Veszprémi Ellenőr, 1906 (1. évfolyam, 1-13. szám)
1906-12-30 / 13. szám
2. oldal (48. szám.) VESZPRÉMI ELLENŐR 1907. november 30. dolgot, főkép pedig ne essék abba a speciálisan veszprémi hibába, hogy előre eligérkezik, szavát leköti. S ez szól különösen az özvegyasszonyoknak, kik a legtöbb esetben meggondolatlanul Írják alá a megbizó leveleket. Várjunk! Főképp pedig várjuk meg annak a végrehajtó bizottságnak működését, mely tisztességes polgárokból megalakulván, a városi választások egyöntetű s céltudatos vezetését kezébe vette. Ezt és igy kívánja az észszerüség, a képviselőtestület színvonalának emelése. Elég volt eddig Mucsából, legyenek végre tűrhető, konszolidált állapotok városunkban. Veszprém, Halpiac. WELLNER GYULA ajánlja magát a legjobb és legszebb műfogak, egész fogsorok készítésére, a legújabb amerikai mód szerint, rugók és kapcsok nélkül oly módon, hogy azok a természetes fogakhoz hasonlóan, minden célnak megfelelnek. Kívánatra egy műfog néhány óra alatt, egy fogsor 24 óra alatt készül el és a foggyökér eltávolítása nélkül, minden fájdalom elkerülésével illeszteíik a szájba. Javítások díjmentesen eszközöltetnek. Minden a fogászat körébe vágó műveletek. \ Veszprém, Halpiac. Dsentri kaszinó és kávéház. Az italmérési jog gyakorlása sok fáradsággal, még több anyagi áldozattal jár. Különösen ez utóbbi tekintetben van az italmérőknek bőven okuk panaszkodni, mert sokféle és nagy adóval vannak megtérhetve. Mégis azt látjuk, hogy számos ember előtt az italmérési jog elnyerése valami földöntúli boldogságnak tűnik fel, melyért minden elképzelhetőt képesek elkövetni, csakhogy azt elérhessék. A legtöbb esetben sikerül is ez nekik, mert a törvényt sokfélekép lehet magyarázni és elmagyarázni, azonkívül még mindig van protekció Magyarországon, melynek az italmérési jogok elnyerésénél legtöbb esetben nagy szerepe van. — A legtöbb esetben pedig, az uj italmérési jogok engedélyezése, mások régibb jogának sérelmével, anyagi károsításával jár! Ez természetes ! * Legújabban a szomszéd Várpalotán folyik éles harc egy ital mérési jog elnyerése körül. Arról van szó, hogy a város közepén, alig néhány lépésnyire a községházától, egy kávéház és étterem részére korlátlan italmérési jog engedélyeztessék. Az ügy szorossn összefügg a közelmúltban megalakított dsentri kaszinó, „Otthon“ létezésével. Az ügynek története van. Közel 40 évig állott már fenn az ottani Korona szállodában a várpalotai Polgári kaszinó, s meleg fészke volt a polgárság összetartásának, társadalmi életének, emellett kultur- missziót is végezvén. Ekkor történt, hogy a gróf Zichy-féle uradalmat, melyhez a Korona szálloda is tartozott, Witzleben gróf megvette, s a Koronát eddigi bérlőjének, Bauer vendéglősnek eladta. Ekkor állott be a nagy változás a várpalotai társadalmi életben s a Polgári kaszinóban. A kaszinó, mely addig jó, tiszta, kellemes és kényelmes volt, egyszerre nem felelt meg néhány tag kívánalmának, s kilépvén a Polgári kaszinóból, „Otthon“ cim alatt egy meglehetősen kaszt-rendszerre alapított dsentri kaszinót létesítettek. Eleinte csak „urakat“ vettek fel az uj kaszinóba. Később, midőn a költségeket az „urak11 nehezen, sőt éppen nem fizették, s még a tagsági dijakat is peres utón kellett behajtani, — felvettek az Otthonba ke- vésbbé dsentri urakat is. — Az üzlet mégis rosszul ment, úgy hogy az uj kaszinó már a bukás szélén állott. Ezt elkerülendő, a kaszinó tagjai, akiknek azelőtt a Kaszinó két nagyterme sem conveniált, összehúzták magukat egy szobácskába, többi helyiségeit pedig bérbe adták Lengyel Mórnak, a péthi fürdő-vendéglősnek, aki a kaszinó volt helyiségeiből