Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1883-10-28 / 43. szám

Orosz lapok arról panaszkodnak, hogy a ga- licziai határon katonáink határsértést követtek volna el. Azt is kiresztelik, hogy a cár Dániából vissza­térése óta erősen el van határozva népének szaba­dabb alkotmányt adni és Tolstoj belügyminisztert, Katkovot és egykori nevelőjét bizta meg az alkot­mány orosz szellem és hagyomány szerinti kidolgo­zásával. OÁ francba parlament kényes helyzetbe ju­tott. A boulevard őgyelgői előtt a dimissionalt Thibaudin miuister népszerűbbé lett az egész mi- nisterium maga Grevy elnöknél is. A khinai kor­mány pedig egyenesen követeli Tonking kiürítését és már Canton bombáztatásához készül. Földrengések ijesztgetnek Keleti-Európában. Kis-Azsian kívül a görög szigeteken Cyprusban, továbbá Zágrábban (25-én), Nagy-Kanizsán (23-án) éreztek erős lökéseket. Ugylátszik, hogy egy idő óta november körül leggyakoriabbak a földrengések. ‘Belgrádban újra ministerválság van. Spasich pénzügyminister beadta lemondását, mert nem tudja fedezni az állami deficitet. A delegatiókat csütörtökön nyitotta meg ő felsége. A magyar delegatio elnöke Haynald bibor- nok, most már harmadizben. Az osztrák delegatio elnöke hg. Czartoriszky. A tronbeszéd a békét hang­súlyozta. Egy nemes tett. Gyó'r, 1853. október 23-án. Úgy hiszem, hogy nagyobb jótétemény alig eszközöltetett legközelebb az országban, mint me­gyénk egyik nagy birtokosa által a múlt heti szü­reti alkalommal. Kisteleki Lévay Henrik, ki minden alkalmat felhasznál arra, hogy időnként egy-egy jótétemény­nyel örökítse meg nevét; — a múlt szerdán, mint évenkint rendesen szokta tenni, a Győrváros és megyei intelligentiát meghivá a kisbaráti szőllejébe szüreti mulatságra. Meg is jelentek a kedves házi urnái az őt tisztelői, kik örömtől sugárzó arczczal lesték és várták az alkalmat, hogy lelkes dictiók- ban adhassanak kifejezést a nekik szerzett kedélyes összjö vételért. A felköszöntések sorát elkezdő gr. Lasberg Ttezső a megye alispánja, ki a házi urra és kedves nejére mint a jótékonyság szellemére mondott ha­talmas toasztot. — Erre felállt Lévay Henrik a háziúr és lelkes szavakban üdvözlő kedves vendégeit s kijelenté: hogy ő mennyire szivén hordja Győr- megye érdekeit és jólétét, mit azzal is bizonyítani szándékozik, miszerint a nyugdíjjal nem biró megyei tisztikar javára szolgálandó segélyalap megterem­tésére ezennel 10000 forintos alapítványt tesz­Lehet képzelni, hogy miként érzett ezen nagy jelentőségű szavak hallatára a vendégkoszoru. A szemekben csillogtak a lelkesültség sugarai és szűnni nem akaró éljenzéssel adtak kifejezést örömérze- tüknek. — A lelkesültségtől áthatva, vendégeink alig találtak szavakat a felköszöntések folytatására. Mégis majd mindegyike kitűnő dictiót tartva üd­vözlő a jótékonyságban gazdag háziurat és annak .aranyosinak nevezett szeretetteljes nejét. — Kis­faludy Árpád, költői hasonlatokkal tartott remek beszédében úgymond: .Tudjuk, egyebek között, hogy a nagy kaszszák kulcsa vajmi sokszor az Önzés ke­mény aczélából készült, a számítás ráspolya alatt. De az a kulcs, melylyel a mi házigazdánk kasz- száját nyitogatja, a\ emberszeretet szinaranyából való s az áldozatkészség tartja kézben. Tudjuk ezt mindnyájan, tudja az ország.“ Száz év múlva.