Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1883-06-17 / 24. szám

én is, — s ezen igazi öröm érzetének felemelő hatása alatt vettem kezembe a tollat, hogy rövid tudósítást küldjék azon szép szellemi mozgalom­ról, mely e város kebelében megindulva, a neve­zetes Somogyi-könyvtár olvasótermében tartott gyűlésen ma nyert ünnepélyes befejezést, illetőleg örvendetes megoldást. Ma alakult [tudniillik Szege­den hírlapírókból, tanárokból, költőkből és alaposan kiképzett városi férfiakból egy irodalmi társaság, „Dugomcs-kör* czim alatt, mely hivatva lesz Szeged társadalmi életében fontos tényezőként szerepelni, a tudományt művelni, a műveltséget terjeszteni, a szép Ízlést fejleszteni, — egyszóval a virágzásnak indúlt várost szellemi tekintetben is a művelt nagy városok magaslatára emelni. Igazán szép volt látni az lakúló gyűlésen résztvett lelkes tagok arczain az örömnek és lelkesedésnek derű­jét, öröm volt hallani az egyesülésre, munkálko­dásra és kitartásra buzdító szép beszédeket, ......... de l egszebb és legmeghatóbb volt az a pillanat, midőn az elnökválasztás ejtetett meg. Az összes jelenvoltak egyszerre, minden gondolkozás és ha­bozás nélkül, egy, érdemekben megőszült tisztes tanférfiú felé fordultak, s szűnni nem akaró éljen­zések közt hangoztatva nevét, őt egyhangúlag a társaság ideigl. elnökévé választották, de az álta­lános lelkesedésből teljes joggal lehet következtetni az érdemes tanférfiunak leendő végleges megvá­lasztatására is. Nagyságos és főtisztelendő Tóth kér. János, királyi tanácsos, félszázados bölcsészet- tudor, a kegyestanitórend kormányában kor­mánysegéd, a szegedi elemi népiskolák felügyelője, a polgári leányiskolában tanár, sat. sat. az, kit az oly szépen nyilvánuló közbizalom, — sze­rénységéből kifolyó megjegyzései után is, — a díszes elnöki székbe ültetett. Az igazán kiér­demelt hála és a meg nem fizethető érdemek iránt mélyen érzett kegyelet szép tényét gyako­rolta a nemes város ezúttal azon érdemgazdag tanférfiuval szemben, kinek, — hogy többet ne említsek, mert félek, hogy szerénységét megsér­tem, — áldásos működéséről beszélnek a tanyai iskolák, bőkezűségét és jótékonyságát öröm és hálakönyek közt félszázad óta hirdetik a segélyre szorult szegények. Midőn a gyűlés a Reizner könyv­táros által készített és bemutatott társulati alap­szabályok átvizsgálására és esetleg megváltoztatá­sára az öttagú bizottságot megválasztottta, Vass Pál, városi derék főjegyző, szólt még, és ékes szavakkal és szónoki hévvel méltatta Reizner könyvtáros buzgólkodását, mint a ki lelke volt az egész mozgalomnak, s így őt illeti meg legméltóbb joggal az elismerés koszorúja. A bizottság jelenleg az alapszabályok felett tanácskozik. Nem fejezhetem be jelen tudósításomat más­sal, mint őszinte kívánattal, melyhez, — úgy va­gyok győződve, — e becses lap minden olvasója hozzájárul: A nagyszerű Somogyi-könyvtár drága­kőnél értékessebb szellemi kincseinek kiaknázására és értékesítésére vállalkozott működő tagok buz­galma és törekvése eredményezze az édes mind­nyájunk által őszintén óhajtott sikert, s legyen ezen tudományos, irodalmi és művészeti társaság hangos hirdetője és előmozdítója Szeged szellemi emel­kedésének ! Mindnyájan, kik ezt magyar őszinteség­gel