Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1887 (13. évfolyam, 3-52. szám)

1887-03-27 / 13. szám

Szép- temetése volt múlt vasárnap lapunk boldogult tármunkásának Tric\ky Józsefnek. Váro­sunk intelligencziája oly nagy számmal jelent meg a végső tisztességtételre, minőt ritka temetésen láthatunk. A koporsót díszes koszorúk borították, jeléül azon közszeretetnek, melyben a boldogult állott. Felnőttek oktatása. — Ma d. u. 4 órakor tartatik az utolsó előadás a főgimnázium JVI. osz­tály-termében. Főt. Hauer Lénárd főgimnáziumi tanár úr a\ ember-ről fog értekezni. Ezen előadásra felhívjuk a közönség figyelmét. Gyászhir. — Pápa város egyik köztisztelet és szeretetben álló orvosa Jeitel Mór, f. hó 21-én, 77 éves korában elhunyt. Mint orvos 52 évig eny­hítette a szenvedő emberiség bajait. Temetése e hó 22-én nagy részvét mellett ment végbe. A gyá­szoló család a következő gyászjelentést adta ki: Alólirottak az összes rokonság nevében mélyen meg­szomorodott szívvel jelentik Jeitel Mór pápa vá­ros tiszt, orvosának, folyó évi márczius ho 21-én reggeli fél 3 órakor, élete 77 ik, emberbaráti műkö­désének 52-ik évében, rövid szenvedés után történt gyászos elhunytét. A boldogultnak hült tetemei f. hó 22-én délután 4-órakor fognak a helybeli izr. sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Pápán 1887. márczius 21-én. — Beitel Leopold, Feitel Traugott, Feitel Fáni férj. Spitzer Mórné, Feitel Erzsébet férj. Epstein Salamonná, Feitel Teréz férj. Wiener Bernátné gyermekei. Spitzer Mari férj. Kaufmann Ferenczné, Spitzer Gizella, Spitzer Lajos, Spitzer Antal, Feitel Mari, Feitel Lajos, Feitel Theofil, Spitzer Mór, Epstein Salamon, Wiener Bernát vejei. Feitel Oszkár, Epstein Heién, Epstein László, Epstein Siegfried, Wiener Riza, Wiener Katalin, Wiener Mari, Feitel Traugottné szül. Reich- mau Róza, Feitel Leopoldné szül. Schlesinger Jo­hanna menyei. Wiener Berta, Wiener Adél unokái. Kaufmann Ferencz unokaveje. Kaufmann Miklós dédunokája. Béke és áldás lengjen hamvai fölött! Bera Paula kisasszonynak, a helybeli színtársulat drámai primadonnájának f. hó 31-én, csütörtökön lesz a jutalomjátéka. Csiky Gergely Petnehá{y czimü látványos történelmi színmüve lesz előadva. Váro­sunk művelt közönsége mindenkor méltá­nyolni szokta a valódi művészetet; hisz- sztlk, hogy ezúttal sem fogja megtagadni elismerését, mit a jeles művésznő csak­ugyan meg is érdemel. utánzásra méltó példát adott Bohn Gyula halimbai földbirtokos úr vármegyénk földesurainak, midőn 100 forinttal a „Veszprém megyei gazdasági egyesület“ alapitó tagjai közé lépett. Az Isten éltesse! A budapesti Róknsz-kórház igazgatója lépéseket tett az iránt, hogy a betegek ápolására a kórházban apáczákat alkalmazzanak, kiknek önfel­áldozó, szeretettel teljes és gondos betegápolása össze sem busonlftbató a fizetett ápolónők műkö­désével. Biró választások. — E hó 23 án Ősiben Gos{tola György, Berhidán Velegi István, Pere- martonban Jekete József ifj. választattak meg a községi bírókká. Időjárásunk a héten áprilisi volt. Bol esett, hol kiderült, a nap melege a havat hamar elolvasz­totta s pénteken délután nyári zivataros felhők tornyosultak az égre s valóságos zápor ömlött alá belőlük, sőt, a mi ritkaság, jég is esett, sűrűén. A .legöregebb emberek* is