Vetés és Aratás, 1978 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1978 / 1. szám
Bibliai szimbólum Asztal = gondoskodás, áldás, közösség Az asztal a gondoskodás, áldás és közösség kiábrázolója. Vajon „tud-e Isten asztalt teríteni a pusztában?" — mondták a hitetlen zsidók (Zsolt 78, 19), akik nem bíztak Istenben, hogy a pusztában is gondoskodik róluk. A Csel 6, 2-ben az asztalok szolgálata a gyülekezet szegényeiről való gondoskodást jelenti. Az asztal az áldás képe is. Jób 36, 16b-ben olvassuk, hogy Isten híveinek asztalát kövérséggel teríti, és a Zsolt 128, 3b-ben a földi termékenység áldásáról beszél, mikor így szól: „Gyermekeid olyanok asztalod körül, mint az olajfacsemeték.“ (Lásd még Zsolt 69, 23; Róma 11, 9.) Leggyakrabban mint a közösség szimbólumáról szól az Ige az asztalról. Az első asztal, amelyről az írás beszél, a szent kenyerek asztala a szövetség sátorában (2 Móz 25, 23; 26, 35). Erre az asztalra helyezték a szent kenyereket. Krisztus, az élet kenyere, egyúttal Istennek, az Atyának kenyere is számunkra, amelyből hitünk táplálkozik. így van ez a szent kenyerekkel, ezek eredeti jelentése az előre tett vagy bemutatott kenyér (görögül prothesis). A kitett kenyerek asztalát kenyereivel együtt látta Isten, de látta a pap is. így kiábrázolója volt Istennek az ő népével való közösségének, a pap közvetítésével. Éppen így van Isten az Ő szándékaival. A maga elhatározásai és szándékai szerint cselekszik, amelyeket Krisztus Jézusban vagy önmagában a világrend teremtése (ledobása) előtt előre elhatározott. (A fenti görög szó jelentése: előtt [előre] — elhelyezés, elhatározás.) De nemcsak Ö tartja szem előtt, hanem mi is hittel és imádattal szemléljük csodálatos szándékait és szeretetének végzéseit. Bennük és belőlük élünk. Megtanulunk hinni, ahogy Isten hisz, remélni, ahogy Ő remél és szeretni, ahogy az Atya szeret. Míg legbenső lényét szemléljük, közben annak részeseivé leszünk, és így a legmeghittebb közösségre jutunk vele. Dávid ősi ellenségének, Saulnak unokája, Mefibóset, állandóan Dávid asztalánál ehetett, azaz meghitt közössége volt vele (2 Sám 9, 7). „Asztalt terítesz nekem ellenségeim szeme láttára" — dicsekszik Dávid a Zsolt 23, 5- ben. Máté 8, 11-ben az Úr a messiási országiás áldásait a meghívott vendégek asztalhoztelepedéséhez hasonlítja a gazdával együtt. Az ördögökkel (démonokkal) való közösséget Pál az ördögök (démonok) asztalánál való lakomázásnak nevezi (1 Kor 10, 21), míg az Úr asztala a vele való bizalmas közösséget ábrázolja ki. Sose feledjük el, hogy Isten asztala mindenkor gazdagon meg van terítve számunkra, azaz óráról órára megtapasztalhatjuk szerető gondoskodását és örvendezhetünk a vele való közösség áldásainak. Bölcs mondások Ha engedelmesség helyett azoknak rokonszenvét és részvétét keresed, akik igazat adnak neked, akkor lelki érzéked elhomályosul, és te használhatatlan leszel. * A hit nem magyarázatokat ad nekem, hanem arra sarkall, hogy engedelmeskedjem az Úrnak. * Amikor engedelmesség helyett vitába szállsz és a józan eszedre bízod magadat, akkor káromolod Istent. * A hit soha nem tudja előre, Isten hová vezeti őt — de ismeri és szereti azt, aki vezeti őt. Isten ígéreteinek telt korsójából csak a hit keze tölthet. A hitetlenség kilyukasztja a fenekét (2 Kir 4, 4). * Az igazi hit sohasem megy kosár nélkül az áldások piacára. * A Krisztusban hivő embernek nincsen múltja, csak boldog jelene és dicső jövője van. * A hit magáévá teszi Isten kijelentéseit, a bizalom aláveti magát az ö vezetésének, a szeretet pedig megpihen benne.
