Veszprémi Ellenőr, 1902 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1902-04-27 / 17. szám
6. oldal. VESZPRÉMI ELLENŐR. 1902. április 27. mester és neje Závori Mária fia Béla római katholikus. Arnhoffer Ferencz kőmives-segéd és neje Kaufman Terézia leánya Emilia rómar katholikus. Szerencsés Gyula kőmives-segéd és- neje Fejes Mária fia Károly, József róm. kath. Fejes Károly csapó-segéd és neje Legészy Mária* leánya Ilona róm. kath. 1902. április 22-én Hajda Mária házi cseléd leánya Mária róm. kath. Jáger Mátyás napszámos és neje Hauzler Terézia leánya Ilona róm. kath. 1902- április 27-én özv. Ravasz Sándorné szül. Vajai Rozália leánya Gizella róm. kath. Halálozás. 1902. április 19-én Vogronics Antal 86 éves róm. kath. apát kanonok. 1902. április 20-án Németh László 22 éve» róm. kath. honvéd. 1902. április 21-ón Szalai Béla 42 éves ev, ref. mészáros-segéd. 1902. április 22-én Kopnyi Anna 14 hónapos róm. kath. Hajda Mária 16 őrás róm. kath. 1902. április 23-án Weisz Mária 13 hónapos iztaelita. 1902. ádrilis 24-én Frick József 41 éves róm. kath. napszámos. Házasság. 1902. április 20-án Szél Gyula róm. kath. molnár mester és Kolinger Mária róm. kath. Polhausmer János róm. kath. vonat málházó és Gyimothi Viktória róm. kath.-TEE. Tudomásai. Valami »Serény* névre figyelmes alak, akit Veszprémben „szerkesztő ur*-nak szólítanak, én tőlem a „ Veszprémi Ellenőr* e hó 13-iki (15-ik) számában megjelent s az ő mivoltát igazságosan letárgyaló közleményért lovagias“ elégtételt kéretett. Megadtam. Fájó szivei adtam; mert se’ testem, ser lelkem nem kívánja,, hogy uton-utfélen minden kóbor vigéczczel „lovagias* afférbe keveredjem. Szégyenlem és restellem is az esetet és nem adtam volna helyet annak emlékeim tárházában,, ha ez a fölöttébb bizonytalan nevű és vallásu egyén „184.8.* czimü heti-papiroson el nem dicsekszik, hogy ő tőlem elégtételt kért és kapott. Hohó, urficskám ! Maga — úgy látszik — nem tud olvasni sem, mert különben megértette volna a négy megbízott által aláirt jegyzőkönyvnek következő passzusát: Várkonyi Dezső ur megbízottai kijelentik, hogy a kérdéses közleményt Várkonyi Dezső ur irta, azért a felelősséget elvállalja s elégtételt adni kész. Kijelentik azonban azt is7 hogy felük Serényi Aladár urat személyében nem ismeri s elégtételadásra csakis Serényi ur megbizottainak általa ismert egyéniségére tekintettel hajlandó. Imhol hát meg vagyon Írva, hogy én nem Serény (vagy: Serényi, Steiner-Slézinger) urnák, hanem kizárólag megbízottjainak (Kletzár Miksa megyei árvaszéki ülnök és Pápay Gyula takarék- pénztári tisztviseiő) kedvéért állottam szóba lovagias utón ezzel az előttem ismeretlen meny- nyiség és minőséggel, akiről még máig sem tudom, hogy kiérdemesült borbély-legénynyel, vagy „szerkesztővé“ avanzsirozott rőfőskereskedő segéddel volt-e dolgom az ő becses személyében. De nem is vagyok rá kiváncsi. Csak annyit idézek a lapjában ezen állítólagos párbajról múlt vasárnap megjelent soraira, hogy: „■— Kóbi, kóbi; te dicsekszel!