Veszprémi Ellenőr, 1902 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1902-04-27 / 17. szám

1902. április 27. VESZPRÉMI ELLENŐR. 5. oldal. — A balatonvidéki filloxera ellen védekező egyesület közgyűlését folyó hó 29-én délután 2 órakor Tapolczán a városház nagytermében kö­vetkező tárgysorozattal tartja: 1. A választmány jelentése. 2. Pénztári jelentés és a számadások vizsgálata. 3. Költségvetés 1902. évre. 4. Indít­ványok. — Vasúti kedvezmény a pünkösdi ünne pekre. Horánszky Nándor kereskedelemügyi mi niszter az államvasutak igazgatóságának javaslata alapjan a főváros látogatásának megkönnyebitése érdekében megengedte, hogy az államvasutak Összes valamint a kassa-oderbergi vasút magyar Vonalainak állomásairól Budapestre és vissza -utazók részére a Szt Istvan-napi ünnepekre nézve már évek óta fennálló kedvezményt a pznkösdi ünnepekre is életbe léptethessék. E ked­vezmény szerint az í. és II. osztályban a közvet­lenül alacsonyabb kocsiosztálya egész jeggyel A ül. osztályban pedig n. oszt. féjegygyel lehet -vidékről Budapestté és vissza utazni. A köze­lebbi határozmányokat a nevezett két vasút igazgatósága legközelebb közzéteszi. — Meghívó. A dunántúli kivándor­lási kongresszus rendező-bizottságának f. évi április hó 27-én, délelőtt 10 órakor, Veszprémben, a vármegyeházban tartandó .alakuló ülésére. Az ülés tárgyai a követ­kezők: 1. A rendező-bizottság elnökének megválasztása. 2. A kongresszus helyének és idejének megállapítása. 3. A helyi bi zottság szervezése. 4. A kongresszus szer vezetének megállapítása. 5. A kongresszu­son tárgyalandó kérdések kijelölése, s az eddigi anyag előterjesztése. 6. Esetleges indítványok. Budapesten, 1902. április hó 17. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kivándorlási bizottságának elnöke. — Az életuntak. Egy pénzsóvár atya szív­telensége majdnem halálba kergetett két viruló emberéletet, S mérnök és B. nagykereskedő leánya egymásba szerettek. Az apa azonban mit- sem akart tudni a házasságról és a fiatal kérő­nek kijelentette, hogy leánya 100.000 korona hozományt visz férjének és csak olyannak adja leányát, akinek legalább ugyanannyi vagyona van, .Azonban a mérnök szegény volt, mint a templom -egere. Az apa hajthatatlan maradt s hallani sem .akart e házasságról. A nyakasság mélyen elszo­morította a szerelmes párt. Elhatározták, hogy közösen megválnak az élettől. A mérnök gondos­kodott a revolverről és titkos menyasszonyával együtt elkészültek azon útra, melyről nincs visz- £zatérés. Szótlanul, lassan haladtak a Teréz-körut felé. Amint azonban Török A. és Tsa bankháza előtt elmennek, hallják, amint egy ur, aki a bankházból jött ki, egy várakozó társának egy ;számot mond. És hozzátette: — „100.000 koro­nát nyert!“ Gépiesen ismételte a mérnök a nyerő .számót. „Játszol te is az osztálysorsjátékon?“ kérdezte a menyasszony. „Igen“ „És melyik .számmal?“ A mérnök vállat vont: „Ha óhajtod megnézem“. Tárczájából előveszi a sorsjegyet.— Az a szám volt, melyet most hallottak említeni. Izgatottan besietnek Török bankházába, ahol meg­erősítették az örömhírt és boldogságtól sugárzó arczczal siettek a keményszívű apához, aki most már beleegyeztek a házasságba. És az életuntak­ból boldog házaspár lett. — Kegyelet. Mindazoknak, kik bold, roko­naik iránt ápolt kegyeletüket díszes síremlék állításával is leróni akarják, azoknak a legmele-. gebben ajánljuk Barta veszprémi sirkő-raktárát (Cserhát-utcza), hol hazai és külföldi márványok- bál, gránit-, labrador- és sycnitből készült emlé­kek, sima és lapos keresztek a legjutányosabb áron kapható. — A makacsság vége. Arkány Németh Já nos dobai lakos a dcvecseri kir. jbiróság utján •elárverelt házából az árverési vevő többszöri fel- szőllitására sem akart kihurczolkodni, miért is ez ■3- szolgabiróság utján karhatalmat kért. Meg is jelent Arkány Német János lakásán Kelemen Já­nos őrsvezető és Homoki Lőrincz csendőrökből álló járőr s felszóllitották Némethet a lakásból való kihurczolkodásra, de sikertelenül, ekkor a járőr több napszámos emberrel megkezdett a a hurbzolkodést, Németh veszedelmesen kezdett fenygetőzni, hogy élve nem hagyja el a lakást, mire a csendőrőrsvezető utasította társát, hogy bilincselje meg Némethet s mikor ez a parancsot teljesiteni akarta, Németh a csendőrt átnyalá- bolta. Erre az őrsvezető fegyverét használva Németh jobb felső karjába szúrt s csak igy le­hetett őt ártalmatlanná tenni és megbilincselni. Németh a devecseri kir. járásbírósághoz bekisér- tetett, honnét kihallgatása után szabadon bocsá tották. Ellene azonban hatóság elleni erőszak miatt meginditották a vizsgálatot. — Ötvenéves jubileum. A jubeliumok kor­szakában nem hagyható figyelmen kívül egy nevezetes mozzanat, amely Magyarország mai gazdasági fejlettségének úgyszólván fordulópont­ját képezi; — ez pedig a legelső gőzcséplőgépnek 50 évvel ezelőtt történt meghonosítása Magyar- országon. 1852-ik évben szállította ugyanis Clayton & Shuttleworth lincolni világhírű gépgyár a leg­első gőzcséplőgépet ide Magyarországba, mely gőzgép még ma is megvan s 1900. évben dolgo­zott utoljára — Ezen uj .cséplési rendszer terelte az itteni gazdálkodási viszonyokat azon uj üdvös irányba, amelyen az mai fejlettségének modern színvonalára emelkedett. Mielőtt ezen gép be lett vezetve Magyarországon, a learatott gabona be­takarítása itt sok nehézségbe ütközött, sőt némely évben az még a következő termésig is elhúzódott. A termésnek ily hosszú ideig a szabad ég alatti maradása, — kitéve az idő viszontagságainak, a rovarok, egerek és férgek pusztításainak, azt nagyrészben megdézsmálta s a termelőnek nagy károkat okozott. — Mennyire megváltozott ezen gyarló állapot a gőzcséplőgép meghonosításával kivált ma, — a midőn alig létezik község vagy vidék, ahol gőzcséplőgépek ne dolgoznának, me­lyeknek igen tekintélyes része Clayton & Shutt­leworth gyárából került ki, a mely ezég, a kezdett nehézségeinek leküzdése után, általános és feltét­len bizalomban részesült Magyarországon s ezt magának mai napig is megőrizte. Karöltve a gőz- cséplőgépekkel terjesztette itt Clayton & Shutt­leworth az egyéb gazdasági gépeket és eszközö­ket is s elsőrangú mintaszerű gyártmányai a fel­tétlen bizalmat Magyarországon is szilárd ala­pokra fektették. — 1858. évben a Clayton & Shuttlewerth ezég Budapesten egy állandó telepet létesített itt fekvőségeket szerzett és egy nagyobb- szabásu jávitóműhelyt rendezett be, amely egyike a magyarországi nyerstermények és anyagok rendszeres fogyasztóinak. A bécsi gyár nyers vas- és faanyagainak jelentékeny részét szinte Magyar- országon szerzi be, mely egyértelmű azzal, hogy nemcsak szolid elismert gyártmányait bocsátja a gazdaközönség rendelkezésére, hanem kölcsönösen -Magyarország fa- és vas-termékeinek fogyasztója. CS-AJESHíT OK Római utam 1900. év április hó 24 én. Irta és a „Népkörboa felolvasta Hatzinger János. Midőn római utazásomra részint kegyes jó­tevőim adakozásából, részben saját erőmből anyagiakban eléggé erősnek éreztem magamat, elhatároztam, hogy a szent évet azzal teszem magamnak eltörölhetlen emlékké, hogy XIH. Leó római Pápát személyesen akarom szinről-szinre látni. Miután e nagy szárazföldi utazásomnak mi sem állt útjában, útnak indultunk a jutási állomás­ról április 24-én reggeli 7 óra 20 perczkor s Székesfehérvárra reggel háromnegyed 9 órakor érkeztünk. Nagy várakozás után d. e. 10 órakor robogott be vörösszinü felírásokkal ellátott 3-ik úgynevezett külön vonat, telve természetesen illustris vendégekkel, ez volt a leginpozánsabb vonat amennyiben ezen utazott a nagyméltóságu püspöki kar és sok grófi család. Székesfehérváron jegyszám szerint beszáll­tunk a vonatba s azonnal indultunk Siófok felé. Itt egy kellemes meglepetés érte a zarándok tár­saságot, amennyiben Börzsönyi Antal somogy- kiliti plébános ur vezetése mellett nemzeti színű zászlók alatt, „Hol szent Péter sírba téve . . .“ ének zengése mellett üdvözölte útjában a zarán­dokokat nagy számú hivei és iskolás gyermekek jelenlétében, ezt a jelenetet, mely mindnyájunkra mondhatni igen kellemesen hatott, soha elfeledni nem fogom. Ugyancsak kellemesen hatott reánk Kanizsa után u. n. domboru-kottorui állomáson nagy számban megjelenő tűzoltók serege s külö­nösen lekötötte a zarándokok figyelmét a tűzoltó bandának alkalmi zenéje. Itt azután búcsút véve szeretett hazánktól haladtunk szebbnél-szebb vidéken keresztül Olasz­ország felé, mely Isten műveként paradicsom, de az emberek gonoszsága folytán pokol. Szép ez az ország gazdag és megigéző hegyeiben, de gazdag termékeny lapályaiban, a hideg telet Olasz­országban nem ismerik s midőn nálunk dermedt tagjaink a kályhánál melegednek, melegen süt olasz földön a tavaszi napsugár. Narancs, czitrom évenként kétszer is termi gyümölcsét, a királyi pálma torony magasságot ér el, az egész ter­mészet mosolyog, az ég tiszta derült s mig nálunk köd zárja el a küátást, az olaszok szemei Isten trónjának zsámolyában gyönyörködnek. És ha Olaszország már természetében is oly annyira áldott, milyen még természet fölötti adományait tekintve; már az ó-korban is az egész ismert földközt uralma alá hajtotta, Róma előtt királyok és népek hódoltak és ha Róma fórumán egyszer egy határozatot kimondottak, azon azután változ­tatni már többé nem lehetett. De mindezen dicsőség elenyészett, mindezen nagyság romokban hever és Róma már rég a sírban volna, ha Isten magasabb rendeltetést nem tűzött volna eléje. Igen, Isten akarta, hogy Róma uralkodjék a földön, de nem fegyvereivel és háborúk borzalmaival, hanem tanításával és pél­dájával. Isten akarta, hogy Róma legyen a világ központja, de nem a tévely és bűn által, hanem az igazság és erény által. És ime az Úristen apostolai közül többet elküld a messze Rómába és maguk az apostoli fejedelmek térítik meg a pogány Babilont. Róma megtér ugyan, de szent Péter élete a kereszten végződik és szent Pál feje hóhérbárd által hullik a porba. De a keresz­ténység nem kíméli a vért, életét Istenért senki sem fél áldozatul hozni, ezer és ezer vértanú adja örömest életét a legnagyobb kínok között az igazságért és háromszáz évig tartó hosszú véres harezok után a világ legnagyobb szabadságharezra, a kereszténység szabadságharcza befejeződött, e harezban a kereszténység győzött. Dicskoszoruzva áll tehát a keresztény Róma, örömmel hódolt előtte az egész föld, nem egy ország borult Róma előtt térdre, igy ami Mária országunk is, több király kéri és kapja a szent Atyától a koronát, igy a mi dicső első királyunk is Szent István . . . Két nap és két egész éjelen át folyton gyorsvonaton közvetlen kocsikban végre megér- kezett pápa Oszentségenek hivő serege s öröm­mel hallottuk mindnyájan a vonatvezető kiáltását „Róma!“ Mindnyájan átvoltunk hatva azon tudat által, hogy láthatom Rómát, az Isten megengedte az ő véghetetlen kegyelmével, hogy annak lakó­ját, egyházunk látható fejét XIII. Leó pápát szin­ről-szinre láthatom. Az állomáson ki-ki vette a maga bőröndjét s a villanyos kocsin, melyen ez volt olvasható: S. Pietró (Szent Péter tér) ki-ki mint a saját kvártéljára kipihenni azt az édes fáradalmat, melyet mindnyájan szívesen keresz- tényies türelemmel viseltünk. Másnap kora reggel az örömtől áthatva mindenki sietett a Szent Péter térre, hogy ott találkozzék utitársaival és meg­lássa Rómának nevezetes Szent Péter templomát. Vájjon kinek ne volna forró óhajtása le­borulni Szt. Péter sírja előtt, térdre borulni a szent atya áldást osztó kezei alatt, mikor épen

Next

/
Oldalképek
Tartalom