Veszprémi Ellenőr, 1906 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1906-12-30 / 13. szám

hitelesítendő. A tervezetet a közgyűlés hozzá­szólás nélkül fogadta el. Gróf Imre és Vikár Vince jegyző tanfo­lyami hallgatók segély iránti kérvényét a köz­gyűlés, pénzalap hiányában, elutasítja. Ruzsin György litéri körjegyző, akinek körjegyzőségéhez csak 2 község tartozik, segéd- munkaerőt kért a községtől. — Elutasittatván, a vármegyéhez felebbezett. A törvényhatósági közgyűlés elutasította a felebbezést, kimondván, hogy oly kis körjegyzőségben, minő a litéri, egy ember is elvégezheti a teendőket, ha szor­galmas és munkabíró! — És a közgyűlésnek igaza van ! Várpalota községe, a tulajdonát képező Kikeri-tói rétet, haltenyésztés céljaira évi 1000 koronáért bérbeadta. A közgyűlés a haszonbér­leti szerződést jóváhagyta. Babos György vármegyei kőnyomdász 2 korona napidijának felemelését kéri 3 koronára. — A kérelmet a közgyűlés teljesiti, de a szük­séges összeg fedezete végett a belügyminiszter­hez felterjesztést csinál. A pápai róm. kath. kis gimnáziumnak fő­gimnáziummá leendő fejlesztésére adandó segély tárgyában azt határozza a közgyűlés, hogy a rendelkezési alapból ad 2000 koronát. Többet nem adhat, mert nincs. A devecseri járási kórház építése tárgyá­ban az alispán előterjesztése úgy szól, hogy a költség-tervezetben felvett 84.393 korona nem elégséges arra, hogy 20—24 ágygyal felállít­ható és fenntartható legyen olyan zavarok nél­kül, melyek a vármegyére károsak ne volná- | nak. Javasolja, hogy az építés ügye ez alka­lommal halasztassék el a jövő év decemberi j közgyűlésig, amikor is a tervek és költségvetés I újból bemutassanak. — Elfogadják. Az előterjesztés ezután ismerteti, hogy a devecseri járáshoz tartozó 46 község közül 43, — tíztől egész száz koronáig terjedő évi segélyt szavazott meg 10 évre a kórháznak; indítvá­nyozza a községi határozatok jóváhagyását. — Megtörténik. A vármegyei gazdasági egyesületnek — annak kérésére — 1908. évre az ebadó alap­ból 2300 korona segélyt szavaznak meg. A közgyűlésnek egyik legfigyelemremél­tóbb pontja volt a veszprémvármegyei vendég­lősök, korcsmárosok, szállodások és kávésok ipartársulatának kérelme, a fogadókról stb. al­kotott megyei szabályrendelet némely intézke­désének módosítása iránt. A nevezett ipartársulat ugyanis kérte, hogy a záróra nyáron a kisközségekben 11, nagy­községekben 12 órában állapittassék meg. Zár­óra meghosszabbításáért pedig csak 5 korona legyen fizetendő, s ezen összegek ne a várme­gyét, hanem a községi szegény-alapot illessék. Ezzel szemben a vármegyei állandó vá­lasztmány javaslata az, hogy a kérelemnek egy­általán ne adassék hely, mert a főszolgabirák- tól nyert értesítés szerint, a záróra mai megál­lapítása mindenütt megfelel az igényeknek. — Ezenkívül a záróra meghosszabbításakor az ellenőrzés csak külön községi őrség felállítása mellett volna lehetséges. De nem is szükséges a záróra kiterjesztése, mert ez csak a nép dor­bézolását és könnyelműségét segítené elő. — Erre pedig különösen manapság, épen nincsen ok. (Nagy helyeslés.) Felszólal Cservény Ferenc siófoki vendég­lős, a korcsmárosok ipartársulatának elnöke, s azt mondja, hogy sajnos, hazánkban szabály­rendeleteket és törvényeket alkotnak, anélkül, hogy szakembereket meghallgatnának. A korcs­márosok a legnagyobb adófizetők, de megélhe­tésüket elő senki nem segíti. Ha a zárórát nem hosszabbítják meg, lesznek társaskörök, kaszi­nók, hol záróra nincs, s ahol dorbézolhatnak, s kártya-barlangokat létesíthetnek, mint ez már számos helyen meg is van. A törvényhatósági korcsmákban nincs záróra, engedtessék tehát a kis- és nagyközségek korcsmárosainak télen- nyáron 11 óráig záróra, s hosszabb záróráért 5 korona fizettessék. J?ney Lajos jenői gazdálkodó hozzájárul a zárói a meghosszabbításához, legalább a nagy­községekben, mert ezekben inkább indokol? a záróra kiterjesztése. Koller alispán felel a felszólalásokra, s azt mondja, hogy a korcsmákról hozott sza­bályrendeleteknél mindenki inkább szakember, csak a korcsmárosok nem, mert ezek érdekeltek ! 