Veszprémi Ellenőr, 1902 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1902-04-27 / 17. szám

4. oldal.

nem is az egész évre, de zord téli hónapokon kívül kora tavasztól késő őszig kiterjeszteni.

*

Tévedés továbbá az, hogy a gyógykeresők kizárólag csak a gyógy- és fürdőhelyeken meglevő természetes hatányokat és semmiféle más gyógyszert ne használjanak. Ugyan nem tagadható, hogy az idült bajokban szenvedők már annyira satnrálva vannak ezekkel, hogy nemcsak minden néven nevezendő gyógyszert visszautasítanak, hanem maga a házi orvosuk semmiféle más medicatiora sem ád nekik Útmutatást és csak a gyógy- és fürdőhelyeken levő klimatikai és diätetikai gyógyeszközöktől vár előnyös eredményt. A fürdőorvos azonban ne engedjen e tekintetben mindig a betegnek és ne csináljon a gyógyszer- tárral tabula rasa-t, már csak azért sem, mivel a fenforgó idült bajok ellen javait gyógyszerek épen a fürdőhelyek kedvező viszonyai között gyakran jobb eredményeket mutatnak fel, mint otthon és mivel a fürdőorvos épen úgy, mint a házi orvos a középutat fogja választani és betegeinél sem a gyógyszerekről egészen lemondani, sem őt felesleges gyógyszerekkel megterhelni nem fogja, hanem a természetes hatányok- kal észszerűen fogja combinálni a gyógyszeres kezelést is.

♦

Tévedés végre az, hogy a gyógy- és fürdőhelyeken gyakorló orvos egyúttal a „maitre de plaisir“ szerepét is viselje és időnként bált, hangversenyt, kirándulásokat és egyéb mulatságokat rendezzen és azokon még tevékeny részt is vegyen.

Ezen nézet pedig nemcsak a fürdőző közönség, hanem még sok fürdőorvos közt is elharapódzott, kik azon hiedelemben vannak, hogy ez által orvosi carrierejüket előmozdítják. Szintén az sem egyeztethető össze a fürdőorvos állásával, hogy a kávéházban mint obiigát partner éjjelnappal a kártyaasztalnál szerepeljen, mert ezáltal még azok bizalmát is megingathatja, kik kisegítései a kártyánál igénybe veszik és mivel nem egészen közömbös, ha a fűrdőorvost esetleg a kártyaasztaltól, vagy a rendelő-szobájából hivják a beteghez. Eszébe juthatna-e a fővárosban és vidéken működő házi és kezelőorvosoknak, hogy betegeiknek mulatságairól gondoskodjanak és ezeknél közre is működjenek ? A fürdőorvos szintén ne legyen e tekintetben más, mint gyakorló orvos, kinek komoly hivatását ily profán játékok bizonyára zavarják. De nem szabad ezt annyiból félreérteni, hogy a fürdőorvos azért karthausi legyen, sőt vehet és vegyen is némelykor részt ily mulatságokban, de ezek rendezését ne tartsa állásának főfeladatául, mivel orvosi működése ezáltal határozottan veszteséget szenved.

HÍREK.

— Horáns/.ky Nándor halála. Országszerte mély megdöbbenést keltett múlt vasárnap a liir, hogy Magyarország kereskedelemügyi m. kir. minisztere, Hordnszky Nándor szombaton este fél 10 órakor meghalt. Minket, veszprémieket, ez az országos gyász közelebbről ériut azért, mert az elhunytban nemcsak Magyarország egyik legkiválóbb vezérférfiát, legbecsületesebb emberét és a politikai jellemnek örök példaképét siratjuk, hanem ország- gyűlési képviselőnk: Hordnszky Lajos édesapját is. Temetésére Veszprém város képviseletében Szeglethy polgármester és Csete Antal városi tiszti ügyész utaztak Budapestre.

Uj „dr.“ Kisjenői Jcnikovieh Tihamér Veszprém egyházmegyei káptalanjai káplánt e hó 19-én avatták a budapesti tud. egyetemen egyházjogi tudorrá. Egyházmegyénk e kiváló tehetségű ifjú lelkészét örömmel üdvözöljük e jól megérdemelt promóczió alkalmából.

— Hel) ettesités. Spitlcó Lajos a székes- fehérvári tankerületi főigazgató hosszabb szabadságot kapott a közoktatási ministertől; helyette- sitésével szabadság-ideje alatt Kuthy József székesfehérvári főreáliskolai igazgatót bizta meg á minister.

