Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1883-10-21 / 42. szám

£’* ^yzés. — Október 18-án váltott jegyet ’chwarz'’Zsigmoud Ajkáról Spitzer Regina a helybeli I rabbi leányával. Az ég áldása kisérje a kötendő izép frigyet. Czigány-háboru. — A fehermegyei Inota ,3 Ladány közt fekvő Sárrété tegnap délután vé- •es küzdelemnek volt színhelye. Két egymással jó deig barátságos lábon álló czigánytábor tanyázott itt napokig, mig végre tegnap délután kitört köz­tük a háború valami perpatvar miatt. A két ellen­séges tábor férfiai lovon ülve, ki revorverrel, ki fejszével vagy baltával felfegyverkezve törtek egy­másra, mig az asszonyok és purdék harczi kiáltá­sokkal lelkesítették és biztatták övéiket az ádáz csatára. S nem is nagyzás, a mit állítunk. Való­ságos csata folyt itt le, halottakkal és sebesül­tekkel. A vérengzést már maguk a morék is meg- sokalhatták, mert egyikök lóhalálában futott Inotára segítségért. Midőn azonban azinotai jegyző huszonöt vasvillás községi lakossal a helyszínére kiérkezett; a háborúnak már jóformán vége volt. A csatatéren négy felnőtt férfi holtteste hevert, kettő halálos sebet kapott s mindkét részről számosán megse­besültek. Ez utóbbiakat beszállították Várpalotára, hol dr. Herz Adolf orvos vette őket kezelés alá. A vizsgálat az ügyben haladéktalanul megindít tatott. P. N. Gyilkosság. — Varga Márton szentgáli kanászt okt- 17-én hajnalban agyonlőve találták a legelőn és sertésnyájából több ezer forint értékű sertés el volt hajtva. A lövést a szomszédos ka­nászok hallották s ugyanekkor állítólag két posztó­ruhás egyént is láttak eltávozni. A meggyilkolt kanász hullája azonban csak délután vétetett észre. A törvényszéki bonczolás okt. 18-án foganatosítta­tott, amely kiderítette, hogy a szerencsétlen 9 mi- limeteres revorvelgolyóval mellbe lövetett és rög­töni belső elvérzés következtében meghalt. A tette­seknek eddig semmi nyomuk. Tűz. — F. hó 15-én este hat óra tájban tűzi lárma keletkezett a piaczon, sőt a tűz-torony- ban is kongatni kezdtek. Menczl Adolf háza udva­rában egy petróleum-lámpa robbant szét s a pet­roleum égett, de csakhamar eloltották. Ludak a zsákban. — F. hó 14-én éjjel egy öreg ember, a csatári malom mellett, a fűzfák közé rejtve, négy zsákot talált, melyekbe 12 lúd volt belekötve. Azonnal jelentést tett s a rendőrség lesbe állt, hogy majd talán eljönnek a ludakért. azok, akik azokat lopták, de azok nem jöttek, A ludak közül egy megdöglött, 11 pedig a kórházi nővérek gondozása alá adatott, a netán jelentkező károsult azokat ott megtekintheti. Elcsípett baromlitolvaj. — Folyó hó 18-án éjjel a Jeruzsálem-hegyen Plihál Dezső törvényszéki irodatiszt házától 5 darab réczét a ketreczből el­loptak. Dóczy István rendőrbiztos másnap elcsípte a tolvajt Horváth Tamás személyében, kinek kezén a réczék is megtaláltattak — leölve és föltisztogatva. A tolvaj kalapja véletlenül a ketreczben maradt s ez vezette nyomra a rendőrbiztost. A tolvaj kemé­nyen tagadott mindent, csak mikor megmutatták neki a réczéket, akkor tett töredelmes vallomást. Óvatosan járjunk be az uj borral telt pinezékbe. E hó 13-án Almádiban Csornai János földbirtokos s