Veszprémi Ellenőr, 1906 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1906-12-30 / 13. szám

1907. november 30.

VESZPRÉMI ELLENŐR

(48. szám.) 3. oldal.

Licsauer csak rövid idő állott szolgálatban. — Remélhető, hogy a várpalotai jótékonysági egyesületek is felkarolják a 9 tagú szegény családot, hogy megmentsék őket a pusztulástól, különösen most télviz idején.

Rablótámadás Veszprém határában.

A kifosztott alkusz.

Saját botjával verték véresre.

Négykézláb a téglagyárba.

A kórházban.

Kik a tettesek?

Kapcabetyárok rablótámadásának lett áldozatává Rauch Márton 43 éves helybeli ügynök f. hó 22-én este 6—7 óra között, a vámosi utón, közel a téglagyárhoz. Kifosztották, s elrabolták tőle 80 korona 60 fillér készpénzét, ráadásul pedig saját somfabotjával rutul összeverték, súlyos sérüléseket ejtvén rajta ugy- annyira, hogy a bántalmazott most a veszprémi kórházban fekszik, s balkarját használni egyáltalán nem birja, de bal lábának alsó szárát is csak fájdalommal birja mozgatni.

Kiküldött tudósítónk az esetre vonatkozólag a következőket tudta meg:

Rauch Márton egy kistermetű, vézna, rőtszakállas ember, s mint alkusz keresi kenyerét, hogy 6 tagból álló családját eltarthassa.

Pénteken megbízást kapott Weisz M. Ignác kereskedőtől, hogy részére bort vásároljon.

Rauch Nemespécselyre akart elmenni, hol tudvalevőleg jó borok teremnek. — Pénteken azonban hetivásár lévén, nappal egyébb üzleti dolgaival volt elfoglalva, s mert a délután folyamán több vidéki emberrel több korcsmát is felkeresett, csak este indult el gyalogszerrel, neki a Vámosi útnak.

Ezt Rauch Márton, mint hithü izraelita nem jól tette. Tudnia kellett volna, hogy péntek este, midőn már a csillagok feljöttenek, s sabbath beköszöntött, tilos az utazás. Ezen tilalmat áthágó Rauchra már leselkedett is a megérdemelt büntetés, ott a Vámosi utón, túl a téglagyáron, az utkaparó házán innen levő jegenye fáknál, négy parasztember személyében, kik szemmelláthatólag Rauchra várakoztak, illetve az országúton előtte lassan haladtak, s ha Rauch megállt, ők is megállották. Rauch nem hitt a gyanús jeleknek, s bátran neki vágott az útnak, hogy az előtte haladókat elkerülje. Alig történt ez meg, a mögötte maradt négy egyén hátulról elkapta Rauchot a gallérjánál, s szemét-száját befogva, az ut melletti árokba vonszolta. Itt ezekkel a szavakkal: zsidó add ide a pénzedet, bugyellárisát zsebéből kiragadták, s miután az abban volt 80 korona 60 fillért kivették, a bugyellárist 2 krajcárral Rauch zsebébe visszatették. * II.

helyéről. Rodostóban osztja meg hitvesi hűséggel Tököly Imre számkivetésének keserű napjait. Itthon pedig csendül a tárogató, tenger-nép sorakozik a Lengyelföldről hazatérő fejedelem,

II. Rákóczi Ferenc zászló alá. Eleintén csak az a rongyos nép, az a névtelen hős, amely csupa tűz, csupa láng, és amelyet a fegyelem helyett csak a rajongás tart egy táborban. Azután meghódol minden: Bercsényi gyönyörű kurucai, Károlyi Sándorral élén az egész Dunántúl, az egész ország nemessége. Rákóczi dicsőségét zengi az erdő, a mező, a róna és a bérc egyaránt, az ő hadvezéri tudását magasztalja egész Európa. De mindezeknél ékesebben szól a nóta, a kuruc nóta a kuruc dicsőségről, a kurucok- nak, akik életüket és vérüket áldozni indultak a haza függetlenségéért, és akiket a cigányleány kisért, hogy lelkesítse, hogy tüzelje szivüket a lobogó diadaláért. Czinka Panna ez, a csapatok fülemüléje, Rákóczi hűséges dalosa, szomorúságának felviditója.

