Veszprémi Ellenőr, 1906 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1906-12-30 / 13. szám

II. évfolyam. Veszprémi, 1007. december 14. 50. szilül. VESZPRÉMI ELL MEOJEliENIK HIHDEH SZOMBATOS IMOI.IT í \. Előfizetési árak: Egy évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor., Amerikába egy évre 16 kor. Jegyzőknek, tanítóknak és vidéki vendéglősöknek egy évre 8 korona. — Egyes szám ára 24 fillér. Nyilt-tér garmond sora 40 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Hupka György. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Veszprém, Virág-utca 98., a hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési és hirdetési dijak küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Névtelen levelek figye­lembe nem vétetnek. A munkásokért. (Hgy.) A községi közmunka-adó be­hajtása mindenkor nagy nehézségekbe ütközött és sok kellemetlenségeket oko­zott a hatóságoknak. Részben azért, mert ezen adó a tel­jesen vagyontalan, s legszegényebb mun­kásnépet is terhelvén, a legtöbb esetben behajthatatlan, — részben mert a ke­reskedelemügyi kormányok, melyeknek resszortjába a közmunkaügy is tartozik, ezen adónem behajtását állandóan szi­gorúan követelték, illetve az adó behajt- hatlansága esetére, az adónak természet­ben való leszolgáltatását szorgalmazták. Hogy különösen ez utóbbi követel­mény teljesítése minő kellemetlen ese­ményeknek volt már és lehet még kut- forrása, azt mindenki tudhatja, s azért a legritkább esetek közé tartozik az, hogy valamely városi hatóság ezen a téren a végietekig menjen el. Vagy kivánhatja-e valaki, hogy azt a szegény iparos munkást a polgármes­ter közmunkára kirendelje? Erre alig vállalkozik humánus hatósági közeg, s ha mégis megkísérelné, kiszámithatlan bonyodalmakat idézhetne fel. Ezért a legtöbb esetben leírják a behajthatlan közmunka adót, s az évi költségvetésben a befolyandó közmunka-adó cimén föl­vett összeggel szemben mutatkozó hiányt más jövedelmi forrásokból pótolják. Eszünkbe jut itt a szomszédos Zala- vármegyében megtörtént eset, amidőn a zalaegerszegi polgármester, Várhidy, né­hány évvel ezelőtt, az összes zalaeger­szegi csizmadia legényeket, kik a köz­munka-adót be nem fizették, közmun­kára az országúira kirendelte. Ö maga eközben vonaton elutazott. Ezalatt Zala­egerszegen a kiadott rendelet miatt va­lóságos zendülés ütött ki, s izgatott tö­meg várta a polgármester visszaérkezését a vasúti állomásnál, hogy vele elbánja­nak. Hire volt, hogy agyonüttetés veszélye is fenyegeti Várhidyt. — Néhány jó ba­rátja tehát vonattal elébe utazott, s őt a szomszédos állomáson a vonatról leszál­lítván, kerülő utón, kocsin vitték be Zalaegerszegre. Az elégedetlenség okozta zendülés oly mérvet öltött, hogy a hu­szárokat kellett a rend helyreállitása vé­gett kivonultatni. Nem akarjuk ezen példa idézésével azt az irányzatot támogatni, mely az ál­lamhatalom intézkedéseit kényelmetlen­ség esetén, vagy elviselhetetlensége ér­zetében, erőszakos ténykedésekkel is kész meghiúsítani, de utaltunk reá, hogy iga­zoljuk, mennyire célszerűtlenek egyes hatósági intézkedések, még akkor is, ha azoknak törvényes sanctiójuk van! Mert elfogadott és értelmes felfogás az, hogy nem kell, s nem lehet minden esetben a .törvények betűi szerint eljárni, —va­lamint az is, hogy nem minden törvény jó és szentirás, azért mert törvény! Ezen állításunk különösen találó a közmunkák és vámokról szóló 1890. évi I. törvénycikkre, melynek megváltoztatá­sát immár országszerte kezdik sürgetni. Városunk tanácsa e téren úttörő, kinek javaslatára a városi képviselőtes­tület a legközelebbi múlt hetekben ho­zott határozatával felkérte a vármegyei törvényhatósági bizottságot, hogy az ipa­rossegédeknek