szőlőtulajdonos kocsisa valamiért be­ment az ujborral telt pinczébe. ott elszédült és összerogyott. A szerencsétlen kimentésére a gazda testvérével együtt neki indult, de csakhamar tán­torogva visszatértek. A veszélykiálltásra a szomszé­dok összefutottak, de nem tudtak a bajon segíteni, mert senki sem merészelte életét koczkára tenni; végre megérkezett a mentő angyal Racskó József lakatos segédben, ki épen akkor a szomszédos Fo­rintos szőlőjében volt, saját életét koczkára téve befutott a pinczébe s a szerencsétlen féllioltat onnét kihurczolta a szabadba, hol a fris levegő s a Fo­rintos István kanonok urnái levő Brázai borszeszszel való dörzsölés következtében magához tért. Az uj életre ébredt kocsis avval hálálta meg az életmen­tők fáradságát, hogy jól ósszeszidta őket minek bántják — úgymond — az ő nyugalmát. Táncztanitás. — Alólirott ezennel tiszte­lettel értesítem, miszerint folyó évi október hó 20-án táncztanitási folyamot kezdendek meg. Noha számos év alatti gyakorlat által táncztanitási mo­dorom eléggé ismeretes, mégis szükségesnek ta­lálom fölemlíteni azon körülményt, miképen többen az okból mellőzik a tánczoktatásbani részvételt, miután ez rendesen hosszabb időt szokott igénybe venni; ezt megelőzendő, egy uj és igen könnyen felfogható tanrendszert találtam fel, a mely ké­pessé teszen minden társastánczot 3 óra. magán- tánczokat 1 óra, csárdást és czifra-csárdást 6 óra alatt betanítani. Fölkérem ennélfogva a táuczok- tatást venni szándékozókat, miszerint beírás végett Vidra-féle ház, Győrfy Vilmos-féle lakásban (palo- tai-utcza) reggel 8 órától este 6 óráig jelentkezni szíveskedjenek. Egyszersmind tudatom, hogy mind­azok, kik elfoglaltság miatt a nappali órákban részt nem vehetnek, az esti órákban 7—8-ig vagy 8—9-ig nyerhetnek távczoktatást. A tanuló ifjúság, valamint gyermekek, délután 5—6 óra között nyer­hetnek táncztanitási. Gyermekek hat éves koruktól nyerhetnek oktatást. A táncztanitásnái kitűnő ze­néről gondoskodva van. Minden ünnep- és vasár­napon közös gyakorlat. Tisztelettel Kraus\ Gyula, pápai táncz- és illemtauitó. A sztgáliak és márkóiak már régen fúj­nak egymásra, s ebbeli nemes érzelmüknek apróbb, de azért érdemleges verekedésekben adnak kifeje­zést. így történt f. hó 19-én d. u. a Hindler ven­déglője udvarán, hol is egy sztgáli legény bele- kapczáskodott egy márkói atyafiba s lön közöttük szörnyű dulakodás, mely nagyobb mérvet is öltött volna, lévén a korcsmában több foghatós márkói és sztgáli polgár, ha a rendőrség meg nem érke­zik, s a dulakodókat a városházára nem kiséri. így azonban az ott maradottak közt szent lett a béke. A védőoltás hasznos voltát a himlőnek járváuyos pusztítása ellenében igen világosan bizo­nyítja a különböző hadseregekben tapasztalt himlő­ben megbetegedés és halálozás. így pl. a porosz hadseregben, amelynek minden egyes emberét a sorozáskor revaccinálják, továbbá az osztrák-magyar, valamint a franczia hadseregben a himlőben bete- gedés és halálozás e következő volt; 100,000 em­berre jutott megbetegedés illetőleg haláleset: Poroszországban Ausztria-Magyarorazágban Francziaorszégban megbetegedés halál megbetegedés halál megbetegedés halál 1873 7.36 0.33 1141.36 75-84 26.45 3.33 1874 8.34 0 602.62 47.62 38.24 2.35 1875 6.42 0 328 35 21.08 141.83 17 82 1876 9.35 0 266.40 10.45 230.47 27.23 1877 4.86 0 402.73 25.10 222.26 10.62 1878 4.58 0 V ? 