Vetés és Aratás, 1979 (12. évfolyam, 2-4. szám)
1979 / 4. szám
Ö szavát halljátok, meg ne keményítsétek szíveteket) és a végső állomást, az üdvösséget („Végezetül eltétetett nékem az igazság koronája, melyet megad nekem azon a napon az Űr" 2Tim 4,8). A két pont között hittel, Istenbe vetett bizalommal járhatjuk utunkat. Naponkénti vezetést kaphatunk az Igéből, segítséget imádság útján. Isten Szelleme elvezérel minden igazságra. S ha ez valakinek kevés? Ahol Isten elhallgat, ott megszólal a Sátán. Kialakul a jóslások, jövendölések sokrétű gyakorlata. Látnokok, jósok feltárják a múlt és jelen titkait. (Kártyavetés, tenyérjóslás, csillagjóslás, ólomöntés, fehér egér, varázsvessző, varázsige, varázsinga stb.) 2. Isten örök tervétől és atyai szeretetétől függetlenül formálni a sorsot. Az ember természetes kívánsága: elérni valami jót, elhárítani valami közeledő bajt. Isten nem hagy válasz nélkül. „Kérjetek, és adatik néktek. — És akármit kértek az én nevemben, én megcselekszem azt“ — hirdeti Jézus (Jn 14,13). — Még a megpróbáltatások is javunkra vannak! Isten gyermekeit minden a végső cél felé segíti. Aki azonban nem hajlandó kimondani: „Legyen meg a Te akaratod“ —, az elszakad Istentől, és magányában az ördög siet segítségére a mágiával. Idetartozik a mágikus ráolvasás, a fétisek, talizmánok és amulettek, varázserejű tárgyak veszélyek elhárítására; például négylevelű lóhere, szerencsemalac, szerencsegomba, patkó, kéményseprő, szerencsefillér. A „fehér mágia“ Isten nevére hivatkozva bibliai igéket, imádságokat alkalmazva űzi jótékonynak szánt praktikáit. A „fekete mágia“ nyíltan dolgozik az ördögök, démonok nevével rontó hatalomként. De mindkettő ördögi tevékenység. 3. Mágikus szellemi uralom gyakorlása mások felett. Az ember általában szeretne hatalomra szert tenni mások felett, akaratát másokra kényszeríteni. Az Úr szava így hangzik: „Ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek! — Ahol az Úrnak Lelke, ott a szabadság!“ (Jn 8,36; 2Kor 3,17). Aki pedig eljutott erre a szabadságra, az ne uralkodni akarjon, hanem szolgálni. A tanítványai lábát mosó Jézus erre mutatott példát. De aki ezt nem akarja, amellé odalép a Sátán és fülébe súgja: én lehetővé teszem, hogy másokon uralkodj, akaratukat leigázd. Ismét feltárul előttünk egy különös, félelmes világ: hipnózis, delejezés, akaratátvitel, távbefolyásolás, stb. A laikus, nem orvosi hipnózisnak rendszerint okkult kapcsolatai vannak. Evangélizáció alkalmával egy asszony lelkibeszégetésben megvallotta, hogy barátnőjével együtt egy férfi befolyása alatt állnak, akinek akaratát minden tekintetben kénytelenek teljesíteni. Mikor az a férfi a varázskönyvet, melyből praktikáit gyakorolta, hajlandó volt átadni a lelkésznek, és azt elégették, az asszony szabaddá lett. 4. Isten kijelentését mellőzve vagy kevesellve feltárni a halál utáni lét titkát, és kapcsolatot keresni a szellemvilággal. A mindenkori ember szükségszerű kérdése: Mi lesz velem, ha meghalok? Mi van „odaát“? Mi történt elköltözött szeretteimmel? Örökre el kell-e szakadnom tőlük? Isten válasza világos. Ő „úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen“ (Jn 3,16). Kettős örökkévalóság van, s a kettő határán ott áll a kereszt. Aki Krisztusban mint Megváltójában hisz, annak örök élete már a földön megkezdődik, s a feltámadásban, új teremtésben éri el dicsőséges kiteljesedését. Aki Krisztust visszautasítja, önmagát zárja ki a kegyelemből, s a megérdemelt ítélet teljesedik be rajta. Földi életünk folyamán hitrejutásunk eszközéül Isten nem a „hazajáró lelkeket“, hanem a hirdetett Igét adta (Lk 16,19-31). Aki pedig túlnani, transzcendens kapcsolatra vágyik, kaphat-e drágább ígéretet, mint a mennyei világ Urának szavát: „Veletek vagyok minden napon a világ végezetéig“ (Mt 28,20). Tragikus és döbbenetes, hogy akinek ez kevés vagy akinek más kell, annak villanásnyi kívánságára máris megnyitja a Sátán a tisztátalan szellemvilág zsilipjeit. Spiritizmus (médiumon keresztül történő „halottidézés“), materializáció (titokzatos tárgyak megjelenése-eltűnése, asztaltáncoltatás, automatikus írás, kísértetjárás) hátborzongató világa tárul itt elénk. Az okkultizmus világában, bármelyik megnyilatkozásra gondolunk is, sátáni kapcsolattal állunk szemben. Mindez Isten szemében utálatos, tehát nem helyeselhető, nem is közömbös — feltétlenül elvetendő! Forrása a Sátán, aki világosság angyalává változtatja magát. A mennyei világ követei helyett spiritizmust és kísértetjárást, például prófécia helyett — jóslást; Szentlélekkel való töltekezés helyett — médiumi képességeket; hivő imádság helyett — mágiát; hit által való gyógyulás helyett — ráolvasást; Krisztussal való közösség helyett— szövetséget az ördöggel; isteni gondviselés, oltalom bizonyossága helyett — babonát. Hogy mennyire bűnnel állunk 94