kávéházat és éttermet csinált. Természetes, hogy ennek csak úgy van értelme és kézzel fogható eredménye, ha a Lengyel kávéház korlátlan és nyilvános italmérési engedélyt kap, mert az „Otthon“ kaszinó italmérési engedélyéből, s a kaszinó tagjaiból Lengyel ugyan nem képes még a 300 korona házbérét^sem kifizetni, nem pedig élni. Csakhogy az italmérési jog elnyerése körül egy kis bibi merült fel. Ugyanis úgy a község elöljárósága, mint a Várpalotán levő két nagyvendéglős és kávéház-tulajdonos ellenzik az italmérési jog kiadását. A két nagyvendéglős nagyon természetesen kenyérkérdésből, a község pedig azért, mert az uj kávéház és vendéglő közvetlen a községháza mellett van. Mégis az Otthon kaszinó-párt és Lengyel mindent elkövetnek, hogy a korlátlan italmérési jogot Lengyel megkapja. A községi tanács Lengyel kérvényét nem véleményezte. Ekkor képviselőtestületi gyűlést hívtak össze. A képviselőtestület is leszavazta Lengyel kérvényét. Most felebbezés alá adta Lengyel az ügyet. az ő uralkodása alatt legnagyobb virágzásnak örvendett a művészet hazánkban. Nagyban elő- mozditá ezt nejének, Beatrix királynőnek a befolyása, aki milánói hercegnő lévén, hazájának Itáliának művészeit udvarába vonzotta s ezek alkotásai réven fejlődött ki Magyarországon a renaissance. Pedig nagy szellemi emelkedésről tesz tanúságot egy nemzet történetében a művészet, amely minden időkben a kulturális haladásnak fokmérője. Mátyás király személyével egy másik eszményi nő-alak áll kapcsolatban, akit ott találunk mindenütt, az ifjú Mátyás oldalán, a nép fantáziájában, regéiben, a művészek csoportképein, a bájos szép Ilonka, akinek édes-bus regéjét Vörösmarty oly szépen énekli meg ismert költeményében, a Szép Ilonkában. A renaissance fényes korára, Mátyás dicsőséges uralkodására, hej, de szomorú napok következtek : vallási villongások Európában, török világ Magyarországon. 1526 augusztus 26-dike hazánk történelmében gyásznap. Mo- hácsnál a Cselepatakba fűlt II. Lajossal veszett el hazánk függetlensége, 1541-ben pedig Mátyás király budai várának sugár tornyáról véres harcok után, lebukott a magyar zászló, hogy helyét felváltsa a török félhold. Magyarország Nagy Boldogasszonya templomának a tornyáról az esti harangszó helyett, az ájtatos muezzin Allah kiáltása hangzott el a várbástyák felé! Buda után elesett a Dunántúl, Temesvár, Drégely, Szolnok. Egyik várunk a másik után jutott török-kézre. A nyomor, a szenvedés ütött tanyát a városok, a falvak körében és ez adott életet a keresztény lakosság ama mondásának: ahova török lép, ott fü nem terem többé. Pusztított mindent, földet, vizet; rabszolgaságra hurcolt nőt, gyermeket, neki semmi sem volt szent. Es mit csinált a magyar asszony, a törökvilágban ? Harcolt, lelkesített, áldozott, temetett. Vagy nem hiszitek? Ott van Dobozy Mihály hitvese; meghalt a török üldözés alatt, férjének gyilkos tőrétől, ott ven a mohácsi csatatéren Perényi özvegye: Kanizsai Dóra, aki temeti az elesetteket; Pál barátot és vele a 20.000 magyar vértanút. Ott van Losonczy Mihály oldalán Pekri Anna, aki kincsei és jószágai árán szerezte be a hadisarcot és zsoldott. Ott találjuk a magyar nőket az egri vár fokán ékes palástban, véres karddal Dobó Katicát, s vele követ hajítva, szurkot öntve a többi névtelen hős nőket. Meg is futamodott onnét a török, mert mint mondották: Isten van a Magyarokkal, hiába küzdenénk ellenök. És igazuk volt, mert ahol a férfiak és a nők a haza szeretetében igy összetartanak : ott az Isten ! Hej de sajna, mintha a Teremtő is el- hagyta volna a magyart, mert: a testvérharc, a vallási villongások, a török iga, a német