213.99 20.14 Igen tanulságos az is, hogy amig a német nagy városokban, hol igen szigorú a himlőoltás, a himlőben halálozás igen csekély, más nagy váro­sokban, melyek az oltást hanyagabbul kezelik, a halálozás megfelelőleg sokkal magasabb. így pl. 1882-ben a himlőben halálozás, 100,000 lakosra ki­tett: Berlinben 10.43-ot, Hamburgban 0.47-ot, Bo- roszlóbau 3.21-ot, Münchenben 2.94 ot, Drezdában 1.33-ot, elleuben Londonban 11.07-ot, Párisban 20- 63-ot, Prágában 57.40-ot, Sz.-Pétervárott 77 20-ot, Bécsben 108.29-ot, (és Budapesten mintegy 104-et,) (Centralblatt für alig. Gesundh-Pflege. 1883. VII. VIII. füzet.) 0. H. Himlő a börtönben. — Egy fogolynőnek már betegen behozott csecsemőjén a himlő kiütött. Nyomban jelentés tétetett a kir. lőügyészségnek, mely a csecsemőt a veszprémi kórházban rendelte elhelyeztetni. A kórház azonban ragályos betegekre nincs berendezve és igy a csecsemő nem fogadta­tott be. Nem volt más mit tenni, mint a börtön­ben elkülönítve elhelyezni a beteget és a fertőt­lenítést a legszigorúbban eszközölni. Ez az eset volt oka azon túlzott himlőbireknek, melyek a budapesti lapokat börtöueiuket illetőleg bejárták. A kemenesaljai agarász-egyesület folyó hó 29-én agarászatot tart. Találkozás Kemenes- Mihályfán, reggel 9 órakor leend, s még az nap az agarászat után galamblövészet is tartatik. Pápáról írja egyik levelezöuk: A hely­beli önkénytes-tüzoltó-egylet múlt vasárnap tartotta évi szokásos zárgyakorlatát, melyen nagyszámú kö­zönség vett részt. — Pontban 4 órakor a mászó osztály elvonult a disz-zászlóért s megérkezésüket a kürtösök jelezték, mire a tűzoltóság tisztelgett. Ezekután összes szereikkel együtt minden irányban el­távoztak, hogy majd az adandó tüzriadóra a kitűzött őrtanya udvarán levő épületen teremjenek. — Alig hangzott el a riadó vészhangja, midőn villámsebes­séggel robogtak fecskendők, létrák stb. szereikkel a vész helyére, úgy hogy öt perez alatt teljesen megszállták az épületet. Mind a mászók, mind a mentők bemutatták gyakorlottságukat, mi dicsére­tére válik derék főparancsnokunknak. — Szerdán virradóra az alsó városban tűz ütött ki, de szeren­csére csendes idő volt s csak egy kazal szalma esett a tűz áldozatává. Halálozás Október hó 12-től 20-áig. Molnár Mária, 1% éves, gyermekaszály. Farkas Mária, 21 éves, himlő. Baesák Erzsébeti), 7 hónapos, hörglob. Egréczi Mária, 16 éves, tüdőgümőkór. Dr. Jischer ‘Béla, város orvosa. IRODALMUNK. Ifjabb Nagel Ottó könyvkereskedésében Buda­pesten nemzeti színház bérházában megjelent a Magyar általános levelező 7 füzete szerk. Knorr Lajos, E füzetek kezdetén az ajándékozó levek példái foglaltatnak, azután ismerteti a szerző a megköszönő leveleknek és az azokra esetleg adandó válaszok szabályait, és huszonnégy külömböző esetre vonatkozó példát közöl; annak utána értekezik a szerelmes levelekről, ismerteti azok kellékeit, szól az ily levelekre adható váloszokról és közöl hu­szonegy külömböző alkalomra vonatkozó példát. A szerelmes levelek czime alatt külön szakaszt képez a virágnyelv ismertetése, mely szintén esz­mék és érzelmek kifejezésére szolgál, ás hozza a növények és virágok szótárát, és azt követve a jelentmények betüsoros jegyzékét, mi a virágnyelv használatot igen megkönnyíti. E tüzet ára 30 kr. Ugyancsak e kiadónál kaphatók a teljesen megje­lent .