csóválták a fejüket e furcsa időjárásra, s nem hajlandók hasonlóra emlékezni. Jutalomjáték. — Szerdán, e hó 30-án lesz az itt működő színtársulat két törekvő jeles tag­jának Boross Endrének és nejének jutalomjátéka. Sziure kerül Moser kitűnő vigjátéka a Könyvtá­ros Melegen ajánljuk városunk müveit közönségé­nek figyelmébe és pártfogásába ezen művészpárt, kik már oly sokszor gyönyörködtettek bennünket jeles játékukkal. Számadás. — A volt lövölde melletti séta- utra öukéuytes adakozások utján 1886. év végéig befolyt összegekről. 1885. év végéig befolyt 2438 írt 6 kr., 1886 évben befolyt 331 frt 20 kr. Össze­sen 2769 frt 26 kr. Eladások a megtekinthető nyugtatók szerint: 1885. év végéig 2528 írt 34 kr., 1886. évben 173 frt 1 kr. Összesen 2701 frt 35 kr. Pénzmaradvány 1887-ik évre 67 frt 91 kr. — Adakoztak: Veszprémi takarékpénztár 100 frt. Dr. Kovács Zsigmond 20 frt. Taráuyi Ferencz, Kemenes Ferencz, Devics József, Vogronics Antal, Kopácsy József, Dr. Laky Kristóf, Plosszer István 5—5 frt. Tallián Lázár 4 frt. Dr. Palotay Ferencz, Szabó György, a kegyes tanító reudház, Csolnoky László 3—3 frt. Pribék István, Fehérváry József, Horvát Sándor tanár, Simor János, Fereuczy Károly, Sörös Zoltán, Pethő József, Somogyi Mihály, Véghely Dezső, Keuessey Pongrácz, Nagy Sidó Mária, Ruttner Sándor, Pillitz Benő, Angol hölgyek, Ráth Iván, Békássy Károly, Bezerédj Viktor 2—2 frt. Több tiszt 1 frtj 60j kr. Péller, Ley József, Magyar János, Dr. Rada István, Dr. Rédey Gyula, Szalay, Molnár Dénes, Dr. Zánkay Gyula, Csánk Béla, Zárjeczky Viktor, Kőszeghy Sándor, szt. Ferencz rendi zárda, Meszes Polykárp, Takács József tanár, Szegess Mihály, Héuap Tamás, Novák Béla, Tölcsóry Ferencz, Karácson, Sült József, Berky Károly, Sóós Ignácz, Tóth László, Köves János, Karácson Géza, Dr. Hankóczy Sándor, Csolnoky István, Marinczer Antal, Próder József, Kolozsváry József, Kenessey Károly, Kopácsy Árpád, Sándorfi Ignácz, Szente Károly, Margalit Ignácz, Rikóty Ede, Cserna Viucze, Pongrácz Jenő, Hetyey Endre, Unger, Dr. Csete Antal, Klein Bódog, Fodor Gyula, Bohuuiczky Ödön, Barcza Kálmán, Elszászer Endre, Steiner Kálmán, Kőrössy Antal, Kenessey Móricz, Molnár Nándor, Végh István, Dr. Purgly Sándor, Huszár József, Hencz Ödön, Torma István, Gál Lajos, Harabasevszky Henrik, Dr. Óváry Ferencz, Dr. Fodor Mihály, Paál Dénes, Szalay Ferencz, Stáhly György, Tbaly László, Vaskó Ferencz, Dr. Csolnoky Ferencz, N. N., Krascsenics Vilmos, özv Glatz Simor Mária, Kadelburger Tuszkau Fáni, Tuszkau Mayerné, Koller Sándor, Szélessy Dániel, Br. Baiion, Dr. Perlaky, Fischer Manó, Vessel Lipót, Kubai Hubert, Jákói Géza, Scherer István, Pap Gyula, Altstädter József, Veisz Elek, Wurda Manó, Vizuer János, Nay Mór fiai, Steiner Samu, özv. Boda Istvánná, Pap Ferencz, Rosenthal Nándor, Csolnoky László, Hets Pál, Bruukala Károly, Plosszer József 1—1 frt. Grofcsik Vilmos, Györöcskey György, Szőke István, Moluár Sándor, Závoduik Ede, Nemsur Elek, Kováts Imre, Bauer Károly, Súly Ede, Véghely Zoltán, Náray Antal, Gutthard Antal, özv. Mórocza Zsigmondné, özv. Pápay Miklósné, Bognár Vincze, Dnkovits István, Rieger János, Barabás, Balogh Károly, Vessel Samu, Súly Erzsébet, Dr. Sándorfi Miksa, Dr. Fischer, N. Sándor, Keglovicsné, Strinovics Leni, Cserny, Megyessy nővérek, Bossányi József, Rosenberg Adolf, Rothauser Rudolf, Rothauser M Samu, Dr. Réti Ede, Pfeiffer Miklós, Lili Antal, Vikár Lajos, Bokrossy Viktor. Rák János, Rosos Gyula, Cseh Alajos, Hochmut!) Abrahám, Dr. Halassy Vilmos, Virkler Márton, Pozsgay Miklós, Deutsch Mór, Kopácsy Ipoly 50—50 kr. Mozgay Antal, Kasenszky János, Fischer Dániel, Kováts Ignácz, Kertész Ferencz 40—40 kr. Csöppenszky Ferencz 35* kr. Schill Ede, Lakatos Lajos, Fojt József, Lang Ferencz, Veisz V. Mór, Lampert Sándor, Vágner János, Steiner Jónás, N N. 30—30 kr. Roth Henrik 25 kr. Gerencsér József, N. N-, Horváth Kálmán, Csomasz Dénes, Pechl Antal, N. N., Pekárdy Géza, Schill Károly, Süsz József, Ungár Lipót, Scbvarcz Antal, Bernstein Ignácz, Keresztes József, Schvarcz Ignácz, Bauer Andrásné, N. N., N. N. 20 -20 kr. Öszszesen 331 frt 20 kr. Veszprém, 1887. márczius 9 én. Plosszer István. Padragról Írják, hogy a szalonkák oda már f. hó 9-én megérkeztek, a mikor esti húzáson 5 da­rabot láttak, de csak egy jött lövésre. Öngyilkos apácza. — Valamennyi bécsi lap nagy részvéttel emlékszik meg a döblingi Rudolf házban öngyilkossá lett Vály Matild ápoló­nőről. Tekintélyes nyitrai családból származott s 1885-ben lépett a Rudolf-házba, hogy a betegápolás tanfolyamában részt vegyen. Elvégezvén a tan­folyamot. egészen a betegápolásnak szentelte magát s mikor a vörös-kereszt-egylet budai Erzsébet-kór- háza megnyílt, őt hivták meg főnöknőül. De a fiatal apácza nem találta magát jót uj állapotában s 1886-ban újra visszament a Rudolf-házba. Azóta ott volt, ott ápolt, szeretve és becsülve mindenki­től. Az utóbbi napokban nagyon szomorúnak lát­szott, de azért ki sem gondolta volna, hogy öngyil­kosságot tervez. Kedden délelőtt még jelen volt az orvosi látogatásnál, azután visszavonult szobájába Minthogy az ebédre sem jött le, egy ápolónőt küldtek érte, ki a szegény fiatal nőt élettelenül találta szobája padozatán. Cziánkálival mérgezte meg magát, melyet nyilván a laboratóriumból vett el észrevétlenül. Tettének oka aligha lesz valaha kiderítve, mert nem hagyott hátra semmiféle Írást. Gecse községben az iskolás gyermekek közt a vörheny járványszerüleg lépett föl. Verekedés volt a múlt csütörtöki hetivásár után Pútkai, vásártéri vendéglőjében, b.-fő-kajári és szt.-kir. szabadjai földmivesek közt. Okot adott a verekedésre, hogy egy b.-fő-kajári leányzóról egyik földije nem a leghizelgobb nyilatkozatot tett, no de meg is lakolt érte, mert alaposan helyben hagyták. A verekedők a városházi dutyiban pihen­nek habáraikon. Ősi községben himlő-járváuy ütött ki. Az óvó intézkedések foganatosítva vannak. Fegyverszállitmáuy. A héten ismét nagy mennyiségű lőfegyver szállíttatott a helybeli hon­védséghez a népfölkelŐk részére. Nemes Szalók községben a vörheny járvány egyre nagyobb mérveket ölt. Az iskolákat is be kellett zárni. Megfagyott szalonkák. — A veszprémi püspökség zalai uradalmában közel 500 drb meg­fagyott szalonkát szedtek össze. Néhányat sikerült fölél eszteni. Tűz. — Ősiben e hó 19 én a püspökségi szónapajta és istálló ismeretlen okból kigyuladt és leégett. A kár meghaladja az ötezer forintot. A pajta és benne a levő széna bistosítva volt. Sok évi megfigyelés eredménye. Emész­tési gyengeségeknél és étvágy hiáuynál valamint egyáltalán minden gyomorbajnál Moll valóái Seidlit7 pora biztosabban, mint bármely más szer segíti elő az emésztést és erősíti a gyomort. Dobozonkint egy frt 0 é. kapható. Szétküldés naponta utánvét­tel Qá. Moll cs. kir udvari szállító, gyógyszerész által Bécsben Tuchlaoben 9. A vidéken minden gyógyszertárban és füszerkereskedésben határozot­tan Moll Készítménye ennek gyári jelvényével és aláírásával kérendő. A népfölkelö tisztikar szervezése. (Vége. Csak a tanfolyamnak jó sikerrel való bevég­zése képesít a nép föl kelő tiszti állasra, mely képe­sítés az illetők népfölkellési kötelezettségének egész tartamára kiterjed, feltéve, hogy személyükre nézve időközben valami oly változás nem állana be, mely­nél fogva a tiszti állásba való kinevezésre egyálta­lán igényt többé nem tarthatnának. A népfölkelési tisztképző tanfolyamban nyert minősítés alapján azonban a hadseregben vagy a honvédségnél a tiszti rangot igényelni nem lehet. 7. Azon pályázóktól, kik altisztek voltak, egyelőre és pedig 1887. évben, ezen taufolyam hall­gatása nem követeltetik, szabadságukban áll azon­ban ezeknek is önként jelentkezni. Előjegyzés, kinevezés, beosztás és behívás. 1. A népfölkelő tisztekül alkalmasoknak ta­lált állampolgárok már béke idején előjegyeztetnek és a népfölkelés felhívása esetén azon mérvben, a mint a tényleges tiszti szükséglet ezt követeli, ki­nevezés végett Ő csász. és apóst, királyi Felségé­nek javaslatba hozatnak. Azok, kik tiszti rendfokozatot elébb nem vi­seltek, hadnagyokká lesznek kinevezve. A népfölkelésről szóló törvény 9- § ában fog­lalt határozatnál fogva a népfölkelés felhívásánál polgári állásból bármely népfölkelő tiszti rendfoko­zatba történt kineveztetés csakis a népfölkelés moz- gósítottságának tartamára terjed és annak felosz­latásával megszűnik. Csak oly egyének, kik vitézségük, vagy más hadi szolgálat által magukat kitüntették, tarthatják meg, — a honvédelmi miniszter utján benyújtandó kérelmükre Ő cs. és ap. kir. Felsége engedelmével — tiszti rangjukat béke idején is. 2- A népfölkelő tiszti állásra előjegyzetteknek a népfölkelési csapatokhoz való beosztása szintén már béke idején eszközöltetik, miről az illetők külön értesítést nyernek. 3. A népfölkelési tiszti minősültséggel bírók behívása, a szükséges tiszti helyek betöltésére meg- kivántató számban eszközöltetik, megjegyeztet­vén. hogy a népfölkelési tisztek, a 19 évesek ki­vételével, a mennyiben azok az- egyes korosztályok­ban megtelelő számban állnának rendelkezésre, csakis ez utóbbiakkal egyidejűleg, a menuyibeu pedig a tiszti szükséglet a behívott korosztályok­ból fedezhető nem volna, idősebb korosztályokból is lesznek behivandók. 4 A népfölkelés első osztályába tartozó volt altisztek, továbbá ezen osztálynak azon állampol­gárai, kik katonák nem voltak, ha népfölkelő tisz­tekké tényleg kineveztetnek és korosztályuk a had­sereg (haditengerészet) vagy a honvédség kiegé­szítésére fordittatott volna is, a népfölkelésnól mint tisztek megbagyatnak. A népfölkelő tisztek egyenruházata, fegyverzete és felszerelése. 