Veszprémi Ellenőr, 1906 (1. évfolyam, 1-13. szám)
1906-12-30 / 13. szám
II. évfolyam. Veszprémi, 1007. december 14. 50. szilül. VESZPRÉMI ELL MEOJEliENIK HIHDEH SZOMBATOS IMOI.IT í \. Előfizetési árak: Egy évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor., Amerikába egy évre 16 kor. Jegyzőknek, tanítóknak és vidéki vendéglősöknek egy évre 8 korona. — Egyes szám ára 24 fillér. Nyilt-tér garmond sora 40 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Hupka György. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Veszprém, Virág-utca 98., a hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési és hirdetési dijak küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Névtelen levelek figyelembe nem vétetnek. A munkásokért. (Hgy.) A községi közmunka-adó behajtása mindenkor nagy nehézségekbe ütközött és sok kellemetlenségeket okozott a hatóságoknak. Részben azért, mert ezen adó a teljesen vagyontalan, s legszegényebb munkásnépet is terhelvén, a legtöbb esetben behajthatatlan, — részben mert a kereskedelemügyi kormányok, melyeknek resszortjába a közmunkaügy is tartozik, ezen adónem behajtását állandóan szigorúan követelték, illetve az adó behajt- hatlansága esetére, az adónak természetben való leszolgáltatását szorgalmazták. Hogy különösen ez utóbbi követelmény teljesítése minő kellemetlen eseményeknek volt már és lehet még kut- forrása, azt mindenki tudhatja, s azért a legritkább esetek közé tartozik az, hogy valamely városi hatóság ezen a téren a végietekig menjen el. Vagy kivánhatja-e valaki, hogy azt a szegény iparos munkást a polgármester közmunkára kirendelje? Erre alig vállalkozik humánus hatósági közeg, s ha mégis megkísérelné, kiszámithatlan bonyodalmakat idézhetne fel. Ezért a legtöbb esetben leírják a behajthatlan közmunka adót, s az évi költségvetésben a befolyandó közmunka-adó cimén fölvett összeggel szemben mutatkozó hiányt más jövedelmi forrásokból pótolják. Eszünkbe jut itt a szomszédos Zala- vármegyében megtörtént eset, amidőn a zalaegerszegi polgármester, Várhidy, néhány évvel ezelőtt, az összes zalaegerszegi csizmadia legényeket, kik a közmunka-adót be nem fizették, közmunkára az országúira kirendelte. Ö maga eközben vonaton elutazott. Ezalatt Zalaegerszegen a kiadott rendelet miatt valóságos zendülés ütött ki, s izgatott tömeg várta a polgármester visszaérkezését a vasúti állomásnál, hogy vele elbánjanak. Hire volt, hogy agyonüttetés veszélye is fenyegeti Várhidyt. — Néhány jó barátja tehát vonattal elébe utazott, s őt a szomszédos állomáson a vonatról leszállítván, kerülő utón, kocsin vitték be Zalaegerszegre. Az elégedetlenség okozta zendülés oly mérvet öltött, hogy a huszárokat kellett a rend helyreállitása végett kivonultatni. Nem akarjuk ezen példa idézésével azt az irányzatot támogatni, mely az államhatalom intézkedéseit kényelmetlenség esetén, vagy elviselhetetlensége érzetében, erőszakos ténykedésekkel is kész meghiúsítani, de utaltunk reá, hogy igazoljuk, mennyire célszerűtlenek egyes hatósági intézkedések, még akkor is, ha azoknak törvényes sanctiójuk van! Mert elfogadott és értelmes felfogás az, hogy nem kell, s nem lehet minden esetben a .törvények betűi szerint eljárni, —valamint az is, hogy nem minden törvény jó és szentirás, azért mert törvény! Ezen állításunk különösen találó a közmunkák és vámokról szóló 1890. évi I. törvénycikkre, melynek megváltoztatását immár országszerte kezdik sürgetni. Városunk tanácsa e téren úttörő, kinek javaslatára a városi képviselőtestület a legközelebbi múlt hetekben hozott határozatával felkérte a vármegyei törvényhatósági bizottságot, hogy az iparossegédeknek