Vetés és Aratás, 1983 (16. évfolyam, 1-4. szám)
1983 / 2. szám
Az érzéki és a szellemi test 1 Kor 15,44-ben Pál azt mondja: »Elvettetik érzéki test, feltámasztatik szellemi test.« Az első kifejezés az emberi testre vonatkozik úgy, ahogy a világra jön. A második ugyanarra a testre, amikor a halálból feltámad. Tanulmányozni fogjuk ezt a két szót: érzéki és szellemi. Az »érzéki« (természetes) szó görög eredetije az emberi lélekre vonatkozott. A »szellemi« az ember szelleméről szóló kifejezésből ered. Az emberi lény három részből áll. A fizikai testével együtt jár a világról való tudata. Ebben a testben lévő öt érzékszerv a külvilágról kap érzéki benyomásokat. Leikével együtt jár az öntudat. Tudja, hogy ő személyiség. Szellemével együtt Isten-tudata van. Képessé lesz tudni, hogy van Isten és imádni ezt az Istent, mikor a bűnben halott szelleme megelevenedik a Szent Szellem munkálkodása által. A test a halál előtt természetes vagy »lelki« test. Vagyis úgy van alkotva, hogy tevékenységének legnagyobb része az egyén földi tapasztalataival foglalkozik, embertársához, munkájához, szórakozásához, önmagához való alkalmazkodásával. Ugyanekkor az emberi szellem is munkálkodik és képessé teszi az embert arra, hogy beleilleszkedjék az őt körülvevő vallásos környezetbe. Ha pogány, bálványokat imád és a bálvány templomának szertartásaiban vesz részt. Ha Isten üdvözítő munkájának következtében emberi szelleme megelevenedik a Szent Szellem által, képessé lesz Istent imádni és az Úr Jézus szolgálatában részt venni. De az életének kisebb részét teszi ki, mint a lélek tevékenységével kitöltött rész. Mégis ez a döntő tényező. A szellemi élet típusa határozza meg a lelki élet minőségét. így mostani testünk természeti test, amelyből a szellemi élet nem hiányzik, ahol nem kisebb helyet foglal el, de mégis kevesebb időt és energiát vesz igénybe, és ahol a Füle Lajos: Fényjáték A napraforgók nem egymásra néznek, egész valójuk feltárják a fénynek, mert fényre vágynak és a fényből élnek. Nem a virág, a fény tehát a lényeg; a napraforgók nem egymásra néznek. De jó, hogy tőlük tanulni lehet még! Elnézem őket, én is így szeretnék . . . (Ref. Lapja 1983/5) lelki élet van leginkább előtérben az utóbbi két meghatározás szerint. A feltámadási test szellemi test lesz. Ezen nem azt értjük, hogy valami megfoghatatlan, gőzszerű, illuzórikus anyagból fog állni. Olyan test lesz, amelyben az ember szellemi élete lesz túlsúlyban. Ez azt jelenti, hogy az egyén legnagyobbrészt Isten dolgaival lesz elfoglalva, az Ő imádatával, a Vele való közösséggel, az Ő szolgálatával, míg a lelki élet sokkal kisebb mértékben fogja az embert elfoglalni. Ahogy az ének mondja: »Örök éltem sem lesz elég, zengnem az ő dicséretét.« Ez a szellem által uralt test ugyanaz a test lesz, mely most a miénk, azonosságára nézve, de meg fog változni összetételére és életelveire nézve. Húsból és csontokból álló test lesz, a tapintás fizikai érzékével tapintható test, hiszen a tanítványok megérinthették a mi Urunk feltámadott testét, hogy kinyomozhassák, vajon húsból és csontokból áll-e csakugyan, ahogy az Úr mondotta (Lk 24,39. ÍJn 1,1). Ebben a testben nem lesz vér, és mivel mai testünk élete a vérben van, ebből az következik, hogy a feltámadott testet új életkedv fogja éltetni. Feltámadott testünk olyan lesz, mint a mi Urunké (Fii 3,20-21). 58
