Vetés és Aratás, 1978 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1978 / 1. szám
Krisztushoz hasonlóvá Modern életünk egyik velejárója a felületesség. A legtöbb hivő ember bibliaolvasása felületes. Biblia tanulmányozásra alig kerül sor. Pedig az Igében az Isten mély bölcsessége található. Isten sokrendben és sokféleképpen szólt. S mert Isten nem elrejtőzködő, hanem önmagát kijelentő Isten, emberi szavakban kijelentette nekünk az Ö örök gondolatait, terveit, szándékát, akaratát. Ez pedig azt jelenti, hogy szinte lehetetlen dologra vállalkozott Isten: hiszen Öt magát csak akkor tudnánk felfogni és megérteni, ha mi magunk is istenek volnánk. Másrészt azonban a Szentlélek megeleveníti az Igét, és így tudom azt felfogni. Isten Szentlelke mindent vizsgál, még az Istennek mélységét is (1 Kor 2, 10), és mi nem a világ lelkét vettük, hanem az Istenből való Lelket, hogy megismerjük azokat, amiket Isten ajándékozott nekünk (1 Kor 2, 12). így és csakis így, csak a Szentlélek által lesz számomra az önmagában elégtelen emberi szó Ige, azaz Isten beszéde. Isten Igéje (és sokszor éppen a már nagyon jól ismert Ige) mindig tartogat meglepetést. Új értelmet nyer, megelevenedik egy mellékvonás, felragyog egy még meg nem látott összefüggés, odatevődik a hangsúly egy szóra, vagy megvilágosodik egy szó mélyebb értelme. Külön figyelmet és gondos tanulmányozást érdemel a szavak, fogalmak bibliai értelmének tisztázása. Mert a Biblia szerint való jelentés élesen különbözhet a szó profán mindennapi jelentésétől. Kimeríthetetlen és végéremehetetlen az Ige gazdagsága. E világ istene megvakítja á hitetlenek gondolkodását, hogy ne lássák a Krisztus dicsőségét, aki az Isten Képe (2 Kor 4, 4). És ha az alvó keresztyének felserkennek, felragyog nekik a Krisztus (Ef 5, 14). Gazdag az Ige. Található benne történet, történelem, prófécia, tanítás; kép, hasonlat, példázat, szimbólum; elmélkedés, imádság, bölcs mondások, cselekmények, istentisztelet, leírás, törvény, rendelet, parancs, költészet, csoda; háború, honfoglalás, győzelem, vereség, jutalom, büntetés, élet, halál. És Isten kijelentése gazdag változatosság. Mindennek az igazi értelme, jelentése és rendeltetése csak Isten felől érthető meg. Hivő életem folyamán az Ige nagyon sok részletét és szépségét ismerhettem meg. De állítom, hogy a ma élő összes keresztyének összes bibliaismerete együttvéve nem több, mint az óceán egy cseppje, vagy mint a tenger fövényének egy porszeme! Az Ige teljes értelme az örökkévalóságban tárul majd elénk. Fiatal koromban elképzeltem, hogy ha majd „ott" leszek, felkeresem Ézsaiást és megkérdezem tőle, hogy amikor a könyvének 53. részében foglaltakat leírta, akkor tudta-e hogy kiről írt. Páltól meg akartam kérdezni, mi volt az, amit látott és nem volt szabad kimondani? És mi volt a tövis? Mózestől meg akartam tudni, mit beszélt a hegyen az Úr Jézussal az ő haláláról. És még azt is szerettem volna megtudni, hogy az Úr Jézus mit írt a porba; és még nagyon sokat. Ma azonban tudom, hogy nem kell majd kérdeznem. Az örökkévalóság nem lesz színtelen, egyhangú vagy unalmas. Lépésről lépésre mélyebbre és mélyebbre vezet majd a Szentlélek az Ige megértésébe. Micsoda gyönyörűség ez! Mennyivel tökéletesebb lesz majd az imádatunk! Isten arra rendelt minket, hogy az Ö Fiának képmására formáltassunk (Róm 8, 29), hogy a Szentlélek által az Ö képére formáltassunk át dicsőségről dicsőségre (2 Kor 3, 18). Hordozni fogjuk a mennyeinek ábrázatát (1 Kor 15, 49); hasonlókká leszünk Őhozzá, mert látni fogjuk Őt, amint van (1 Jn 3, 2). Pál égett a vágytól, hogy megismerje Krisztust (Fii. 3, 10), hogy megnyerje Őt (8. V.). Mély és mindent átjáró vágy volt ez. Elhomályosított minden egyebet. Értékét veszítette itt minden egyéb. — 8 —