uraÁrn ezt megtehette, de nyilvános, korlátlan italmérést azon a helyen engedélyezni nem szabad. A törvény ugyanis nyíltan tiltja középületektől 100 méteren belüli távolságban italmérést engedélyezni, hacsak az illető helyen már régebben ilyen nem volt. De felesleges az uj engedély megadása azért is, mert Várpalotán a létszám már úgyis be van töltve, sőt éppen Lengyel Mórnak péthi jogával már túl is van terhelve. Éppen nem volna igazságos, a többi korcsmáros rovására egy uj jogot kiadni azért, hogy Lengyelt felsegítsék, vagy pedig az „Otthon“ haldoklását meghosszabbítsák. Tudtunkkal Lengyelnek, ki huzamosabb ideig volt Amerikában, nincsenek oly bokros érdemei, hogy miattuk a többi korcsmárost károsítani kellene. Az „Otthon“ pedig úgyis csak arra v.dó, hogy Várpalota társadalmi életét még jobban felaprózza Reméljük, hogy a helybeli Pénzügyigazgató, ki mint rendkívüli igazságos és részre- hajthatatlan úriember ismeretes, — nem fogja a törvény és minden célszerűség ellenére, Várpalotán az uj korlátlan italmérést engedélyezni, hanem ellenkezőleg, azonnal, még karhalommal is bezáratja a „lengyel“ kávéházat. Munkássors. Egy bányamunkás szörnyű halála. Apróra zúzta a gép. Kit terhel a felelősség ? Bányász temetés. Kilencen kenyér nélkül. Rettenetes és kínos halállal múlt ki múlt szombat éjjel Licsauer János 40 évres bányamunkás Várpalotán, hol az Ipartelep Részvény- társaság Brikett gyárában dolgozott a szén- zuzóban. A szénzuzó-gép szijját akarta megigazítani, s e közben a gép lábánál fogva belehúzta a zuzóba s apróra összetörte egyik karját, lábait és medence-csontját, úgy hogy a boldogtalanban a csontok a szó legszorosabb értelmében zörögtek. Licsauert a kórházba szállították, néhány óra múlva a legborzasztóbb fájdalmak közt, meghalt. A balesetért felelősség senkit nem terhel, mert Licsauer túlbuzgóságból avatkozott oly dologba, mely nem hozzá tartozott. °A balesetről értesített veszprémi kir. ügyészség távirati utón adta meg a temetési engedélyt. Licsauer temetése nagy részvét mellett kedden délután ment végbe, s megjelentek azon szolgálatmentes munkástársai is. Licsauer 8 árvát és özvegyet hagyott hátra, kik most kenyérkereső nélkül maradtak. Valószínű, hogy az elárvult családot az Ipartelep R. T. segélyben fogja részesíteni, bár lom sulyosodik századokon át e sokat szenvedett országra. 1600 végén már kuruc és labancra osztva találjuk e nemzetet. A kuruc, a legnagyobb dicsőség, a labanc, a legnagyobb gyalázat még ma is, az igaz hazafi szemében. Zrínyi, Frangepán, Nádasdi a nemzeti szabadság nagy hőseinek feje, a magyar szabadságért porba hullott. A hős Zrínyi Miklós Ne bántsd a magyart kiáltása is elhangzott, a midőn ismét találkozunk egy magyar nővel, aki még nagy asszonyaink közt is mint kimagasló fejedelmi alak jelenik meg. Vagy nem ismeritek Zrínyi Ilonát, a vértanú Zrínyi Péternek leányát, ze- rinvári Zrínyi Miklós grófnak, a Csáktornyái hősnek unokahugát, I. Rákóczi Ferenc, majd később Thököly Imre fejedelmek hitvesét, II. Rákóczi Ferenc édes anyját ? Ez a fejedelemasszony az, aki 1675-ben igy ir a férjének: Senki engemet, sem két gyermekimet megijedt állapottal bizony nem láta. Valamint eleink, úgy voltunk készek fejünk fennálltáig a várat megtartani életünk letételével. Ha asszony-ember vagyok is, Munkácson megmertem várni őket, vigyék hírét máshova is. És pedig — mint írva vagyon — Carrara keményen löveté a várat. Midőn a labanc elfogta őt, méltóságteljesen állott két gyermekével az oldalán bírái előtt. Van-e szebb kép, amelyről tiszteletteljesebben emlékezhetnék meg a magyar nő ? Azután elvonul Hona a cselekvények szin-
