Veszprémi Ellenőr, 1906 (1. évfolyam, 1-13. szám)
1906-12-30 / 13. szám
MEGJELELIK miíEX SXOJIBATOX BÉLI TAX. Előfizetési árak: Egy évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor., Amerikába egy évre 16 kor. Jegyzőknek, tanítóknak és vidéki vendéglősöknek egy évre 8 korona. — Egyes szám ára 24 fillér. Nyilt-tér garmond sora 40 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Hupka György Szerkesztőség és kiadóhivatal: Veszprém, Virág-utca 98., a hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési és hirdetési dijak küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Névtelen levelek figyelembe nem vétetnek. Választunk! (Hgy.) Csak néhány nap választ el bennünket a megyebizottsági tagok megválasztásától, s konstatáljuk, hogy említésre érdemes mozgalom megyénk polgársága körében nem észlelhető. Nem panaszkép mondjuk ezt s nem azért, mintha a nagy pártoskodásnak, s az ezzel járó sokféle súrlódásnak, legtöbb esetben a személyeskedésnek hívei volnánk, de azért, — mert a közel és távolabbi múltban mindig tanúi voltunk annak, hogy oly egyének is feltolták magukat illetéktelenül megyebizottsági tagoknak, akikben csakugyan nem volt meg a kellő erő, s akarat, hogy állásuknak megfeleljenek, s kizárólag személyes ambícióik, hiúságuk, szereplési vágyuk kielégitésére törték magukat a megyebí- zottsági, vagy városi képviselői állásért. S tanúi voltunk mind e mai napig, hogy polgárságunk a megválasztott egyének működésével, ennek következtében a közügyek vezetésével megelégedve nem lévén, uton-utfélen, legtöbbnyire a fehér asztalnál siránkozott, panaszkodott, nem gondolván meg, hogy az ügyeknek nem az o tetszésük szerinti vezetését ők maguk akarták akkor, midőn nem megfelelő egyéneket bíztak meg a közügyek intézésével! Mert bizony, kizárólag a választó polgárságtól függ a választás eredménye, mert ők tudják legjobban, kit érdemes bizalmukkal kitüntetni. Vannak sokan, kik azt mondják, hogy a megyebizottsági tagság nem oly fontos, hogy annak betöltésénél érdemes és szükséges volna nagyobb vizet zavarni ! Hát ezek nézetét nem osztjuk, s nem értenek azokkal egyet mindazok, kik a legutóbbi 2—3 év eseményeit megyénkben figyelemmel kisérték, s ismerik. A sok dolog közül csak néhányra utalunk! Ott van a megyei alapok kezelésének szomorú ügye; ott néhány főbb tisztviselőnek nyugdíjazása, kik a múlt bűneiért való szavatosság nélkül részesültek magas nyugdijban, mert a megyebizottságban oly egyének voltak többségben, kik nem lelkesedtek a megkívánható mérvben a közügyekért, hanem Fejbólintó Dávidokként, úgynevezett „klik- kek“ vezérférfiai óhaja szerint szavaztak. De ott van az úgynevezett nemzeti küzdelem korszaka, mely ugyan ma már a történelemé, de élénk tanulságul szolgálhat minden idők minden fiának; s amely korszakban rikító színekben láthatta polgárságunk azoknak óriási tömegét, kik bűnös közönyükkel olyannyira megnehezítették annak a maroknyi csoportnak önzetlen működését, mely még egy nemes, fenkölt eszméért lelkesedni tudott és akart! Óh, nem feledtük még el azokat az időket, s azoknak az egyéneknek és azoknak a férfiaknak neveit, s ha a most megejtendő választásoknál a régi harag és jogos boszunak érzetét el is kell né- mitani, de viszont, saját legjobban felfogott érdekeink, a közérdek szempontjából, seregienünk kell azok köré, kikről tudjuk, hogy előttük mindenkor a közjó volt a legfőbb célpont. Amint említettük, választási mozgalom ezidő szerint alig, vagy épen nem észlelhető. Városunkban csak ma és holnap lesznek értekezletek, amelyben, majd a közóhaj nagyobb terjedelemben megnyilvánul. Most csak annyit tudunk, hogy városunk első kerületében a megyebizottsági tagok közül kiesik Kolossváry József, ki megyénkből eltávozik; Rosenthal Nándor, aki különben mint virilista, úgyis