*) A jövő regénye. Irta: Robida A. Fordította: Zempléni P. Gyula. II. Praktikus apa és praktikus gyám. — Cd légnyomatu vasutak egy áldozata. — Nagysza­bású újítás a közoktatás terén. — A töményitett klasszikusok. — oA pályaválasztás. Ponto Rafael ur, kitűnő apa lévén, elhatározta, hogy az estét gyermekeinek szenteli; még arról is lemondott, hogy a telefonoskop utján egy-két fel­vonást hallgasson a franczia, német vagy olasz dal­színház előadásaiból, amit máskülönben mindennap megszokott tenni, hogy az emésztést elősegítse; ma azonban karos székében szundikált és szabad folyást engedett leányai elbeszéléseinek. Tiszta családi kör. Nem volt más jelen, mint a bank főpénztárnoka, kőt-három jó barát és a ban­kár egy nagybátyja, ki nagyon vén, nagyon meg­törött már és majdnem a második gyermekkorát éli — „Has-Orros bácsi!" monda a tisztelt ban kár ur, midőn róla beszólt, ezzel a bácsi hasára és kissé fitos orrára czélozván, a mi azonban egy csöppet sem ártott az öreg úr rokonszenves mo­dorának. A bácsi egy hintaszékben kényelmesen elhe­lyezkedve kezdett húgaitól egyet-mást kérdezni a csak imént megtett utazás felől. — Tehát gyermekeim, ti Párisba négy órakor érkeztetek ? ... és elutaztatok Plongadecből ? . . . — Igen bácsikám, elutaztunk Plongadecből egy negyed négykor . . . már az elébb is mondtam, tetszik tudni . . . — Igen? . . . három negyed óra kell mind­össze Bretagne legvégéről Párisig! . . Az órák persze most is csak hatvan perczből állanak ? . . Minden megváltozott! . . . Három negyed óra! . . és ha elgondolom, hogy az én koromban . . . — Jól vagyunk már, szól Ponto, már megint rákezdi! . . a mi találmányaink egészen elhódít­ják 1 . . . Hagyja Has-Orros bácsi a régi emlé­keket ! . . . — Ha elgondolom, hogy mikor én még fiatal ember voltam, 1890-ben a vasúton tiz óra alatt lehetett Páriából Bordeauxba jutni! . . . és a nagy­*) Lapunk múlt számában tett igéretiinkhez képest, a Révai testvérek áltat kiadott „Regényvilági-bau folyó érdekes regényből mutatványul közöljük ezen részletet. Szerit. E szüreti mulats; első bandája játszott. m.- '■•■! .fai r ’ le­vezetéssé téve Győrmc : bfn az 'Af' szüret. iű.; ily nemesen érző férfi' a h;< Diai E.: r Ferenc . Hirdetmény. Az 1879. évi XXXI. törv. czikk értelmében az erdők felett gyakorlandó államfelügyelet biztos alapon való teljesithetése érdekében szükséges, hogy „az erdők nyilvántartási törzskönyve* czim alatt oly munkálat készíttessék mely az egyes erdőbir­tokosoknak a törvényben meghatározott csoportok szerint, nevezetesen a talaj (véd erdő, futó homok feltétlen es nem feltétlen erdő talaj) és tulajdon­jogi minőség (állami, törvényhatósági, községi, egyházi testületek és személyek kezében lévő köz és magán alapítványi, hitbizományi, közbirtokos­sági, részvénytársulati és magán tulajdont képező erdők) szerint elkülönített térfogatára vonatkozó adatokat magában foglalja, s mint ilyen az erdő- birtokosokkal szemben alkalmazandó törvényes rendelkezés czéljaira megbízható tájékozást nyújtson Miért is a kir. erdőfelügyelőség a hivatala használatában lévő részletes törzskönyveket és pe­dig a legújabb kataszteri adatoknál tentával, a régibb adatokat pedig az utólagos helyesbítések könyebb eszkőzölhetése végett — ironnal lemá soltatván; — ezen törzskönyvek az erdészeti al­bizottság 62/59 érd. alb. 1883. számú határozata értelmében 1883. évi november hó 1-től 1883. évi november hó 15-ig a szolgabiróságok székhelyén közszemlére