a községi közmunka alól való mentesítése tárgyában intézzen az országgyűlés képviselőházához feliratot! Városunk képviselőtestületének ezen határozatát, a hétfői közgyűlésen tárgyalta a nemes vármegye törvényhatósági bizottsága, Hunkár Dénes főispán elnök- lése mellett, s elismeréssel legyen mondva, Koller Sándor alispán meleghangú ajánlatára, s a vármegyei állandó választmány javaslatára, egyhangúlag és készséggel jóváhagyta Veszprém város határozatát, megtoldván azzal, hogy a város és megye határozatát pártolás s hasonló eljárás céljából megküldi az ország összes törvényhatóságainak. Az első pillanatra jelentéktelennek látszó ezen határozatnak pedig nagy hordereje van, mert eredmény esetén, egy nagy számból álló szegény népréteget ment meg a jövőbeni zaklatástól, el- keseritéstől, aminek eddig hasznos eredménye annál kevésbbé volt, mert az anyagi eredmény a legtöbb esetben egyenlő volt a zérussal. De üdvös a határozat, s hálára kötelező különösen a mai viszonyok között, mert bizonyítékát szolgáltatja annak, hogy azok a bizonyos „urakl( mégis csak gondolnak a szegény emberekre is, s cselekednek értük, ahol csak módjukban áll. Az elismerésnek pedig annál nagyobb mérve illeti a kezdeményező vármegyét, illetve ezek vezetőit, meit csendben, minden reklámhajhászás nélkül cselekedtek. S ezt a tényt érdemes leszögezni. A megyeházáról. Megyegyülés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága hétfőn tartotta meg ezévi utolsó rendes közgyűlését. — A gyűlésen 96 bizottsági tag és tisztviselő vett részt. A hölgyek karzatát bájos hölgyközönség foglalta el, kik majdnem a gyűlés végéig érdekkel hallgatták a különben elég egyhangú tárgyalás lefolyását. Hunkár Dénes főispán egynegyed 10 órakor nyitotta meg a közgyűlést, melynek lefolyása a következő volt: A közig/bizottságba a most kilépett tagokat újból beválasztották, úgymint : Bibó Dénes, dr. Magyar Károly, Kránicz Kálmán, dr. Kemény Pál és Wertheim Ármint. Á központi választmányba megválasztattak : Bélák István, Bibó Dénes, dr. Bibó Károlv, Csapó Kálmán, dr. Csete Antal, dr. Csolnoky Ferencz, Csóthi Géza, Ferenczy Károly, Hegyeshalmi Fischer Károly, Hunkár Béla, dr. Kemény Pál, Kenessey Móric, Kovács Gábor, Kálmán József, dr. Magyar Károly, Meller Dávid. dr. Óvári Ferenc, Purgly László, Reé Jenő, Rosenthal Nándor, Szabadhegyi Kálmán, Szentes An- zelm, Szeglethy György, Takács Ádám, dr. Vadnay Szilárd, dr. Véghely Kálmán, Valla Géza, Volf Pál, Holitscher Károly és dr. Cso- masz Béla. A sorozó bizottság polgári elnökei lettek: Koller Sándor alispán, Szeglethy György polgármester. A megyegyülésekről uj szabályrendelet tervezetet készített az alispán. E szerint ezentúl évente 4 rendes közgyűlés terveztetik. Március, junius, szeptember és december hónapokban, mindenkor délelőtt 9 és fél órától 12 és fél óláig. — Ezen szaporítást a megnagyobbodott ügyforgalom kívánja. A júniusi közgyűlés előtt 14 nappal mar ki kell az alispáni jelentést nyomatni. A hallgatóság csak a karzatokon jelenhet meg. A hírlapírók a gyülésteremben, az alispán által kiállítandó' igazolványnyal. Az összes bizottsági tagoknak jegyek adatnak ki. — Tárgyalási nyelv kizárólag a magyar. A közgyűlési jegyzőkönyvek mindig a következő gyűlésen hitele- sitendők, kivéve az év utolsó közgyűlését, amikor a jegyzőkönyv a gyűlés után harmadnap MODEM BEltKIBEZÉK II ISIM t TJTCK FÜSTOIiÉSiÉItE ! házánál (volt Berger-féle ház), az uj füstölő a húst állandóan hidegen tartja, nem piszkolja, szép sötétpirosra füstöli és szárítja. így a nálam füstölt hús- és ■ kallwtíiz-félék bármeddig eltarthatok. Etil ECÍÉSE KÉRTÉK HÉKZEII^EK FÍIKTÖLÉKE 2 KORONA,
