Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1883-04-15 / 15. szám
páriája a társadalomnak, kit talán önhibája, talán a másé taszított ki a tisztességes emberek sorából. Ismerte minden ember, kicsinytől nagyig, de kevesen ismerték józanon. Valaha bankár volt, külföldön élt, beszélt 3—4 nyelvet, szép feleséget tartott s egv szép napon ott látták lerongyolt, ittas állapotban a Griff sarkán s azóta minden nap haláláig ott lézengett, míg a hajdúk hűvösre nem tették, hogy magát kialngya. Azt mondják, a szesz ölte meg, ki tudja ? C4liquis. Pápa, 1883. ápril hó 11. Városi közgyűlés ápril 7-én. Horváth Lajos indítványozza, hogy Mailáth György országbíró halála felett a közgyűlés fejezze ki részvétét jegyzőkönyvileg, ezt közölje a családdal és tartasson a közgyűlés gyász isteni tiszteletet a plébániai öreg templomban. Az indítvány egész terjedelmében elfogadtatott. — A város népbank betétikőnyvecské- jének ügye már néhányszor megfordúlt a közgyűlésen és mindannyiszor egyhangúlag elfogadtattak a tanács által javasolt feltételek. De a közgyűlési határozatok némi formai hiányok miatt sohasem hagyattak helyben a törvényhatóság által. Most ismét úgy jártunk. Ezen ügy végleges eldöntése végett határoztatott, hogy csakis ez érdemben május 14-én új közgyűlés fog tartatni. Gaál István indítványa folytán Feitl Mór 28 éven át volt városi alorvos érdemei elismeréséül tiszteletbeli városi orvos czim- mel ruháztatott fel. — Hosszú vita fejlődött ki Horváth Lajos azon indítványa felett, hogy a szervezeti szabályok azon paragraphusa módosíttassák, mely a városi orvosokról szól. Az indítvány szerint a városi alorvos helyett lenne ezentúl „városi orvos“ és ez hatáskörét ezentúl függetlenül végzi a városi főorvostól. Az indítvány elfogadtatott. — Egy berlini vállalkozó légszeszvilágitási tervezetet nyújtott be a tanácshoz. A tanács a tervezetet Antal Gábor tanár úrnak adta ki tanulmányozás végett és az nagy szakavatottsággal írt munkálatát a közgyűlés elé terjeszti. Mivel a légszeszvilágitás ezen terv szerint 8 annyiba kerülne, mint a jelenlegi petroleum világítás, és mivel a város pénztára e terhet nem bírná meg, a terv mellőztetett. — Folyó hó 12-én Kis-Czellben a városházánál czukorgyár felállítása végett értekezlet tartatik; mivel Pápa város is reüectál e gyár elnyertetése végett, határoztatott, hogy a város ezen értekezleten képviselteti magát Antal Gábor képviselő úr által. — A protestáns és evaugelikus hitfelekezetek folyamodnak, hogy tagosztályi illetékük után járó pelköltség viselésének terhe alól felmentessenek. Az állandó választmány kitűnően indokolt javaslatában a kérvényt elútasítja, a mi el is fogadtatott* — Pápa városa belép mint rendes tag a megyei gazdasági egyletbe. —pl város 2 bérlője folyamodik bérleengedés végett. A kérelemnek hely nem adatik. — A csángók hazatelepitésére 50 frt megszavaztatott. A sorozás a városra nézve még a múlt héten befejeztetett. Besoroztatott a közös hadsereghez 87, a póttartalékba 5, a honvédséghez 7. E héten a pápai járás hadköteles fiatalsága kerül vizsgálat alá. A 4 hitfelekezet szegénysorsú tanulói javára az idén is fog hangverseny tartatni május havában. A műsorozat most állitatik össze. Czigányaink vasárnap délután útaztak el innen és avval megkezdték amerikai útjokat. Előbb 3 este adtak itt búcsúzó concertet; mind a 3 este a helyiségek annyira megteltek, hogy mozogni alig lehetett. A „Griff termékben Dr. Makara megyei tőorvos úr igen sikerült búcsúbeszédet intézett czi- gányainkhoz. Elútazásuk alkalmával igen nagy néptömeg — a lakosság minden rétegéből — kisérte ki őket az indóházhoz és nem volt hiány megható jelenetekben. Előbb még Győrben, Sopronban