Vetés és Aratás, 1983 (16. évfolyam, 1-4. szám)
1983 / 4. szám
Az Újszövetséget a négy evangélium nyitja meg, amelyek Jézus Krisztus életét mutatják be nekünk, mindegyik más-más szemszögből. Máté bemutatja a megígért Királyt, Márk a hatalommal teljes Szolgát, Lukács a tökéletes Embert és János az Isten Fiát. Tudósítanak születéséről, tanításáról, szenvedéséről, haláláról, feltámadásáról és megdicsőüléséről. Az Apostolok Cselekedeteiben megismerjük az evangélium diadalmenetét ebben a világban , az első keresztyének bizonyságtevő útj ait és Pál apostol életét. A Római levéltől Júdás leveléig találjuk a különböző gyülekezetekhez vagy személyekhez intézett leveleket. Ezek a levelek Krisztus Gyülekezetére és a keresztyén hitre vonatkozó nagy igazságokat hirdetik, továbbá gyakorlati útmutatásokat adnak a keresztyén életvitelre. A Jelenések könyve bepillantást enged a jövőbe. Hírt ad a mennyben, a földön és a pokolban bekövetkezendő hatalmas eseményekről és Krisztus teljes és örök diadaláról. A 2 tanfolyam egy kötetben DM 5,50 vagy US $ 3,- önköltségi áron megrendelhető. BIBLIAI FOGALMAK MAGYARÁZATA KEGYESSÉG, JÁMBORSÁG (eusebein, eusebés, eusebeia) Az ÓSZ-ben a »kegyes, jámbor« kifejezés számára használt »tamim« szó, amely az lMóz-ben mindössze kétszer fordul elő, annyit jelent, mint egész, tökéletes. Isten így szólt Ábrahámhoz az lMóz 17,1-ben: »Én a mindenható Isten vagyok, járj énelóttem, és légy tökéletes (egész).« Nőéről ezt olvassuk az lMóz 6,9-ben: »Nőé igaz, tökéletes (egész) férfi volt a kortársai között, Istennel járt Noé.« Egyébként ez a szó az ÓSZ többi könyvében még többször előfordul. Ehhez csatlakozik még egy másik szó: »jasar« (= egyenes, igaz). Ez a két szó együtt megközelítően azt fejezi ki, amit az ÚSZ a »kegyes, jámbor« szóval jelöl: eusebés = telve istenfélelemmel és kegyességgel, eusebeia = kegyesség, istenfélelem, tisztesség, és eusebein = kegyességgel teljesen cselekedni vagy élni. Ezt a kifejezést a Csel 3,12; 10,2.7; 2Pét 1,3.6-7; 2,9; 3,11 verseken kívül csak az ún. pásztorlevelekben (1 és 2Tim, Tit) találjuk. Közvetlen kapcsolatban áll a tisztesség fogalmával (semnotés). Ez utóbbi az emberek felé tanúsított tiszteletet keltő viselkedést jelöli, amíg a kegyesség az Isten iránti alázatos magatartást. Ez a hitetlenek számára érthetetlen, s ezért a kegyesség titok, a Gyülekezetben azonban elismerten nagy dolog. lTim 3,16: »Valóban nagy a kegyességnek ez a titka: (Isten) megjelent testben, megigazíttatott szellemben, meglátták az angyalok, hirdették a nemzetek (pogányok) között, hittek benne a világon, felvitetett dicsőségben.« Ezen a helyen talán egy megszövegezett őskeresztyén hitvallással van dolgunk. A hitnek és az igazság megismerésének, ha helyesek, a kegyesség szerint valóknak kell lenniök (Tit 1,1). így jutunk a kegyesség szerinti egészséges tanításhoz (lTim 6,3). Ehhez azonban hozzá kell járulnia a kegyességgel teljes életvitelnek (lTim 2,2), amelyhez szent gyakorlás (lTim 4,7) és komoly törekvés szükséges (lTim 6,11). A valódi kegyességben, azaz istenfélelemben és alázatosságban élt élet áldott élet; mert a kegyesség mindenre hasznos, és megvan benne a jelen és a jövendő élet ígérete (lTim 4,8). Amikor az ÓSZ-ben »kegyes« Istenről van szó, akkor ez az Ő egyenességére utal: »Hűséges Isten, és nem csalárd; igaz és egyenes 0« (5Móz 32,4). »Jó és igaz (egyenes) az Úr« (Zsolt 25,8). »A tökéleteshez tökéletes (egyenes) vagy« (Zsolt 18,26). »Hirdessétek, hogy igazságos (egyenes) az Úr« (Zsolt 92,16). 125