kívánjuk, hangoztassuk nyíltan ország és világ előtt egy szívvel és lélekkel ezen rövid két szóba foglalt forró óhajtásunkat: Egyetemet Szegednek! S\varatkó Kálmán. HÍREINK. Veszprém, 1883. június 17-én. Lapunk mai számához a „Hív. Ért." 21. száma van csatolva. Köszönetnyilvánítás. — Veszprém vármegye Siófok községe lelkes közönsé­gének a Balatonegylet által rendezett kirán­dulást kitüntető szives fogadtatásáért az egylet nevében mély köszönetét nyilvánítja Fenyvessy Ferencz elnök. Kimutatás. — A csángó magyarok hazate­lepítése érdemében kibocsátott győjtő iveken 1883. évi junius hó 8-tól junius hó 15-ig a megyei alis- páni hivalhoz beérkezett adományokról. Eöcs község 8 frt 51 kr. Halimba 5 frt 53 kr., összesen 14 frt 04 kr. Veszprém, 1883. évi jnnius hó 15-én Véghely Dezső, s. k. alispán. Az otvösmü-kiállitás — központi bizott­sága a veszprémmegyei bizottság megalakítására és e bizottság elnökségének elvállalására Festetich Ta- sziló grófot kérte fel. Tekintetes szerkesztő url — Az Almá­diban építendő kápolnára újabban a következő ada­kozások történtek; Dr. Jánosi Sándor úr 5 frt, Leit- ner-család 4 frt, N. N. 1 frt, Tóth Juliska almádi lakos 2 frt, összesen 12 forintot — a már eddig gyűjtött befizetett összeg 125 frt, — a mostani ke­gyes adakozással 137 forintot tészen. Veisz Jakab szabó mester derék polgártársunk 71/2 méter atlasz- selymet adott mise-mondó ruhának. Fogadják a ne- messzivü adakozók a bizottság forró köszönetét. Brenner Lőrinc\, elnök. Almádi. — A balatoni fürdő ünnepélyes meg­nyitása Almádiban ma vasárnap, junius 17-én d. u. lesz. A fürdő közönség kényelmére új bejáró hid és két zuhany készült. Ugyanezen alkalommal lesz a kápolna tetejére az öröm-zöldág kitűzve, miután Is­ten és a jó emberek segítségével a kápolna falai már a tetőmagasságot elérték. Kérjük a nagyérdemű közönséget, hogy e kétszeres ünnepélyre a kies für­dőhelyre mennél számosabban kirándulni méltóztas- sék. Alázatos szolgái Brenner Lorincz és Krisztiáu. Diszvizsgálat. — A veszprémi katholikus nagygymnasium ifjúsága 1883. évi junius hó 24-én, vasárnap a megyeház nagytermében a műének-, zene- és szavalatból diszvizsgálatot tart, melyre a t. szülőket és a tanügy barátait tisztelettel meg­hívja az igazgatóság. Müsorozat: Tárádé-Marsch, Strauss-tól. Előadják a gymn. zene-tanulók. Honfi> 4<nl, Doppler K-tól. Előadja a gymn. énekkar, cd vén cimbalmos. Losonczy L.-tól. Szavalja; Gubicza J. V. tan Magyar Bßpsodia. Székely I.-től. Zongorán előadja Cseresnyés J. VI. tan. Ébresztő. Bajza J.-tól. Szavalja Horváth K. IV. oszt. tan. Népdalok. Előadja a gymn. énekkar. Du, Du... nur allein. Strauss-tól. Előadják a gymn. zenetanulók. Bistika. Czuczor G.-től. Sza­valja Ujmészáros K. III. tan. Honvágy. Zs. E -tői. Előadja a gymn. énekkar. Rondoletto Original. Remusat-tól. Fuvolán előadja Bükhely J. V. oszt. tan, zongorán kiséri Cseresnyés J. VI. oszt. ta­nuló. Mivelődöm. Torkos L.-tól. Szavalja Pfilf J. VI. oszt, tan. cd reményhez és Lorelei. Előadja a gymn. énekkar. 