Vetés és Aratás, 1968 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1968 / 5. szám

A lélek csapongó, szertelen; hangulatok­nak, szeszélynek, a kedélyállapot leg­nagyobb szélsőgégeinek van alávetve, mint például kitörő öröm és földig sújtó csüggedés, megingathatatlan reménység és teljes, kilátástalan reménytelenség. Ide tartoznak az álom és az álmodozás, egyszóval mindaz, amit a költők joggal hasonlítottak a tenger szeszélyes hul­lámveréséhez. Az ember szelleme a képektől mentes tiszta gondolkodás világa. Logika, mate­matika, tudomány nem lelki tevékenysé­gek, hanem szellemiek. Csak az ember szelleme tud elvontan, (absztrakt módon) gondolkodni, az eszmék világában eligazodni. Vigyázat! az eszményi (az ideális és a sokszor ezzel járó rajongás) mást jelent. Nem lélekben, hanem szel­lemben jön létre a kapcsolat Isten és ember között. Isten nem lélek, hanem szellem. A minden kétélű kardnál élesebb Ige elválasztja (szószerint a maga helyére utalja) a lelkit és a szellemit (Zsid. 4,12). A Szent Szellem nem „lelki" emberekké akar formálni bennünket, hanem szellemi emberekké. Mivel a magyar biliafordítás ezt a két fontos fogalmat nem különbözteti meg egymástól, zavar áll fenn ezen a téren. A két szó bibliai értelme, jelentése és használalata a magyar fordítás miatt homályos, sokszor ellentmondó. Óriási szolgálat lenne, hogyha ezt a két fontos és alapvető bibliai fogalmat ma­gyar bibliafordításunk megkülönböztetné és következetesen helyesen alkalmazná. Ugyanígy nagy hiány, hogy egyrészt az igazság, másrészt a megigazulás sza­vak nincsenek következetesen fordítva. Nem jut kifejezésre a „sarx" és a „szó­rna" közötti óriási különbség sem. A sarx a külföldi fordítások szerint is a hústestet jelenti — nem húst a csontok­kal szemben, hanem az ember megrom­lott természetét a Szent Szellem által munkált új, szellemi természettel szem­ben. A szóma maga a test, az isteni alapelv és gondolat, az, ami nem pusz­tul el, hanem a feltámadásban majd mint „szellemi" test jön elő. Ismétlem, szám nélkül akadnak problé­mák. Kedves olvasóink közül azok, akik idegen nyelvet ismernek, tanulmányozzák ezt a kérdést a Bibliában idegen nyel­ven és a fentiek megerősítését találják majd. Minden kedves olvasónk pedig le­gyen türelemmel és próbáljon belemerül­ni a kérdésekbe. Hitélete gazdagodik majd ezek által. Halottatok, halálunk Mi az, ami a legbiztosabb egy megszületett csecsemő felől? Az, hogy meg fog halni. Bergmann sebészprofesszor szerint az em­bernek a születéssel kezdődik a halála. Eddig harminc-ötven milliárd ember halt meg a földön. Évente kb. ötven millió, na­ponta százezer, percenként kb. hetven. Ha a föld eddigi halottai sorjában elvonulnának, ezeregyszáz évig tartana a menet. Életünk e legbiztosabb eseményével azonban nem szá­molunk komolyan, nem készülünk reá. * A halál nem természetes dolog. Egy kutató orvos előadásában arról beszélt, hogy nem is logikus. Testünk minden sejtje kicseré­lődik, időről-időre új sejt lép a helyébe. Nem kellene megöregednünk és meghal­nunk. Valami közbejött, ami mégis előidézi az öregedést és a halált. Igen, közbejött a bűnbeesés, a bűn. Ennek zsoldja a halál! De van-e élet a halálon túl? Sírok régi ábrázolása a báb-koporsóból feltámadó lep­ke s az elhaló búzaszemből kikelő búzaszál. A báb és a búzaszem azonban nem voltak-e halottak? Kant filozófiai gondolkodás útján látta meg, Mayer Robert és Helmholz pedig ter­mészettudományi úton bizonyította az anyag és az erő megmaradásának az elvét. Minden megmarad, csak éppen az ember lelke nem? Goethe agyának atomjai megmaradnak, de 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom