Vetés és Aratás, 1981 (14. évfolyam, 1-4. szám)
1981 / 3. szám
szinte pontosan négyezer éve mindig újból találkoznak a legjelentősebb hatalmak — a menny és a föld! * Gondolatban évezredeket megyek most vissza - és látok két embert fölfelé menni Mórija hegyére. Hebronból jöttek, Betlehem hegyes vidékén át. Áldozatra készülnek, az egyedülálló Mórija-hegyi áldozatra, amelyen az apa nem kímélte egyetlen fiát (lMóz 22,12; Róm 8, 33). Izsák feláldozásával Ábrahám hitének legsúlyosabb próbáját állja meg. Hisz abban, hogy Isten a halottat is életre keltheti, »éppen ezért őt példaképpen visszanyerte« (lMóz 22; Zsid 11,19). Azóta a hegy neve, amelyen most állok, és a környező hegyes vidék »Mórija«, »Isten-látás« hegye (lMóz 22,14), vagy »A hegy, ahol az Úr lát«. * Most szellemben egy angyalt látok. A Mórija csúcsán áll, csak mintegy 300 méternyire attól a helytől, ahol állok. Az Úr ítéletének egyik angyala. A hegy csúcsa fölött áll »a föld és ég között, kivont kardja a kezében, amelyet Jeruzsálem ellen emelt fel« (IKrón 21,16). Az ítélet angyala ő, aki Dávidnak a népszámlálás után megjelenik, mert az az Úr ellen való volt. Arauna szérűjén áll, amelyet Dávid később megvásárol és amelyen a bűnbánó király oltárt épít és égőáldozatot mutat be, hogy bűnéért engesztelési nyerjen (IKrón 21,18; 2Sám 24,18.19). Ezzel aztán végérvényesen oltár hellyé lesz Mórija csúcsa, és csak szent folytatása ennek az Ábrahám és Dávid áldozatával megkezdődött folyamatnak, hogy Salamon a Mórija hegyén építi fel templomát, és az égőáldozati oltár éppen azon a helyen áll, amelyen egykor Ábrahám és Dávid áldozatukat bemutatták. »Elkezdte építtetni Salamon az Úr házát Jeruzsálemben, a Mórija hegyén, azon a helyen, amely Dávidnak, az ó atyjának megmutattatok, amelyet készített Dávid a Jebuzeus Ormán szérűjén« (2Krón 3,1). Az a szikla, amelyen mindez történt — tehát Ábrahám égóáldozata és Dávid engesztelőáldozata által megszentelt —, közvetlenül itt van előttem. Ma a mohamedán szikladóm van fölötte. A szikla csúcsát azonban, a dóm kellős közepén, szabadon hagyták, hogy mint a legfontosabb helyet a mecsetben — mindenki eredetiben láthassa. A keresztyénség előtti kor legtiszteletreméltóbb emléke ez a szikla. A szikla szabadon hagyásával a mohamedánok józanabbnak bizonyultak, mint sok keresztyén vallás »szent helyeikkel«, amelyeket — s épp a legszentebbeket — beépítették kápolnákkal, templomokkal, márvány lapokkal, így pl. a szent sír templománál, és Sikemben is a Jákob kútjánál. * Fegyvercsörgést hallok. Dávid indul rohamra katonáival innen csak néhány méternyire a Jebuzeusok vára ellen (2Sám 5, 6—10). Ezért egy falhasadékon át dél felé nézek. Közvetlenül mellettem fekszik a régi Ófel a templomhegy déli lejtőjén, mögötte pedig, még délebbre a Sión hegye, amely valamivel alacsonyabb, mint a templomhegy. Ezért kellett az ősi időkben »Dávid városából« (Sionról) »/ölmenni« a templomhegyre (2Sám 12,18.19). A templom magasabban feküdt, mint a palota. íme, munkások ezrei jönnek, 150.000 kanaánita és 30.000 izraelita, akik részint a templomtéren dolgoznak, nagyrészben azonban szanaszéjjel, el egészen a Libanonig — gyűjtik és szállítják az anyagot az építkezéshez (lKir 5,13- 18). Nagyarányú műveletekkel planírozzák a templomhegy tetejét, hogy alapot teremtsenek Salamon templomépítése számára. Egymást váltva 80.000 kőfaragó vágja a követ a kőbányákban a templomhoz (15. V.). Akkora felületet alakítanak ki, amelyen — egy angol történetíró szerint — elférne Anglia valamennyi katedrálisa. A templom hét év alatt ké75