'Bemaró bestéd. Zengje keblünk hő dala. Induló. Előadja a gymn. férfikar. Kezdete 5 órakor. Eljegyzés. — Auer Soma buzgó fiatal ipa­rosa városunknak, e hó 13-án váltott jegyet Freud Gábor sió-marosi bérlő kedves leányával, Hermín- nel. Gratulálunk. A veszprémi önk. tűzoltó-egylet — ál­tal a zászlószentelési költségek fedezésére f. hó 3-án tartott juniálisra Jenőfy Ferencz ur utólag 1 frtot felülfizetett, ki is fogadja e helyen az egylet irá­nyában tanúsított szivességeért hálás köszönetünket. Veszprém, 1883. junius 14. Gergely Károly, gyző. Törvényszünet. — Az idén már életbe fog lépni a kir. bíróságoknál az úgynevezett törvényszü­net, mely julius és augusztus hóra fog terjedni. Ezen törvényszünet alatt a bíróságoknál csak éppen annyi személyzet fog maradni, mennyi a beérkező igen sürgős természetű ügyek elintézésére szüksé­ges, a többiek pedig ezen időszak alatt szabadságot élvezhetnek. Valóban igen helyeselhető ezen intéz­kedés, mert ezáltal az egész éven munkával terhelt hivatalnok is üdülésére élvezheti a szabad levegőt. Az állami közép-ipartanoda igazgató­ságától. — Hogy azon iparos tanonczok és se­gédek is, a kik régebben valamelyik középiskolának csak két-három osztályát végezték s azóta a gya­korlatban vannak beléphessenek az állami közép­ipartanodába: felkéretuek a t. ez. szülék és gyá­mok, hogy a felvételi vizsgát illető felvilágosításért mielőbb szíveskedjenek az igazgatósághoz fordulni, hogy az érdekeltek a jövő tanév elején tartandó felvételi vizsgára kellően emésriülhessenek, mert csak sikeres vizsga alapján vehetők fel. A balaton füredi szeretetházban a nö­vendékek zárvizsgája folyó ló 25-én délután fog megtartatni. Az intézet igazgatósága, ezen alka­lomra, tisztelettel meghívja a nagyérdemű közön­séget. cd B.-Füredi s\eretethá\ igazgatósága. A „Balaton felvidéki néptanitó-egylet“ e hó 5-én tartotta tavaszi gyűlését B.-Füreden. A gyűlésen a tagok szép számmal voltak. Több fontos tárgy került szőnyegre. Első ,a tisztviselők válasz­tása. Elnök lett ismét Nagy Áron szeretetházi igaz­gató; alelnök: Szalai Géza szepezdi evang. tanító, jegyzők: Németh G. f.-őrsi ref. s Édes János aszó­fői rom. kath., pénztárnok és kőuyvtárnok egy sze­mélyben Sváb Lajos füredi rom. kath. tanító. Az augusztusban tartandó országos képviseleti közgyű­lésre képviselőnek Nagy A. lett megválasztva. N. A. és Kanovics Gy. uraknak az egylet elismerésssel tartozik, mert az egyletet számos jeles tagokkal — hitoktató lelkészekkel — szaporították. Éljenek a derék lelkipásztorok! A veszprémi izr. elemi és ismétlő isko­lában — az egész évi zárvizsgálatok f. é. julius 1, 2-ik és 3-ik napjain fognak megtartatni követ­kezőrendben: julius 1-én délelőtt az 1. és délután a 3-ik ismétlő osztályban; julius 2-án délelőtt az I. elemi és délután a H-ik elemi osztályban ; julius 3-án délelőtt a III-ik és délután az V ik elemi osz­tályban; a IV ik elemi osztályban pedig már f. hó 19-én a délutáni órákban. Ezen vizsgálatokhoz a tisztelt szülők és a tanügy mindeu barátja tiszte­lettel meghivatnak. Jntalom. — A f. hó 3-iki tüzeset alkal­mával az első lajt vizet Lódor Ferencz fuvaros vitte a tüzhez, miért is Farkas J. jutási ispán ur által e czélra átengedett 1 írttal jutalmaztatott. A veszprémi — önk. tűzoltó egylet részé­széről lemondás folytán üresedésbe jött egy tüz-őri állásra pályázat nyittatik. — Ezen állás 240 frt. évi készpénz fizetés és ruházattal van egybe kötve; az állomás elnyerésére csak kiszolgált katonák s olyanok, kik a katonaságnál is mint kürtösök szol­gáltak — pályázhatnak; volt záslóalji kürtösök előny­ben részesülnek, a pályázati folyamodványok az egylet parancsnokságához f. é. junius 19-ig nyújtandók be, honnét azok ajánlat mellett a tek. Veszprém város hatóságához áttétetni fognak. Veszprém, 1883 évi junius hó 15-én. Ujj ^Mészáros Károly egyl. alparancsnok. A b.