Vetés és Aratás, 1973 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 3. szám
A Szentlélek mérlege 136. Zsoltár A 136. zsoltár a Szentlélek mérlege. Megméri vele egész mélységében lelkiállapotodat. Huszonhatszor billen ez a mérleg a zsoltár huszonhat versének felrakodó súlya alatt. Úgy látod-e, csupán egyetlen vallomás származhat — a magasztalás? Az első három vers ezt méri meg. És ezt méri a következő három is. Az ég és a föld, a sokféle áradatban áradó -vizek, akár építenek, akár rombolnak, ha mindezt látod — a végső akkord benned mégis a magasztalásé legyen. Nézzed a teremtés művét és énekelj. örvendj a naptól fényes nappaloknak, a hold és a csillagok szelíd fényével takart éjszakáknak, örvendezzél magasztaló énekkel. Mestered a Gecsemáné felé zsoltárénekkel menetelt futásrakész kicsiny csapatával. Te annak a szent odaadásnak, amellyel Jézus járta útját, gyümölcseit élvezed. Énekelj! Énekelj, mert a fáraó sohasem tarthatja vissza Izraelt; a szabadítás végbement. Járj a hatalmas Kéz és a kifeszített Kar alatt és bátran mond ád madárröppenésnyi kicsinyke idődet felélve: „. . . meri örökkévaló az Ő kegyelme." Ez a legfárasztóbb zsoltár akkor, amikor a szív hideg és ez a forróság zsoltára, ha a szíved élő, meleg hittől duzzad. Vitorláid kifeszítve vannak és utoléred Naftalit, amikor birtokbaveszi a tengert és a délt (5 Móz 33, 23). Énekeld kegyelmét, amikor szétválasztja előtted a tengert és amikor te szárazon mégy át ott, ahol a hatalmasok iszapsírba vesznek. Most, amíg a pusztát járod, ne fáradj el újra mondani, hogy mindez azért van így az életedben, mert örökkévaló az Ő kegyelme. —■ Téged talán mind a huszonhat versben inkább a versek első fele érdekel, ott találsz változatosságot, de gyakoroljad csak a versek második felét s megtapasztalod, itt van az igazi változatosság, mert örökkévaló az Ő kegyelme. A Szentlélek mérlegén ennek a hálaéneknek van igazán súlya. Pál és Silás a börtönben egész Filippit megemelték, akkora súlya volt hálaéneküknek a kalodában. Megmozdult a mérleg billenésétől még föld is Filippi alatt, emberek jutottak örök üdvösségre, a börtönör Jézus foglya lett, mert örökkévaló az Ő kegyelme. Ne szűnjön meg ajkad magasztalni az istenek Istenét, akinek feletted is örökkévaló a kegyelme. Ha csak egyetlen másodpercre szünetelne feletted ez a kegyelem, annak a másodpercnek a hasadékán át már régen alázuhantál volna a mélységbe. De örökkévaló az Ö kegyelme. Éneked el ne némuljon, az úton meg ne állj, lépteid ne lassuljanak. Énekelj a megtartó kegyelemről, hiszen mennyi bűn, mennyi ellenséges erő jött szembe veled. Emlékszel még az Óg feletti diadalra? Szemed előtt van még, ahogyan Szihont megverted? Emlékezzél csak alacsony voltodra is, mert csak így tudod mérni a magasságokat, ahová kegyelme emelt és járat most is téged (23. v. ). A hegycsúcsokat azért teremtette, hogy tapossad (5 Móz 32, 13). Énekelj, mert a tőle való eledelen élsz, még a kősziklák is mézzel hódolnak útadón — 5Móz 32, 13 — ezért vagy erős és az Ö fegyvertáraiból vannak fegyvereid. Istened mérlegén vagy, mind a huszonhat vers mennyei súlya rajta van a mérlegen és a benned örvendező Krisztus felséges egyensúlyban tartja azt, mert örökkévaló az Ő kegyelme. Ha eddig fárasztott volna téged ez a zsoltár, ezután járj ide felüdülni s úgy jársz mint Samáriának leánya Jákob kútjánál — az örökkévaló öröm hírnöke leszel. Mert örökkévaló az ö kegyelme. Z.J. 14