tétetnek ki. Pelhivatnak ennélfogva az illető erdőbirto­kosok, miszerint a szóban forgó törzsköuyveket illetékes szolgabirói hivataluk székhelyén 1883 évi november hó 1-től 1883 évi november hó 15-ig teknitsék meg s a saját, vagy mások erdőbirtokára vonatkozó észrevételeiket s egyszersmind abbeli nyilatkozatukat, hogy erdejüknek véderdővé történt kijelelése ellen van-e valami észrevételük, vagy nem, 30 nap alatt, tehát lekésőbb 1883. évi no­vember hó 30-ig az erdészeti albizottsághoz írás­ban nyújtsák be. A véderdők közé sorozandók: 1) általában az olyan, meredek hegyoldalo­kon lévő erdők melynek tarvágás utján való el­távolítása esetében az illető hegyoldalokon kő-gör- geteg, kő- és föld omlások vagy csuszamlások, avagy a talaj és kőzet viszonyok természeténél fogva kopárságok s illetőleg a talaj és fekvés ál­talánosan ismert minőségénél fogva vízmosások képződhetnének. 2) mind azon erdők, melyek álló fakészleté­nek egyszerre való eltávolítása esetében a szom­szédos helyiségek, erdő, vagy más mivelósi ághoz tartozó területek termő képessége, avagy ipar­telepek, másféle épületek és építmények, száraz vagy vízi közlekedési utak fentartása és használa­tának biztonsága áradások, szélvészek, hófúvások, görgetegek, homok fuvatok stb. kezelése által veszélyeztetnének. Végre megjegyeztetik, hogy a véderdők tel­jes adómentességben, vagy a viszonyokhoz képest adókedvezményben részesülnek. Veszprém, 1883 évi október hó 24-én. Kisovics József, az erdészeti albizottság elnöke. papa .. ti nem ismertétek nagypapát? . . Nem . . . ti még fiatalok vagytok... no hát a nagypapa be­szélte el nekem, hogy a delizsánczczal négy nap kellett és most a tubavasút háromnegyed óra alatt Bretagne legvégétől Párisba lódit titeket! . . . — Három negyed óra alatt a vegyes vonaton ! mond Barnabette nevetve; a futárvonatnak csak huszonnyolez perezre van szüksége, ha Brestben szállt be az ember a villanyosság és a sűrített le­vegő a tubacsőben irtóztató gyorsasággal szállítja az utasokat! — Rettenetes! sóhajt a tisztelt nagybácsi és félelmében kabátja szárnyaiba kapaszkodik. Pontó ur felkaczag. — Önök nem is tudják, mond barátaihoz, hogy a mi szegény Has-Orros bácsink mért álmo­dozik mindig az ő vasutairól ?. . . Ő egyike volt az északi vaspálya legnagyobb részvényeseinek és a midőn a villanyos légnyomatu tubavasutak 1915. körül az elavult vasutakat kezdték pótolni, ez őt teljesen tönkretette . . . E csapásból sohasem birt kiépülni és azért üldözi, minden lehető alkalommal az ördöugös tubát, mely az ő szerencsétlenségének okozójává lett! — Azóta egy kicsit a feje is zavaros, mondá Ponto ur pénztárnoka, mert lehetetlen, hogy csak valaha is tiz órahosszat kellett volna utazni Bor- deaxból Párizsig. — Én sem hiszem, válaszol Ponto, túloz a bácsi. — Ép úgy, mint mikor a régi idők társasko- csijáiról és a lóvonatairól beszél . . . — Már erre vers is van, jegyzi meg Ponto, de nem emlékszem már, hogy kitől, nézzük csak, eszembe jut-e vagy két sor belőle . .. Négy befogott barom lassú czammogással Sétálgat Pariéban egy-két polgártárssal ! — Ez a száz év előtti lóvasutra szól! Még elképzelni sem tudom! kiáltott fel a pénztárnok. — Az én szegény bácsim tehát kezdé Ponto újból tönkre jutott, a tubák felállítása folytán a vasúti részvényekben bekövetkezett érték csökkenés miatt; egy alkalommal el is mondta nekem az egész