Vetés és Aratás, 1977 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1977 / 1. szám

süllyed. Ha a lélek a szellemnek en­ged, akkor a lelki szó egyet jelent a szellemivel. Ha a lélek nem enged a szellemnek, a test rabszolgája lesz, ak­kor a lelki szó egyet jelent a testivel. Az elesett embernél az utóbbi igaz. És csakugyan a görög Bibliában a pszichi­­kon és szarkikon egyértelmű és szem­ben áll a a pneumatikon-nal. Ezt azon­ban a magyar bibliafordítás a lélek és szellem összekeveredése miatt kifejez­ni nem tudja. Eljön majd az idő, amikor a test megújul, a szellemi világhoz hoz­zásimul és a szellem működésének aka­dályát nem képezi többé. Ennek a test­nek neve a Szentírásban szellemi test (szórna pneumatikon). A mostani test az ember mai egyéniségének felel meg: bűntől megrontott, miként a lélek maga. Ennek a testnek neve: szórna pszichi­­kon. Addig is, míg testünk megváltá­sának ideje eljön, él; és addig különb­séget kell tennünk a szellemi sugallatok és saját gondolataink között. Erre az ítélettételre Isten Igéje tesz képessé, mely éles pallosként vágja el a jót a gonosztól. Csia Lajos Bibliai szimbólum Bika, az erős = erő, angyalok világa. A bikák vagy az „erősek" az erő jelképei, ezentúl azonban az angyalok világának jel­­képezői (vő. 2 Pét 2, 11). Az erős vagy hatalmas hasonlít a jégför­geteghez és pusztító szélvészhez, amely­ről Ézs 28, 2 beszél, és a prófétai látás­mód szerint hatalmas uralkodó, akit Isten büntető vesszőnek használt fel hűtlen népe megbüntetésére. Szimbolikus jelentése azonban a Sátán, aki akaratán és tudtán kí­vül az isteni gondviselés eszköze. Hogy az „erősek" valóban angyalok, az egy­értelműen kiderül a Zsolt 78, 24—25-ből. Itt a mannáról, az égi gabonáról, az angyalok, vagy az eredeti jelentés szerint az erősek kenyeréről van szó, amelyet egyszer kivé­telesen az emberek kaptak eledel gyanánt (vő. Zsolt 105, 40). Amos 5, 9 szerint Isten egyszer majd pusz­tulással sújtja a hatalmasokat. Az Úr kö­zelebbről megmagyarázza ezt a Mt 12, 29— ben, amikor ezt mondja: .Hogyan mehetne be valaki egy erős ember házába és hogyan rabolhatná el annak javait, ha előbb meg nem kötözi azt az erős embert? Akkor azonban kirabolhatja a házát." Jézus a Sátánt „erősnek" nevezi (vő. 24—28. v.), akinél azonban ö erősebb. A Zsolt 29, 1, a „hét mennydörgés zsoltá­ra", felszólítja az erősnek fiait, hogy Istent dicsőítsék, és a Zsolt 89, 6-ból látjuk, hogy az erősek fiai nem a föld, hanem a felhők lakói, mint ahogy Pál is az ördögöt „a le­vegőbeli hatalmasságok fejedelmének” ne­vezi (Ef 2, 2). Mikor Dávid a Zsolt 22, 13-ban a megfeszí­tett Krisztusról prófétái és a bikák vagy erő­sek sokaságáról beszél, akkor a hivő ember az állatokról szóló híradások és törvények mögött magasabb rendű igazságokat és lényeket lát, akárcsak Pál az 1 Kor 9, 9—10- ben. A Zsolt 68, 31 is idetartozik, amelyben az élőlények három csoportja van megnevezve, akik ezüst rudakkal, azaz mint megváltásra szorulók és megváltásra alkalmasak vetik alá magukat Istennek: 1. a nádas vadja 2. a bikák (vagy erősek) csordája, és 3. a népek tulkai (borjai). Ha a hatalmas nemzetek tulkokhoz (borjú­hoz) hasonlóak, milyen hatalmas lényeknek kell lenniük az erőseknek! Hát még a nádas vadjainak, a félelmetes behemótnak (Jób 40, 10 kk). A nádas vadjában az ősellenséget látjuk, és az erősekben vagy bikákban angyalokat vagy démonokat, amelyekkel összehasonlítva a legerősebb népek is csak ártalmatlan tulkok (borjak). Izráel bálványimádásét, amely tulajdonkép­pen démon- és angyalkultusz volt (Csel 7, 42), ezért a Zsolt 106, 20 cserének nevezi: az Isten dicsőségét bika képével cserélték fel. Milyen boldogító tudat, hogy minden hatal­masság és erő egyszer levettetik, és csak Istennek a Jézus Krisztusban megnyilvánult szeretete uralkodik vég nélkül. — 15 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom