Vetés és Aratás, 1971 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 2. szám

A jövő már megkezdődött Sokan olvasták Robert Jungk-nak a jövővel foglalkozó könyvét. Az ember csodálja és lelkesedik, ha olvassa, hogy például a Colorado folyó, amely régeb­ben nagy árvizet és pusztulást okozott évente, most a Hoover völgy gátjai által terv és irányítás szerint hömpölyög alá és a veszélyeztetett területek ma termé­keny földek. Egy ott dolgozó mexikói munkás azt mondotta: — Odahaza esőért kell imádkoznunk, itt meg csak telefonál az ember a köz­pontba és már árad a víz! A könyv arról is beszél, hogy ma már sikerül esőt csinálni mesterséges mó­don. Az ember kezébe akarja ragadni az eget. Azt olvassuk tovább, hogy mi­lyen haladó eszközökkel végzik a föld­művelést. Az ember szinte elgondolja: ezeké a föld, ezeké a jövő. Minden kárt, amely a földművelést érheti, megvizs­gáltak és nagyrészben meg is szüntet­tek. Megbörzadunk, hogy az ember be tudott hatolni az atom világába. Ha bepillan­tást nyerünk abba, hogy milyen hatal­mas, lázas tevékenység folyik a tudo­mány és a technika minden területén, szinte öröm tölthet el — de egyúttal borzadály is, hogy a ma még szunnyadó hatalmas erőforrások felszabadulhat­nak. Isten őrizzen meg ettől minket! A jövő már megkezdődött, mert a holnap és holnapután a ma méhében rejlik. Ami ma történik, az kihat holnapra és hol­­naputánra — vagy áldás lesz, vagy átok. De ez más vonatkozásban is igaz. Minden ember magában hordozza a jövőjét, nemcsak a földi, hanem a halál utáni élet jövőjét is. Ez a jövő is elkez­dődött már. Ebbe az előttünk álló jövőbe emberi látó- és hallókészülékek nem ha­tolhatnak be. De Isten Igéje bepillantást enged nekünk. Hogy kinek milyen lesz az örök' sorsa, azt az illető már itt el­dönti. A jövő — menny vagy pokol — már itt kezdődik. Ott már nincs mód a helyváltoztatásra. A döntés tehát a mi kezünkben van. A halál után már nem lehet változtatni. Hogy mikor üt az utolsó óra, azt nem tudjuk. Mi lesz azzal az emberrel, akit szorgalmas munkája kellős közepéből váratlanul elragad a halál és aki nem gondoskodott örök jövőjéről? Az újság­ban közölt még olyan ragyogó méltatás már nem segít rajta. Most dől el a jövőd, most kezdődik el az örökkévaló­ság számodra. De mégis, mit tehetünk? Isten egyszerűvé tette számunkra. Fiát, Jézus Krisztust küldte megmentésünkre. Jézus a kereszten vérét és életét adta oda mindnyájunkért, és ezáltal bűnein­ket Isten előtt kiengesztelte. Isten jó­tetszését nem tudjuk magunknak kiérde­melni, az üdvösséget csak ajándékkép­pen vehetjük el. Aki elfogadja Isten megbocsátó kegyelmét, amelyet az evangéliumban felkínál, az elnyeri az örök üdvösséget. Aki azonban Isten fel­kínált kegyelmét megveti és azt gondol­ja, hogy becsületes élete vagy jámbor­sága által őmaga kiérdemelheti az üd­vösséget és Jézus Krisztus nélkül is boldogul majd, az csak az ítéletre számíthat. A halál után már nincs ke­gyelmi lehetőség. A jövő már megkezdődött. Aki Jézus Krisztus mellett döntött, az szívében hordja a mennyet már itt a földön. Meg­békélt Istennel és ezért igazi öröme van. A szenvedésben is erőt és vigasz­talást nyer. Élete tartalmat nyert: örök értelme és értéke lett Az örök dicsőség vár reá. Aki Jézus Krisztus nélkül él, az már most a poklot hordozza a szívében. Is­ten számára teremtett lelkedet a világ semmi öröme és szórakozása nem elégítheti ki. Az Isten nélkül eltöltött élet vége siralmas és kétségbeejtő. Re­ménytelen, mert bűnét nem törölte el a kegyelem, ezért ítéletre kerül. A te jövőd elkezdődött már! 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom