Vetés és Aratás, 1975 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1975 / 6. szám

Félelemmel és rettegéssel

Ne félj!

Való igaz, hogy az engedetlen, hitetlen ember számára a Biblia tele van ellentmondással; hiszen megrendítő valóság, hogy amit nem tud megérteni a magas képzettségű egyetemi tanár, azt könnyűszerrel befogadja az alázatos szívű hivő, ha még oly kevés e világi iskolája van is.

„Ki kétkedőn boncolja őt, annak választ nem ád, de a hivő előtt az Úr megfejti önmagát.“ Ez Isten országának szilárd törvénye. Minden érthetetlen és homályos rész Jézus Krisztusban lesz érthető, mert Isten valamennyi ígérete Jézus Krisztusban lett „igen és ámen".

„Tudakozzátok az írásokat, mert azt hiszitek . ..“. Életbevágóan fontos, hogy mi vezet bennünket, mikor az írásokat tanulmányozzuk. Mindenben Jézust, a Krisztust kell megtalálnunk, mert őbenne van az egész teljesség és mi Őbenne vagyunk beteljesedve. „Nálam nélkül (rajtam kívül) semmit sem cselekedhettek!“ Jézus Krisztus létezését nem bizonyítgatni kell, hanem be kell Öt mutatni mint Urat felettem és mint szolgát mások felé.

Egy zsidó tanárnő, miután befogadta az Úr Jézust, egy idő után panaszosan mondta, hogy nem tudja, hogy mondja meg rokonainak a megtérését, mert ő nem tud beszélni, nehéz nyelvű. Tanári önérzetét bántotta, hogy nem tudja elég stilisztikusan, elég retorikusán, elég filozofikusan, elég logikusan előadni, mi történt vele. Ezt a tanácsot kapta: mondja azt, hogy „Aki felől írt Mózes a törvényben és a próféták, megtaláltam a názáreti Jézust, Józsefnek fiát!" — Mi mindig „valamit“ szeretnénk elmondani, pedig „Valakiről“ kell bizonyságot tennünk.

Ezek után térjünk rá a fenti igék magyarázatára. Az Ige határozottan kétféle félelemről beszél. Egy jó félelemről és egy rossz félelemről. Jó félelem nélkül nincs hivő élet, nincs szentségben való járás; a rossz félelem halálos méreg a

hivő életében. A rossz félelem miatt nincs a hit útja, nincsen szent élet. És míg egyik helyen arra tanít az Ige, hogy „a bölcsesség kezdete az Isten félelme“, addig a másik helyen azt mondja, hogy „a szeretetben nincsen félelem, sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelem gyötrelemmel jár, aki pedig fél, nem lett teljessé a szeretetben.“ Ezért mondja az Ige azoknak, akikbe kitöltetett az Isten szeretete a Szentlélek által: „Ne félj, én veled vagyok!“ — „Ne félj, mert megváltottalak!“ — „Ne félj, csak higgy!"

És ezért mondja a hivő ember az engedelmesség útján: „Mikor félnem kellene is, én bízom Tebenned!... Istenben bízom, nem félek, ember mit árthatna nékem?" (Zsolt 56, 4—5). — „Velem van az Úr, nem félek“ (Zsolt 118, 6).

A romlottság útján járó ember ott fél nagy félelemmel, ahol nincs mitől félni (Zsolt 53, 6). De ez a kísértés a hivő embert is elfogja az engedetlenség útján. Aki látja az Urat, látja az utat is. Ha homályosodik a látás, közeledik a rossz félelem is. Az egyik félelem a hitetlenségnek a következménye, a másik félelem Isten szeretetének velejárója.

Nem jó félelem: .....mert féltem tőled,

mivel kemény ember vagy; elveszed, amit nem te tettél el“ (Lk 19, 21). „És így szóltak a hegyeknek és a szikláknak: essetek ránk és rejtsetek el minket a királyi székben ülőnek arca elől és a Bárány haragja elől" (Jel 6, 16).

Jó félelem: „Az Őt félőkben gyönyörködik az Úr, akik kegyelmében reménykednek" (Zsolt 147, 11). — „Hogy követhetném el ezt a nagy gonoszságot és hogyan vétkezném az Isten ellen?" (1 Móz 39, 9).

„Vigyázzatok tehát gondosan, hogyan jártok, nem mint balgák, hanem mint bölcsek. Ne legyetek tehát esztelenek, hanem értsétek meg, mi az Úr akarata" (Ef 5, 15. 17).

P. G.

2 —