2. oldal (50. szám.) VESZPRÉMI ELLENŐR Törvényhatósági korcsmák hála Istennek még nem léteznek. (Nagy derültség.) A záróra meghosszabbításért szedett 10 korona nem sok és kifizeti magát, mert sokan kérnek meghosz- szabbitást. Indítványozza, hogy az állandó vá­lasztmány javaslatát fogadják el. — Elfogadják. A Veszprém városban 1908. januárban megejtendő városi képviselő választás vezeté­sére mint elnök, dr. Óvári Ferenc kiküldetik. Siófok községházának átalakítása tárgyá­ban hozott községi határozatot a közgyűlés jóváhagyja, s rendeli, hogy a megkötendő szer­ződést és költségvetést, valamint a szükséges kölcsönpénz felvételéhez megkivántató adósle­velet annak idején mutassa be a község. Berhida község népkönyvtárt állít fel s e célból a földmivelésügyi minisztertől segélyt kér. — A kérvény pártolóiag fel fog terjesztetni. Felolvasásra kerül a vármegyei ebadó-alap 1908. évi költség-előirányzata. Eszerint a me­gyénél 3335 korona, a városnál 9000 korona van felvéve. A vármegyei állattenyésztés céljaira felhasználható, Enying község egyik malmát 6 évre bérbe adta 720 koronáért Pár Károlynak. Kéri a bér­letszerződés jóváhagyását, s egy hóra (szept,) esedékes haszonbér elengedését, mert a község a malmot csak október 1-én adta át a bérlő­nek. — Helybenhagyatik. Slézinger (a kiadott nyomtatott tárgysoro­zat szerint csak Singer) pápai zálogos kérte, hogy a szedhető kamatláb felemeltessék. A ke­reskedelemügyi miniszter leküldte a kérvényt az alispánhoz, — ez pedig elküldte a győri ke­reskedelmi és Iparkamarához véleményadás vé­gett. — A kamara a kamatláb felemelését ja­vasolta. A vármegye állandó választmánya ez­zel szemben azt javasolja, hogy ne engedtessék meg a kamatláb felemelése, a zálogházat a sze­gény emberek veszik igényre, ezeket pedig nem volna helyes sújtani. — A közgyűlés ezt elfo­gadja, s ily értelemben ir fel a miniszterhez. Vilonya község újjáépíttette a községhá­zát. A költségek íedezhetése céljából eladta pásztorlakját. Kéri ennek helybenhagyását. — Helybenhagyják. Szentkirályszabadja község 4000 koronát szavazott meg a balatonparti vasútra. Ezen j összeget kölcsön utján fogja fedezni, melyet 15 évre vesz fel a Veszprémi Takarékpénztárból. A kölcsönügylet lebonyolítására kiküldött 2 községi képviselőnek sikerüli a kölcsönt 25 évre kieszközölni. Kérik tehát a jóváhagyást. Az ál­landó választmány javasolja a jóváhagyást, de a megfelelő záradék csak akkor irassék rá az adóslevélre, ha a község kijelenti, hogy bele­egyezik a 25 évi törlesztésbe. Az ajka—csékut—padragi vicinális ut se­gélyezését Szabó Sándor és dr. Óvári Ferenc hozzászólása után, a jövő év tavaszától kezdve elhatározta a közgyűlés. Újból megyebizottsági tagválasztás lesz Veszprém II. kerületében, hol Óvári Kálmán, Nagyvázsonyban, hol Finke, Teésen, hol dr. Magyar lemondottak, miután két helyen is meg lettek választva. Lesz választás Szűcsön is, Kundi Mihály helyett, kit a törvényszék 2 havi börtönre ítélt. A választások folyó hó 30-án lesznek. A Gyermekvédő Liga választmányába dr. Bezerédy Viktor c. államtitkárt választották be. A gazdasági egyesületnek 520 kor. tarto­zását elengedik, — s miután azt a régi alispán a székház-alapból adta, — az 520 korona az ebadó-alapból fizettetik meg a székház-alapnak. Zsoldos Pál árvaszéki nyilvántartónak 3 havi szabadságot engedélyeznek, s ez időre egy napidijas felvételét rendelik el. Vadas Károly déghi jegyzőt nyugdíjazzák, ami a mezőföldi bizottsági tagok közt élénk visszatetszést szült, mert nagyon is érthetőn, nagy szabálytalanságokat emlegettek, melyeket Vadas állítólag elkövetett. Szenczy Sándor bársonyosi körjegyző szolgálati idejét 1904. év január 1-től számí­tani elrendelik. Ezzel a közgyűlés anyaga ki lévén me­rítve, főispán a jegyzőkönyv hitelesítésére Ke- nessey Móricot és dr. Óvári Ferencet kijelöli, s a gyűlést befejezettnek nyilvánítja. 