ügy előzményeit; a vasutak egy darabig küz­deni, versenyezni igyekeztek a tubákkal, ámde e versenynek roppant előnyei, a gyors utazás, a ké­nyelem csakhamar háttérbe szorította a gőzösöket; a mozdonyok tétlenségre lettek kárhoztatva, a ke­rekeket ócska vas gyanánt adták el és vége volt a hajdani dicsőségnek ! . . . Látta ön az utolsó moz­donyt, mely páris és Üalais közt közlekedett az Yeszirá» vármegye virilistái: Tli o- Esterházy Mór, Gr. Festetich Pál, Dr Kovács lgmond, Gr. Nádasdy Ferenc* Sapka .no-. ifj gr! Esterházy Imre, Gr. Vallis Gyula, Gr. Esterbi/ Jenő, Gr Esterházy Ferenc Gr v ’ orv. Puzdor Gyula, Gr- trdoay Ferencz, Br. Bésán János, Id. gr. Esterházy Imre, Rosos István, Ányos István, Br. Fiáth Ferencz Dr. Bezerédy Miklós, Gr. Zichy Lajos Dr. Sárkány Miklós, Pap János, Gr. Esterházy Béla, Kisovich József, Tallián Lázár, Dr. Palotay Ferencz, Nagy Károly, Kemenes Ferencz, Ihász Imre, Id. Bélák István, Wertheim Herman, Ifj. Kun György, Mol­nár Antal, Tóth Kálmán, Pribék István, larányi Ferencz, Dr. Halasy Vilmos, Id. Purgly Sándor Ihász Lajos, Zarka Dénes, Tóth Eajos^ Bálint Mihály, Dr. Kenessey Pongrácz, Eori Szabó Sán­dor, Hunkár Mihály, Bischitz Mór, Korössy Lajos, Lamm Armin, Schricker Imre, Ajkay Imre. Koller János, Eöri Farkas Kálmán, Kenessey Károly, Máday Izidor. Forintos István, Hunkár Sándor Tóth 'Ede Horcz János, Vogronics Antal, Grünteld Ignácz, Schneider Lipót, Mészöly Gyula, Békássy Károly, Pick Ignácz. Gr. Uchtricz Zsigmond, Pöschl Károly, Mihályi Sándor, Halász Károly, Kopácsy György, Csapó József, Schricker Sándor, Kenessey Mór, Bauer Károly, Schlesinger Mór, Dienes József, Ajkay Miklós, Eötvös Károly, Rnttner Sándor, Miszory Ferencz, Néger Ágoston, Szabó Imre, Kenessey Miklós, Ferenczy Károly, Fromm Miklós, Vohlrab János, Spitzer Ignácz, Várady Lipót, Ányos László, Dr. .Bezerédj Viktor, Galamb József, Pap Ferencz, Vámos Gyula, Berger Izrael, Sarlay Ká­roly, Dr. Szivesdy József, Wertheim Samu, Spitzer Salamon, Szakonyi Miklós, Horváth Sándor, Bibó Dénes, Kis Gábor, Fischer Adolf, Cseresnyés Nán­dor, Stern Armin, Wittmann Ignácz, Szűcs János, Horváth Antal, Mikoviuyi Ödön, Lakat Mihály, Preisach Gábor, Páál Dénes, Réé Jenő, Dallos Imre, Cserny László, Wolf József, Dr. Pillicz Benő, Szilágyi Mihály, Szabadhegy Kálmán, Bezerédj Imre, Kovács Gábor, Weisz Henrik, Pfuhl Kristóf, üngár Sámuel, Bárándy István, Dr. Telegdy Miksa, Czompó Gábor, Rosenthál Nándor, Bókefl'y Béla, Hoff'ner Albert, Weisz Elek, Csolnoky László, Wessel Lipót, Bruck Sámuel, Baráth Ferencz. Szőke Károly, Szőke László, Horváth Lajos, Hoffmann Sámuel, Kará­cson János, Kopácsy Viktor, Dr. Jánosi Sándor, Sörös István, Kőrössy Antal, Steiner Manó, fűsi Molnár József, Dr. Steiner József, Ifj. dr. Matko- vicb Tivadar, Schlesinger Nándor, Pápai Kálmán, Lövy Mózes, Grünfeld Antal, Plosszer István, Karlberger Gyula, Herczog Ferencz, Hochsinger Salamon, Herczog Mór, Ifj. Bélák István, Kreisler József, Tarczy Dezső, Altstädter József, Rothauser Sámuel, Fischer Manó, Dr. Zsoldos Ignácz, Szálát- kay István, Krausz Lázár, Fülöp József, Id. Gáál Lajos, Vida Antal, Horváth Kálmán, Devics József, Mórocza Zsigmond, Fleischmann Ignácz, Id. Berzse­nyi József, Dr. Levatich Kálmán, Répási Mihály, Dr. Karsa István, Id. Rápoch Sándor, Blum Sala­mon, Barthalos István, Véghely Imre, Stetina Vincze, Blum Herman, Sághy Gyula, Csapó Kál­mán, Báron Jakab, Bohn Gyula, Módly László, Noszlopy Gyula, Mandl Mihály, Auerhammer Ferencz, Mencz Adolf, Krausz Armin, Lévay Imre, Pápai Viktor, Barcza Kálmán, Kovács Elek, Kadel- burger Emil, Molnár István. Póttagok: Kun Ala­dár, Sandiy József, Töttösy Mihály, Sandly Ltván, Tongy János, Balogh Ignácz, Schmelczer Mátyás, Sááry Miklós, Bermüller József, Koréin József, északi vonalon, úgy 1915 körül? Most a clunyi múzeumban áll, a szegény öreg, a középkor többi ereklyéivel együtt! Bácsikám néha-néha megbámulja az elmúlt idők e tanúit és olyankor elbeszélget ve lök a tubavasutak által beütött anyagi tönk felett. . . — 3175 frankról másfél frankra estek a rész­vények! sopánkodott a bácsi, kétségbesett sóhaj kíséretében. — Őt a tubavasut tette tönkre ép úgy mint, nagyatyját, ki a delizsáncz társaság részvényese volt a vasutak tönkretették . . . már az végzete a csa­ládnak ... Engem is ugyanez a sors fog érni, mi­helyt a villanyosságot és légnyomást valami hatal­masabb és gyorsabb erővel fogják pótolhatni! Has-Orros bácsi sóhajtott még egynéhányat, de nem beszélt többet és a század uralkodó szel­leme ellen csak fejbólintásokkal tiltakozott, melyek csakhamar teljes álomba merítók őt. — Nézzük csak, kicsikéim, kezdé most Ponto ur leányaihoz fordulva, beszéljünk a régi vasutak­nál és mesebeli delizsánczoknál fontosabb és ko­molyabb dolgokról! Mondjátok csak praktikus em­ber vagyok-e én ? — Mindenesetre, papa, válaszolt Barbe és Bar nabette, maga praktikus ember. — Roppant, felette, különösen praktikus, mond a bankár; praktikus apa, praktikus gyám! Az is­kolai élet nem való egyébre, mint az ifjúság meg- edzésére; a családi nevelés igen elpuhitja a gyer­mekeket és az én véleményem az, hogy az otthon nevelt gyermekekben soha sincs meg az a kellő erély, melylyel az életet okvetlenül meg kell ra­gadni, ha sikert akarunk elérni; igen, a líceum reátok és rám nézve is előnyös volt . . . Különösen te kedves Helénám, különösen te örvendhetsz annak hogy ily praktikus neveltetésben részesültél! Emberi és praktikus gyámi kettős minőségemben már akkor küldtelek titeket a líceumba, midőn tizenkét éve­sek voltatok . . . egy távoleső, a bretagnei parto­kon levő iskolába . . . pompás fekvés, tiszta levegő, tengeri szél, korlátlan pihenési idő, minden a nyu­galom érdekében okvetlenül megkivántatik ! . . . . Plugadec-le-üormoranban igen jól voltatok elhe­lyezve .. . — A busz év előtt foganatosított általános reformáczió máris megtenni gyümölcseit, szól Ponto ur barátainak egyike ; a nevelés rendszere most ki­zárólagosan praktikus, gyakorlati! — A mennyiségtanból egy kicsit sok is, mond Heléna mosolyogva. Kubai Hub ios Mihály, Ban Stern Antal " >' Lii \i< ner Sámuel, György. — : inlista adója 57 kr., a le irt 62 kr. vidékün: Lepsény, 1883. október A kegyelet és tisztelet igen szép voltunk folyó hó 21-én a lepsényi refor plombán tanúi. Ugyanis akkor tartatot pesten elhalt és el is temetett Na<*y < Lepsény nagyközségnek — majdnem < századon keresztül — volt jegyzőjéért teni tisztelet! Azok tehát, a kiknek jóléti Nagy Géza életében, annyi sokat küzdői adták neki a végső, a legutolsó tisztesség tartott gyászisteni tisztelet világosan mi az elhunyt életében a közbecsülés — és tetnek tárgya volt. A lepsényi ref. szentgj ülekezetnek és szép templomát nevezett napon — a sárnap - a hallgatóság jól megtöltötte, az elhunytnak gyászoló családja; ott volt barátai, pályatársai és tisztelői közül töt eljöttek, hogy az elköltözöttnek megadják nek utolsó nyilvánulását. A gyászbeszédet Lukács helybeli s ur tartotta. A gyászbeszódnek mind tarts előadása teljesen megfelelő volt az ünepé tosságának. Lukács ur beszédje telve 1 nél-szebb gondolatokkal. Hasonlatai sike jellemzései megfelelők voltak. A beszéc az elköltözöttnek egész életét; el volt n tének minden nevezetesebb momentuma egyszerűen. A szónoki lelkesülés haugjá nyiszor használta előadó, valahányszor a leg szép gyász — helyesebben emlékbe kívánta. Lukács ur sikerült, kellőleg előadc jére sokáig vissza fogunk emlékezni. Az elköltözöttnek legyen a sir nyu| és álmának csöndjét ne zavarja meg mi hálás emlékezet. A kivel a sors életében nem a legje annak emlékével ne bánjanak w. embe után mostohán! Nyugodjék békességben !! Pápa, 1883. október 24 Az ez évben alakult iparos ifjusá és segélyegyletnek már annyiban volt j< ménye, hogy a kereskedő ifjúság között ii egy mozgalom hasonló egylet alakításán jelezhetjük, hogy egy kereskedelmi ifja köre már szervezkedik, sőt az előkészíti már túl is van, a mennyiben a kör ideiglenesen már meg is választattak. \ már ezelőtt tiz évvel egy hasonló czól ut egylet, a „Merkur“ egylet, melyet a mással együtt elsepert. De reméljük, ho alakuló egylet hosszú életű lesz. Volt egyletnek egy meglehetős nagy könyvtá most alakuló kereskedelmi önképzőkört A könyveknek valahol meg kell lenni; a; — Sohasem sok, kisasszony, válás ur komolyan. — Természettan, vegytan, mértan, mindig csak ez . .. egész a kétségbeejtó: Heléna, ezzel kifejezni akarván, hogy a le-Cormoran által nyújtott kedvezmények valami különösen lelkesedik. — Annyi számtan, hogy az ember emésztheti! jegyzé meg Barnabette. — Hát még a jogtudomány, nagy I tatá Heléna, ez még a kedves tanúimén; kint két teljes délután az Institutiók Pandektdknak van szentelve ... és a mi Düpen, Murton és Sirej ... óh, nagy valaha álmatlanságban szenvednék, csak domáuyra kell visszaemlékeznem ás a alszom ! . . . — Osztályzatod nem is volt a leg Helénám, sokszor boszankodtam miatta . dományból pedig sohasem mentél többre egyszerűen átbocsátottak. — Amit azonban szintén meg nem tem . . . Barbe súgott nekem a vizsgán — Ami engem illet, mond Barbi csodálatos, de én igen jól emésztettem a lálékot; nincs olyan ügyvéd a világon, k lenne a törvényekben mint én . . . A kül minőn az ágytól és a javaktól való elvé gattam . .. — Ab a válóperekről is hallgatott adásokat ? . . . szólt a pénztárnok meglep — Pompás és praktikus gondolat j< Ponto; valóban helyeslem a közoktatásüg eljárását, hogy a tanrendbe ezt is behozt — De hát nem kelle-e a harezra nünk ? kérdé Barbe; tanáraink méltán 1 figyelmünket ez előadásokra .... Az elv gyazó külön órákon egészen uj nézetekre, ződésekre tettem szert. — Elvégre is, édes Helén, jogtudor jogtudomány oda, tanfolyamod bevégezve tudományok és művészetek tudora vagy. — Eh! hiszen tudja, hogy hát az a nyos tudorság nem valami nehéz .dolog, irodalmi tanulmányok megkönnyítessen ^k rövidítessenek, életbe léptették a sűrített ményitett irodalmak tanfolyamát ... Es i nem igen fárasztja az agyvelőt. . • A ré kusok most három oldalra vannak összesz — Nagyszerű! Azok a vén kiaszik annyira agyou kínozták a hajdani szegény

Next

/
Oldalképek
Tartalom