Önügyvéd* füzetekben, félkötetben, egy kö­tetben fűzve vagy díszes kötésben. A Hegényvilág harmadik évfolyamának befe­jezését már jeleztük, most ismét örömmel ragadjuk meg az alkalmat annak közlésére, hogy Révai test­vérek e kitűnő szépirodalmi vállalatának immár negyedik évfolyama is megindult és az első két fűzet szerkesztőségünkuek is megküldetett. A mi e vállalatot életképessé tette, a mi a magyar szép- irodalom elsőrangú közlönyévé emelte, nem más, mint az a körülmény, hogy kitűzött programmjá- hoz e lap mindig hű maradt és a czélt, melyet maga elé tűzött hogy felvirágoztatja az eredeti re­gényirodalmat, már az előbbi évfolyamokban is meg­valósította. — Legjelesebb Íróink, kik hallgatni kénytelenültek, mert nem volt terük, hol múzsá­jukat megszólaltassák, most egymásután veszik fel a rég pihentetett tollat és szebbnál-szebb regé­nyeikkel a Regényvilág hasábjait keresik fel, itt mindenkor biztosítva lévén arról, hogy a műveik­hez illő keretet, a nevükhöz méltó írói kört felta­lálják. Az uj évfolyamot Jókai Mór vezeti be .A czigány-báró* czimü regényével. Érdekes bir gya- uáut közöljük, hogy a regényt az iró gyámleánya Jókai Róza kisasszony rajzai díszítik és az első két kép után Ítélve, ónja alól szép dolgok kerülnek ki. Beniczkyné-Bajza Lenke ,Az erdei lak* czimü re­gényével szerepel az uj évfolyam régi jeles munka­társai között. Egyik legvonzóbb és egyszersmind legérdekesebb müvét a kötetnek ez évben Robida .Száz év múlva“ czimü íantastíkus regénye fogja képezni, mely nemcsak élő képzelőtehetségről ta­núskodik, de humoros, a jelen század viszonyait parodizáló tartalmánál fogva nők és férfiak előtt egyaránt kedves olvasmány lesz. Robida müve is számtalan iliusztráczióval vau díszítve, melyet az a körülmény tesz érdekessé, hogy egytől-egyig maga a szerző rajzolta. A Regény világ kiadói nehány ér­dekesebb részt rendelkezésünkre bocsátván belőle, lapunk egyik legközelebbi tárczájában egyet közü­lük olvasóinknak is bemutatunk. Mutatványpéldányt a ,Kegényvilág*-ból szívesen küld a kiadóhivatal egyszerű megkeresésre. Előfizetési ára negyedévre 1 frt 95 kr,, félévre 3 frt 90 kr., egész évre 7 frt 80 kr. Egyes szám ára 15 kr. A „Képes Családi Lapok“ 3. számának tar­talma: Az első pohár; elbeszélés, irta Sziklay Já­nos. (vége) — Vallomások; költemény, irta Kenézy Csatár. — A boszu; rajz, irta Kunhegyi Miklós.