Vetés és Aratás, 1977 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1977 / 4. szám

Mégis Milyen sokat kellene hinnem, s mily keveset hiszek. Mily keveset kellene vinnem, s mennyi terhet viszek. Egyedül Rá kellene néznem, s magamra révedek. Ragyog a cél viharban, vészben, s hányszor eltévedek. Mégis ... elcsüggedjek, megállják? Miért csüggedjek el? Hisz oly keveset hiszek még, s már az is fölemel. Mint minden én nyomorúságom, nagyobb a kegyelem. Ebben hiszek, s szemem bűnbánón megint ráemelem. Kis hitet, hogy megerősítsen, míg többről többre nő, s egész a célig elsegítsen: hatalmas Isten Ö. Túrmezei E. Kiváltságos ajándék „Maradjatok énbennem és én tibenne­­tek. Ha megmaradtok énbennem és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek és meg­adatik néktek“ (in 15,4. 7). Kifejezhetetlenül nagy hatalmat adott Jézus mindenkinek, aki Őbenne marad. Ez több, mint kígyókon és skorpiókon tapodni. Ez a menny hatalma a földön. Az imádságnak ezzel a hatalmával szemben a hivők túlságosan nagy része azt tapasztalja, hogy kérései hol meghallgattatnak, hol pedig nem. Gyakran éppen akkor teljesül egy ké­rés, amikor lelkileg nagyon is ellankadt állapotban vagyunk. Emiatt azután zűr­zavar támad a hit területén, kétségek az írás igaz voltában. Pedig a hibát mindig mi követjük el. A fenti ígéret a folytonos és kivétel nél­küli imameghallgatásra csak azoknak szól, akik Jézusban vannak. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ezer, komoly hívő­nek ismert ember közül alig akad egy­­egy, aki valóban Jézusban lenne és folyamatosan benne maradna. Megtérésünk nem jelenti a Jézusban-lé­­teit. Jézus előbb arra szólította fel tanít­ványait, hogy kövessék őt. Később, a búcsú idején tárta föl előttük azt a gyönyörű gazdagságot, azt a korlátlan hatalmat, amelyről fenti igénk beszél. Csak a pünkösdi hatalmas tűztenger ki­áradása után lettek alkalmasak arra, hogy Jézusban legyenek. De ezt csak „üresen“ lehet elérni és ebben a lelki szegénységben boldogan bennemarad­­ni. Ha bármi hozzám tapad még, ha bár­mit „akarok" még — ha ez az akarat a szent szolgálat takarójában rejtőzik is —, alkalmatlan vagyok arra, hogy Jézusban legyek. A felhevült pillanatok teljes átadásai nem segítenek el erre a hatalomra. Amikor erős lelki hatások érnek, a Lé­lek erejétől vitetünk Jézushoz. El is rej­tőzünk benne, de ebben semmi aktív részünk nincs, őbenne maradni — ez a legfontosabb dolog, amire minden erőnknek, akaratunknak irányulnia kell. Amikor életem egészen Őbenne van, akkor megszűnt a saját akaratom, és Jézus használja akaratomat, amely már nem az enyém. így, amit akar, azt mon­dom el saját kérésemként imádságom­ban, az előre elkészített jó cselekede­tekben járok. Minden csoda természe­tessé válik, mint amilyen természetes csoda volt Jézus élete. Jézusnak egyetlen törekvése volt, amíg ebben az emberi testben a földön járt: az Atyában maradni. Mindig Őbenne maradt. A kereszten eltaszítva, mégis az Atya akaratában volt. Akkor is azt akarta, amit Atyja akart. Maradj Jézus­ban és megszelídülnek imádságaid, megszentelődik minden sóvárgásod. Hiábavaló terveid megégnek s kincset gyűjtesz az örök életre akkor is, ami­kor csak lélegzet Aki őbenne marad, az terem sok gyü­mölcsöt, és csak az a gyümölcs marad meg! Z. J. — 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom