Vetés és Aratás, 1968 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1968 / 5. szám
Evangéliumi folyóirat 1. évfolyam 5. szám Ungár Aladár: Lélek vagy Szellem? Modern nyelveken egymásután jelennek meg újabb bibliafordítások. Főleg két szempont vezeti a modern fordítókat. Az egyik: a ma embere számára érthető nyelven akarják hozzáférhetővé tenni a Bibliát. A másik: mivel a nyelv élő és állandó változásoknak, fejlődésnek van alávetve, szükséges a meglevő fordításokat egybevetni és revideálni a nyelvkutatás legújabb állása szerint. Mindkét szempont fontos és nagy körültekintést igényel. örvendetes ez a megnövekedett érdeklődés a Biblia iránt. Magyar bibliafordítóink is komoly és alapos munkát végeznek. A már régebben megjelent revideált szövegű Üjtestamentum nagy haladást jelent, bár nem vette figyelembe mindazt, ami éppen a magyar bibliafordításnak óriási nagy hiánya más nyelvekkel szemben. A bibliafordítók arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a Károli Biblia régies, megszokott szavain, kifejezésein nem szabad változtatni. Ez az ún. archaisztikus szempont (a régihez, a megszokotthoz való ragaszkodás) továbbra is fenntartotta azokat a visszásságokat, amelyek — tudomásom szerint — egyedül a magyar bibliafordítás sajátosságai. Mind e sajátosságok bibliai, teológiai és nyelvészeti szempontból való feldolgozása óriási, alapos munkát igényelne. Különböző szaklapokban eddig már sok ilyen irányú tanulmány jelent meg és értékes hozzájárulást adott. Most én egyszerű és népszerű módon azzal a problémával akarok foglalkozni, amelyet egy kedves olvasónk,P.K.-né vetett fel levelében. Azt kérdezi tőlünk: miért írjuk néha Szentlélek helyett így: Szentszellem? Ő ezt szektás módnak találja és nem helyesli. Tudnunk kell először is, hogy egyetlen nyelven sem fordították léleknek a hébernyelvű szöveg ruách szavát vagy a görög pneuma szót. Mind a kettő helyesen szellem. Ügy tudom, hogy amikor Károli lefordította magyar nyelvre a Bibliát, a szellem szó nem volt ismeretes. Csak később, a nyelvújítás során formálták a szót, annak egyik alapjelentése, a szél alapján. Magyar bibliafordítók arra is hivatkoznak, hogy a szellem szó kísérteiét is jelent. Ez is visszatartja őket attól, hogy az eredeti szót a Bibliában szellemnek fordítsák. A lélektan (pszichológia) és annak minden alkalmazási területe soha nem cserélheti fel a két fogalmat. A lélek és a szellem teljesen különböznek egymástól és a szavak nem használhatók egyszer az egyik, másszor a másik megjelölésére. A bibliai lélektan a legnagyobb zavarba jut, ha a megfelelő szavaknak megfelelő helyes fordítását nem alkalmazza. Ismétlem, ez a jelenség — a magyar nyelvet kivéve — ismeretlen. A lélek az összekötő kapocs a test és a szellem között (Delitzsch). A lélek sokszor magát a személyt jelenti a Bibliában („Amely lélek vétkezik, haljon meg" . . . stb). A lélek területén van többek között a képzelet világa, a fantázia.