1 A népfölkelésröl szóló utasítás 115 pontja értelmében, a népfölkelési tisztek egyenruházata, fegyverzete és felszerelése épen olyan, mint hábo­rúban a honvéd tiszteké, csakhogy a gombok és rendfokozati jelvények fehérek. A népfölkelési tisztek behívásuk alkalmával teljes egyenruházatiak fegyverzettel és felszerelés­sel — lovassági tisztek pedig egy teljesen s sza­bályszerűen felszerelt saját lóval is tartoznak be­vonulni, mely czélból tényleges bevonulásuk alkal­mával megfelelő beszerzési átalányban részesittetnek. 2. A lovassági, továbbá a lovasitott gyalog­sági tisztek, bevonulásuk alkalmával egy-egy telje­sen felszerelt kincstári szolgálati hátas lóval is láttatnak el. 3. Azok, kik népfölkelési tiszti állásra vaunak előjegyezve, az - erről szóló értesítés vétele után legkésőbb nyolcz nappal, az illetékes népfölkelési járás (honvéd zászlóalj) parancsnoksághoz Írásbeli kötelezőt tartoznak beterjeszteni, melyben önként azon kötelezettséget elvállalják, hogy népfölkelési szolgálatra való behívásuk esetén, legalább a követ­kező öltözeti és felszerelési czikkekkel fognak be­vonulni és pedig: tábori sapkával, karddal, kardbojttal, kardkötővel, szolgálati jelvónynyel, (t. i. a gyalogságbeliek övvel, a lovasságbeliek pedig tölténytáskával és szijjal) és forgópisztolylyal. Azok, kik netalán a teljes tiszti egyenruhá- zafhoz ezenkívül még szükségeltető czikkek nélkül bevonulnának, kincstári legénységi ruházattal fog­nak elláttatni, melyet maguk tartoznak megfelelő- ieg átalakíttatni. Ezen kincstári ruházat ára azonban az illetők beszerzési átalányából fog levonatni. Megjegyeztetik végre, hogy mindazon katonai­lag ki nem képezett egyének, kik a népfölkelési tisztté való előjegyzést a tanfolyam hallgatása alapján óhajtják, azonban erre jelen alkalommal a jelent­kezést elmulasztják, ebbeli kérelmeik teljesítésére csakis a jövő évben, midőn a tanfolyamok újból összeállíttatnak, számíthatnak. Színház. E hét folyamán úgy a közönség mint a színtársulat meg lehettek egymással elégedve. A repertoir igen érdekes volt, különbet kívánni sem lehetne. Az előadások jók. Szombaton, márczius 19-én, a Oascognei nemes, Suppé- nak e kedves zenéjü operettje került színre szép számú közönség előtt. Az előadás igen jó volt, különösen nagy tetszést aratott Herczeg Eugénia (Kaszkarita) és Berzsenyi Julia (Méri). A czimszerepet Antal Imre játszotta s úgy játékáról, mint szép énekéről csak dicsérőleg szólhatunk. Nem értjük, hogy miért nem léptetik fel többször Antal urat, holott ez csak emelné az előadások sikerét, Balog Árpád szintén igen tetszett s a többi szereplők is jól ját­szottak. Vasárnap, márczius 20-án, Bérezik Árpád dj nép­színműve A paraszt kisasszony adatott Füzeséry Gyula föl­léptével. Berzsenyei Julia a czimszerepben olyan kedves volt, hogy nyílt jelenetekben is többször megtapsolták. Dalai, mint rendesen, gyönyörűek. Balog Alajosné (özv. Gönczölné) is igen jól játszotta nehéz szerepét. Szabóné (Matild) játékáról is csak elismeréssel szólhatunk. Füzes- séry Gyula (Fátyol Gergely) érzessél játszott és énekelt. Monori Sándor (Bezeda Marczel) igen jól adta a henczegő pesti uracsot. Boross Endre i Sántba Matyi) a folyton pletykázó paraszt agglegéuv szerepében pompásan alakí­tott. A nagy számú közönség megelégedve távozott a szín­házból. Hétfőn, márczius 21-én, Berzsenyi Julia jutalomjá- tékáúl A koldus diák operetté került színre. Berzsenyi Julia a czimszerepben remekelt. Színpadunkon még nem láttunk ilyen