“ Várkonyi Dezső, ez a czélja oly sok ezer buzgó katholikusnakj kik Rómába zarándokolnak. És íme, most e forró vágy végre beteljesedett, sietve siettünk a Szent Péter temploma felé, melynek nagyszerűségéről már oly sokat, oly gyakran hallottam. Végre ide érve, gondolkodva megáll az idegen, megbámulja az óriási bazilikát, csodálja azt a fenséges oszlopcsarnokot, mely a Szent Péter teret kétoldalt átöleli. Első pillanatban csalódást érez a szemlélő, mivel a csodás leírások által tulcsigázott képzelődése nem talál kielégítést. 0 többet remélt, nagyobbat sejtett. De csak lassabban gondolám magamban barátaim, had szokjék a szem hozzá a látni valók nagyszerű voltához. Igen a szemnek most hozzá kell szoknia a szokatlan látni valóhoz, mert csak egyik szépséget a másik után, egyik nevezetességet a másik után képes gyarló szemünk meglátni, értelmünk méltányolni. Ugyan ez a megjegyzés vesz erőt az emberen a templom belsejében is. Tanácsos lesz gondoltam magamban, ezt a helyet gyakran, sokszor meglátogatni. A Szent Péter tér szélessége 239 m., hosszúsága pedig 196 m. Az oszlopok száma 284, melyeken kívül még 88 kettős oszlop is van s az oszlop csarnok tetejét 182 szent szobra disziti. A tér közepén magasra emelkedik a szent kereszt egyrészét magába foglaló hírneves obelisk. Ezen emlékoszlop régente a kegyetlen Néró czirkuszában volt, hol jelenleg a Szent Péter templomának sekrestyéje van. Ez az a hely, hol a vérengző zsarnok a keresztényeket ezerszámra ölette le a legkínosabb halállal. A mostani pápai helyén szurokba mártotta a zsarnok az első keresztényeket s a fákhoz köttette őket és éjjel meggyujtotta az eleven fáklyákat. Ötödik Sixtus pápa idején még eredeti helyén állt ez az obelisk, ahonnan ő azután a jelenlegi helyére, a Szent Péter tér közepére tetette át. Diadalmi koronául a keresztet tűzette fel arra, melyben a szent kereszt egy részecskéje is van, miért is ez irás szól az emlékoszlopról hozzánk: „Ecce Crux Domini, fugite Partes ad- vertae vicit leó de tribu Juda.“ „Ime az ur i keresztje, hátráljatok ellenségek, mert győzött a • Juda törzséből való oroszlán.“ A nagy téren | szünet nélkül két szökőkút veti fel és szét vizét ( s azon szép régi keresztény szokásra figyelmez- h tett minket, mely szerint csak mosakodás után, < vagyis tiszta sziwel, tiszta lélekkel szabad a"' - Ur hajlékába belépnünk. Ez alkalommal meg kell emlékeznem egyrő] már a Szent Péter templomának történetéről is Szent Pétert kereszt halála után oda te mették őt hívei, hol a bazilika jelenleg áll Eleinte csak egy kápolnát emeltek őseink a szén sir fölé, de később Nagy Konstantin császár máj egy hatalmas bazilikát építtetett helyette. A rég bazilika 1450-ig állt s miután az uj a jelenlegi nek az építése szükségessé vált ennélfogva töbt pápa uralkodása alatt és világhírű építészek vezetése mellett végre 1590-ben elkészült az uj, í jelenlegi bazilika. Hogy t. hallgatóim a bazilika egyes részeinek arányairól magunknak csak némi fogalmai is alkothassanak közlöm, hogy a templom hosz- sza 186'98 m., a kereszthajó szélessége 137 m., a kupolának belső magassága 117 m. A márvány padlózaton Európa legnagyobb templomainak arányrajza van feltüntetve. A bazilika külső homlokzatát vázlapok és kettős oszlopok u. n. Pilnaterek díszítik, a középső kapu felsőrészét egy dombor festmény disziti, mely azon szép és megkapó jelenetet ábrázolja mikor az isteni Mester oda nyújtja szent Péternek a menyek országának kulcsát. Születés. 