-füredi — „Szeretetház vinczellér-ké- pezde* növendékeinek junius hó 26-án délután 2 órakor tartandó vizsgájára van szerencsém czimzett uraságodat egész tisztelettel meghívni. B.-Füred, junius 10. 1883. Az igazgató tanács nevében Kanovics György. Kilépés. — Bogács Mihály Veszprém városi tűzoltó őrvezető saját kérése folytán az Önk. tűzoltó egyletből julius hó 1-én kilép. F.-Eörs, 1883. junius 12-én. — Néhai Molnár A. emlékszobrára a pénztárnok kimutatása szerint jun. 5-ig 143 gyüjtőiven bejött: 1117 frt 50 kr. Kiadás: 69 frt 73 kr. marad: 1047 frt 77 kr. Ebből a takarékpénztárban van: 1010 frt, pénz­készlet van 37 frt 77 kr. Kibocsájtatott 1024 gyüj- tőiv. Ebből beérkezett pénzes: 143, üres: 70. Ösz- szesen 213. Szeretjük hinni, hogy a még kint levő gyüjtőivekből kitöltve küldenek be. Németh Gerő. Jégverés. — Ma délután 4 óra körül, köz­ségünk határának nagyobb részét, nyugotról kelet felé vonult rendkívüli jégeső végkép megsemmisí­tette. A jégdarabok különféle buzogány alakot vi­selve, majdnem kizárólag galambtojás nagyságúak voltak, közbe-közbe ököl nagyságuakkal vegyítve. — Többen, kik a mezőn voltak, sérüléseket is szen­vedtek. — Az ég folyton dörgött, a szél pedig, ami ritkaság, nem volt 'így. A veazutijes felhők el­vonultával a B3U azo.ual kisütött, s valón au szo­morú iátvmy tárult »el, amidőn a még néhány perczel előbb dús reményeket ígért gazdag termé­nyeinket elpusztulva télies fehér lepellel láttuk el­temetve. — Vanyola, Szent-Iván, P.-Teszér szom­széd községeket is hasonló sors érte. Sipőcz Ferencz• Elmebetegnö. — Veltner Jakabná helybeli zsibárusnő már hetek óta elmezavarban szenvedvén, f. hó 13-án megfigyelés végett Budapestre a Rókusz kórházba szállíttatott. Szerencsétlenség a Tallián-kutnál. — Junius 8-án a Tallián-kutnál Baumann Katalin nevű cseléd-lány vizet akart huzni, de amint a kút ke­rekét hajtó vasrúd után nyúlni akart, ugyanazon időben a túlsó oldalról egy kocsis ember, ki szin­tén vizet akart huzni a kereket sebesen mozgásba hozta s a mit sem sejtő leány karját a hirtelen megindult rúd oly erővel ütötte meg, hogy az men­ten eltört s őt azonnal a kórházba kellett szállítani. Tudtunkkal nem ez az első eset, midőn e kutnál ha­sonló módon szerencsétlenség támadt, azért czél- szerünek látnánk, ba ily féle esetek elkerülése szem­pontjából a kút szakértők által megvizsgáltatnék és rajta a kellő átalakítás foganatosíttatnék. Halálozás. Junius hó 9-től 16-áig. Müller Anna, 13 éves, bélsorvadás. Kovács Jenő, 7 hetes, béllob. Sárii Fe­rencz, 46 éves, vizkór. Rozs József, 11/2 éves, gyer­mekaszály. íresik János, 4 hetes, veleszületett gyen­geség. Bodányi Juli, 4 hetes, időtlenség. Vetzkó Ká rolin, 14 hó, fogzási görcs. Dr. Jischer Béla, város orvosa. Meghívó néh. Dr. Szabóky cAdolf síremlékének a buda­pesti köztemetőben vasárnap, 1883. junius hó 17-én délután 5 órakor rendezendő felavatási ünnepélyére. Az ünnepély sorrendje: 1. Gyülekezés az orsz. iparegyesület helyi­sége előtt (uj-világ-uteza 14. s^.) délután 4 és 5 óra között; — pontban 5 órakor ünnepélyes ki­vonulás a temetőbe a budapesti ipartársulatok és a pesti kath. legényegylet részvétele mellett. 2. A temetőben karének, előadva a pesti kath. legényegylet dalárdája által. 3. Ráth Károly, mint bizottsági elnök által tartandó emlékbeszéd. 4. A siremlék-bizottsság nevében koszorú letétele. 5. Zár-karének, a kath. legény-egylet dalár­dája által. Felbivatnak mindazok, kik a hazai iparosok örök emlékű pártfogója iránt kegyelettel viseltet­nek, különösen pedig mind azon t. testületek és egyletek, melyeknél az elhunyt akár mint védnök vagy tiszteletbeli tag, avagy bármely más minő­ségben buzgón közreműködött, hogy a felavatási ünnepélyen mennél számosabban résztvenni szíves­kedjenek. Az orsz. Iparegyesület, a fővárosi ipartár­sulatok, a főt. Kegyesrendiek tanári kara, a IV. kér. főreáliskola tanári kara, a II. orsz iparos- gyűlés közp. bizottsága, a főv. iparos-kör, és a pesti kath. legény egylet küldötteiből alakult Szabóky-siremlék bizottságának 1883. évi junius hó 1-én tartott teljes üléséből. Bath Károly, Sámuel Ferencz, elnök. jegyző és pénztárnok. Vas Gereben Radákovits József élete és munkái. Irta dr. Váli Béla. Budapest. Grimm Gusztáv könyvkereskedése. 1883. (Folytatás.) 1842 márczius havában türelmét vesztve Far­kas, egy felterjesztést küldött a bécsi uradalmi fő­kormánynak Radákovits József gyakornok ellen, vá­dolva ezt az uradalmi gazdálkodás ellen idegenek előtt szó- és irásbelileg terjesztett ócsárló nyi­latkozattal. Márez. 11-én Bécsben kelt leirat által Szép György uradalmi ügyviselő és Farkas Imre tiszttartó bizatik meg, vizsgálatot tartván, kimerítő értesítést küldeni. Miben állott az ifjú bűne? Fel­hozzák ellene, hogy Paur írnokot halállal fenyegető, ha lovagias elégtételt nem szolgáltat néki. Paurban sejti a tiszttartó besúgóját. Emellett a tiszttartó elhallgatva saját sérelmeit, fennen hangoztatja az uradalom elárult titkai fontosságát. Súlyosítja vád­ját az, hogy az ifjú elkeseredésében korhely élethez szokva, némely accidentia-pénzt könnyelműen elvert. Ázon ígéret folytán, hogy nem leend sem néki, sem atyjának bántódása, Farkas ösztönzésére lekö­szön a gyakornokságról. April 1-én ezt terjeszti fel Farkas Bécsbe levelében. Egy másik levelet gyalog szállttá el Enyingről Fürgédre Radákovits József, melyben viselt dolgai voltak leírva, nem nagy örö­mére szüleinek. Utána megérkezett csakhamar az enyingi zsidók üzenete, kiknél azután az öreg Ra­dákovits ezer váltó forintot pocsékol el uzsora-ka- matkép. A rossz nem jár egyedül. E csapások után, az ifjú dévajkodásai következtében csakhamar nyu­galomba helyezik az öreg Radákovitsot oly csekély nyugdíjjal, mi épen szűkösen elég a családot meg­menteni az éhhaláltól. A nyugdíjazott Radákovits család általköltőz- ködik Fürgédről Nagy-Szokolyra. Itt tengődnek a szülők — soha nem említve magába zárkozott gyer­meküknek, hogy ő oka mindennek. Nem is unszol­ják, hogy részt vegyen a munkában. Sejthették, hogy a fin lelkében seb tátong — olyan, melyet maga ütött. Az atyai hajlékot elkerülve felkeresi a vidék értelmiségét, s második otthonává lesz a tótkeszii káplán czellája. A tótkeszii parochiákoz tartozó Nagy-Szokolyra viszont ellátogat gyakorta a lelkész Szegfű Mihály. E lelkész s véle Szász István helvét, Balog Imre ágost. nagy-szokolyi lelkészek néha na­gyon is csípős szavakkal s komoly rábeszéléssel fá­radoznak azon, hogy a zsellérségben lakó s nyug­díjból tengő szülőket mentse fel a gondoktól sze­mélyét illetőleg. Hosszú küzködós után, végre elha­tározássá erősödött lelke vágya. Távozásra s küzde­lemre b&u-Qzza si ©&kát. A szülők gyengédsége, melylyel megoszták véle utolsó javaikat — mlgneheziti terve közlését. Bárha tervét életrevalósága hű bizonyítókának látja is — mégis tétováz. Ismételve szivére tolul a kí­mélet, mig végre barátai ösztönzései által felbáto­rítva győz önmaga iránt való kötelességérzete. Nyi­latkozik; szüleit meglepi elhatározása és nem akar­ják elbocsátni körükből. Félnek önmaguk is a vád­tól, hogy az ifjú magát tekinti e sanyaruság elő­idézőjének. Világos lesz előttük, hogy miért kerüli őket? Miért nem oly vidám mint ennekelőtte? s miért vágyakozik el körükből? Midőn belátják a szülők, hogy a lebeszélés nem vezet czélhoz, legalább addig nem akarják el­bocsátni körükből, a meddig valamely kis összeget össze nem kuporgatnak. Kölcsön ki sem ad nékik, hisz Szokolyon ők csak oly jött-ment nép. Az ifjú látván azt, hogy utolsó tanulótársa is visszatért a tanodába, ő itt most visszakivánkozik oda, hol meg nem becsülte magát: az„oskolába. Minden tartózta- tás, kérelem hasztalan. Ő szembeszállni óhajt elő­ítélettel és nyomorral. Jogi pályára indul s minden áron ügyvéd akar lenni. Vezeklésre itélé magát az ifjú, küzdelemmel óhajtván kiérdemelni a boldogabb jövőt. Elismétli magányában életét, s tudatára jön annak, miként életfonala kivezet az álmok világából. E rögtöni ébredés azonban nem csüggeszti el, bár lehangolja ama tudat, midőn először látja magát mindenkitől olszakasztva önerőre bízatni. Állapotával hamar tisz­tába jöhete: nem kiséri más mint a jelen bánata s a jövő gondja. Rokonai, ösmerősei gúnyos jóslá­sait csakhamar elfeledi, ábrándjai is eltűnnek ha­marjában az élet rögös utjain. Egyet nem tud csak feledni, sem kitépni szivéből: a nélkülöző család képét. Ellenálhatlan ösztön kényszeríti kilépni a szü­lők köréből s jogásznak menni Győrbe. Miként él meg ott, hogyan tartja fenn magát, mivel igazolja amaz osztályokat, melyekről nincs bizonyítványa? Azt ő nem részletezi. Jelszava: mindenáron jogászszá lenni. Nagy-Szokoly lelkészei által lelkében felismert jónak tudata, erőt ad a rossz leküzdésére. Atyja fuvarosa beszállítja Veszprémig. Innen indul meg három húszassal gyalog Pápa felé. Vá- roslőd domboldalán lehevervén, elgondolkozik azon: vájjon miként leszeu ezután? A gondviselés a feleletet a jövendőre hagyta. Kétségbeeséshez vezető kétely ezerszer is bár susogja néki, hogy hagyjon fel a küzdelemmel — de nem tántoríthatja el. A lélek nem volt erőtlenebb a testénél s átélte a szenvedések tengerét. Midőn lépésről lépésre talál­kozik az élet kiméletlenségivel, megtanulja áldani az anya hajdani szigorát. El-eifárad, de soha el nem csügged; mivel szünetlen szeme előtt áll a bevégzetlen pálya. Puszták viharától edzett testát­lóikét megviseli az élet vihara, de