Vetés és Aratás, 1969 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1969 / 2. szám
Ungár Aladár: Győzelem Az evangélium a győzelem örömüzenete. Jézus Krisztus legyőzte a bűnt, a halált, a sátánt és szabaddá tett minket. Krisztus legyőzte a bűnt Aki az ő győzelme sodrásában áll, az nem köteles ezentúl vétkezni, az nem áll többé a bűn igézete alatt, nem kötözi meg őt szenvedély. Nincs többé közte és Isten között a válaszfal, a bűn. Lelkiismerete megtisztult minden szennytől, múltja elrendeződött. Most Isten jelenlétében él, meghitt közössége van vele. Mély békességet kapott, mely valóban „minden képzeletet meghalad". Próbákban, kísértésekben „látja a láthatatlant". Tudja, hogy Isten „csak annyit enged meg a próbákból, amennyit el tud viselni". Isten ad neki hitet, amely által „felettébb diadalmaskodik". „Nem a láthatókra néz", „nem a maga értelmére támaszkodik", „élete el van rejtve együtt a Krisztussal az Istenben". Ö maga még gyarló és tökéletlen, de „Krisztus él őbenne". A maga erejében „semmi jóra nem képes", de „mindenre van ereje a Krisztusban". Itt él ebben a világban, de „nem e világból való". Testi születése révén örökölte a megromlott emberi természetet, de „Krisztusban új teremtés lett". Krisztus legyőzte a halált. Krisztus különös viszonyban állt a halállal. Ö az „élet fejedelme". Azért jött, hogy „bővölködő életünk legyen". Neki nem kellett volna meghalni, mert soha nem vétkezett. Ezért „önként letette életét értünk". A kereszten nagy kiáltással kibocsátotta lelkét". „A halál által megsemmisítette azt, akinek hatalma van a halálon, tudniillik az ördögöt." Ő „megszabadította azokat, akik a haláltól való félelem rabjai voltak." Jézus a halált feltámadása által győzte le. A Krisztusban hivő, megváltott ember azelőtt „halott volt bűnei és vétkei miatt", most pedig „meghalt a bűnnek", tehát „nem élhet tovább abban", hanem „új életben kell járjon". „Átment a halálból az életre", „örök élete van". A Krisztus természete lakozik benne, a Krisztus indulata jusson kifejezésre benne, a Krisztusban való hitben éljen. Krisztus legyőzte a sátánt A sátán azt tűzte ki maga elé, hogy Istenhez hasonló lesz. Ezt a mérget csepegtette az emberbe is az ős-kísértésnél. Azóta az ember erre tör, ezt akarja; isten akar lenni. Emellett nem veszi észre, hogy szánalmas, torz alak, aki egészen ki van szolgáltatva a sátánnak. Krisztus a sátánt nem erővel vagy hatalommal győzte le. Mivel Krisztus Isten Fia, a sátán pedig csak teremtmény, ezért Krisztus kétségtelenül hatalmi szóval megsemmisíthette volna a sátánt. Krisztus győzelme a sátán felett az Isten iránti engedelmességében volt. A kereszten látszólag teljesen erőtelen, tehetetlen volt. De az Isten erőtelensége hatalmas. A sátán ereje megtört. Ma még ugyan van egy bizonyos mozgási szabadsága, de igazán csak ott tudja erejét kifejteni, ahol hazugságának még hisznek, ahol még nem ismerték fel, hogy ő legyőzött ellenség. Jézus győzelme valóságos. Te is részesülhetsz az ő győzelmében! A terhek alatt kicsinnyé lesz az ember Éliás Schrenk, aki évekig a Bázeli Miszszió munkatársa, később Christlieb mellett a németországi evangélizáció megalapítója volt, mondta el egyszer a következőket: „Amikor a testvérek látták, hogy mindenütt telt templomokban prédikálok, attól tartottak, hogy elbizakodott leszek és ezt a szemembe is megmondták. Mi óvott meg a gőgtől? Kilenc gyermekem megtérésének a gondja. Hallgatóimnak persze fogalmuk sem volt arról, hogy mielőtt a szószékre mentem, kitártam atyai szívemet egy-egy gyermekemért a kegyelem trónja előtt." Sok szülő aligha üdvözülne, ha Isten nem adna nekik meg nem tért gyermeket. Ezzel alázza meg őket és tanítja meg őket imádkozni. Az Ür napján majd csodálkozunk, mennyi szülő tért meg, meg nem tért gyermeke által. 6