VESZPRÉMI ELLENŐR

— I André Gyula *•"! André Gyula a zirczi választókerület országos képviselője 50 éves korában folyó hó 20-án Zirczen elhunyt Halála alkalmából a család által kiadott gyászjelentés igy hangzik:

„özvegy André Gyulánó született Lippe Vilma bárónő és alulírottak a maguk, valamint az összes rokon&ág nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelentik forrón szeretett férjének, testvérüknek és sógoruknak Andre Gyula ügyvédnek, a zirczi választókerület országgyűlési képviselőjének. Veszprémvármegye törvényhatósági bizottsági tagjának, a zirczi apátság és több uradalom jogtanácsoságnak és a zirczvidéki takarékpénztár elnökének stb., folyó hó 20-án éjféli 12 órakor, életének 50-ik, boldog házasságának 15-ik évében, hosszas kínos szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után bekövetkezett gyászos halálát. A feledhetlen elhunytnak hűtlen teteme folyó hó 23-án délután 3 órakor fog a róm. kath. vallás szertartása szerint a zirczi felsővárosi temetőben lévő családi sírboltba örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent miseáldozat pedig folyó hó 23-án délelőtt 9 órakor fog a zirczi apátság templomában az Urnák bemutattatni. Zircz, 1902. évi április hó 21-én. Áldás és béke lengjen drága hamvai felett 1 Szőnyeghy Alajosné szül. André Gizella, özv. Bóday Aurelné szül. André lllona, dr. Kemény Pálné szül. André Vilma az elhunyt tertvérei. Szőnyeghy Alajos főszolgabíró, dr. Kemény Pál ügyvéd, Lippe László báró cs. és kir. százados az elhunyt sógorai.

Andre temetése óriási részvét mellett e hó 23-án délután 3 órakor ment végbe s városunkból is igen sokan vettek részt a szomorú sier- tartásban. A vármegye küldöttségileg volt képviselve az alispán vezetése alatt.

♦

Az André gyászos elhunytéval megüresedett zirczi képviselő választó kerületre sokan aspirálnak. A függetlenségi párt Polónyt Gézát lépteti fői, akinek jelöléséről a fővárosi lapok a következőket közlík:

„A függetlenségi és 48-as Kossuth-párt arról értesítette Polónyi Gézát, hogy a párt a zirczi kerületbe, őt jelölte, azzal a megokolással, hogy rá különösen a küszöbön álló kiegyezési harezra való tekintettel az országnak és a függetlenségi politikának nagy szüksége van. Polónyi Géza ez értesítést örömmel fogadta és megköszönte a párt figyelmét és bizalmát, valamint azt az elismerést, amelylyel jelölését megokolták. Félreértések kikerülése végett azonban arról is értesítette Polónyi a függetlenségi és 48-as pártot, illeteleg Kossuth Ferencz pártelnököt, hogy ő jelenleg egy függetlenségi pártklub kötelékébe sem tartozik, bár a függetlenségi párt programm- jának és politikájának hive azon az alapon, a metyet nyíltan kifejtett. Ebbéli különállásának nincsen politikai jellege. A függetlenségi párt Polónyinak ezt a disztinkcióját tudomásul vette fönn! ártván e mellett is az ó jelölését. A párt e végbűi már a kerületbe küldte bizalmi embereit. Polónyi a jelöltséget elfogadja.

Kemény Pál volt orszgy. képviselő sza- badelvüpárti programmal lép föl. a néppárt pedig — mint hírlik — Zichy Vladimir grófot kérte föl a jelöltség elfogadására.

E hírek között megbízhatót eg3^előre egyet sem találunk. Legközelebbi számunkban megbízható értesítéssel szolgálunk.

— Arczképleleplezés. A pápai katholikus Kör hálája és tisztelete jeléül megfestette volt érdemes elnöke : Pető Menyhért benezés gim- názimi igazgató arczképét s azt szép ünnepség keretében múlt vasárnap délelőtt leplezték le, a nagyszámban összegyűlt tagok jelenlétében. Az ünnepi beszédet a Kör titkára: Réthei Prikke'i Marián benezés tanár tatotta. Este a körhelyiségben társasvacsora volt.

1902. április 27.

— Az államvasutak májusi menetrendi« megjelent. E szerint a tüzériskola kérelmére Haj- tnáskérről két directe vonat indul junius 1-től kezdődőleg Veszprémbe. Az egyik fél 2 órakor délután, a másik fél 7 órakor este ér a városba. Azonkívül vasár- és ünnepnapokon valamint csütörtökön este 7 órakor Jutásról vonat jön Veszprémbe miáltal a jutási kirándulók nevezett napokon szintén vasúton jöhetnek haza. Ezen vonatok szintén junius 1-től kezdve közlekednek.

