Veszprémi Ellenőr, 1902 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1902-04-13 / 15. szám
1902. ápriis 13. VESZPRÉMI ELLENŐR. A féloldali fejfájás, valamint a többnyire ©akacs és nem ritkán minden gyógyszerclésnek ellentálló arczzsába javul a tói fürdők által, melyek esőzuhannyal és megöntésekkel használtatnak. Renyhe egyénekre, kiknél az ideg- és edényrendszer fokozott energiáját akarjuk előidézni és kiknél az emésztőszervek oly gyöngék, hogy sem ásványvíz-, sem tej-, savó- vagy szőlő- kúra nem használható, a balatontavi fürdők i»cn üdvös hatást gyakorolnak. A még nem idült eskórnál,, hol a nyavalya csak I - 2 év óta All fenn és heves kedélybán- talmalc vagy nedvveszteség következtében jött lét re, a balatontavi fürdők használata áltál alapos javulás és'relatív gyógyulás is érhető el. De a kúra sikerére különösen fontos, hogy a beteg szigorúén csendes életmódot és szoros étrendet tartson, a szükséges tói- és zuhanyfürdőket csak orvosi felügyelet alatt használja és megfelelően hosszú ideig tartózkodjék a Balatoniéi, hogy 40—60 fürdőt vehessen és hogy a kúrát egynéhány nyárön át egymásután ismételje. A relatív gyógyulás leginkább gyermekeknél észlelhető, felnőtteknél a rohamok gyérülnek nem oly intenzivek és gyakoriak és hetekig, hónapokig sőt évekig szünetelnek. Továbbá hasznosak a balatontavi fürdők a vérvegy azon zavarainál, mely szerint görvély jeleztetik és nemcsak mint állítják, gyermekeknél, hanem felnőtteknél is nem ritkán fordul elő. Ezen nagy kiterjedésű kórnál jód- és sótartalmú ásványvizek szereztek maguknak ugyan jó hírnevet, de azért ezen betegségben szenvedőknek vagy magasan fekvő, zord szelektől védett és enyhe éghajlatnak örvendő sós- vagy tói fürdők ép oly jó szolgálatot tesznek. Az utóbbiak leginkább gyermekeknek és fiatal egyéneknek ajánlhatók, kik a rossz levegőben való folytonos tartózkodás, hiányos táplálkozás és szellemi tul- erőltetés által görvélyes kinézést szereztek és akiknél kóros lerakodások még nincsenek jelen. A balatontavi fürdők használata, úgy mint a görvélykórnál, szintén azon vérvegynél is ja3. oldal. valva van, mely leginkább a csontokat afficiálja és angolkórnak neveztetik. Angolkóros gyermekek petyhüd test atka tuak, bőrük és izmaiak ki- aszottak, minél egyúttal jelentékeny lesoványodás és nagyfokú emésztési zavarok állnak be, mit nemsokára a csontok clgörbülése követ. A tói levegő erősitő hatása által a beteg gyermekek kinézése már rövid idő után javul, de annak hatása csak akkor vehető tökéletesen észre, ha a kúrát 2—3 nyáron egymásután a Balaton mellett és a tóban használták. Vérszegénységnél, mely kiállott nehéz betegség következtében, jelentéken) nedvveszteség után vagy fiatal leányoknál, mint sápkór lép fel, a vasas vizek jó szolgálatot tesznek: de mint utó- kurá különösen ideges egyéneknél a balatontavi fürdők kedvező eredményt mutatnak fel Méhbf-joknál, a gyakran minden gyógykezelésnek makacsul ellentálló fehérfolyásnál a balatontavi fürdők nem ritkán a legczélszerübb gyógyhatánynak bizonyulnak, kivált ha a betegek görvéfyesek. Ilyen betegek duzzadt kinézést, halvány arezszint, testi és szellemi közönyt mutatnak és eevszersmind emésztési zavarokban s o < bélzsábábati szenvednek. Ha ilyen betegeknél a gyengeség már nagy fokot ért