És eltűnt e kor. Nem lelkesít többé a kurucok dala, csendes lett a tárogató, csak méla hangjával zokogja a magyar mélységes fájdalmát, szabadságának elvesztét, hogy a számki- vettet Rodostóból visszasírja. Bármint sirt is, nem teljesültek a hőn óhajtott vágyak, eltűntek a Czinka Pannák és II. Rákóczi Ferenccel leáldozott a magyar szabadság véres koronája.

(Folytatása következik.)

A fosztogatás közben Rauchot megfenyegették, hogy csendben legyen, ráadásul pedig a kifosztott embert több Ízben arcul ütötték, saját somfabotjával pedig úgy elverték, hogy a bántalmazott ember egy időre eszméletét vesztette. Midőn magához tért, négykézláb elván- szorgott a téglagyárba, hol jajgatását meghallották, s bebocsájtották. Ekkor már hajnali két óra volt. Rauchot, miután járni nem tudott, egy városi kocsin szombat délután a kórházba szállították, hol most betegen fekszik. Balkarja a csuklyótól a vállig, felül-alul egy seb. Az aláfutott vértől lila és fekete szinü, s karját most is még csak keveset tudja emelni. Bal alsó lábszárán is ütés nyomai láthatók, melyek azonban az esés következtében is származhattak.

Rauch bántalmazod és kifosztóit fel nem ismerhette, mert szemét befogták, de az több mint bizonyos, hogy a rablótámadást oly egyének követták el, kik őt ismerték, sőt esetleg a támadás napján vele valamelyik korcsmában találkoztak is.

A rablótámadás tetteseinek kinyomozása dr. Komjáthy László hétfőn délután három rendőrközeggel Vámoson kiszállott. Két vámosi embert, kik gyanúsaknak látszottak, le is tartóztatott, kedden délelőtt pedig a kórházban Rauchhal szembesített, de eredmény nélkül, mert Rauch az illetőket fel nem ismerhette, miután a támadás alkalmával szemeit befogták. — A nyomozást a rendőrkapitány befejezvén, az iratokat a kir. ügyészséghez felküldte.

A nyomozás adatai és Rauch vallomása teljesen fedik egymást, az időpontra, a gyanúsított egyének — összesen öten — holtartóz- kodására, s pénzviszonyaira.

Miután azonban az eset óta már sok idő elmúlt, letartóztatva pedig senki sincs, könnyen megtörténhetik, hogy a tettesek megmenekülnek. Ez annyival inkább is lehetséges, mert egyik-másik korcsmáros, akinél a valószínű tettesek közvetlen az eset előtt, s egy ura múlva az eset után lumpoltak, — érthettem módon titkolóznak, kézzel foghatóan valótlant állítanak.

Rauch családja a családfő munkaképtelensége és kirablása következtében, nagy szükségben van, s jószivü, s nemeslelkü emberek támogatására szorul.

A megyeházáról.

A vármegyei közigazgatási erdészeti bizottság Koller Sándor alispán elnöklete alatt, szerdán tartott ülésén megállapította az értékeket és napszámokat, sőt kihágási ügyet bírált el. — Az ülésen az erdőfelügyelőn kívül Kránitz Kálmán és dr. Óvári Ferenc bizottsági tagok vettek részt.

A vármegyei állandó választmány Hunkár Dénes főispán elnöklete alatt, csütörtökön a vármegyeház kistermében ülést tartott, s a december 9-én tartandó közgyűlés napirendjének tárgysorozatába eddig felvett összes ügyeket letárgyalta, közöttük a megyegyülések uj rendjét megállapító szabályrendeletet. Az ülésen a tisztviselőkön kívül 4 egyházi és 4 világi tag vett részt, és pedig dr. Jánosi Ágost, Kránitz Kálmán, Perényi Antal és Takách József; Kovács Gábor, dr. Óvári Ferenc, Purgíy László és dr. Vadnay Szilárd.

— Személyi hírek. A székes- fehérvári m. kir. 17. honvédgyalogezred parancsnoka, Teleházy J. ezredes f. hó 27-én városunkba érkezett. A délceg ezredes megjelenése rokonszenves feltűnést keltett városunkban. Teleházy ezredes ur a hasznosat egybekötötte a kegyelettel, amennyiben a helybeli két zászlóaljat kellett megvizsgálnia, s ezen szolgálati ténykedését úgy szabta meg, hogy egyúttal megjelenhetett Auerhammer József honvédszázados temetésén is. A temetésre különben a székesfehérvári ezredből megjelentek városunkban Török százados és Wünsch főhadnagy.