kedves koldusdiákot, pedig már eleget lát­tunk. Bera Paula (Novalszka grófnő) és leányai Berezeg Eugenia (Laura) igen szépen játszottak; Borossné egyik couplet-ja annyira tetszett, hogy megujráztatták s élénken megtapsolták. Balog Árpád (Ollendorf) és Monori Sándor (Enterich) szép játéka is tetszett a közönségnek. Herczeg Josefin ugyancsak helyre egy badapród volt. A többi sze­replők is kifogástalanul játszottak. Egy öreg hiba volt csak ebben az előadásban, az, hogy nem telt ház nézte végig, a mit pedig megérdemlett volna a jutalmazandó. Kedden, márczius 22-én, A betyár kendője népszínmű adatott. Berzsényi Julia (Buzi Zsófi) olyan kaczkiás csár­dásleány volt, bogy annak a Bandi gyereknek a fejét köny­nyen megzavarhatta. Dalai zajos tapsokra ragadták a kö­zönséget. Bera Paula (Erzsi) drámai szerepében igen szép alakítást nyújtott. Füzeséry Gyula (Bandi), kinek ez volt második fellépte, nehéz szerepét tőle telhetőleg iparkodott jól adni Dalai tetszettek. Mezei (Buzi) nagyon jó alak volt. Közönség közép számmal. Szerdán, márczius 23-áD, az riUdvösketi adatott, Ve- cseghy István karmester jutalmára. Az előadás semmi kí­vánni valót sem hagyott fenn, s a szép számú közönség nyílt jelenetekben is zajosan megtapsolta Berzsenyi Julia (Bettina) és Antal Imre (Pippó) játékát és ,szép énekét. Jól alakított és sok derültséget keltett Balog Árpád (Lorán) és igen szépen játszott Bera Paula (Fiametta) is. Felvo­nások közt Mezey Vilmos nyugalmazott opera-énekes éne­kelt két gyönyörű áriát . z „Alvajáró“ és az „II Trovatore“ operából. Szép hangja általános tetszést keltett s a közön­ség zajosan megtapsolta és többször kihívta. Csütörtökön, niárc -ius 24-én, Ferenczy József jutalmára a Czigány báró került színre. Az előadás kifogástalan volt ; a szereplők játékáról most is azt mondhatjuk, mint a darab első előadása alkalmává!. Közönség középszámmal. Pénteken, márczius 25-én, A lőcsei fehér asszony, Jókai regénye után készült látványosság adatott. A czim- szerepben Bera Paula jeleskedett. ízléses öltözékei és re­mek játéka elismerést érdemelmek A többi szereplők is iparkodtak előmozdítani az előadás sikerét. A darabban előforduló látványosságok és néma képletek a bérviszonyok­hoz kéj est dicséretre méltó ügyes kiállítással lettek bemu­tatva. Á színház egészen tele volt közönséggel. Tapsok­ban és zajos tetszésnyilatkozatokban nem volt hiány. Balog Árpád szinlársulata még egy hétig időzik kö­rünkben, mely idő alatt több uj darabot fog bemutatni. Elismerést érdemel a derék igazgató hogy egyre-másra hozza színre a legújabb darabokat s valóban megérdemli azon meleg pártfogást, melyben öt városunk müveit közön­sége részesíti. KÖZGAZDASÁG, A csemeték csomagolásáról. Most, midőn milliókra rúg évenként a kopár területek befásitására szállított csemeték száma, melyek kocsin, vasúton, vagy hajón gyakran nagy távolságokat tesznek meg, mig rendeltetési helyükre jutnak, nem lesz tán érdektelen, — Írja Földes János az »Erdészeti Lapok*-ban — a csemeték csomagolásának egy czélszerü módját megismertetni. Foglalkozni mindenesetre érdemes e kérdéssel, mert nem ritkán hallhatni panaszt, hogy a cseme­ték oly rossz állapotban érkeznek meg, épen gyarló csomagolásuk miatt, rendeltetésük helyére, bogy kiültetésük után csak