és Bécsben adnak néhány hangversenyt, azután tartózkodás nélkül mennek Brémába, hol hajóra szállnak, úgy, hogy még e hó vége felé már Amerikában lesznek. Az összes városi lakosság Garay kitűnő zenekarának és vállalkozójuknak, Piringer úrnak szerencsés útat és boldog hazatérést kiváD. Városunk legismertebb és legnépszerűbb alakja a „részeges Erausz, a bolond Krausz1* nincs többé. Mint súlyos beteget szedte fel a város kocsija a „pandúréban, kórházba szállította, hol már fél óra múlva meghalt, körülbelül 60 éves volt; valóságos typusa a Don Quixot-nak. Pedig valamikor „fesch“ gavallér volt, a kivel egyhamar nem birt valaki megmérkőzni. Krausz Armin pápai születésű, hol jelenleg is számos rokonai vannak. Az ötvenes években fényes üzlete volt Páris egyik legelőkelőbb út- czájában, gazdag, ügyes, tevékeny és tisztelt ember volt. Boldog vőlegény volt, midőn ármány és fodorkodás következtében menyasszonya róla lemondott. Ezen naptól fogva hirtelen lezúbant a magasból, elvesztette kedvét, tevékenységét, a borban keresett feledést, vigasztalást, az által tönkre ment, megbukott ; mint félig tébolyodott jött vissza Pápára ezelőtt 16 évvel. Franczia és angol nyelvek oktatásából kereste meg kenyerét. Valamennyi pénzét pálinkára költötte; lakása az útcza volt. Ha valaki ruhával ajándékozta meg, azt azonnal eladta és pálinkát vett érte. Vasárnap temették el a pálinka ezen sajnálandó áldozatát. Veszpróm-Nagy-Szőliös, 1883. ápril hó. A nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi minister ur, a ves{prém-nagy-s{öllősí ágostai hitv. ev. népiskolának — nagyságos Stáhly György kir. tanácsosjés veszprémmegyei tanfelügyelő úr közbenjárása folytán a következő szemléltető- és taneszközöket kegyeskedett adományozni: 24 lap Gönczy lóle fali olvasótáblát. 1 péld. Gönczy-féle Magyar- ország fali térképét. 1 péld. Gönczy-iéle Európa fali térképét. 1 péld. Gönczy-féle 21 cm. átméretü földgömböt délkör nélkül. 1 péld. papirkarikát. 1 péld. »Utasítás a földgömbhöz. * 1 péld. Rasch-féle természetrajzi fali ábrát. A föntnevezett egyházközség elöljárósága, illetőleg iskolaszéke tartozó kötelességet kíván teljesíteni akkor, midőn Ő excelleutiájáuak ezen kegyes adományáért, nemkülönben nagyságos tanfelügyelő urunknak szives közbenjárásáért, leghálásabb köszönetét ez utón is nyilvánítja. C4 Veszprém-nagy-s\őllösi ágost. hitv. ev. hitközség elöljárósága, illetőleg isk. széke megbízásából : S\alay Sándor, Hányt Egyed Dávid, er. leik. és isk. széki elnök. tanító és isk. széki jegyző. Kilngös, 1883. április hó. Tekintetes szerkesztő ur! Igen érdekes ó-kori építészeti nyomokra akadt a múlt héten ásás közben Lángi István csajági lakos, az úgynevezett Böjtén völgyben levő birtokán. Két helyen mintegy 8—10 meter hosszúságban nagy mennyiségű követ és cserepet talált. A kiásott cserepek határozottan római jellegre vallanak. Egy részök lapos, két átellenes oldalon párkánnyal, a másik rész pedig hengerszerüen hajtott, válu alakú. A rómaiak általában ilyen cserepeket használtak tetőzésre, még pedig úgy, hogy kát lapos cserépnek egymás mellé helyezett párkányait befödte a hajtott alakú. — De nem csak a külső szabályos forma, hanem maga a finom csengésű, tömör és jól égetett anyag is elárulja, hogy római építészeti maradványok vannak a nevezett helyen. Még eddig semmi más értékesebb dolog nem került napvilágra, de valószínű, hogy egy rendszeresen vezetett ásatásnak lenne eredménye. — Ezért felkértük az illető tulajdonost, hogy egyelőre hagyja nyugodtan a földjét, nehogy avatatlan kezek által az esetleg található becses műemlékek elromboltassanak. — Ha más tárgyat nem lelhetni is, az is nyereség lenne, ha az ott kétségtelenül létezett építmények helyes alap rajzát fölvehetnénk. Szükségesnek tartottam ezért értesíteni az országos régészeti társulatot, hogy intézkedhessék a további ásatásról. Megküldtem egyúttal Henszl- manu egyetemi tauár urnák a cserepek rajzát is. Az illető községből — úgy hallom — jelentést tettek az alispán úrhoz, aki maga is szakértő lévén az archeológia terén, bizonyára nem fogja figyelmen kívül hagyni ezen érdekes leletet. Maradok a t. szerkesztő urnák tisztelője Kenessey De\ső. Mire való az a nemes-füz művelés? Enyiug járás több községének elöljárója gunymosolylyal vette át tekintetes Kenessey Miklós szolgabiró ur által a község részére megrendelt fűzdugványokat; nem tudta elgondolni, mi Isten csodájára lehet azt felhasználni. — Hogy tehát a gúnyolódó uraknak fogalmuk legyen arról, hogy mire való az a nemes-fűz mírelés ; bátor vagyok egy erre vonatkozó, Győrmegye, Uj-Malomsok községből hozzám intézett levelet szószerint a következőkben közölni *. „Amint leveledben értettem, szándékoztok Lajosba behozni a kosárfonást. — Mindenesetre praktikus gondolat. — Nem hiszem ugyan, hogy nagyobb birtokosok foglalkoznának vele, hanem p. zselléreknek ez kincsbánya. — Hanem a kosárkötés nem fizeti ki magát, de a kas- és üléskőtés igen is. Legyen szabad ide vonatkozó statistikai adatokkal szolgálni, azt hiszem elég illetékes vagyok erre, amennyiben négy megye nálunk rendeli meg a kocsikosarat. Egy ügyes munkás egy tavaszi napon elkészít 5 kétfülü krumpliszedő, vagy e helyett 2 karkosarat; az első értéke egy frt. a másodiké 1 írt. 60 kr.; de kocsikast elkészíthet csak egyet, ami 2—2 frt. 20 krért kél el. Igaz, hogy ez több vesszőt igényel, de amennyiben értékesebb részek is leldolgozhatók, azért ez utóbbi legjobban kifizeti magát. Nálunk a házi ipar ez ága sok kenyeret ád a szegény embernek. Uj-Malomsokon 50 ember foglalkozik kaskötéssel köztffk nagyban 26-an, kik évnnként 2000 írt. áru füzvesszőt dolgozunk fel“ készítményük után átlag 5000 irtot uyernek. — Igaz hogy a legszebb kas kerül ki kezeik közül. Nálunk a bőbicz fészeknek nevezett földek ezelőtt semmit nem jövedelmeztek, most holdon- ként 25—39 frt. áru nemes fűzvesszőt hoznak évenként. Tessék, igen tisztelt gúnyolódó urak, gondolkozni, kenyeret adjunk-e a szegény embernek, avagy pipaszárt, mert többen a fűzdugványokat pipaszárnak kívánták felhasználni. Lajos-Komárom 1883. April 9-én. Varga József. Javaslat a regálé megváltása tárgyában (Vége.) A regálé egyedárusággá tételével czélunk egy felől az állam és a községek s igy a nemzet javára, a józan és munkás polgárok minden megterhelte- tése s a volt földesúri családok, mint regalé-jogo- sultak minden megrövidítése nélkül, egy 10—15 — 20 milliónyi jövedelmi forrást nyitni, másfelől pedig a jelenlegi regaló-jogosultak s a jövő nemzedékek javára, a regálénak legalább jelenlegi értékét, a melyet az újkor intézméuyei napról napra mindinkább összesorvasztanak s immár elnyeléssel fenyegetnek, megmenteni. Igenis, czélunk a regálé értékének, a volt földesúri birtok részére való megmentése mellett, a nemzet javára is egy 10—20 milliónyi jövedelmet alkotni, mondom, egy 10—20 millió forintra rúgható jövedelmet, mert ha áll az, hogy a regálé a jogosultaknak jelenleg bozzátevőleges ]0 milliót jövedelmez, úgy, ha tekintetbe vesszük a?on fiasznot, mit az a bérlőknek hajtott s azon hasznot, mi több helyen, a regalé-jogosultak között folytatott, a regálé jövedelmet megsemmisítő versenyzés folytán kárba ment, bátran fel lehet tenni, hogy az egyedáruság, mely a versenyzést kizárja, az italoknak 100%-al való áremelése s egyöntetű kezelése melliett, évenként 15—20 milliót bizonyára szolgáltathat. A kicsiben kimért italoknak 100%-al ra)é áremelésével s az italmérési üzletágnak a nemzet javára való jövedelmeztetésével pedig czélunk, épen magát az iszákosságot, e romboló emberi szenvedélyt, a nemzet szolgálatába venni. Mi ugyanis, egészen eltérve az eddigi traditi- oktél, melyek hajtó vadászatot reudezve a szenvedélyek ellen, ezeket, lélektanilag igazoltan, csak fokozzák, mi, nem az emberrel született és a vérében lakozó szenvedélyek leküzdését, nem a természet törvényei ellen hiábavaló viaskodást tűzzük ki czélul, hanem az által enyósztetjük el a szenvedélyeket, hogy azokat a társadalom szolgálatába véve, káros hatásaikat elenyésztetjük. A jelen esetben az iszákosságot, e semminemű korcsmái hiteltörvényekkel s egyátalában semminemű társadalmi intézkedések által el nem enyész- tethető szenvedélyt vesszük a nemzet szolgálatába. Építjük az iskolákat azon iszákosság által, mely által, a népet butítja. Felállittatjuk a kórházakat azon iszákosság által, mely a nép egészségét rontja. Neveljük a munka számára az ifjú nemzedéket azon iszákosság által szolgáltatott jövedelemből, által, mely elődjeiket a munkától elvonta. Felállítjuk és fenntartjuk az árva- és szegényházakat s megmentjük a társadalom javára a szegényeket és árvákat, azon iszákosság által, mely az árvák éa szegények legnagyobb contingensét szolgáltatja. Felhasználjuk azon szenvedélyt, mely az erkölcsök sülyesztéséhez hozzájárult, az erkölcsök emelésére. Felhasználjuk azon szenvedélyt, mely az eddigi nemzódékeket degenerálta, a jövő nemzedékek regenerálására. Jövedelmeztetjük azon szenvedélyt az állam javára, mely eddigeló jövedelmét csökkentette. Jövedelmeztetjük azon szenvedélyt a község javára, mely eddig tőrzsvagyouát emésztette, munka erejét apasztotta és szegényeit szaporította. Veszszük azon iszákosságot a nemzet szolgálatába, mely minél jobban fog ezentúl garázdálkodni, annál nagyobb jövedelmet fog szolgáltatni a nevelésre, felvilágosodásra és a nyomor enyhítésére szolgáló eszközök előteremtésére s viszont, amily arányban csökkenteni fogja jövedelmét, annál dúsabb kárpótlást fog nyújtani a nemzetnek abban, mit ez, az erkölcsök, józanság, garázdálkodásra való hajiam s a visszaadott munkaerőben nyerend. így megmentjük a regálé értékét, a jobbléthez szokott s fokozott igényekkel biró, régi, úri családok javára, de a mi több — s a mi nemcsak ezen családokra, hanem az egész magyar társadalomra nézve nagy fontosággal bir — megmentjük a jelen s a jövő nemzedék s a nemzeti productio érdekében, a volt úri föld számára, ennek jelenben egye dűli, pénzbeli üzemtőkéjét. Segítünk a hitelre szorult földbirtokosokon, mozgósítván számára a regálé értékét, a nélkül, hogy azt a magyar családoktól elszakítanék, mert a midőn a regálé értékének % részét kölcsön alakjában folyósítjuk egyszersmind ennek törlesztéséről, sőt egy enuek megfelelő, uj tőke alkotásáról is gondoskodunk. Segítünk a magyar államkincstáron, szaporítván annak jövedelmét, a nélkül, hogy azt a józan és munkás polgár törzsvagyonából, a nemzeti pro- ductió kárára, kiszakítanék. Segítünk a községeken, szaporítván jövedelmét és jótékony intézményeit, a nélkül, hogy törzsvagyonát és munkaerejét megtámadnék. Segitünk magukon a részegesség áldozataiu s azok családjain, fentartván őket épen a szenvedélyük által szolgáltatott jövedelemből s elejét veszszük annak, hogy az iszákosság által teremtett s a nyomor által szervezett csőcselék, száz meg száz alakban, a józan és munkálkodó polgárok vagyonát emészsze és fenyegesse. De igy eleget tettünk a jogegyenlőség elvenek is, kisajátítván a magyar földbirtok testéből, a jelenkor szellemével össze nem férő, privilegizált territóriumot s elenyésztetvén e középkori maradványt. De megfeleltünk a helyesen felfogott egyenlőség elvének akkor, midőn nem kobozzuk el potom áron a regálé értékét, a jobblétbez szokott, a fejlettség magasabb fokán álló, régi magyar családoktól. Megfeleltünk épen akkor az uj kor annyira hangoztatott egyenlőségi elvének, midőn ezen régi családok magasabb fokon álló fejlettségére s az ezzel járó fokozottabb, szellemi és kényelmi igényeikre tekintettel lévén, ezen fokozottabb igényeik kielégítéséről gondoskodónk. Megfeleltünk az egyenlőség helyesen felfogott elvének épen akkor, midőn ezen regálé értékét nem kobozzuk el a fokozottabb igényekkel, már születésüknél fogva biró családoktól, azok javára, kik edzetebb testtel és kevesebb igényekkel jöttek a világra. Megfeleltünk épen akkor az uj kor szellemének, midőn ezen, a nemzettest győngédebb részét képező, régibb családokat nem teszszük ki a vérre vadítólag ható nyomornak. Megfeleltünk akkor a kor szellemének, midőn a fejlettebb osztály megsemmisítésével nem akarunk a feljettségbeu hátra- maradottabb os*Wlvia segíteni. És tettünk a legjobb szolgálatot epen ezen a fejlettségben hátramaradott osztálynak midőn az intelektuálisabb s az emberi érzésekhez hozzáférhetőbb elemet s igy ezen értékesebb emberanyagot a társadalom javára megmentjükÉs tettünk a legjobb szolgálatot magának a nemzetnek s a társadalomnak, midőn nem rombolva, hanem alkotva és conserválva akarunk a társadalmon segíteni. Óva intjük tehát a nemzetet, hogy a bajt ne életveszélyes operátokkal igyekezzék orvosolni, a nemzettestet ne ezt folyton megcsonkító amputá- tiókkal akarja megmenteni, ne az egyik osztály megsemmisítésével akarja a másik osztályt segíteni s ne azt adja az egyiknek, mit a másiktól elvesz, hanem mozdítsa elő az egyik osztály érdekét, a másik osztály érdeke előmozdításával s igy mozdítsa elő az egyes osztályok összeségének érdekét, az egyes osztályok érdeke előmozdításával és tegye éppé a nemzettestet az által, hogy minden részét egészségessé teszi 1 Ismeretlen. HÍREINK. Veszprém, 1883. április 15-én. Lapunk mai számához a „Hiv. Ért.“ 12. száma van csatolva. Spanga Pált — múlt csütörtök este Pozsonyban elfogták. Elfogatása alkalmával öngyilkos- sági szándékkal többször szájába lőtt. Jelenleg súlyosan megsebesülve a pozsouyi kórbázban fekszik és vallattatik. Requiem Mailáthért. - A borzasztó véget ért, Majlátb György országbíró iránt városunk is lerótta a tisztelet és kegyelet adóját. Múlt kedden ápril 10-éu Pribék István felszentelt püspök ur ő méltósága egyházi segédletével a székesegyházban ünnepélyes gyász istentiszteletet tartott, melyen br. Fiátb Ferencz főispán vezetése alatt a megye, dr! Laky Kristóf elnöké alatt a törvényszék, Schweizer ezredesé alatt a honvédség, Kovács Imre polgármesteré alatt a város tisztikara, továbbá a gymná- siumi tanári kar az ifjúsággal és nagyszámú előkelő közönség vett részt. Ez alkalommal a megyeházon a püspöki palotán és a gymnasium épületén gyászlobogó lengett. A vesprém-jutasi vasút ügye a legjobban áll, — e sorok írásakor a részvényeknek fele, tehát 400. jóval túl vau jegyezve. Csak kitartás és semmi legkisebb csüggedés a vezérférfiak részéről. Még azok is, akik eleinte kétkedve fogaták az ügyet, ma már reményt táplálva, seregeinek a részvényesek közé. E vasút létesítésére most legkedvezőbbek a körülmények; ha ezeket most fel nem tudjuk használnálni, őrökre elszalasztottunk mindent. Gyászhir. — A zircz-cisztreczi Rend a saját, valamint Antal és János édes testvérek, s az összes rokonság nevében szomorodott szívvel jelenti Liebhart Ede zirczi lelkésznek élete 34-ik, áldozársága 9-ik évében hosszas betegség, s a halotti szentségek ájtatos {elvétele után, folyó hó 10-én déli 12 órakor az^Urban bekövetkezett csendes elhunytét. A boldogaltnak hűlt tetemei folyó hó 12-ón délelőtt 6 órakor tartandó gyász-isteni tisztelet után fognak a föltámadás reményében nyugalomra helyeztetni. Zircz, 1883. évi ápril hó 10-én. Az örök világosság fényeskedjék neki ! Személyi hír. — André Gyuláné a „Veszprém* olvasói által is előnyösen ismert kedves írónő, mint sajnálattal értesülünk, kezén ejtett jelentéktelennek látszó szúrás következtében veszélyesen beteg. Kívánjuk, hogy mentői hamarébb visszanyerje egészségét. Áthelyeztető». — Bóday Aurel kir. törvényszéki aljegyző ur városunkból az egri kir. törvényszékhez lett áthelyezve. Hymen. — Schenk Adolf Sopronból ápril hó 17-én délután 4 órakor tartja esküvőjét a helybeli izr. templomban özv. Bojniczer Lázárné kedves leányával Teréz kisasszonynyal. Áldást a frigyre. Vettük a „Veszprémmegyei Gazdasági Lapok“ — 2. számát, mely ezután minden hó 8-án fog megjelenni. A lap mindinkább kezd tartalmasabb és többoldalú lenni és igy csatlakozunk mi is azon felbivásboz, melyet a szerkesztőség megyénk gazdaközönségéhez intéz, hogy mentül többen legyenek az egyesület tagjai, hogy a lapot ingyen kaphassák különösen a községek. Figyelemre méltó czikk benne a méhes építésről, mely egyszers mind azon örvendetes tényt jelzi, hogy megyénkbeu a méhészet mindinkább nagyobb lendületet vesz. „Csángóknak Pancsovára ‘ — Nagy Gy. kormánybiztos úr ápril 10-iki kelettel nyílt kérelmet tesz közzé, melyben arra kéri a nemesszivü magyar közönséget, hogy a csángók részére „lisztet, szalonnát és főzeléket“ gyűjteni és fenti czi- men küldeni szíveskedjék. A veszprémmegyei gazdasági egyesületnek. Veszprémben és a veszprémi járásban lakó alapító és rendes tagjai tisztelettel felkérétnek, hogy f. évi május hó 3-án délelőtt 9 órakor Veszprémben a megyeház nagytermében tartandó gyűlésre megjelenni szíveskedjenek. A gyűlés tárgyai: 1. a veszprémvidéki gazdakör megalakítása, 2. az anya egyesület s a kör közötti viszony rendezése, 3. ne- táni indítványok. Pöschl Károly, alelnök. Óvoda. — Kisovics József apátkanonok úr ő nagysága a helybeli óvodának négy méter tűzifát ajándékozott, amiért Babay Kamilla óvó-kisasz- szony hálás köszönetét mond. Köszönet. — A nemes szivéről és számtalan jótettéről ismert Kppáosy József ur méltósága ápril hó li-óu egy igen becses könyvet ajándékozott 3 helybeli kath. nagygymnasium tanári könyvtarának. A könyv czime: Könyvkidlitdsi Em- , lék. Kiadja a\ országos iparművészeti mu\eum. Midőn az intézeti igazgatóság e szép tettet nyilvánosságra hozza, egyúttal hálás köszönetét mond a díszes ajándékért. A nyugati vasat igazgatósága — arról értesít, hogy a győri vizkárosultak számára rendelt adományokra nézve- vonalukat illetőleg engedélyezett díjmentes szállítást f. é. május hó 17- ével beszünteti. Dr. Fischer Béla nr — városunk közbecsü- lésben álló orvosának Antal nevű 4 éves kis fia múlt szerdán majdnem áldozata lett vigyázatlanságának. Egy 4 krajezáros pénzdarabot nyelt el és a szülők s a házbeliek kimondhatlan rémületére a gégéből lejebb csúszott a torokba, honnan semmiféle módon eltávolítani nem lehetett. Haladók nélkül Bécsbe vitte atyja a kis szenvedőt, hol ügyes műtéttel csakhamar kivették a pénzdarabot s a kis fiút teljes friss egészségben hozta vissza édes anyja ölelő karjaiba — szülők vigyázzatok! A veszprémmegyei gazdasági egyesület, — mint örömmel jelezhetjük, már megkötötte az első magyar általános biztosító társasággal a biztosítási szerződést, mely megyénk lakosaira különösen az egyesület tagjaira annyira előnyös, hogy a derék biztositó társaság teljes elismerésünket érdemli meg. £ kiválóan fontos szerződést