— Meghívó. A veszprémvármegyei tűzoltó szövetség választmányának Veszprémben, a városháza tanácstermében 1907. évi december 15-én, d. e. 10 órakor tartandó ülésére.

Az ülés tárgyai:

1. Elnöki jelentés.

2. Járási tüzr. felügyelők rangjelzése és egyenruházati szabályzata.

3. Pénztáros jelentése a pénztár állapotáról.

4. Járási tüzrendészeti felügyelők jentései.

5. Vármegyei tűzoltó szaktanfolyam rendezése.

6. A Siófokon tartandó XV. rendes évi közgyűlés előkészítése, tekintettel a siófoki önk. tűzoltó testület XXV. éves jubileumára.

7. Folyó ügyek.

8. Indítványok.

Veszprém, 1907. november 16.

Blázy Imre, Dr. Óvári Ferenc,

főjegyző. ügyvezető elnök.

— Cjjyászrovat. Auerhammer József a 17-ik m. kir. honvédezred századosai, hó 24- én Budapesten, hol gyógykezelés alatt volt, élte 53. évében meghalt. Tetemét Veszprémbe hozták s szerdán délután katonai pompával s a közönség nagy részvételével temették el. Az elhunyt veje volt Kubai veszprémi volt kávésnak és városi tanácsosnak.

Benedek Béla~[ nyugalmazott m. kir. honvéd ezredes folyó hó 26-án Keszthelyen, 65 éves korában elhalálozott. Benedek Bélát városunkban is sokan ismerték, mert itt volt helyőrségben abban az időben, midőn honvédhuszárság volt városunkban. Halálát kiterjedt rokonság gyászolja.

— Uj lelkész. Várpalotának uj ev. ref. lelkésze van Pethi Sánuor személyében, ki egyhangú meghívás folytán, a somogymegyei Bürüsről, Várpalotára megválasztatott. Beigtatását Csajthay Máté, Inota község ev. ref. lelkésze teljesítette, melyen megjelent Józan Sándor ba- ranyamegyei Katátfa-i lelkész is, aki Kutassy volt várpalotai lelkész távozása után Várpalotán az ev. ref. egyház ügyeit végezte. A beig- tatást diszebéd követte, melyet a hivők rendeztek uj lelkészük tiszteletére. Este az uj lelkész barátságos vacsorát rendezett a Korona szállodában. A beigtatás napján már egyházi funkciót végzett az uj lelkész, megkeresztelvén Csizmadia József leányát, kinek az első keresztelés emlékére Éva nevet adott. — Pethi Sándor még fiatal ember, de nagy képzettségénél fogva máris jó hire van az ev. ref. egyház körében.

— A városi képviselőválasztásról. A

jövő év január havában megtartandó városi képviselőválasztásokra már nagyban készül polgárságunk. Megalakult már a nagy végrehajtó bizottság, melyben minden kerületből 6, s igy összesen 36 tag van. Ez a végrehajtó bizottság úgy óhajtja a választásokat irányítani, hogy az uj képviselőtestület erkölcsi színvonala magasra emeltessék, s minden kerületnek saját polgárai kerüljenek bele. A kerületi bizottságok már mindenütt tartottak értekezletet, s konstatálhatjuk, hogy mindenütt szép az egyetértés. Eszerint remélhető, hogy a választások simán fognak lefolyni, s mégis el leend érve a kitűzött cél, — egy kiváló képviselőtestület összeállítása, — mely méltó lesz Veszprémhez, a megye székhelyéhez.

— A peremartoni vadászat. Folyó hó 21-én tartotta a veszprémi káptalan peremartoni vadászterületén szokásos őszi vadászatát, melyen városunkból igen sokan voltak jelen; a többek közt: Dr. Szabó Elek törvényszéki elnök, Kan- gay Sándor erdőtanácsos, Patzl Jenő erdőmester, Fodor Gyula ügyvéd, Juraszek János kir. ügyész, Hordósy Endre a veszprémi takarék- pénztár pénztárnoka, dr. Kőszeghy József ügyvéd, dr. Rédey Gyula kanonok stb. A vidékről: Hennel Károly (Sári puszta), Rotnagel István délivasuti felügyelő (Siófok), Segesdy járásbiró (B.-Füred), Zsalen István gyógyszerész (Siófok) stb. Terítékre került 84 darab nyúl, 12 darab fácánkakas, 2 drb őzbak, összesen 98 drb vad. Az eredmény, tekintve a vadászok nagy számát, s azt, hogy régebben ezen a területen 200 drb-