Vetés és Aratás, 1979 (12. évfolyam, 2-4. szám)
1979 / 3. szám
FIATALOK LEVELEZNEK halálról, feltámadásról Drága Borikám! Alig tudok írni. Családunkban borzalmas dolog történt. 18 éves öcsémet autó ütötte el és nyomban meghalt. Biztosan emlékszel Pistára, hiszen többször el is ment közétek ifjúsági összejövetelre, és ott olyan öröme volt. Nem is értettem soha, hogy lehet azokat a vallási dolgokat olyan komolyan venni. Anyám alig bírta ki a temetést, a koporsó után akart ugrani, mikor leeresztették. Azóta is folyton az öngyilkosságot emlegeti... Apu és én csak némán, szinte bénultan álltunk. Mi volt ez és miért volt? Hallottam, hogy a pap olvas valamit a Bibliából, meg énekeltek is, de mindez nem jutott el a tudatomig. Hát ennyi az élet? Ilyen hamar is vége lehet? És így? Ha leeresztenek minket a sírba — mindennek vége? Érdemes egyáltalán élni? És érdemes volt Pistának — hinni? Ha leeresztenek . . . Érettségi óta nem láttuk egymást. Talán meglepődsz, hogy ezt most neked megírtam. Az igaz, hogy én csúfoltalak a gimiben a legjobban a templomosságodért, bibliázásodért, de most mégis Te vagy az egyetlen, aki talán tudna nekem mondani valamit. . . Valahogy úgy félek . . . Csilla Kedves Csillám! Ki sem mondhatom, mennyire megdöbbentett rettenetes gyászotok. Ismertem öcsédet, okos, ügyes, kedves fiú volt, borzalmas, hogy nincs többé köztünk. Együtt érzek veled és szüléiddel mély fájdalmatokban, és szívből kívánok az egész családnak vigasztalást. Tudom, milyen üres szó ez akkor, ha az összezúzott holttestre, a koporsóra, a sírra nézünk. Ha saját magunkat és egymást látjuk csupán. De szabad nekünk Jézus Krisztusra néznünk. Ö azért jött, hogy utolsó ellenségünket, a halált is legyőzze. Egyszer megállt egy testvérét sirató leány mellett és azt mondta neki: „Feltámad a te testvéred ... Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz énbennem, ha meghal is él. ..“ Mikor Pista utoljára köztünk volt az ifjúsági összejövetelen, Jézus szava a szívéig ért. Mintha ma is hallanám imádságát: „Köszönöm Jézus, hogy engem is szeretsz, elfogadsz. Köszönöm, hogy nekem is adtál bűnbocsánatot és örök életet, és hogy örökre a tied lehetek.“ Örökre, Csilla! Nemcsak 18 évig. Lehet, hogy a húsvét eddig nem volt számodra több, mint locsolkodás, piros tojás, esetleg unott templomi szövegek ünnepe. Pedig a húsvét azt jelenti: Jézus és a halál birkózásában nem a halál győzte le Jézust, hanem Ő a halált. Ez a győzelem pedig hit által a mienk is. Ebben van az isteni vigasztalás. így éltem át ezt én is, tavaly a nagynéném temetésén, akit nagyon szerettem. És ismertem egy asszonyt, aki nagyon szerette férjét, és férjével együtt nagyon szerették és híven szolgálták Jézust. Mikor a rákbeteg térj sok szenvedés után meghalt, felesége fekete keretes gyászjelentés helyett, fehér lapra ezt a szöveget nyomtatta: „Jézus Krisztus iránti hálatelt szívvel és teiies békességgel tudatom, hogy férjem az Úrhoz költözött. Vele együtt én is „meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet. . . nem szakíthat el minket az Isten szeretetétől, amely a mi Urunk Jézus Krisztusban van“ (Róm 8, 38-39). A búcsúszertartáson Megváltónkról és benne való élő reménységünkről akarunk bizonyságot tenni." Hosszú életet nem adott Isten Pistának — de örök életet igen. Tizennyolc éve elég volt ahhoz, hogy megragadja az örök életet. Nincs sürgősebb dolgunk, mint Jézus hívására, szeretetére igent mondani. Nem tudjuk, mit hoz a holnap. A ma a miénk. Születésünk és halálunk óráját Isten szabja meg, mert életünk ideje az Ő kezében van. Ne ölj — magadat se. Ne lopj — ne lopd ki életedet Isten kezéből. Igazi életcélt Jézus ad nekünk. A Vele való kapcsolatban, példájára és tanítására figyelve tölthetjük be rendeltetésünket úgy, hogy magunk is boldogok leszünk és másokat is boldoggá teszünk. Tartalmassá, értékessé a szeretet teszi az életet. Számodra ez most elsősorban azt jelenti, hogy fájdalmukban megértő szeretettel állj szüleid mellé. Isten ajándékozzon meg mindnyájatokat élő re-70