a községi közmunka alól való mentesítése tárgyában intézzen az országgyűlés képviselőházához feliratot! Városunk képviselőtestületének ezen határozatát, a hétfői közgyűlésen tárgyalta a nemes vármegye törvényhatósági bi­zottsága, Hunkár Dénes főispán elnök- lése mellett, s elismeréssel legyen mondva, Koller Sándor alispán meleg­hangú ajánlatára, s a vármegyei állandó választmány javaslatára, egyhangúlag és készséggel jóváhagyta Veszprém város határozatát, megtoldván azzal, hogy a város és megye határozatát pártolás s hasonló eljárás céljából megküldi az ország összes törvényhatóságainak. Az első pillanatra jelentéktelennek látszó ezen határozatnak pedig nagy hordereje van, mert eredmény esetén, egy nagy számból álló szegény népréte­get ment meg a jövőbeni zaklatástól, el- keseritéstől, aminek eddig hasznos ered­ménye annál kevésbbé volt, mert az anyagi eredmény a legtöbb esetben egyenlő volt a zérussal. De üdvös a határozat, s hálára kö­telező különösen a mai viszonyok kö­zött, mert bizonyítékát szolgáltatja an­nak, hogy azok a bizonyos „urakl( mégis csak gondolnak a szegény emberekre is, s cselekednek értük, ahol csak módjuk­ban áll. Az elismerésnek pedig annál nagyobb mérve illeti a kezdeményező vármegyét, illetve ezek vezetőit, meit csendben, minden reklámhajhászás nélkül cseleked­tek. S ezt a tényt érdemes leszögezni. A megyeházáról. Megyegyülés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága hétfőn tartotta meg ezévi utolsó rendes köz­gyűlését. — A gyűlésen 96 bizottsági tag és tisztviselő vett részt. A hölgyek karzatát bájos hölgyközönség foglalta el, kik majdnem a gyű­lés végéig érdekkel hallgatták a különben elég egyhangú tárgyalás lefolyását. Hunkár Dénes főispán egynegyed 10 órakor nyitotta meg a közgyűlést, melynek le­folyása a következő volt: A közig/bizottságba a most kilépett ta­gokat újból beválasztották, úgymint : Bibó Dé­nes, dr. Magyar Károly, Kránicz Kálmán, dr. Kemény Pál és Wertheim Ármint. Á központi választmányba megválasztat­tak : Bélák István, Bibó Dénes, dr. Bibó Károlv, Csapó Kálmán, dr. Csete Antal, dr. Csolnoky Ferencz, Csóthi Géza, Ferenczy Károly, Hegyes­halmi Fischer Károly, Hunkár Béla, dr. Kemény Pál, Kenessey Móric, Kovács Gábor, Kálmán József, dr. Magyar Károly, Meller Dávid. dr. Óvári Ferenc, Purgly László, Reé Jenő, Rosent­hal Nándor, Szabadhegyi Kálmán, Szentes An- zelm, Szeglethy György, Takács Ádám, dr. Vadnay Szilárd, dr. Véghely Kálmán, Valla Géza, Volf Pál, Holitscher Károly és dr. Cso- masz Béla. A sorozó bizottság polgári elnökei lettek: Koller Sándor alispán, Szeglethy György pol­gármester. A megyegyülésekről uj szabályrendelet tervezetet készített az alispán. E szerint ezen­túl évente 4 rendes közgyűlés terveztetik. Már­cius, junius, szeptember és december hónapok­ban, mindenkor délelőtt 9 és fél órától 12 és fél óláig. — Ezen szaporítást a megnagyobbo­dott ügyforgalom kívánja. A júniusi közgyűlés előtt 14 nappal mar ki kell az alispáni jelentést nyomatni. A hall­gatóság csak a karzatokon jelenhet meg. A hír­lapírók a gyülésteremben, az alispán által ki­állítandó' igazolványnyal. Az összes bizottsági tagoknak jegyek adatnak ki. — Tárgyalási nyelv kizárólag a magyar. A közgyűlési jegy­zőkönyvek mindig a következő gyűlésen hitele- sitendők, kivéve az év utolsó közgyűlését, ami­kor a jegyzőkönyv a gyűlés után harmadnap MODEM BEltKIBEZÉK II ISIM t TJTCK FÜSTOIiÉSiÉItE ! házánál (volt Berger-féle ház), az uj füstölő a húst állandóan hidegen tartja, nem piszkolja, szép sötétpirosra füstöli és szárítja. így a nálam füstölt hús- és ■ kallwtíiz-félék bármeddig eltarthatok. Etil ECÍÉSE KÉRTÉK HÉKZEII^EK FÍIKTÖLÉKE 2 KORONA,

Next

/
Oldalképek
Tartalom