megsemmisitni képtelen. Legalólról kezdi az életet s vergődik fel­felé. Az első napok ridegsége csakhamar elmúlik. Szülői sora által keltett bánata körükből távoztá- val lelohad. Háttérbe szorúl a múlt, s a kétes jövő kérdése nyomúl előtérbe. Pápára alig ér s im az első házban irgalmas emberekre talál, kik haj­lékot és kenyeret készséggel megosztanak véle. Itt nincs nyugta. Mihelyt a szokatlan lelkiharczot, fára­dalmakat kipiheni, megindúl tovább. Erőltetett útja közben megtagadja a test a szolgálatot. S im egy pápai fuvaros sárgarépával telt szekerére ül­teti s beszállítja jó szóért Győrbe. Fájdalmasan értesül itt arról, hogy hiába tette az útat, az os­kolák ott néhány héttel előbb megkezdődtek, az akadémiára beiratkozni pedig bizonyítványa nem elégséges. Nem tud olyat előmutatni, a minő szük­séges. Alkalmazást sem kap, a melynek segélyével megkezdhetné félbenhagyott tanulmányait, tehát visszatér Pápára. Enyingi illetőségű Bocsor tanárt keresi fel első sorban, kihez állítólag Köntös, enyingi biró, mások szerint Bocsor hasonnevű ro­kona vagy testvérje ajánlatával állít bé. Iskolatársai emlékezései szerint Radákovits József Pápára visszatérése után csakhamar az Amadé család plenipotentiariusnak nevezett ügy­véde Simonfalvi József később Temesfalvay ügy­véd irodájában volt alkalmazva, mint Írnok. Saját szó és írásbeli emlékezései szerint, huzamosabb ideig zsidógyermekeket ezelőtt vagy után tanít és pedig állítólag Bocsor által ájánltatva. Állítólag itt reggel nyolez órától délig volt elfoglalva s összes jövedelme a 31 tanítvány után 31 váltóforint volt. Elképzelhető, hogy mennyit kell nyomorogni oly kis jövedelem mellett, midőn hozzá „még nem tudja a szerző takarékosan beosz­tani. Ő itt is csak olyan mulatni szerető, mint volt előbb s utóbb. A főiskolába csak mint bene- volus auditor járt be, de nem volt beiratkozva. Tanuló társai közül a gyarlóbb lelküek elhide gülve szakítanak véle, midőn értesülnek arról, hogy a lenézett zsidónép közé keveredett. Ö áldja vég­zetét, hogy ide is bejuttató. Elidegenült társait pótolja a zsidó családok becsülése, kiket kény­telen szolgáim, mivel előbb érkezett társai elfog­lalták a jobb helyeket. Neki csak az maradt, mit senki elvállalni már nem tartott érdemesnek. Ez év megtanitá szétfoszló ábrándjai helyében arra, hogy a munkának ára van, igy tehát nem kell félnie a jövőtől. Yigasztalódással látja, hogy a sors még nem verte a földhöz. Több jeles tanulóval barát­kozik, kiknek őszinte ragaszkodása elfeledteti a kenyérkeresetével járó kedvetlenségeket. Bárha sorsa azon pályára sodorta is, melyhez szükséges erő rég elemésztődött leikéből, mégis több mint egy évig él s tartja fenn magát Pápán. Elkövetkeztek végre a szünnapok nem nagy örömére hősünknek. Nem kevéssé volt büszke bár önállóságára, bár kielégité őt az egy év alatt gyűjtött életösmeret, remény, oskolai bizonyitványa nem lévén, a tanulmányai után kérdezőskődőknek csak szóval referálni nem tartá elégségesnek. És mégis kénytelen volt bazaiudulni. A beállott nyári hónapok alatt beszüntetve lett a tanoda, honnan jövedelme jelentékenyebb része eredt Az irnobság csak kiegészítő toldalékot képezett, belőle még eltengődni is lehetetlen volt. >

Next

/
Oldalképek
Tartalom