— Gondalatok. — Az égben; rettentő história, irta Ries Hermin. (vége) — Florette vagy IV. Henrik első szerelme ; beszélj, közli Torossy János, (vége) — Gondolatok; irta Zs. ... a. — Ut az örvénybe; elbeszélés, irta Szarvasi Lajos, (folyt köv.) — A hir hallottja; költemény, (Müllertől) fordította Si- may János. — Képmagyarázat. — Mindenféln. Ké­peink : Laxenburg. (A trónörökösné csolnak-sétán.) — A lövész-királynő- — Fogságban. Melléklet : „Az önző* czimü regény 33—48 oldala. — Mai szá­munkhoz van mellékelve a „Nővilág* október havi száma. A borítékon: Heti naptár. — Sakk-talány. — Összetett számrejtvény. — Talányok megfejtése. — Megfejtők névsora. — Kérdések. — Feleletek. — A kis lutri húzásai. — Hirdetések. Előfizet­hetni ; Mehner Vilmos, Budapest. IV. kér. papnö­velde utcza 8 szám. Egész évre 6 frt. fél évre 3 frt, negyedévre 1 frt. 50 kr. A budapesti ors{ágos kiillitásról felette ér­dekes és tauulságos czikksorozat jelent meg a „Gazdasági Mérnök* czimü mezőgazdasági és mű­szaki hetilap legutóbbi számaiban Bobula János, a főváros egyik legkiválóbb építészének szakavatott tollából. Behatóan ismerteti 6 czikkben a kiállítás programmját s lelkes és hazafias buzdítás kíséreté­ben hasznos Útmutatásokat is nyújt a kiállítani szándékozóknak, hogy mily irányban vegyenek részt a kiállításban. — Ugyan e számok gazdag és vál­tozatos tartalmából érdekesnek tartjuk még föl­említeni a következő kitűnő szakezikkeket: A bécsi villamossági kiállítás. A Party-féle uj méhkas és raj fogó (7 ábrával). Időjósló (1 ábr.) Gazdasági inkoláinkról. Szalmaponyvák a kazlak befödésére (4 ábrával). Francziaország szőlőművelése és borá­szata. A pincze-hőmérséklet befolyása a bor zavaro- dására (1 ábr.) Néptanítóink és a mezőgazdaság. A villamosság a malomiparban. A mák termelésé­ről. A svájezi országos kiállításból (képpel). Zsák­tartó készülék (képpel). Fa-kő. A világ legerősebb fája. A kultúrmérnöki szakképzés. Töltsük fel repeze vetéseinket! A tervezett Jordán völgyi csa­torna (A „Gazdasági Mérnök“ augolországi levelező­jétől). A chicagói vasúti kiállítás (képpel). Az Ohio áradásai és az erdőirtások. A gazdasági növények megbokrosodásáról. Uj burgonyaszedő eke (képpel). Mérő-készülék az állati test megmérésére (1 ábra). Gazdasági levél Párisból. A bolognai kender-ki- kószitő intézet. A gyümölcs eltartásáról. Városi utczák befásitása (2 ábr.) A korinthusi csatornáról. A poland-china sertés (képpel). Istálló szarvasmar­hák részére. A gyps mint trágya. Mozdonyok tűz nélkül. Szarvasmarha tenyésztésünk emelésére szol­gáló eszközök. A Szerémság római csatornái (7 ábr.) Keményítő-gyártás kukoriczából. A lóghajózás prob­lémája, stb. E nagyobb szakkezikkeken kívül min­den számban közli a gazdasági téren történt köz­érdekű eseményeket, gazdasági, technikai és ipari hasznos tudnivalókat, találmányokat, stb. A „Gaz­dasági Mérnök* megjelenik minden héten, igen diszes kiállításban, gazdag és változatos tartalom­mal. Szerkeszti és kiadja: Gonda Béla, ministeri főmérnök, műegyetemi m. tanár. Előfizetési ára; Negyedévre csak 2 frt 50 kr. Előfizetéseket úgy ez óv elejétől, mint már a jövő évre is elfogad a Gazdasági Mérnök kiadóhivatala (Budapest, csillag- utcza 8. sz ) KÜLÖNFÉLÉK. Mértékletességi egylet Párizsban. — A franczia mértékletességi-egylet 1871-ben alapíttatott, midőn a kórházak és tébolydák tömve voltak oly betegekkel, kik a szeszes italok élvezésének nyomait magukon viselik. A vállalat élén Dumas akadémi­kus, Dr. Lunnier elmegyógyász s más orvosok s tudorok álltak, kik azóta fáradhatlan törekvésül tüzék az ijesztő mérvben