Vetés és Aratás, 1982 (15. évfolyam, 1-4. szám)
1982 / 4. szám
AZ UR ISMERETE Nagy különbség van ismeret és ismeret közt. Mindenekelőtt tudnunk kell azt, hogy az üdvösségre el lehet jutni hit által, minden különösebb ismeret nélkül is. Mert hiába van bizonyos ismerete az embernek Isten dolgai felől, ha nincsen hite. Viszont ahhoz, hogy mi a hivő életünkben helyesen járjunk el Isten akarata szerint, hogy hasznos és áldásos életet élhessünk, föltétlenül szükséges az Isten szerint való bölcsesség és ismeret. Az üdvösség elnyerését olyan egyszerűvé tette Isten, hogy bárki elfogadhassa azt hit által. Aki viszont hisz, meggyőződhet róla, hogy Isten mindig igazat mond. Az ismeretnek egyik gyakorlati lépcsőfoka az, hogy hallok valakiről vagy valamiről valamit. Bibliai viszonylatban hallunk Istenről, Jézus Krisztusról, bibliai igazságokról, akkor - ha el nem felejtem - hallásból már ismerem. Ha ezeket csak elhiszem csupán, ez annyit jelent, hogy igaznak tartom a hallottakat, de az egész nem érdekel különösképpen. Ez csak a tudásunkat, a fejünket tágítja. Ha valakit komolyabban érdekelnek a hallott dolgok, akár Biblia, akár világi dolgok, akkor elolvassa vagy olvasgatja a Szentírást, vagy azokat a szakkönyveket, amelyek azokról a dolgokról szólnak. Ez a tanulás által szerzett ismeret. így szereznek képesítést az emberek egy-egy szakmára, akár szellemi, akár ipari szakma legyen is az. Vannak, akik így szereznek maguknak teológiai képzettséget is. De az ilyen ismerettel, élő hit nélkül csak szakmunkások lesznek a Biblia magyarázói, de nem Isten megbízott eszközei, szolgái; vagy pedig jól képzett elméleti keresztyénekké válnak. Az igazi ismeret és valóság az, amikor valaki átéli, megtapasztalja a saját életében a tanultak igazságát. Például mi kellemesen fűtött szobában beszélgethetünk arról, hogy milyen lehet az északi sarkon az 50-60 fokos hideg. Vagy pedig kellemes, hűs levegőn beszélgethetünk a déli földrész 50-60 fokos melegéről, de közben fogalmunk sincs arról, hogyan érezheti magát az ember olyan körülmények között. Vagy pedig, ha valaki soha nem volt beteg, nem érzett kínokat, nem tudja, hogyan szenvedhet egy súlyos beteg ember. Pál apostol nagyon sok szenvedésen ment át, mégis mindig arra vágyott, hogy megismerje az Úr Jézus szenvedéseit, vagyis hogy megtapasztalja, hogyan viselte az Úr Jézus az őt ért szenvedést. Mi az, ami neki szenvedést okozott? És hogy milyen az igazi halálra szánt élet Isten országa érdekében, hogy mindenben az Atya akarata valósuljon meg. Ez Isten ismeretének földi viszonylatban a legmagasabb fokú iskolája. Ebben megtanulhatjuk, hogy mit jelent Krisztus gyalázatát hordozni, de azt is, hogy milyen Isten minden emberi ismeretet felülhaladó szeretete és békessége. Isten ismeretének betű szerinti, és az egész világra kiterjedő korszaka akkor lesz, amikor az Ige próféciája be fog teljesedni az ezeréves békeországban. Istennek minden ellensége, aki nem fogadta el Jézus Krisztust, Isten ismeretének és békességének egyetlen lehetőségét, ítélet alá kerül, és Isten eltörli őket a föld színéről. Azok pedig, akik elfogadták Jézus Krisztust, meg fogják ismerni Istennek azt a mérhetetlen dicsőségét, amellyel uralkodik az egész világ felett. Ebben a korszakban valósul meg az úri imádságnak az a kérése is, hogy »Jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod úgy a földön, mint a mennyben.« Ez a megváltottak életében már megvalósult. De az egész földön csak akkor valósul meg, ha Jézus Krisztus átveszi az uralmat. Akkor megszűnik az ellenségeskedés, Isten és az ember megbékél egymással. Ember ember ellen és nép népre többé fegyvert nem emel, hadakozást többé nem tanul. így 108
