Vetés és Aratás, 1976 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1976 / 1. szám
gyelem, hogy értsük: Isten Lélek, és akik Öt imádják, Lélekben és igazságban kell, hogy imádják! Az Úrnak, a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd. Isten neve a legszentebb név, csak akkor ejtsük ki, ha imádkozunk hozzá vagy bizonyságot teszünk róla, áldunk az ő nevével. —- Bűnbánattal valljuk sok káromkodásunkat, a legszentebb név gyalázását, hamis esküt, tréfálkozást Isten nevével. — Újítsa meg szívünket a kegyelem, hogy ezután csak szentül ejtsük ki szánkon Isten nevét, ajkunkon is szenteltessék meg az Ő neve! Megemlékezzél a nyugalom napjáról, hogy megszenteld azt. Amint Isten neve, úgy Isten napja is szent. Imádat és Isten közelségében való testi-lelki felüdülés napja. Szépen írja le Th. Mann, előbb idézett művében: „Az én napom legyen a te szabadságod napja, és ünnepeld meg. Hat napon át szántsál vagy kovácsolj ekét, légy rézműves vagy ács, de az én napomon végy tiszta ruhát, s ne légy más, csak ember és fordítsd szemedet a láthatatlan felé.“ — Valljuk bűnbánattal Isten szent napjának robottal vagy léha szórakozással való megrontását, s a kegyelem ereje indítson el a hetedik nap megszentelésének útjára. Tiszteld atyádat és anyádat. A mennyei Atya tiszteletéből következik a földi szülő tisztelete is: engedelmesség fiatalkorban, róluk való szerető gondoskodás öreg korukban. — Bűnbánattal valljuk tiszteletlenségünket, öregeink semmibevételét, velük szemben való embertelenségünket. — A kegyelem ereje indítson el a tiszteletadás, a szerető megbecsülés és gondoskodás útjára a jövőben. Ne ölj. Isten védi az életet, ő életpárti. Akarata: ne gyűlölködjünk; a magunk és mások életét tartsuk az ö drága ajándékának, csírájában se fojtsuk el a keletkező életet. — Bűnbánattal valljuk szeretetlenségünket, kegyetlenségünket, minden támadást az élet ellen. Vezessen a kegyelem a szeretet útjára s láttassa meg velünk: Isten drága ajándéka minden élet, még a betegeké és nyomorékoké is. Ami élet, az nem fölösleges, mert Isten adta! Ne paráználkodjál. Isten, aki minket férfivé és asszonnyá teremtett, a kettő kapcsolatául a házasságot rendelte: egy férfinek és egy nőnek holtig tartó testi-lelki összetartozását. — Bünbánattal valljuk házastársi hűtlenség, szabados kicsapongás tisztátalan útjait, olykor hencegést azzal, ami miatt szégyenkezni kellene. Jézus bűntörlő kegyelme tegyen tisztává testben és lélekben! Ne lopj. Isten azt akarja, hogy csak olyan javaink legyenek, melyekhez becsületes úton jutottunk hozzá, jó lelkiismerettel, Isten kezéből, nem az ördögéből. — Valljuk meg, ha bárkit becsaptunk, megkárosítottunk, kölcsönt vissza nem adtunk. A kegyelemnek van ereje arra, hogy meggyőzzön minket: jobb adni, mint kapni vagy éppen lopni. Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot. Isten azt akarja, hogy minden szavunk becsületes, igaz legyen, ne hazudjunk, ne rágalmazzunk, bánjuk meg hazugságainkat, „füllentéseinket", pletykaságainkat. Isten bűntörlő kegyelme szívünket, ajkunkat igazzá teheti. Ne kívánd, ami a felebarátodé. Ne irigykedj — ez Isten akarata. — Valljuk meg: mennyi tettünknek rugója az irigység, — mindig az tetszik, az kellene, az szebb, ami a másé! A kegyelem megtisztíthat attól, hogy ne a gazdagabbakat lássuk meg irigy szemmel, hanem a segítségre szorulókat irgalmas szemmel. Elégedetté tesz. — A mózesi törvény megítél minket, bűnbánatra kényszerít, de Jézus Krisztus bünbocsánatot hozott nekünk és új szívet, mely hálásan képes Isten törvényét betölteni, mert bocsánatot kapott. Isten nemcsak új évet ad nekünk, hanem új szívet. A boldogsághoz kevés az új év — új szív nélkül. Adjon Isten mindnyájunknak ne csak boldog új évet, hanem boldog új szívet! S. 1. — 6