Vetés és Aratás, 1977 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1977 / 5. szám

Stanley Voke ŐSZINTÉN ISTEN ELŐTT — A lelki me> Sok helyen támad szellemi megmozdu­lás a keresztyének szívében, akik azért imádkoznak, hogy Isten újítsa meg munkáját ezekben az években, és ha­talmas ébredés áradjon el a földön. Én az ébredést mindig úgy képzeltem el, mint valamilyen szellemi árvizet, amely valahogyan, valamikor Istenből indul ki. De nem gondoltam a patakok­ra, amelyek azt közvetlenül életre hív­ják, egészen addig, míg nem találkoz­tam egy afrikai emberrel, aki az ébre­dés kellős közepéből jött. Akkortájt ép­pen úgy éreztem, hogy szolgálatom száraz. Levert voltam és Istenhez kiál­tottam, hogy élessze fel a gyülekeze­tét; ugyanakkor mindenkit felelősnek tartottam a hiányzó áldásért, csak ma­gamat nem. Ennek az afrikainak egy­szerű bizonyságtétele volt az, amely mély benyomást keltett bennem. Ö ma­gát szegény bűnösnek mondta csupán, de arca örömtől és békességtől ragyo­gott, amint az Úr Jézusról és drága vé­rének erejéről beszélt, amely napon­ta megtisztít. Isten hamarosan úgy munkálkodott bennem is, hogy egymás­után vallottam meg különböző dolgo­kat, míg végül feleségemmel és a gyü­lekezet más tagjaival együtt elindul­tunk a bűnbánat és a közösségi élet új ösvényén. Eleinte habozva, sőt olykor vonakodva, Isten azonban hűségesen visszaterelt minket újra meg újra a ke­reszthez. A kegyelem patakjai áradni kezdtek, és ennek egyik gyümölcse ez a könyv. Már tizenkét éve tanulgatjuk megismer­ni hiányosságainkat és kipróbálni Isten kegyelmének csodáját. Közben a bűnös méltó helye ismerős talaj lett számunk­ra, noha gyakran próbáltuk kikerülni azt. De a kegyelem talajára érve megnyílt az ég és Isten világossága ragyogott ránk. Amikor testvéreinkkel együtt oda­értünk, maga Jézus vont keblére min­„Őszintén Isten előtt“ című könyv, 2,— C íjulás útja — két s jár velünk azóta is, úgyhogy meg­ismertük a közösség igazi édességét és valami új egyszerűséget az ébredés­ben. Isten patakjai áradnak most mindenütt a keresztyének között, akik vágyakoz­nak a valóságra, éheznek Isten után és kiáltanak a Szent Szellemért, hogy munkálkodjon az emberek között, és a még előttünk lévő időkben kielégülést találjon a szellemi szükség. Sok helyütt alakulnak csoportok az imádkozás, a közösség és a Biblia tanulmányozása céljából. Talán ez korunk legjelentősebb szellemi eseménye. Az élet patakjai áradnak! Vajon Isten új áradása fog támadni belőlük? Sokan hisznek abban, hogy nagy szel­lemi ébredés következik be Krisztus visszatérése előtt. Mi csak azt mond­hatjuk, hogy Isten mindig megáldja né­pét, ha az kész megtérni és csak Őt keresni. Ha erre készek vagyunk, Ő kegyelmes lesz hozzánk a szükség ide­jén. Biztosak lehetünk abban, hogy a patakok, bár kicsinyek, de összefoly­nak, s eljön az áradás. Veszély akkor támad, ha nem folynak együtt. Valójá­ban külön-külön folydogálnak, ha azo­kat a dolgokat hangsúlyozzák, amelyek megzavarnak, mert ellentmondóak. A gyülekezetben mindig azok okozzák a zavart, akik azt hangsúlyozzák: „nézd itt van“, vagy „nézd ott van", és olyan folyamokhoz vezetnek minket, amelyek nem biztonságosak, mert nem Krisztus a központjuk. Ezért biztos út az evan­gélium, mert ez a kegyelem útja a meg­váltott bűnösök számára is, ha bűnei­ket megvallják. Akire szükségünk van, az Jézus. Ö az élet forrása, amely fel­buzog a lelkűnkben, hogy élő vizek folyamaiként ömöljön belőlünk. Ez a Szent Szellem teljességének a titka, mert Ő egyedül Krisztus dicsőítésé­re törekszik. I vagy 1,— US $-ért címünkön kapható. — 78 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom