Vetés és Aratás, 1980 (13. évfolyam, 1-3. szám)
1980 / 1. szám
Ne szégyelljük Krisztus evangéliumát, mert abban Isten a maga igazságát nyilatkoztatja ki. Az emberiség története kifogyhatatlan példatár annak bizonyítására, mennyi arcátlan, nyilvánvaló hazugságot harsogtak, kürtőitek világgá a hatalmon levők vagy a hatalom ellen lázadók, anélkül hogy legkevésbé is szégyellték volna. De aki igaz mondanivalóval áll az emberek elé, annak miért is kellene szégyenkeznie? Hát még, akire nem is csupán emberi — tehát mindig viszonylagos — igazság hirdetése bízatott, hanem isteni igazságot hirdet. A maga igazságát nyilatkoztatja ki Isten az evangéliumban, ahogyan az emberi bűn fölött ítéletet hajtott végre, de nem emberi igazságszolgáltatás módján, hanem csodálatos isteni irgalom szerint. És nem mítosz, költött hitrege az evangélium, hanem megtörtént valóságról való híradás; hiszen a kereszthalál és a feltámadás történeti tény. Hazugságainkat szégyelljük — mert minden hazugságnak az ördög az atyja —, de ne szégyelljük az igaz evangéliumot! Ne szégyelljük Krisztus evangéliumát sehol, mert egyetemes érvényű üzenet. Pál így vall róla: „Isten ereje az, amellyel minden hivőt üdvözít, elsősorban zsidót, de görögöt is“ (17). A „görög“ itt — rész az egész helyett — általánosságban jelenti az összes többi népet a földkerekségen, a zsidókon kívül. Szól az evangélium elsősorban Izráelnek, mint Isten választott népének, de aztán valamennyi népnek, hiszen Izráel kiválasztása éppen arra irányult, hogy a rajta és a belőle származó Messiáson keresztül az üdvösség a föld széléig terjedjen. Pál hatalommal hirdeti, hogy a vallásosságukban bízó zsidóknak, műveltségükben bízó görögöknek egyaránt csak Jézus által lehet reménységük a kárhozattól való szabadulásra! Ne szégyelljük sehol, hanem valljuk bátran, bármilyen fajú, beállítottságú, műveltségű emberek között az evangéliumot, mert nem személyválogató az Isten, és Jézus Krisztus az egész világ Megváltója! Hívás és küldés És a tizenkettőt magához hívta, hogy őket tanítsa, hogy őket szeresse, mennyek országa felé vezesse, — hogy Vele legyenek, mert Benne Isten Országa elközeígetett. Jó Rá figyelni, semmit se tenni, feszülten várni — jó Vele lenni. És a tizenkettőt messzire küldte, mert lázban hevülve sok beteg jajgat, rabbá igáznak démoni hatalmak. Annyi kéz adni, békülni béna! Sok száj bezárul, mondani néma igazság szavát tiszta szeretetben. Halál árnyától sokak szíve retten, bűn súlya alatt sok lélek remeg . .. Kiküldte őket, hogy szavuk nyomán gyógyuljanak és szabaduljanak és megtérjenek. Ne szégyelljük az evangéliumot, hanem hirdessük hittel, s akkor másokban is hitet ébreszt. „Isten a maga igazságát nyilatkoztatja ki benne hitből hitbe, ahogyan meg van írva: Az igaz ember pedig hitből él.“ Annak ajkán lesz hatalommá — nemcsak dogmatikai tételek szajkózásává —, aki maga is hittel fogadta be az evangéliumot; aki hisz az érte megfeszített és feltámadott Jézus Krisztus megváltó szeretetében, és saját életében megtapasztalta az élő Jézus hatalmát. És aki hittel hirdeti, bizonyos lehet abban, hogy mindig lesz, akiben a hirdetett Ige hitet fakaszt, mert ugyanaz a Szentlélek, aki erőt ad az Ige szólására, meg tudja nyitni a hallgatók szívét. Szégyelljük életünk gyalázatos testi-lelki-szellemi bűneit; szégyelljük gyávaságunkat, mellyel elhallgattuk sokszor a ránk bízott hatalmas üzenetet, de ne szégyelljük Krisztus evangéliumát, hiszen Isten ereje az, amellyel minden hivőt üdvözít. Kérüx 13