1902. április 18-án Ulk Ferencz vasúti éjjeli őr és neje Berátsek Brigitta fia Gyula róm. katholikus. 1902. április 19-én Bors Rudolf asztalos mester és neje Csornai Mária fia Jenő római katholikus. 1902. április 20-án Frich József molnár Törvénykezés. Veszprémi kir. törvényszéknél a jövő hét folyamán a következő végtárgyalások tartattnak. 1902. április 29. Deutsch Vilmos és ifj. özv. Deutsch Ignáczné elleni csalás büntette. — Cziffer Dávid és társai elleni lopás büntette és vétsége. 1902. április 30. Csizmadia Istvánná, hamis tanuzás büntette. — Vorbei József elleni gondatlanságból okozott, súlyos testi sértés vétsége. — Goó Károly elleni, hivatali sikasztás büntette. — Benedek Sándor elleni, sikkasztás büntette. ,1 A bazilika előcsarnokának két végén két • lovas szobor áll az egyik Nagy Konstantint, a ; másik Nagy Károlyt ábrázolja előbbi építette az első bazUikát az utóbbi pedig a pápai államot ajándékozta. öt. kapu vezet a bazilikába. A középső nagy bronz kapu, mely csak nagy ünnepségek alkalmával nyílik meg. A mellette levő két kapu mindig nyitva áll. A két szélső csukva van, sőt a jobboldali szélső, mint jubüeumi kapu be is van falazva s csakis jubileumi ünnepség alkalmával, mint 1900. évben is volt, nyílik meg. Irodalom. Uj egyházi zenemű. Kontor Elek a kiváló zeneszerző, a ki már eddig is számos sikerült kompoziczióval gazdagította a magyar egyházi zeneirodalmat, most legújabban egy igen értékes munkával dokumentálta erős tudását s nagy hiva- tottságot a templomi énekek kultiválására. Ünnepi alkalomra irta ezt a szerző : gr. Széchényi Miklós győri püspök beiktatásának ünnepére, a mely a napokban történt meg a győri püspöki székesegyházban nagy fény nyel és pompával. Az Ecce Sacerdus Magnus, a mely Konfor Elek avatott tollából kikerült, igazán mélységes megnyilatkozása a nemesen áhitatos, vallásos érzéseknek. Látszik hogy olyan ember irta, a ki életének javát a szentelt falak között töltötte s a ki nem csak a hangszerek fejedelmét, az orgonát kezeli jeles művészettel, hanem jól ismeri az emberi hanggal elérhető különféle harmóniai hatásokat is. A részben vegyes karra, részben két szólamra irt zenemüvet, mely külö- lönösen a vége félő erősbödik hatásban egy igen szép hangulatos praeluslium előzi meg. Megjelent a Rózsavölgyi czég kiadásában s ára 2 korona. Ingyenes diszmü ajándék. A ki e czimet elolvassa, akaratlanul is Amerikára, a képtelenségek hazájára gondol. Pedig ezúttal sokkal közelebbről, Budapestről, kél szárnyra e hir. A Pésti Napló Magyarországnak e legrégibb, pártoktól és klikkektől teljesen független, szabadelvű és szókimondó napilapja lepi meg vele karácsonyra olvasóit, ajándékul adván — teljesen ingyen — a gyönyörű kötésű, remek illuszt- rácziókkal díszített Zichy Mihály Albumot. E valóban értékes és nagy irodalmi becsesei biró müvet — melynek az Athenaeum kiadásában I megjelent eredetije 90 koronába kerül — a Pesti Napló uj kvárt kiadásában karácsonyi ajándékul megkapja a Pesti Napló minden állandó ; előfizetője. És megkapják díjtalanul azok az uj ( előfizetők is, á kik egész éven át fél, negyedév vagy havonként, de megszakítás nélkül fizetnek 1 elő a Pesti Naplóra.
