Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1883-04-15 / 15. szám

IX. évfolyam. 1883, 15-fk szám. Veszprém, április 15, Néhány komoly szó » Vesqprémvármegye segédjegyzőihez. Csótli, I8B3. ápril hó 7-én. Véletlenül jött kezeim közé a „Községi Közlöny“ 1883. évi 1-sÖ száma. Ösztön- szerííleg átböngésztem, — átnéztem pedig különösen a bács-bodrogmegyei községi se­gédjegyzők egyesülete végrehajtó bizottsá­gának a Jegyző-egylet“-hez benyújtott em­lékiratát fizetéseik felebbemelése végett. A valóban gonddal szerkesztett emlék­iratot olvasva egy akaratlan ah! sóhaj lebbent el ajkamról, s ha nem ismerném kérelmeik jogosultságát, azt kellene hinnem, illetve hinné más, hogy azok a tisztelt kar­társ urak strikolni akarnak. Az 1878. évi deczember havában tar­tott bács-bodrogmegyei közgyűlésen, úgyan- azon megye törvényhatósága által megal­kotott szabályrendeletnek a) pontjában elő- soroltatik, hogy a segédjegyzői álláshoz a kellő képesítés szükséges; b) pontjában úgyanazok fizetése 400 írtban állapíttatik meg. Gz adott okot az emlékirat szerkesz­tésére, melyben — s méltán — elősorolják, hogy e fizetés a munka és felelősség ará­nyához bizony kevés, » igen érvényes okok­kal indokolják, hogy ezen fizetésből bizony egy családos embernek élni nem lehet. Most önöket kérdezem meg tisztelt kar­társ úrak, mit szólnak hozzá, minő arány­ban vannak a fenti tételhez a veszprémme- gyei segédjegyzők fizetve, tekintet nélkül arra, vajon szigorlatot tettek-e vagy nem ? Nagyobbrészt ismeremVeszprémmegyejegy- zőségeit, fizetés havonként az 5—8 frtot túl nem haladja; ebből kell illőleg ruház- kodni s egy fiatal ember egész kiadását fedezni; tehát ismétlen: minő az arány ? Úgy-e bár, így sóhajtunk fel, hogy minket bíz az a 400 frt is kielégítene, sőt túlboldoggá tenne s elérhetnők általa azt, hogy mi is (úgyan fent említett tisztelt collegáink kikelnek ellene) családosak le­hetnénk s nem láthatnánk annyi tiszteletre méltó őszfejet soraink között, (Magyaror­szág szaporodásának nagy kárára) mint agglegényt : mert bizony, ha 400 írtból megélni nem lehet, 50 vagy 80 osztrák értékű forintból annál kevésbbé. Ezzel nem azt akarom elérni, hogy a körjegyző uraktól követeljünk többet, ko­rántsem. — Veszprémmegye területén a körjegyzők nagyobb részének fizetése csak 400 frt (no, meg egy rossz lakás), s ebből kell fizetniük és élelmezniök segédjeiket is, ritka azon helység, hol a segédjegyző fize­téséhez hozzájárulnak. Jelenkorban a tudomány, a művészet, íz ipar mind tömörül, társaságot, egyletet ilakít, mert mondanom sem kell, hogy több rő mindent jobban tehet, kivihet, mint egy. Veszprémmegye, de egész Magyaror- zág összes iparosainak van már egylete, ol saját kebelükben behozandó reformokat legbeszélik, azokat kivinni segítenek; de tagyarország több megyéjében van már segédjegyzői egylet“ is. Ez nálunk biány- k, pedig rá égető szükség van. Felhívom azért Veszprémmegye terű­in levő kartársaimat egy egylet alakítá­sára. Menjünk a kort megillető kezdemény- zők után, tömörüljünk mi is, így, mit egye­seink akartak saját érdekünkben szépet, ne­meset, jólétünk emelésere sikertelen, — ha összefogott erővel lépünk fel s kérjük Vesz­prémmegye tek. törvényhatóságát, hogy ez ügyben kellőleg intézkedjék, ismerve me­gyénk tekintetes alispánjának loyális gon­dolkodását irányunkban, igen hiszem s re­ményiem sikerülni fog. Nagyon hiszem, hogy tisztelt kartárs úrak be fogják ismerni ez indítvány hasz­nosságát s szükségességét s nem lesz olyan, ki ez egylet leendő keletkezését ne pártolná. Azért, a kik ezen indítványomat pár­tolni kegyeskednek, legyenek szívesek en­gem vagy magán levélben vagy e becses lap hasábjain erről értesíteni, hogy egy alakuló összejövetelt lehessen tartani. Isten adná, hogy sikerülne! Juranics Gyula, okleveles tegidjegjtö. Mi újság