el, a kúrát melegített balatonvizzel a kádban kezdik. Igen hátányosalc a balatontavi fürdők az alhasi pangásoknál, melyek leginkább a nagyvárosi lakosoknál ülő életmód, zárt levegő, megerőltetett szellemi foglalkozás és lehangoló kedélyállapot következtében fordulnak „elő. Ezen betegek halvanyak, arezuk duzzadt, kedélyállapotuk szomorú, gyakran bágyadtak ; ha a tói fürdőt úszással, alhasi frotirozással és egyéb izom mozgással, valamint megfelelő ivókúrával egyesitik, nem sokára visszanyerik egészségüket. A balatontavi fördők továbbá ajánlhatók a bőr gyengeségénél, mely izzadas, csuz, köszvény és huruthoz való hajlamot feltételez. Hogy azon „egyéneknél, kik ezuzban szenvedtek, a kóros izgatás tökéletesen múljék, a tói fürdők csak annyiban alkalmasak, amennyiben konstatálható, * 1 hogy a csuz szivbillcntyü-hibát nein hagyott hátra. Azon esetekben, hol a halvány száraz bőr csak kevéssé bír izzadni, a tői fürdő használata áltál az izzadság elválasztása élénkebb és hol petyhüdtsége folytán a bőr már a legkisebb testi mozgásnál izzadásba jön, ott a balatoni főrdők a transpiratiőt rendes mértékre redukáljak. A légzőszervek hurutjainál, melyek a tüdő nyak-hártyának gyengeségével lépnek fel, a tói levegő igen jó hatással van, amennyiben erősitő tulajdonságánál fogva a vértorlódást oyákhártyá- hoz megakadályozza, a külbőrt tevékenységre serkenti és ily módon a vért a légzőszervektől a peripheriára vezeti. Ezen állapotoknál a melegített balatoni vízfürdő, érvényesül, tőkép a gyermek- és aggkorban ; miről lassanként a szabad tói fürdőre lehet átmenni. Végül a melegített tói fürdők és az azokról a szabad balatonfürdőkre való átmenet, valamint az erősitő ozondus tói levegő jó hatással vannak azon egyéneknél, kik már régóta szenvednek emésztési zavarokban, jelentékenyen lesoványodtak és a kiknél nagyfokú idegizgatottság van jelen. De azon esetekben, hol a szívben vagy a. tüdőben kóros szervi elváltozás mutatható ki, a balatontavi szabadfüldők ellenjavalva vannak, Városi közgyűlés. — Saját tudósítónktól. — Ritkán folyt le oly általános érdeklődés mellett közgyűlés, mind a városi képviselőtestület múlt hétfői, vagyis április hó 7-iki tavaszi rendes közgyűlése. A tavaszi közgyűlést fontossá az teszi, hogy ekkor adnak számot a város elöljárói múlt évi sáfárkodásukról, ekkor terjesztetnek elő a számadások és ez a közgyűlés illetékes arra, hogy a számadásokat megvizsgálja, azt jóváhagyja és számolóknak a felmentvényt megadja; vagy pedig esetleges kifogásait megtegye és a hűtlen sáfárt felelősségre vonja. a keresztet, két társa pedig összetett kézzel alázatosan halad oldalán. Egyszerű karingén szé es piros szalaggal a sekrestye-igazgató halad utánuk. Ez a szertartások főmestere. Aztán következnek a fehéringes kéktaláru kispapok. Legelői azok, kik még az alsóbb rendel cet sem vették fel; rózsás arczu gyermekek; idősebbek, halványabbak jönnek utánuk, végül komor, beteges alakok fáradt vagy rajongó kifejezéssel az arezon és tonzurával a fejtetőn. A szemináriumnak a nagyböjt alatt kiéhezett növendékeit,’ a városi kolostorok szerzetes tagjai követik. Mezitlábos, fehércsuklyás kárme- liták, daróczcsuhás kolduló barátok, Szent Ferencz követői és mögöttük piarista tanárok egyszerű fekete talárban. Világi papok sorakoznak csipkés karingben, négyszögletű fejvete sapkával a kezükben ; majd a káptalanbeli kanonokok lépdelnek párosával kineveztetésük rendje szerint, kövér a soványnyal, apró a nyurgával. Liíaszin palástuk és fö- vegek élénkítik a menet képének szingazdag ragyogását. A főtisztelendő káptalan után diakónusok jönnek drága himzetü mezben. Egyik az aranyos misekendőt, másik a püspökbotot hordja. Végül a püspök lépdel.