Vetés és Aratás, 1969 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1969 / 2. szám
INNEN-ONNAN Beszéd szavak nélkül Egy napon kettős felismerés rázott meg: Nem vagyok olyan, mint amilyen szeretnék lenni és nem vagyok olyan, mint amilyennek lennem kellene. Az óhajtás és az akarat a valóságban nem azonos. Világos lett előttem, hogy a szakadék a között, ami szeretnék lenni és ami valóban vagyok az, amit a Biblia bűnnek nevez. Hirtelen lelki szemem előtt állt a Biblia szent alakja: Jézus Krisztus. Ilyennek kellene lennem! Ami az én életemben a Názáreti Jézus tökéletes tisztaságával, becsületességével, önzetlenségével és szeretetével nem egyezik meg, az bűn. Isten szavak nélkül szólt hozzám. És Isten ma is szól és hívogat. Isten hívogat a próféták és az apostolok által, a templomokban és a természetben. Isten hívogat az evangélisták, egyházvezetők és egyszerű emberek által. A lakásokban és a szabadban, a rádió útján és ott, ahol ketten vagy hárman összejönnek az ő nevében. Mi vagy? A gépesített világban a hivő keresztyén embernek nagy felelőssége: légy az, ami vagy, Jézus Krisztus által megváltott szabad és boldog ember. Akkor a közömbös kérdezősködni kezd majd, a kereső talál és a bukdácsoló újra bátorságot vesz. A gépesítés, a technikai korszerű felszerelés világában sokan állnak a technika szolgálatában. Isten ezek sorába is állított olyanokat, akik által meg akarja ismertetni önmagát. De mi lesz, ha a só megízetlenül? Ha a világosságot befedi valami és nem ad fényt? Ti vagytok a világ világossága! Keresők, tévelygők sorsa azon múlik, hogy világítasz-e. A titok nyitja Várni az Ürra, ha sötét van, őrködni, ha minden világos, figyelni parancsára, meglátni, ha jelt ad, hallani a suttogását, árnyékában tartózkodni, eljövetelét sóvárogni, ragyogni az ő jelenlétében, munkálkodni dicsőségére, hordozni vele a szenvedést és a szégyent — ez a Krisztusban elrejtett élet titka. Ne gyűlölj! Winnig „Ágoston keze" című könyvében édesanyjáról ír, aki fiának a konfirmáció előtti estén a következőket mondta: „Egy erényt helyezek a szívedre és ez a szeretet. Ne engedd át magad a gyűlöletnek, hanem légy részvéttel a szerencsétlenek iránt és légy mindig segítőkész. Ne kérdezd, vajon az illető viszonozhatja-e segítségedet, hanem tedd a jót azért, mert ezt a szíved diktálja. Ne gyaníts mindjárt gonoszságot vagy álnokságot azok mögött, ami mások részéről ér, hanem igyekezzél gyanakvás nélkül megérteni őket. Minden alkalommal kérdezd meg magadtól, ha valaki olyat tett, ami neked nem tetszett, hogy vajon te nem tetted volna-e ugyanazt az ő helyében, és ha kételkednél valakiben, inkább a j ó t tételezzed fel róla és nem a rosszat. Ne kutass olyan dolgok után, amit gáncsolhatnál, hanem először lásd meg azt, ami tetszik neked és amit megdicsérhetsz, mert minden emberben van jó is és rossz is. Ha mindig csak a rosszat látod meg, akkor mindig bosszankodsz és sohasem lehetnél boldog." Nem arra hívott el Jézus Krisztus, hogy csak fél szívvel vegyünk részt az ő dolgaiban. Az Ür elvárja, hogy mindenünket felajánlva néki, általa, érte és vele éljünk. Vegyes érdeklődéssel, fél szívvel nem tudunk érte élni. De magunkat átadva képesek leszünk teljes emberként egész életünket, minden időnket neki szentelni. Mivel lelki dolgokról van szó, átadásunk csak százszázalékos lehet. Kevesebbet felajánlani bűn. De mindezekben diadalmaskodunk . .. A Jelenések könyvében említett győzedelmesek azok, akik felismerik a fenevadat, az Antikrisztust és nem hajlandók imádni őt. Ez kimondhatatlan sok szenvedést és üldözést jelent majd. Pál nem Julius Caesar-i alapon látja a győzelem lényegét: „jöttem, láttam, győztem". A győzelem a szenvedések, üldözések, nyomorúság, nélkülözés, megvetés feletti győzelem, vagyis — mindent örömmel vállalni és tűrni Krisztusért. 7