csekély százalékuk ered meg, sőt néha e miatt nem sikerül az egész ültetvény. Azután előfordul az az eset is, hogy a csemete­csomagok igen sokáig hevernek a vasúton s aztán vajmi kevés marad használható állapotban a nem gondosan csomagolt csemetékből. (Egy Keszthelyről érkezett fekete fenyő küldemény hat hétig volt utón s a csemetéknek fele, a jó csomagolás folytán, mégis megeredt, mig a Szegedről 3 nap alatt érkezett gleditsia csemete küldeményből, a rossz csomagolás miatt annyi sem maradt meg Király- halmán.) Mentségül azt szokták felhozni, hogy „sok csemetét kell szállítani, tehát nincs idő a gondos csomagolásira. Erre azonban azt lehet válaszolni, hogy kárba veszett a sok munka, s a sok költség, a mit két éven át a csemete-nevelésre fordítottunk, ha akkor gazdálkodunk az idővel és koczkáztatjuk az egész csemetét, a midőn épen a helyszínére küldjük, hogy kiültetve rendeltetésének megteleljen. Inkább kevesebbet küldjünk, de aztán úgy, hogy a megérkező küldeméuy jó legyen. Az alább közlendő módon csomagolt cseme­téimről egy földbirtokos ekkép nyilatkozik : „A nekem küldött 25,000 akácz és 5000 feketefenyő-csemetét áprii hó 9-ón átvettem. Szives fáradozását meg­köszönve, nem fogom elmulasztani a nagyméltóságu földmivelési minisztériumnak bejelenteni, bogy a küldött csemeték mily szépek, egészségesek, kifogás­talan gyökerzetüek, s mily kitünően voltak csoma­golva, a midőn megérkeztek.* A csemeték csomagolására használt legjobb mód a következő: Egy eléggé vastag csomó zsupszalmát kalászos végén erős zsineggel jó szorosan összekötünk és a kalászos csomóval félteié úgy teszszük a földre, hogy a szalmaszálak legyező-alakulag sugárirányban szétterítve, körlapot képezzenek. Erre az alapra törekszalmát s áztatott mohát téve, a központ körül a csemetéket helyezzük el gyökerükkel lefelé, úgy a mint a fahasábokat szoktuk az álló bogsába rakni. Minden sor gyökér fölé egy-egy nedves moha­réteget rakunk s igy haladunk kupalakban felfelé, mig a csomag elég nagy. Végül a kiálló gyökerek közeit még bedugdossuk nedves mohával s az egész kúpot vékony moharóteggel betakarjuk és e fölé előbb törek- s aztán zsupszalmát rakunk köröskörül s az egészre alulról ráhajtjuk a földre fektetett zsúpnak mintegy kétharmadrésze kiálló végeit s a csomagot úgy felülről le, mint kőrőskörül háló- alakulag egymásba font szalmakötelekkel szorosan összekötjük. Egy csomagba két éves nagyobb akácz-cseme- téből 500—800, kisebbekből 3000, kőrisből, tölgy­ből 10,000, fenyőből 15,000 darabot lehet cso­magolni. A munkásokat előbb természetesen jól be kell gyakorolni s legjobb, ha hárman dolgoznak egy csoportbau. Egy ily csapat, ha félig be vau gya­korolva, bat csomagot, ha gyakorlott, hét csomagot bir egy nap alatt előállítani. E szerint: 3500 darab nagyobb akáczot, 21,000 darab kisebb akáczot, 70,00o darab kőrist, tölgyet és 105,000 darab fenyőcsemetét három em­ber egy nap alatt becsomagolhat. Vagyis egy nap­számos 1166—2000 darab akáczot, 23,330 darab kőrist, tölgyet és 35,000 darab fenyőt bir becsoma­golni naponkint. Az igy csomagolt csemeték tapasztalásom szerint négy hétig veszély nélkül lehetnek útban minden öntözés nélkül s megérkezésükig trissek s egészségesek maradnak. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom