Veszprémi Ellenőr, 1902 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1902-04-13 / 15. szám
2. oldal. VESZPRÉMI ELLENŐR. 1902. április 13. módra nőtt azoknak száma a mai napig. Ezen csekély történelmi kitérésben szüségesnek tartottam reámutatni részvénytársasági formában megcsontosodott takarékpénztári intézményünkre, melynek gyökerei egy több mint 50 éves fejlődés talajában úgy megszilárdultak, hogy azokat csak kitépni lehet, de uj talajba átültetni nem/Arra pedig, hogy ezen intézménybő' tabula rasat csináljunk s annak gyökereit uj talajba ültessük, azt hiszem komolyan gondolni nem lehet. Igen helyesen és ta- tálóan jegyzi meg erre vonatkozólag Székely Ferencz, egyik előkelő fővárosi pénzintézetünk vezetője s a reformkérdés alapos tanulmányozója, hogy „erre senki sem gondolhat komolyan, hogy az összes létező takarékpénztárakat feloszlassa és helyébe községi takarékpénztárakat tegyen, (még ha azt hinné is, hogy a mi községeink erre alkalmasak) és ezért minden észszerű reformtörekvés csakis a tényleges viszonyokat tarthatja szem előtt.“ Itt egy he végzett ténynyel, egy több mint félszázados erős történelmi fejlődéssel állunk szemben, mely bírálat tárgyává tehető abból a szempontból, hogy ez a fejlődés helyes, egészséges és gazdasági lag hasznos volt-e, de az alap ma már meg nem változható, többé meg nem ingatható s igy tisztában kell lennünk a iránt, hogy e téren bárminő reformakció csakis a jelenleg fennálló viszonyok alapján vihető keresztül. Ha tehát az elmondottak alapján megállapíthatjuk azt, hogy a keresztülviendő reformtervezetnek takarékpénztáraink je- ____ \ A „Veszprémi Ellenőr“ íárczja. RSefeBejtSCSOkPOt § i I Nefelejtscsokrot adtam ■ neki egyszer, Úgy búcsúztam hulló könnyek között, S ő a hajából adott nékem akkor Egy fürtöt. Itt van a szivem fölött. Aztán elváltunk. . . Porrá lett a csokor, Amint hogy ő is hamar elfeledt . . . Csak tudnám, minek őrzöm még e Jurtát, Amihez azt hazudta, hagy szeret? J- B Husvét. — Részlet „Barang“ nagy érdeklődést keltett regényéből — Püspokszentelés. Verőfényes tavaszi reggel volt. Ünneplő sokaság sürii csapatai siettek a székesegyház felé. Városi 'polgárok százgalléru köpönyegekben asz- szonyságok és kisasszonyok, ó-divatu kalapokkal abroncsos szoknyákban, tarka-barkán; jámbor földmivesek, akik az ünnepnap alkalinábal nadrágot és dolmányt húztak, végül asszonyok és leányok tömött derékkal, bokorugró viganókban, háromszögletre tűrt fehér keszkenőkkel és öreg- szemű olvasókkal a kézben. Zsúfolásig telt a dóm három hajója. A jobb- fclől való padsor elején a nemes vármegye tiszlenlegi szervezetét és alapját érintenie nem szabad, hogy azoknak működését, ügyvitelét, üzleti tevékenységét, szabad mozgását megkötni nem lehet, akkor felvethető az a kérdés, hogy ezen elvnek szemmeltartásával a jelenlegi kertben minő intézkedéseket kell a reformnak megvalósítania, hol van az a határ a meddig e tekintetben a törvényhozás elmehet s mik azok az esetleges áldozatok, amelyeket a reform maguktól az intézetektől megkövetelhet a nélkül, hogy ezáltal maga az intézmény sérelmet szenvedne. (Folyt, köv.) A balatoniéi fürdők javalatai. Irta dr. Mangold Henrik kir. tanácsos stb. B.-Füreden. Amilyen természetesek a folyamfürdők, mint életrendi szer, amilyen üdvöseknek mutatkoznak mint edzőszer a meghűlésre való hajlamnál és mint gyógyszer számos betegségnél, valamint gyengeségi állapotnál: ilyen fürdők mégis csak korlátoltan jönnek alkalmazásba alacsony és változékony hőmérsékük miatt. Ellenben érvényesülnek a tói fürdők és mint életrendi, edző- és gyógyszer mindenütt alapos javalatot találnak, hol hideg vagy inkább hűvös és friss fürdők általában jólesnek. A balatontavi vízben levő alkati őszöknek hatásán és annak frissesége által előidézett hidegérzésen kívül, gyógy erejének fő momentuma az állandó, egyenletes hőmérsék és az ugyszólva eleven, pellagikus hullámzás! behatástól feltételez- tetik, melyet az idegrendszerre kifejt. A hullámzás, a mozgás az enyhe tiszta és derült ozondus tói levegőben, a Balaton impozáns látványa aarátságos partjaival és az ezáltal előidézett üdítő oefolzás a kedélyre a balatontavi fürdők használatánál a kúra sikeréhez lényegesen hozzájárulnak. A tiszta, friss balatontavi levegő erősítő tulajdonságánál fogva a szervezet energiájának tikara foglalt helyet az első alispánnal, mindnyájan diszmagyarban. Balról szerénykedett főbíró uram és a városi érdemes magisztrátus ; a tanács- aeli urak, imigy-amugy szorongtak, nagy óvatos- sággal tartogatva köesögkalapot és ezüstgombos pálezikát a polgári tekintélynek jeléül az akkori idők divata szerint. Mögöttük sorakoztak a mesteremberek, cé- lek szerint, mindegyik a maga atyamesterével, példás rendben és kékposztó köpönyegekben. A többi padsorokat pedig jobbról a férfiak, balról az asszonyszemélyek foglalták el külön-külön, a mint illik. Az Oratórium faragott székein ott ültek már a főtisztelendő káptalan tagjai, a szemináriurabeli tanárok a kispapok és a püspökuradalmi tisztviselők. Hívők buzgó serege helyezkedett el a nagy néplömegeknek a méhköpü zúgásához hasonló zajával, mely elveszett a boltivek szédítő magasságfában. Tizet vert a toronyóra. A papság fölkere- redett s elől a kereszttel, hosszú sorban indult a templom főbejáratához, az érkező püspök fogadására. Harangzúgás jelezte a főpásztor közeledtét Sfagy népcsoport gyűlt a templom elé. A kiváncsiak csapata a rezidenczia felé vezető utczát figyelte s minél közelebb igyekezett jutni az ajtóhoz, hogy szinről-szinre láthassa a főpapot és kíséretét. . Szürke porfelleg támad az utczasor végén. A bámészkodó gyermeksereg kiáltozni kezd. A porfelhők közül kiválik a gyorslábú futár ; utána bizonyos fokát kölcsönzi, elnyomja a kóros nedvtorlódást a belső szervek felé, a bőrt fokozottabb tevékenységre serkenti, megkönnyíti a vér folyását a centrumból a peripheriához, ily módon eszközli a szervek működésének rendes folyamatát ól a betegség természetének megfelelőiem a kivánat kiválasztásokat és olvasztásokat, az állapot jelentékeny javításával befolyásolja. A tói levegő képes oly jótékony hatást gyakorolni, hogy már a Balaton mellett való rövid tartózkodást után is, a betegek arezszine egészséges kinézést nyer, a légzés és emésztés könnyebben • megy végbe, a táplálkozás és az izomerő gyarapodik és hogy azon egyének, kik rosszkedvűen és közönyösséggel érkeztek, hamar felvidulnak és a társas mulatságokban szívesen vesznek részt. A balatontavi fürdők javalvák az idegrendszer fokozott ingerlékenységénél, az úgynevezett neurasthenia-nál. Egyének, kiknek egészsége a nagyvárosokban divó zajos életmód által szenvedett, mivel nem ritkán a hygienia és diaetetikai szabályok mellőztetnek; kik izgatott idegrendszerrel sem testi, sem szellemi munkára nem képesek és különféle kórtünetekkel terhelve vannak, mint féloldali fejfájás, makacs álmatlanság, gyomorfájdalom, szívdobogás, szédülés stb., már a Balaton mellett való tartózkodás első napjai után, elégséges mozgás és megfelelő étrenddel, még mielőtt fürdőt vettek volna, csak a tói le- vagő éltető hatása áltai, állapotukban szemlátomást kedvező változást éreznek. Ugyanez áll általában ama fiatal egyénekről kiknél szellemi megerőltetés vagy szenvedélyes felindulás és excessus következtében az ideg- és edényrendszerben nagyfokú izgatottság gyöngített emésztéssel fejlődött ; valamint oly egyénekről, kiknél a legcsekélyebb hő-, vagy időváltozás csúzos és hurutos bántalmakac . idéz elő, hol e szerint a betegség fokozott érzékenységen alapszik. Mindezen eddig elősorolt esetekben a tói kúra mint kádfürdő melegített balatonvizzel kezdődik, miről lassankint a szabad fürdőkre és végül a zuhanyozásra lehet átmenni. csakhamar elővillan a lószerszám tükörfényes ezüstje, a huszárok kócsagtolla, kibontakozik a négy szürke, a fullajtár, a parádéskocsis ravatal- szerű ülésén s végül a diszhintó, mögötte a két tarsolyos huszárral, aztan a másik és a harmadik fogat, melyekben a püspök udvari papjai ülnek. A nagy, nehéz hintó odarobog a főbejárat elé. A huszárok lepattannak a bakról, feltárják az üveges ajtót s térdelve irányítják a felhágóra az egyházfcjedelem aranyhímzésű papucsait. A püspök, jól táplált, negyvenéves fiatal férfi, lassan, méltóságteljesen lép ki; fejbólintással fogadja a nagyprépost és a kanonokok alázatos mély meghajlását s jobbra balra áldást osztva indul a főbejárat felé. Ezalatt a kiváncsi tömeg1 mozgásának zu- gása tölti be a templomot. Minden szem a főajtóra néz. Mindenki látni óhajtja a fényes bevonulást. A főhajóban állók térdre borulnak, az oldalhajók népe előre tódul. Kinos szorongás zsivaja terjeng. Gyermekek sírnak, nők sikoltoznak s a vármegyei huszárok csörtetve lökdösődve nyitnak utat a templom közepén. A kórus alól előtűnik a kereszt; fenn pedig megszólalnak a harsonák. Riadó dobpergés 1 a rézkürtők zengő fanfardája közt lépi át a püspök a templom küszöbét. És elvonul a hívők áhitatos tekintete előtt a főpap bevonulásának kápráztató pompája, 1 minden ünnepen, minden alkalommal egyforma s mégis mindenkor megcsodált, megbámult látványosság. Három szerpap nyitja meg a menetet, széles ujju, hosszú fehér ingekben. A középső viszi