a nagy világban? A dynamit-háborunak, melyet a féui össze­esküvők Aoglia ellen szerveztek, mindig újabb és félelmesebb jelei mutatkoznak. O’Donnovan Rossa az irvezető fenyegetései megvalósulni kezdenek. Birminghamben a letartóztatott Whitehead műhe­lyében 170 font nitroglycerint találtak, a robbantó­szer elég volna egy egész város légberöpítésére. Sok birminghami polgár elutazott. London számos ut- czája alá van aknázva, s a panique általános. A trippel-alliance t. i. Német, Olaszország és az Osztrák-Magyar monarchia hármas szövetségének hire kínos benyomást tett Párisban. Prancziaország elszigetlve érzi magát. Hírlik, hogy Umberto olasz király Berlinbe készül; más hírek szerint Bécsben folynának az előkészületek uralkodónknak olaszor­szági látogatására. A német socialisták kopeHhágai kongressusán 77 képviselő vett részt, kik között legtöbb volt a badeni és vürtenbergi. A kongressusnak az volt a czélja, hogy a socialdemocrata párt Németország minden részében egységesen működjék. Elhatároz­ták, hogy a tőke ellen való küzdést még az esetre is folytatni ftgják, ha az üldöztetéseket megkétsze­rezik. Az orosz socialisták Marx Karolynak eme­lendő szobor eszméjét pendítették meg. A szerb egyházi viszály annyiban megoldásra jutott, hogy Angyelics patriacha felszentelte Mraovics Theodosiust Szerbia metropolitájává. A szerb lapok nagy hévvel izgatnak az uj, osztrák befolyás által megválasztott metropolita ellen és felhívják a szerb papokat, hogy tagadják meg néki az engedelmessé­get és legyenek hívek a Moskvába menekült régi metropolitához. A viszály lényege az, hogy Szerbiá­ban két párt tusakodik a hatalomért: a kormányon levő Milán-párt, mely Ausztria-Magyarországgal ba­rátságos viszonyban van és a Karagyorgyevicsok pártja, mely az oroszok segítségével szerb czársá- 3°t szeretne állapítani a Balkán-félszigeten. Karagyorgyevics hg. Bukarestben időzik, hol kitüntető cv&tiókkal fogadták. A herczeg azon re­ményét fejezte ki, hogy az egész Balkán-félsziget Szerbiával együtt szláv b-;^ok lesz. Vederemo! Markovics Helén a merénylő szeA,n$ börtö­nében kötőtűvel szúrta át ereit. Nem halt bele mert meleg viz hiányában hidegbe dugta kezeit 8 ez mentette meg. Spangát Pozsonyban esti fél 8 óra. kor elfogták. A gyilkos négyszer magára lőtt. Egyu* golyó szájába hátolt. Aléltan kórházba vitték. Még 52 frtot találtak nála. A sebesült több Ízben tátongó sebe felé nyúlt, melyre az orvosok borogatásokat rak­nak. A sebek nem életveszélyesek. A rendőrök alig várják felocsudását, hogy vallatásra fogják. Más hírek szerint a fogoly állapota veszélyes és vallo­mást tett volna, mely szerint Pitébej és Berecz se­gítségével ő ölte volna meg Majláthot. A veszprémi kir. törvényszék, járásbíróság és ügyészség részvétirata özv. Mai tátit Ctyörgynéhez. Kegyelmes Asszonyunk! Nagyméltóságodnak s magas családjának azon mély fájdalmában, melyet 0 Excellentiájának az elhunyt Országbíró urnák váratlan halála okozott, égő fájdalommal osztozik a magyar haza, mely benne egyik leghübb fiát, és egyik legnagyobb ál­lamférfiét ; — a magyar törvényhozás, mely benne fővezérét; s a magyar igazságszolgáltatás és bírói kar, mely benne megtestesült eszményképét, és legfhathatósabb támaszát vesztette el. Midőn Nagyméltóságodnak szent fájdalmában mi a Veszprémi királyi törvényszék, járásbíróság és Ügyészség tagjai a pótolhatlan veszteség érez- tével veszünk részt: — egyszersmind esedezünk Nagyméltóságodnak, hogy ezen részvétünknek, to­vábbá az elhunyt Országbíró Úr Ő Excellentiája nagy erényei, érdemei és ezek emléke iránt visel­tető hódolatunk, megnem szűnő kegyeletünk és hála érzelmeink kijelentését kegyesen elfogadni, s bennünket magas kegyeiben megtartani méltóztassék. Mély tisztelettel maradván Nagyméltóságodnak. Veszprémben, 1883. évi Márczius hó 30-kán. alázatos szolgái A Veszprém kir. tszék, Jbiróság és Ügyészség tagjai. Dr. Laky Kristóf cs. és kir. kamrás s a veszprémi kir. tszék elnöke. Özv. Mailáth Györgyné válasza. Méltóságos Elnök Úr! Felejthetlen férjem gyászos elhunyta alkal­mából a veszprémi tekintetes törvényszék, ügyész­ség és járásbíróság tagjai által hozzám intézett részvétnyilatkozatért fogadja Méltóságod mély kö­szönetemet. Önök, mint kik szintén az igazság ügye szol­gálatában fáradoznak, közelebbről szemlélték e té­ren kifejtett munkálkodását az elhunytnak és hi­vatva vannak érdemeit méltatni, s azért annak elis­merő kifejezése őszinte hálával tölt el; s ha lehetne vigasz ily nagy csapás súlya alatt, azt csak is a közrészvétnek ily megható nyilvánulásában lát­hatnám. Fogadja Méltóságod újólag egyszerű kifejezé­sét köszönetemnek, melylyel maradok. Budapest, 1883. April hó 7-éu. Özv. Mailáth György né m. k. A veszprémmegyei gazdasági egye­sület. A Földművelés, ipar és kereskedelemügyi m. kir. Minister Ur ő Méltósága 13.445. sz. a következő leiratot intézte Gróf Eszterházy Móricz ő Méltósá­gához, mint a veszprémmegyei gazdasági egyesü­let elnökéhez: Méltóságod vezetése alatt álló veszprémme­gyei gazdasági egyletnek f. é. márczius 20-án kelt felterjesztéséből megelégedéssel győződtem meg arról, hogy a már évek óta pangásban levő egylet Méltóságod erélyes és ügybuzgó vezetése alatt im­már a legszebb reményekre jogosító tevékenységet fejt ki. Midőn Méltóságodnak és az egyesületnek ezen hazafias eljárásáért köszönetemet fejezem ki, az egylet ügyeinek hathatós előmozdítását továbbra is szives figyelmébe ajánlom. Budapest, 1883. április 8-án Szécsényi m. k. Tekintetes szerkesztő úr! Biztos helyről megütközve értesültem, hogy több község által a „Veszprémmegyei gazdasági egyesülettől kérelmezett tenyészbikákat egyedül csak Lajos-Komárom község tartotta meg, a többi köz­ség az utolsó pillanatban, vagyis a tenyészállatok átvevés pillanatában — mint szokták elég jellemzően mondani — elpárolgott. Ma olvashattam ugyanazon helyen egy eredeti kéziratot, melyben Lajos-Komárom községe a már megkapott tenyészbikát dicsérőleg magasztalja s azt páratlannak állítja s egyúttal ,,Veszprémmegyei gazdasági egyesületinek a közbenjárásért köszöne­tét is mond. A megugrott községeket pedig ajánlom az illetők figyelmébe, igen jó lesz rajtuk a legközelebb érvénybe lépendő megyei állattenyésztési szabály- rendelet alkalmazását bemutatni; biztosíthatom előre is az illetőket, hogy arra ok mindenik községben van és lesz, legalább azt az emberséget is megta­nulják, hogy a kormányt, valamint a megyei gaz­dasági egyesületet akkor, midőn azok a közjóiét emelésére tesznek és fáradnak az utolsó pillanatban felültetni meggondolni való dolog. Kitűnő tisztelettel a tekintetes szerkesztő úr Veszprémben, 1883. ápril 12. alázatos szolgája Siófoki. VIDÉKÜNK. Mezíj-Komárom, 1883. ápr. 10. Tekintetes szerkesztő úr ! Mszg-Komárom község képviselő testületé f. évi mártziug bó 17-én tartott rondos gyűlésében tekintettel arra, hogy a községi gyümölcsös faisko­lában a nemesített gyümölcsfák innen-onnan már megvónülnek, s így a kiültetésre úgyszólván alkal­matlanná válnak, azon határozatot hozta, hogy a kiűltetésre alkalmas csemeték díj nélkül osztassanak ki a községi lakosok között; dobszó által közzété- tetett tehát, hogy a kinek gyümölcsfára szüksége van, ápril hó 2-án d. u. 2 órakor a községi faisko­lába jelenjék meg. A kitűzött határidőben alulírott, mint községi faiskola felügyelő a községi biró, Mihálovich Béla és Cseszkó Sándor tanitó urakkal megjelentem a faiskolában, hol is az egész lakosság ásókkal fel­szerelve készen várta megjelenésünket; leirhatlan volt azon érdeklődés, mit a nép a gyümölesfaked- velés, tenyésztés iránt ez alkalommal tanúsított; gazdag, szegény versenyt iparkodott a szükséges csemetéket megszerezni, s míg a múlt év tavaszán csak 23 drb csemete adatott ki a községi faiskolá­ból drbja 20 krjával, kiosztatott a fentebb jelzett napon díj nélkül: körtefa 989 drb, almafa 273 drb, baraczfa 91 drb, diófa 56 drb, meggy- és cseresznyefa 41, drb, szederfa 67 drb, ringlottfa 9 drb, jegenyefa 10 drb. összesen 1536 drb. F. hó 9-én pedig az ákáczos faiskolából ki­osztatott 1000 drb ákáczfa, részben az épületek, részben pedig az útak mellé leendő kiültetésre. így, habár a községi faiskola a jelen évben bevételt nem is leend képes felmutatni, a kitűzött czélt azáltal is elértük, hogy & lakosságban a gyü- mölcstatenyésztés iránti kedv fel lett ébresztve. Mihálovich Béla és Cseszkó Sándor tanitó urak pedig, mint a községi faiskola fáradhatlan kezelői e helyen, a nyilvánosság előtt — azon szi­ves áldozatukért, hogy az őket a megyei szabály- rendelet értelmében jogosan, megillető nemesitett gyümölcsfák fele részét szinte dij nélkül átenged­ték a községi lakosság részére, — fogadják a község nevében forró köszönetemet. Dömötör László méhész-vándortanitó ur f. évi május 3-án méhészeti előadást tart nálunk, méhész gazdáink a legnagyobb érdeklődéssel váiják ezen előadást. Piringer Gyula kjegyző. Pápa, 1883. ápril hó 11. „Legényt szednek a javából.“ Szilaj kurjonga- tás tölti meg a léget, ki- és becsipett ujonczok feje körül leng a tömérdek „pántlika“, mintha a szivár­vány összes színeit tűzték volna a pörge kalap mellé Folyik az ujonczozás serényen Véghely alis­pán vezetése alatt. A város már végezett is. Bevált 48 egyén, kik közül 7 a honvédség javára esett. Ezenkívül távollevő van 99, kikből még valami válhatik. — Tegnap volt a requiem Mailáth György lelki üdvéért. Hivatalok és hatóságok teljes számmal voltak képviselve a szomorú tisztességen, míg a városház ormán lengő fekete zászló azt hirdette, hogy a meggyilkolt országbíró emléke iránt méltó kegyelettel viseltetnek országszerte fönt és alant. Ámde nagyság, hatalom puszta szavak — a halál után, és a gyilkosok? ha elfogják is őket. „Azt a kis patakot, a mely a szívet hajtja.... ki nem pótolhatja oczeánja vérnek!“ — Mégsem kapunk légszeszvilágitást 1 Pippig berlini vállalkozó az igaz, hogy megtette a maga ajánlatát, örült is neki mindenki, a ki valamelyik setét este végig botorkázott utczáinkon. Hogy is ne ? 1720 láng küzdött volna a Betéttel városunk felett. A tanács ki is mondta a jelszót: „Mehr Licht.“ Csakhogy az egyik képviselő kétezer lángnál is fényesebben kimutatta a szomorú valóságot, hogy az új intézmény 9240 írttal terhelné a város pénz­tárát, tehát a világítás nyolczszorosan meghaladná a mostinak költségeit. így hát a képviselők szo­morú megadással cserélték fel a tanács fenti jelsza­vát a „non possumus“ hagyományos értelmében. — Régi óhajtása irányadó köreinknek, hogy egy nagyobbszerű iparvállalat létesítessék határunkban, mely a tömérdek munkás kéznek foglalkozást adjon. Egy czukorgyár, gondolják, csak vegyítne némi édességet a közé a sok keserűség közé, mit a sze­génységben eviczkelő népünk elnyelni kénytelen. Hanem a múltak bűnei itt is megboszúlják mago­kat. Kis-Czell, az apró kis városka, nemsokára le fogja főzni a nálánál sokkal nagyobb Pápát, mert van benne vállalkozás és annak idején szemei nyitva állottak lakosságának. Képviselő testületünk, tagadhatlan, hogy a műveltség színvonalán áll. Országos és helyi érde­kek egyformán viszhangra találnak a nagy terem falai között, sőt talán a távolabb eső előbbiek több­ször, mint a mikről utóbb emlékeztem; legközelebb a csángók javára szavaztak meg 50 frtot, a város belépett a gazdasági megyei egyesületbe, hanem a közegészség javítására még nem került a sor. — Nevezetes halottja is volt a múlt hétnek. Meg- i balt a mo8zijő professor Krausj. Eg; szejeacsétlea

Next

/
Oldalképek
Tartalom