem a hitet vagy a reménységet jelöli meg Pál, hanem a szeretetet. »A minden szenttel együtt« utal arra a tényre is, hogy az Egyház földi szétszakadóttságában is »egy test«, és a különböző tagoknak adott ajándékokkal mindenkinek élni kell. így juthat csak egyre közelebb a teljes megértéshez. Azt gondolhatnánk, hogy nincs annál nagyobb dolog egy ember életében, mintha Krisztus hit által a szívében lakozik. Igen, ez nagy dolog. A kegyelemnek át kell hatnia a szívet, mert ez az első és elengedhetetlen feltétele a második kérés megvalósulásának. Mit kell megérteni és tudni? (Ez már nem a szív, hanem az értelem dolga!) »Mi az igazi szélesség és hosszúság, magasság és mélység?« A Károli szöveg dőlt betűkkel hozzáteszi: »az Isten jóvoltának«. Az új protestáns fordítás pedig az »igazi« szót. Egyik sincs a görög szövegben. A magyarázók véleménye megoszlik e kérdésben. Sokan állítják, hogy ez Krisztus szeretetére vonatkozik, mások szerint Isten szeretetére. Én úgy gondolom, hogy ez Isten teljességére vonatkozik. Az első fejezet végén láthattuk, hogy az Egyház végső elnevezése nem a Test, hanem a teljesség. A világmindenség hiánya KRISZTUS. О Isten teljessége (Plérómája), aki minden hiányt be tud tölteni. Mi pedig, az Ő Testének tagjai, »az Ő teljessége« vagyunk (Ef 1,23). E feladat ellátására csak úgy leszünk képesek, ha megismerjük: »Krisztusnak minden ismeretet meghaladó szeretetét« (19.v.). Minden a pléróma, a teljesség felé, a teljes kibontakozás megvalósulása felé halad. Először Krisztus, akiben Isten egész teljessége lakozott testileg (Kol 2,9). Ő a lencse gyújtópontja. Azután az Ő Teste, a Gyülekezet, amely a Krisztus teljessége (Kol 2,10). Majd a világmindenség teljességre jutása. Hogy ez hogyan fog megvalósulni, emberi elme fel nem foghatja. Még a saját teljességre jutásunk is nagy titok előttünk. Amikor már nem marad semmi betöltetlenül, mert minden Urunk lábai alá vettetett, akkor jut teljességre a megváltás. Akkor adja át a kész művet az Atyának, hogy Isten legyen azután minden mindenekben (lKor 15,23-28). Ez nem egyszerre, hirtelen valósul meg. Ez folyamat, ez történés »dicsőségről dicsőségre« (2Kor 3,18). Ebben a feladatban lesz első helyen Krisztus munkatársa az Ekklésia, mint Isten dicsőségének hordozója. És ez a harmadik kérés ebben az imában: »hogy teljességre jussatok, az Isten mindent átfogó teljességéig« (19.V.). : Ha megvizsgáljuk a teljes írásban a »szélesség és hosszúság, magasság és mélység« szavak előfordulásait, érdekes megállapításokat tehetünk. Nem áll módunkban ezt itt 59
