Vetés és Aratás, 1982 (15. évfolyam, 1-4. szám)

1982 / 4. szám

AZ UR ISMERETE Nagy különbség van ismeret és ismeret közt. Mindenekelőtt tudnunk kell azt, hogy az üdvösségre el lehet jutni hit által, minden különösebb ismeret nélkül is. Mert hiába van bizonyos ismerete az em­bernek Isten dolgai felől, ha nincsen hite. Viszont ahhoz, hogy mi a hivő életünkben helyesen járjunk el Isten akarata szerint, hogy hasznos és áldásos életet élhessünk, föltétlenül szükséges az Isten szerint való bölcsesség és ismeret. Az üdvösség elnye­rését olyan egyszerűvé tette Isten, hogy bárki elfogadhassa azt hit által. Aki vi­szont hisz, meggyőződhet róla, hogy Isten mindig igazat mond. Az ismeretnek egyik gyakorlati lépcsőfo­ka az, hogy hallok valakiről vagy valami­ről valamit. Bibliai viszonylatban hallunk Istenről, Jézus Krisztusról, bibliai igazsá­gokról, akkor - ha el nem felejtem - hal­lásból már ismerem. Ha ezeket csak elhi­szem csupán, ez annyit jelent, hogy igaz­nak tartom a hallottakat, de az egész nem érdekel különösképpen. Ez csak a tudá­sunkat, a fejünket tágítja. Ha valakit ko­molyabban érdekelnek a hallott dolgok, akár Biblia, akár világi dolgok, akkor elolvassa vagy olvasgatja a Szentírást, vagy azokat a szakkönyveket, amelyek azokról a dolgokról szólnak. Ez a tanulás által szerzett ismeret. így szereznek képe­sítést az emberek egy-egy szakmára, akár szellemi, akár ipari szakma legyen is az. Vannak, akik így szereznek maguknak teológiai képzettséget is. De az ilyen ismerettel, élő hit nélkül csak szakmunká­sok lesznek a Biblia magyarázói, de nem Isten megbízott eszközei, szolgái; vagy pedig jól képzett elméleti keresztyénekké válnak. Az igazi ismeret és valóság az, amikor valaki átéli, megtapasztalja a saját életében a tanultak igazságát. Például mi kellemesen fűtött szobában beszélgethe­tünk arról, hogy milyen lehet az északi sarkon az 50-60 fokos hideg. Vagy pedig kellemes, hűs levegőn beszélgethetünk a déli földrész 50-60 fokos melegéről, de közben fogalmunk sincs arról, hogyan érezheti magát az ember olyan körülmé­nyek között. Vagy pedig, ha valaki soha nem volt beteg, nem érzett kínokat, nem tudja, hogyan szenvedhet egy súlyos be­teg ember. Pál apostol nagyon sok szenvedésen ment át, mégis mindig arra vágyott, hogy meg­ismerje az Úr Jézus szenvedéseit, vagyis hogy megtapasztalja, hogyan viselte az Úr Jézus az őt ért szenvedést. Mi az, ami neki szenvedést okozott? És hogy milyen az igazi halálra szánt élet Isten országa érdekében, hogy mindenben az Atya aka­rata valósuljon meg. Ez Isten ismeretének földi viszonylatban a legmagasabb fokú iskolája. Ebben megtanulhatjuk, hogy mit jelent Krisztus gyalázatát hordozni, de azt is, hogy milyen Isten minden emberi ismeretet felülhaladó szeretete és békes­sége. Isten ismeretének betű szerinti, és az egész világra kiterjedő korszaka akkor lesz, amikor az Ige próféciája be fog telje­sedni az ezeréves békeországban. Istennek minden ellensége, aki nem fo­gadta el Jézus Krisztust, Isten ismereté­nek és békességének egyetlen lehetősé­gét, ítélet alá kerül, és Isten eltörli őket a föld színéről. Azok pedig, akik elfogadták Jézus Krisztust, meg fogják ismerni Isten­nek azt a mérhetetlen dicsőségét, amellyel uralkodik az egész világ felett. Ebben a korszakban valósul meg az úri imádság­nak az a kérése is, hogy »Jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod úgy a földön, mint a mennyben.« Ez a megvál­tottak életében már megvalósult. De az egész földön csak akkor valósul meg, ha Jézus Krisztus átveszi az uralmat. Akkor megszűnik az ellenségeskedés, Isten és az ember megbékél egymással. Ember em­ber ellen és nép népre többé fegyvert nem emel, hadakozást többé nem tanul. így 108

Next

/
Oldalképek
Tartalom