Vetés és Aratás, 1977 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1977 / 4. szám
beszéd, amelyre jól teszitek, ha figyeltek, mint sötét helyen világító szövétnekre, míg nappal virrad és hajnalcsillag kél fel szívetekben“ (2 Pét 1, 19). A célhoz vezető út: hét korszak Nemcsak a cél, hanem a hozzá vezető út is kijelentetett. Ez az út bizonyos korszakokon, illetve kijelentési periódusokon („aionokon“) vezet át. Ezeket Ádám teremtésétől számítjuk. Mindegyik korszaknak meghatározott jellege és sajátos feladata van. Istennek az Irásbaní említett kegyelmi tettével kezdődik és erre vonatkozó katasztrófával fejeződik be. A jövendölés szerint a hét korszak után egy merőben új következik, a nyolcadik, az idők teljessége. A korszakok sorrendje látásunk szerint ez: 1. A paradicsomi kor, vagy az ártatlanság kora, az ember teremtésétől a bűnesetig. 2. Az önrendelkezés, vagy a lelkiismeret kora, a bűnesettől az özönvízig. 3. Az emberi uralom kora, az özönvíztől a nyelvzavarig. 4. A pátriárkák kora, Ábrahámtól Mózesig. 5. A törvény kora, Mózestől Krisztusig. 6. Krisztus Gyülekezetének korszaka, pünkösdtől az ö visszajöveteléig. 7. A királyi birodalom kora, Krisztus visszajövetelétől a világítéletig. Majd jön a nagy nyolcadik: beteljesedés az idő utáni örökkévalóságban. Ezekben a korszakokban teljesedik be az isteni üdvterv három fő része: az üdvösség előkészítése az üdvösség megvalósulása az üdvösség teljességre jutása. Fritz Hubmer: Isten üdvterve című könyvből. Kiadóhivatalunkban kapható. Az élet mélységeiben komoly értelem rejtőzik, mert azok vezetnek el Istenhez. * Minél mélyebbre tekintünk Isten műhelyébe, annál alázatosabbá válunk. Világot átfogó jel „Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet.. . sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, sem magasság, sem semmiféle más teremtmény nem szakíthat el minket az Isten szeretetétől, amely megjelent Jézus Krisztusban, a mi Urunkban“ (Róma 8, 38—39). Milyen csodálatos szeretet! Tulajdonképpen mi a különös Jézus keresztjén, hogy az annyi erőt és el nem múló dicsőséget képes adni? A legrégibb idők óta úgy ismerték a keresztet, mint az átok gerendáját, mint a kínzás eszközét, mint a büntetés helyét megátalkodott és nyomorult bűnösök számára, és mint a legmélyebb megszégyenítés és meggyalázás jelképét. De Jézus eljövetele óta hatalmas székesegyházakat és művészi oltárokat díszít a kereszt. A keresztyén hit egész történelme során minden igaznak és szentnek, a kegyelemnek és a szeretetnek a jelképe. Ha ezt megértettük, akkor tudjuk, miért emelkedik túl a kereszt ennek az időnek minden romján és miért éli túl azokat. A kereszt szemlélteti számunkra Isten nagy szeretetét. Nem szerencsétlenséget ábrázol, sem tragédiát, hanem Isten szeretetének a világot átfogó jele a bűnös ember iránt. A kereszt a János 3, 16-nak egyedüli megfelelő magyarázata. A mi Atyánk nem volt kénytelen megengedni a keresztet. Irántunk való szeretete hajtotta erre. Jézus önként adta oda az életét, mert szeretett minket, és azt akarta, hogy mi az Ö örökkévaló birodalmában Vele éljünk. „Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ö barátaiért“ (Jn 15, 13). Ch. E. Cowman — 58 —