bizottsági tag marad; a II. kerületben dr. Fodor Gyula, akit a közhangulat, s azon megérdemelt tisztelet után ítélve, mely őt körülveszi, újból meg fognak választani; — kiesik még Balogh Károly, aki helyett mást fognak választani, mert Balogh a közügyektől már régebben visszavonult, s igy megválasztása teljesen felesleges volna. — A III. kerületben kiesik Perényi Antal és Takács József (főgimn. igazgató) akiknek újbóli megválasztása a szó szoros értelmében kívánatos, azon fáradhatlan buzgalomra való tekintettel, mellyel nevezettek a közügyek iránt állandóan viseltettek. Meg vagyunk győződve, hogy meg is lesznek választva. Ezek szerint tehát tulajdonképen csak 3 bizottsági tag helyét kell uj férfiakkal betölteni. Az egyik helyre mindenfelé Óvári Kálmánt emlegetik és óhajtják, aki a megyegyiiléseken mindig megjelenik, s idővel és tehetséggel is rendelkezik, hogy a megyének hasznos szolgálatokat tehessen, aminthogy tett is. Különben is Óvári Kálmán lelkes és radikális tagja volt az alkotmányvédő bizottságnak, s ez mindenkinek élénk emlékezetében van még, — ezenkívül Óvári Kálmán úgy vagyoniig, mint erkölcsileg független, s intakt férfiú. — A másik helyre Pozsgay Miklóst emlegetik és óhajtják. Pozsgayról, ki városunknak gazdasági tanácsosa, szükségtelen bővebben szólani. Jó hazafi, szorgalmas ember, önálló jellem, intelligens iparos. S ez utóbbi körülmény nagy sulylyal bir, mert a megyebizottságban iparos úgy is igen kevés van. Az I-ső kerületben dr. Benkö Károlyt emlegetik még, akiről azonban még nem tudni, hogy fel fog-e lépni. A mai értekezlet mindenesetre több világosságot fog hozni, holnap pedig végleg meg fog egyezni polgárságunk a megválasz- tandók személyét illetőleg. Természetes, hogy még több név is van forgalomban, de nagyobbrészt olyanoké, kik alig valók arra a diszes helyre, melyre ők maguk pályáznak, s jelölik magukat. Ismételjük, hogy nagy hiba és bűn, hogyha polgárságunk a választások iránt közönyös, mert ennek árát legtöbb esetben keservesen fizetik meg. Óva intjük tehát polgárságunkat, hogy vigyázzanak, s bizalmukkal csak azokat ajándékozzák meg, kit ismernek, s tudják, hogy lelkűk egész erejével, eszükkel, tehetségükkel képviselni és szolgálni fogják az adófizető polgárság érdekeit. Várjuk a kolerát! A belügyminiszter a vármegyéhez. Oroszország felől ijeszt a kolera. Már a határon van. A védekezésre vonatkozólag And- rássy Gyula gróf belügyminiszter a következő leiratot intézte Veszprémmegye alispánjához : „A járványos betegségekről való ismereteink előhaladása a védekező eljárások módosulását is magával hozván, szükségesnek láttam a kolera elleni védekezés körül követendő eljárást szabályozó 1892. október 24-én 78771. szám alatt kelt itteni rendelettel kiadott „Utasítást az ázsiai kolera tárgyában“ átdolgoztatni. Az országos közegészségi tanács véleménye alapján a hatóságok és hatósági közegek számára készült ezen utasítást azon célból küldöm meg, hogy a kolera elleni védekezés módjának ismerete a nagy közönség körében is terjesztessék. Tekintettel arra, hogy az ázsiai kolera behurcolásának veszélye hazánkat Oroszország felől ismét fenyegeti, szükségesnek látom, hogy az említett füzetek megfelelő helyen már most kiosztassanak. Jelen utasítást a hatóságoknak szigorú miheztartás végett azzal adom ki, hogy egyidejűleg az 1892. évi 78771, 1892. évi 80755 és 1893. évi 70038. sz. a. kiadott belügyminiszteri rendeletek hatályukat vesztik. Budapest, 1907. október 18. Andrássy s. k.“ Kisiparosok, kiskereskedők érdeke, A készpénzfizetés. — Kossuth a keresk. és iparkamarákhoz. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter véleményadásra hívta fel a kereskedelmi és iparkamarákat, tehát a győrit is, melyhez városunk tartozik, — a készpénzfizetés rendszeoe- sitésének kérdésében.