növekvő iszákosságot s következményeit feltartóztatni. Mintaképül szolgáltak az angol és amerikai mértékletességi társulatok; de egyúttal azon nehézség emelkedett elébök, hogy egy borral úgy megáldott országban — mint Fran­cziaország — okszerüleg egyetlen munkást vagy földművest nem szabad arra erőltetni akarni, hogy ne csak az égetett szeszes italok, hanem még a borról is teljesen lemondjon, és kizárólag vízre és tbeára szorítkozzék. Meghatározni azt, hol van az „elég s uagyon sok* közti határ, nem mindig könnyű. Áz utóbbit az egylet ott vette fel, hol a józan ész működése megszűnik, s évenkint ezüst és rózérmek- kel, takarékpénztári könyvecskékkel tűntetett ki bi­zonyos számú kocsist, gyármuukást, betegápolót stb., kiknek gazdáik bizonyítványt adtak arról, hogy éve­ken át egyetlen-egyszer sem voltak berúgva. E módon 1875-ben 41 egyént díjaztak. Az angol és amerikai egyletektől eltérőleg a nők ezen kitünte­téstől teljesen el vannak zárva, mert azok, kik iszákosak a társadalom kinövései, a mértékleteseket — és rendes életüeket pedig nem szabad kivéte­lekként szerepeltetni. O. H. Borsos számla. — Egy vendéglős N.-B.-ken József foherczegnek ott időzése alkalmával egy napi s egy éjjeli tartózkodásért 480 frtos számlát nyúj­tott be a főherczegaek. A főherczeg átadta ez ösz- szeget a város polgármesterének azzal a megbízás­sal, hogy vizsgálja meg az egyes tételeket, egyen­lítse ki a számlát s az esetleg fennmarad összeget adja a városi szegényeknek. Lélekemelő ünnepély folyt le a „Hungária* szállodában, f. hó 17-éu. A bécsi Pázmáuy-intézet azon növendékei, akik 1858-ban, tehát 25 év előtt hagyták el az intézetet, találkoztak Budapesten. A találkozás rendezője Berényi Dániel, bajai plé­bános és c. apát volt. Megjelentek ez alkalommal-Lr.. maJ dött, de biz az nem sütött ki semmit. Csak azt konstatálta, hogy a pénz eltűnt. Azt, hogy ki volt a tolvaj, bizony ki nem derítette. Mind a mellett is Solymossy uramat pörbe fogták, és daczára annak, hogy a kár rögtöni kész­pénzben való megtérítését ő is, meg a felesége is, meg az erdélyi nagyságos gubernium több konsili- áriusa is felajánlották, elítélték. Mert Sterner ur gyűlöletének ez az eset jó viz volt a malmára. Hisz ő tulajdonképen nem is akart egyebet, mint egy sensátiós botrány port, a mi Bécsben is nagy zajt üssön, s egy derék, kifogástalau jellemű büszke magyar urnák a compromiltálását. Tudta, hogy egynek a meggyalázása a többit is sújtani fogja. Szász volt az érdemes atyafi, ezek pedig nem­csak most engesztelhetetlen ellenségei nemzetünk­nek, hauem azok voltak mindig, a mióta hazánkba ingyen földre betelepítettük őket. Solymossy Dávid uram fiscálisa természetesen föllebbezett ezen erőszakos és igazságtalan ítélet ellen a bécsi udvari cancelláriához. — Az volt ak­kor a legmagasabb forum. De Solymossy Dávid uram is fellebbezett egy még magasabb fórumhoz — az ur Istenhez. Egy reggel a porkoláb, midőn reggelijét be­vitte , elvérezve találta őt ágyában. Tolikésével metszette fel ereit. Asztalán a kővetkező levelet találták: .Ártatlanságom önérzetében megvetem ugyan az ellenem támasztott gyanút, s az ennek alapján hozott igazságtalan Ítéletet, de mégis meghalok, mert büszkeségem nem tudja elviselni, hogy csak egy pillanatig is tolvajnak tarthattak!