1907. december 14. Törvényszék. A Mólin—Miuiok. Alig hogy egy hónapja elítélte a helybeli kir. törvényszék Kóhn-Kun Gyula volt siófoki redaktort és még jelenleg is községi képviselőt, már ismét az ő kis játékaival kellett foglalkoz­nia f. hó 10-én, kedden. — Ezúttal édes fivé­rével Kóhn-Kun Jenővel együtt volt vádolva, több rendbeli csalással, de miután az ifjabbik Kóhn-Kun a tárgyalásra nem jelent meg, — a két testvér ügyeit szétválasztotta a törvényszék, s csak azokat az „eseteket“ tárgyalta, melyeket Kóhn-Kun a Jola, a saját szakállára végzett el. — Ezek is elég érdekesek voltak. A tárgyalásra mint tanuk, illetve panaszosok, meg voltak idézve: Hammerli József gazdag, milliomos pécsi gyáros, Rodler Ignác és Schuller Gáspár gyárosok. Kóhn-Kun Gyula Hammerli Józsefet 580, Rodlert 1929, Schubert 1300 koronával csapta be, árukat rendelvén tőlük, melyeknek árát soha sem fizette meg. A hitel kieszközlésénél cinkos­társai által hamisan informáltatta fenntnevezet- teket, a kicsalt áruk ellenértéke gyanánt váltó­kat adott, s midőn ezek esedékesekké váltak, különféle hazugságokkal és hitegetésekkel ámí­totta őket. így azt irta nekik, hogy nősül, s nejével pénzt kap. Még meghívókat is küldött hitelezőinek, melyben meg volt nyomtatva, hogy esküvőjét ekkor és ekkor tartja a szegedi izr. templomban, diszebéd a Tisza szállóban stb! Hitelezői végre rájöttek a szemtelen csalásra, s feljelentették Kóhn-Kunt. A tárgyalás alkal­mával a panaszosok kijelentették, hogy ők azt is tudják bizonyítani, kik voltak Kóhn-Kun or­gazdái, s be fogják igazolni, ki volt Kóhn-Kun cinkostársa a csalárd információ dolgában. Sőt Schuller panaszos nyíltan kijelentette, hogy az orgazda Kardos siófoki kereskedő. Hammerli utazóját pedig Kóhn-Kun Gyula állítása szerint Deutsch József siófoki kereskedő informálta hamisan. Kóhn-Kun azt is elmondja, hogy a siófoki biró is vett tőle olcsón hordó­kat. — A törvényszék a tárgyalást felfüggesz­tette, s 1908. év január 8-ára újabb tárgyalást tűzött ki, amikorra több tanút fog megidézni, köztük Deutsch és Kardos siófoki kereskedő­ket is, s amikorra majd a Jenő urat is előkeritik. Ismét elitélve. Ki mondja itt meg — melyik bünösebb, Avagy csupán a társaság talán ? Hol ez rohad, — buján tenyész a bűn. (Madách.) Ugyancsak sok dolgot ad Rainprecht An­tal veszprémi püspöki jószágkormányzó a bíró­ságoknak. Veszprém, Székesfehérvár, Győr, Budapest stb. városok Themis templomai vissz­hangzottak már véd- és vádbeszédeitől, amidőn t. i. majd mint vádlott, majd mint panaszos jelent meg, ülvén a vádlottak — karszékén, —- mert ilyen is van, — vagy pedig a vádható­ság asztala mellett, accompagnirozván jogi kép­viselőjének. Folyó hó 11-én, szerdán, változatosság kedvéért mint vádlott ült a helybeli kir. tör­vényszék előtt, a bíróság udvariasságából neki rendelkezésére bocsátott támlásszéken. A vádlott szerepéhez ez alkalommal Rain­precht — dr. Klaucz György székesfehérvári kanonok, pápai prelátus, volt püspöki titkár ré­vén jutott, aki őt nyomtatvány utján elkövetett rágalmazással és becsületsértéssel vádolta meg, mert egy röpiratban, melyet széles körben ter­jesztett, — őt hamis tanuzással, hazugsággal, valótlan dolgok állításával, s egyébb sértő ki­fejezésekkel illette. Rainprecht Antalt ezért a székesfehérvári járásbíróság már egy Ízben elitélte 14 napi fog­házra és 600 korona pénzbírságra, azonban ezen iteletet az ottani törvényszék megsemmi­sítette, kimondván, hogy az ügy a veszprémi törvényszékhez tartozik, amelynek területén Rainprecht a sértő röpiratot kiadta. A tárgyalás lefolyásáról alább kivonato­san beszámolunk, általánosságban azonban megjegyezzük, hogy kellemetlenebből ható tár­gyalást keveset hallottunk és láttunk. A tárgya­láson ugyanis a vádlott és védője folyton arra törekedtek, hogy vádlottat feldicsérjék, magasz­talják, a panaszost pedig a legvastagabb sér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom