Vetés és Aratás, 1973 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 4. szám
Nagyobb van itt! Lukács 11, 29—32 Akár a múltban, akár a jelenben, a testi ember mindenkor nagynak tartotta a maga korát, benne önmagát és elért eredményeit. E gondolkodás alól a mindenkori istennép sem kivétel. Izrael sem, és az egyház sem. Szüntelen útkeresésünk közben, kísértéseink helyes leleplezéséért is vissza kell fordulnunk az evangéliumi korba. Isten népe több ezer éves kora ellenére is visszaesik az első idők gyermekbetegségeibe. Ilyen fertőző lelki gyermekbetegségek: elbizonytalanodás Jézus jelenléte felől; Jézus erejének és hatásának konkretizálni akarása törvényeskedéssel és az általa küldött Szentlélek különféle ajándékaival. Igaz-e számunkra a nagyon szeretett énekből ez: „Csak te kellesz, ó Uram, benned mindent meglelek“? Ez a gondolat a jól ismert Igét fejezi ki: „Hogyne ajándékozna nekünk mindent vele együtt?" Jézusban mindent meglelni azzal kezdődik, hogy érte mindent elhagyok, követem, felveszem a keresztet, megtanulom a szelídséget és alázatosságot, „jobban szeretem ezeknél“, hitben már most vele ülök a mennyben. Ezek helyett a minden jobban állna nekünk. Éppen emiatt a kísértő indulat miatt nem bízhatja ránk magát még jelképesen sem a mindenből eggyel sem, mert sokszor váltak azok gyermekei kezén gerjedelmeik játékszereivé. A mi Urunk az üdvtörténet végtelennek tűnő, hosszú útján irgalomból — kísérletképpen —, titokzatos pedagógiával mindig adott valamit a mindenből a még oly „gonosz nemzetségnek“ is jelül, nagy lehetőségként arra nézve, hogy a „nagyobbra“ mutassanak. Adta a prófétai, a királyi és a papi tisztet. Ebben az Igében hivatkozik Jézus azokra a „nagy“ jelekre, amelyekben Urunk a majd testet öltő Fiúból, a „nagyobb van itt“-ből előleget adott. De akiben az Atya gyönyörködött, annak nem volt ábrázata kívánatos, pedig néztünk rá. Ez az Ige is szomorú előleg volt és nyelvtanilag elragozható minden időben. Hiszen ha újra eljön, vajon talál-e hitet a földön? Jónás próféta jele A prófétai szolgálat tartalma: menjetek el, keressétek meg az elveszettet, a megfáradtat, a megsebzettet, még az életetek árán is! Mondjátok meg neki vagy nekik, a népnek, a nem-népnek, kicsinynek vagy akár a királynak is — különben vérüket a te kezedből kívánom. Jézus a legemberibb próféta szolgálatára hivatkozik, aki annyira emberi, hogy saját maga botránkozik meg azon, hogy az Ür eredményessé tette szolgálatát. — Jaj, de nehéz az Úr nevében menni! De kibírnánk-e ennyien is, akik ma az Úr nevében meggondolva vagy sokszor meggondolatlanul beszélünk, ha valóban felébrednének azok, akiket ébresztgetünk?! — Ha mernénk prófétai szolgálatunknak azzal a rizikóval járó nagyságát vállalni, hogy alább szánnánk, akkor a „nagyobb van itt" láthatóvá lehetne! Salamon királyi tiszte A királyi tiszt jelentése: jönnek hozzánk a világ végéről is. Nem is akárkik. Még most is van királyi tiszte Isten népének. Jönnek rácsodálkozni arra a gazdagságra, amelynek híre van. Nem a régi híresztelés hatására jönnek még mindig! Mit mondanak a még mindig helyünkbe jövők? Felét sem beszélték el nekem, vagy fele sem igaz annak? Elmehet a samáriai asszony azzal, hogy megmondott nekem mindent igazán? Ez az igazán vonzana és nem az önféltő udvarias kenegetés. Hiszen nem a mi beszédünk az igazság, hanem a „nagyobb van itt"-é! Nagyobb van itt a templomnál Máté 12,6-ban mondja ezt a „nagyobb". Ez a papi tisztünk. A nyugati keresz-2