* De hát ki volt akkor a tolvaj! ? Ez a kérdés sok ideig izgatottságban tartotta a közvéleményt, de sehogy sem tudták kisütni. Pedig Bécsből érkezett rendeletre másodszor is megejtették, és most már még szigorúbban a vizsgálatot, de ez sem derített ki semmit. Az adóhivatalnokok és főpéuztárnok könyvei és számadásai mind rendben voltak, s az is kétség­telenül be lett bizonyítva, hogy a kincstárban az alpraesidens jelenléte nélkül soha nem fordult meg senki. A pénztár kulcsai az alpraesidens birtoká­ban találtattak, az ajtó zárján lévő pecsét pedig sértetlen és érintetlen volt. A tett elkövetőjét ugyan ki nem süthették, Solymossy uram vagyonát azonban confiskálták, s az állam vesztesége meg lön térítve. De hogy hát ki volt a tulajdonképeni tolvaj, az nem sült ki. Végre azonban, fájdalom, hogy már későn, az is kisült. Kisütötte a legbölcsebb és legjobb vizsgálóbíró. A rejtély megoldása igazán meglepő és különös módon történt. Egy derék és közszeretetben álló piarista pá- ternak, páter Szelényinek, a szerzet kolozsvári quar- diánjának kellett meghalnia, hogy ezen sötét ügy, melynek felderítéséről már lemondottak az emberek, teljesen, és minden kétséget kizáró módon megvilá- gosittassék, A derék szerzetes, nemcsak mint kitűnő tanár volt az egész országban ismeretes, de egyszersmind különczködéséről is hires volt, Különczködése abban állott, hogy mindenféle erdei vadállatokból egész gyűjteményt tartott fenn, s főkedvtelését abban találta, hogy azok megsze­lídítésére kísérleteket tett. Volt neki rókája, farkasa, baglya, szarkája, vidrája, büdösbankája, vadkacsája s Isten tudja még mennyi migdenféle vadja. Ezeket mind együtt tartotta egy színben, hol azok szabadon jártak-keltek, a nélkül, hogy egymást bántották volna. A szárnyasok még ki is röpködhettek kalan­dokra, az etetés idején mindnyájan otthon voltak. Ez állatok mindnyájan ismerték szerették gaz­dájukat, különösen a szarka, melyet gazdája is any - nyira szeretett és kitüntetett, hogy neki még ma­gán lakására is bejárást engedett. De ha nem engedett volna is, a madár mégis meglátogatta volna Őt a mikor csak akarta, mert a páter ablakai mindig nyitva voltak. Különösen hosz- szas betegsége alatt minden pillanatban nála ter­mett, s szobájában egész otthon találta magát. Mikor a derék pátert eltemették, s hagyatékát felvették, a beteg ágya alatt egy pár csizmát is ta­láltak, mely majdnem színig telve volt aranyokkal. A megijedt páterek azonnal jelentést tettek, s az ügyes vizsgálóbíró csakhamar kiderítette a do­log állását. Az aranyakat a szarka, a kincstár nyitott ab­lakain át, egyenkint lopdosta ki, s szállította gaz­dája szobájába. A kincstár ablakait vastag rostélyok védték, alattuk pedig folyvást két katona őr járkált, minden aggály nélkül nyitva hagyhatták tehát a felső szárnyakat. így derült ki Solymossy Dávid ártatlansága. Hanem ha becsületét az újból revideált pör vissza is adhatta — de életét nem. Mennyi ebből a monda, mennyi az igazság, ki tudná megmondani. Én úgy adom, a hogy kaptam.

Next

/
Oldalképek
Tartalom