— A Vilmos-huszár. Jóizü anekdotát mesél el szomszéd laptársunk a „Székesfehérvár“ a héten bevégződött veszprémi sorozásról. Imigyen szól a meséje:

Káplán József fehérvári telekkönyvi kézbesítő vállát már ötvenhárom esztendő súlya nyomja s mégis megesett vele az a csuda, hogy idézést kapott á veszprémi hatóságtól, hogy tiszta öltözékben jelenjék meg a sorozó bizottság előtt. Forgatta az Írást az öreg, mert sehogysem értette a dolgot. Csak nem akarják besorozni, vagy mi? Aztán pödörintett egyet sudár bajuszán, szemében meg valami lelkesedő tűz lobogott. Bukott vállát hirtelen kiegyenesítette, mellét kidomborította, majd a nadrágján igazított egyet, hogy feszesebben álljon, azután valami büszke önérzettel monológizalt:

— Hát mért is ne? Legény vagyok a talpamon, megállóm én ott is a sarat, besoroznak a Vilmos-huszárokhoz . . . Arczát egészen ki- pirositotta a lelkesedés tüze.

— No anyjuk elő a tiszta ruhával, megyek Veszprém városába a sorozó-bizottság elé . . .

Nem igen értette az asszony, de azért előadta a tiszta ruhát s Káplán József csakugyan elutazott.

Izgatottan várta mig rá kerül a sor. Meg- hányta-vetette agyában, hogy milyen szép élet lesz a katona élet, hogy milyen híven szolgálja majd a hazát, meg hogyha kell a vérét is feláldozza a királyért, amiért aztán kijár a: medálión ... Itt kidüllesztette a mellét, mintha máris ott fénylene a kitüntetés.

— Káplán József! kiáltja a hajdú.

— Jelen! s Káplán befelé igyekszik az

ajtón.

Nézték az öreget, az ősz szakállát, de nem szóltak neki. El van ott foglalva mindenki a maga dolgával. Azután már hamar bekerült a nagy terembe s derékig levetkőzve oda állt az orvosok elé.

— Mit akar kelmed? — szóltak hozzá.

— Alássan kérem a Vilmos-huszárokhoz akarok . . .

A tisztek összenéztek, nevettek, aztán németül — hogy az öreg meg ne értse valami furcsákat beszéltek. Az egyik orvos a fülét oda is tartotta Káplán József mellére, azután végig kopogtatta a felső testét s azt mondta neki:

— Untauglich! elmehet haza, valami hiba van a dologban.

Miközben az öreg kifelé ballagott a teremből, elgondolkozott azon, hogy hol is lehet a hiba; benne-e, vagy az Írásban, mert az sehogy sem ment a becsületes fejében, hogy mig azokat a csupasz kezű, vézna legényeket szedik a király katonájának, addig őt, az erőset haza eresztik. Úgy történt pedig a dolog, hogy egy másik Káplán József nevű hadkötelest idéztek meg s az öreg kezébe jutót az idézés.“

Si non e vero, e bentrovato.

— Ötvenkoronás bankjegyek. A korona- értékű bankjegyekből eddig még csak a tiz- és huszkorona értékű bankjegyek vannak forgalomban. Ez a két bankjegy azonban csak ideiglenes jellegű és csak addig marad forgalomba, amig a készpénzfizetéseket fel - nem vesszük. Ezentúl aztán az ötvenkoronás bankjegy lesz a legkisebb papírpénz és ennél legkisebb összegek kiegyenlítésére csak érezpénzt lehet használni. Az ötvenkoronás bankjegy, mely tehát az első állandó jellegű papírpénz lesz, most készül az Osztrák- Magyar Bank bécsi bankgyárában. Az uj bankjegyek előállításával már annyira vannak, hogy ezeket az uj bankjegyeket május hónapban forgalomban bocsátják. Addig ugyanis készen lesz a szükséges tartalék-készlet, mely nélkül egyetlenegy bankjegyet sem lehet kibocsátani. Az ötvenkoronás bankjegyek alapszíne zöldeskék lesz és nagyságuk körülbelül akkora lesz, mint a német iötvenmárkás bankjegyeké. Az ötvenkoronás bankjegyek forgalma nincs korlátozva.