Vetés és Aratás, 1981 (14. évfolyam, 1-4. szám)
1981 / 3. szám
Felszólítás az adakozásra Hajónak látja a király, adasson nekem leveleket, . . . hogy adjon nekem fát (Neh 2,7.8). Titusz, önként ment el hozzátok . . . ebben az adománygyűjtésben (2Kor 8,16-21). A hét elsőnapján mindenegyikőtök tegye félre és gyűjtse össze azt, ami telik tőle (lKor 16,2). Menjenek előre hozzátok, és készítsék elő a már megígért adományokat (2Kor 9,5). A felszólító magatartása Nem mintha az ajándékot kívánnám, hanem azt kívánom, hogy bőségesen kamatozzék a ti javatokra (Fii 4,17). Senkinek ezüstjét, aranyát vagy ruháját nem kívántam (Csel 20,33). Megtanultam, hogy körülményeim között elégedett legyek (Fii 4,11). Az adakozó magatartása Böjtölök kétszer egy héten, tizedet adok mindenből, amit szerzek (Lk 18,12). Jaj nektek, . . . mert tizedet adtok a mentából, de elhagyjátok azt, ami a törvényben ezeknél súlyosabb (Mt 23,23). Először önmagukat adták az Úrnak, és aztán nekünk, az Isten akaratából (2Kor 8,5). A jókedvű adakozót szereti az Isten (2Kor 9,7). BIBLIAI SZIMBÓLUM Föld (ország) = Izráel a többi néppel szemben Míg a világ népeit gyakran tenger néven jelöli az írás, addig Izráelt »a föld«-nek nevezi. Ezért olvassuk sokszor az »Izráel földje« és »Júda földje« elnevezést. Mindenesetre a föld szó, ha egyedül áll és semmi másra nem vonatkozik, mindig Izráelt, ill. Kánaánt jelenti (Hős 1,2; 4,1; Jóéi 1,2; 2,1), amelyet ezért Isten gyakran »az én földem«-nek nevez. Ezért a harmadik teremtési nap, amelyen Isten elválasztotta a szárazföldet az összegyűlt vizektől, a tengerektől, prófétai előképe annak a kornak, amikor Izráelt kiválasztotta a népek közül, mint ahogy a teremtés hat napja az egész földi történelem prófétai előképe. Hogy csak egy kis szakaszt bontsunk fel az írásból, olvassunk el néhány verset a 37. zsoltárból, amely a földről szól: »Akik az Urat várják, öröklik a földet.« - »A szelídek öröklik a földet, és gyönyörködnek nagy békességben.« - »Akiket Ö megáld, öröklik a földet.« - Az igazak öröklik a földet, és mindvégig rajta lakoznak.« - »Várjad az Urat, őrizd meg az ő útját, és fölmagasztal téged, hogy örököld a földet« (9.11.22.29.34a v.). A Jel 12,12 szerint »jaj!« a földnek és a tengernek, mert az ördög tele van haraggal, mert tudja, hogy az ideje lejáróban van. »Az Úr a kiaszott földet vízforrásokká teszi«, mondja a szent dalnok a Zsolt 107, 35b-ben (v. ö. Ézs 35,7; 41,18), és ezzel prófétai módon jelzi Isten nagy helyreállító gondolatát, amelyet kicsiben már most, végül azonban az egész teremtett világon véghez visz. 84