Vetés és Aratás, 1975 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 5. szám
Miért aggodalmaskodsz? Filippi 4, 6-ban arra buzdít Pál apostol, hogy semmi felől ne aggódjunk. A görögben a felszólító mód azt fejezi ki, hogy egy cselekvés szűnjék meg, mely már folyamatban van. így a fordítás a következőképpen hangzik: „Szűnjetek meg akár csak egy dolog miatt is szüntelenül aggodalmaskodni." Ugyanezt a görög szót találjuk Mt 6, 25-ben, ahol úgy van fordítva: „Ne aggodalmaskodjatok.“ Görögben ugyanezt a dolgot fejezi ki: „Szűnjetek meg szüntelenül aggodalmaskodni.“ Itt az Úr felismeri a megváltás nélküli emberi szív szokásos magatartását az élet problémáival és nehézségeivel szemben. Isten azt parancsolja nekünk, hogy szűnjünk meg akárcsak egy dolog miatt is állandóan aggodalmaskodni. Ha aggodalmaskodunk, bűnt követünk el: nem bízunk Istenben. Nem kapunk választ imáinkra, ha aggodalmaskodunk, mert nem bízunk Benne. De ez a parancs, hogy ne aggódjunk, megalapozott. Van egy ok, amiért nem kell aggodalmaskodni. 1 Pét 5, 7- ben azt olvassuk: „Minden gondotokat Őreá vessétek, mert neki gondja van reátok.“ A „gond" szó ugyanebből a görög szóból származik. Úgy szól nekünk a parancsolat, hogy minden aggodalmaskodásunkat Öreá vessük. A „vetni“ szót nem a rendes „dobni“ görög szó, hanem az akarat határozott cselekedetét jelenti, mely által rábízzuk és neki átadjuk aggodalmaskodásunkat. Ez azt jelenti, hogy megszűntünk a dolog felett aggodalmaskodni. Engedjük, hogy Isten vegye magára a boldogulásunkért való felelősséget, az ö előre elgondolása szerint, ő éppen ezt akarja tenni. Azt akarja, hogy bízzuk rá minden aggodalmaskodásunkat, mindazt a dolgot, ami aggasztana minket. A „gondot visel“ és „aggodalmaskodik“ szó nem ugyanaz a görögben. Az eredeti azt jelenti: a te boldogulásod az ő gondja. Ő üdvözít téged és bevisz az ö családjába: magára vette a felelősséget, hogy boldogulásodról gondoskodjék. Ha ez igaz, akkor miért aggodalmaskodsz? Egy korai görög kéziratban fel van jegyezve egy Titedios Amerimnos nevű ember. Az első név tulajdonnév. A második név az „aggodalmaskodni“ szóból származik és a görög alfa betű van elcsatolva, úgyhogy ezáltal az ellenkezőjét jelenti annak, amit eredetileg jelentett. Úgy vélik, hogy ez a férfi egy pogány görög volt, aki állandóan aggodalmaskodott, de megtérése után megszűnt aggodalmaskodni. Ezért úgy nevezték: Titedios, a férfi, aki soha nem aggodalmaskodik. Leírhatjuk-e mi a nevünket ezzel a jelzővel: „aki soha nem aggodalmaskodik"? Vele együtt A Jézusban hivők lénye világosság, aminthogy Ő is világosság. Akikhez szólt, később bizonyságot tettek róla: Láttuk az Ő dicsőségét! De ez nem jelent mindent. Amikor Jézus ezt mondta — én vagyok a világosság —, akkor a jövőről beszélt: Sötét előttetek a jövő? Nem, a jövő világosság, mert a jövő én vagyok. Sötéten nehezedik rátok sorsotok? Nem, a ti sorsotok világosság, mert a sorsotok én vagyok. Sötétséget támaszt bennetek a bűn? Nem, a ti lelkiismeretetek tiszta és szabad, mert a lelkiismeretetek szabadsága én vagyok. Közeledő katasztrófától féltek? Minden dolgok végétől? Minden dolognak a vége világosság, mert a cél én vagyok. Vajon miért is felejtettük el mi keresztyének, hogy Jézus a jövőről beszél? Miért kínlódunk és gyötrődünk annyit a mai nap és a tegnap értelmén? Miért tapogatódzunk gondjaink és reménységünk lámpácskájával korlátozott jövőnkbe, hiszen Jézus azt mondja: Én vagyok a világosság! Miért meredünk a sötétségbe? Nem nyújt nekünk Jézus szabad betekintést a szétáradó fényességbe? Én vagyok a világ világossága, mondja, és vele együtt mi is azok vagyunk és azok leszünk. J. Zink — 9 —