^ Alig szürkülő fejét bíboros bársony-fedő védi. Liíaszin uszályu hermelin palást függ vái- lairól. Karingének finom csipkéi alól elődereng a selyemtalár violaszinbe játszó fénye. Balkezében papi főveg, jobbjával pedig áldást oszt. A főpap szelíd arcza átszellemüljek látszik. Mintha lelke fönn járna a magadban, valahol a szentély boltivei fölött; áldó keze gépiesen ntánozza a szent kereszt jelét. Lassan, kimérten halad. Hosszú seiyem palástja uszályát udvari papjai viszik utána s az ünnepélyes menetet két diszruhás huszár zárja be. Harsonák riadó zengése közt halad végig a templomon a püspök. Mikor a szentélyhez ér, megszólal az orgona s fölzend a karének : „Ecce sacerdos magnus . . .* Bíboros trón emnlkedik az oltár evangéliuma oldalán. A püspök föllép a trónszék emelvényére 1 helyet foglal annak bársony támlányán. Nehány perczig megpihen, mintha ez a száz lépés nyi ut valóban kifárasztotta volna; azután int s nyomban egész sereg szolgálattevő pap sürög körülötte. ÁtöltöztetiK tetőtői talpig. Lekapcsolják nyakáról a hermelin palástot s a lilaszinü uszályt. Aranyhimzetü templomi ruhákat öltenek reá; csúcsos süveget illesztenek a fejére;, kezébe adják a pásztorbotot s úgy vezetik oda az Ur oltára elé. A főpásztor misézni kezd, de leül, megpihen koronkint; gyakran belefárad a pontifikálás nehéz munkájába ; pedig a miseolvasás fáradal- mas részét nem is maga végzi; elvégzik azt helyette a diakónusok. A hosszadalmas szertartások többi része úgy látszik, mintha nem is az Ur hanem a püspök kiszolgálásából állana. Vetkőztetik, öltöztetik, kezét mossák, töröl- getik, letérdelnek előtte, mély hajlongással fordulnak feléje, tömjén Hatos füstjével veszik körül úgy, amint elő van irva a szertartások könyvében. Csókkal illetik kezét a papok, nála öregebbek ; de mindez a szertartás ünnepiességével, komoly fenségével történik ott a tömjénfüst titokzatos homályában ; senkinek sem jut eszébe az emberi méltóság, hisz nincs ott semmi emberi s akik a szentély csarnokában mozognak, talán nem is emberi lények. Áhitatos szivnek mély aláztossága, Istennek félelme, a hivő lélek szárnyalása — tükröződik az oltár szolgáinak arczulatán. Ihletnek csodás varázsa gyakorol uralmat. A főpásztor miséje déltájt véget ér. Levetkőztetik és felöltöztetik ismét. Vállaira függesztik hennelines palástját, liíaszin uszályát és ugyanazon rendben, mint a szertarás kezdetén kifelé indul a tündöklő menet. Elől a kereszt, aztán a papság, a kanonokok és végül a püspök. Jobb kezének gyémántos gyűrűje millió szikrára szórja szét a napsugarakat, mikor áldást oszt. Sokan borulnak lábaihoz s illetik ajkaikkal a bibor fényű selyemtaiár piros szegélyét. Fogata előrobog. A huszárok térdelve tartják a felhágót aranyos'papucsai alá. Titkára utána emeli a palást hosszú uszályát s aztán eltűnik a főpap a hintó selymes párnái között. Barátig.
