Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1883-10-21 / 42. szám

£’* ^yzés. — Október 18-án váltott jegyet ’chwarz'’Zsigmoud Ajkáról Spitzer Regina a helybeli I rabbi leányával. Az ég áldása kisérje a kötendő izép frigyet.

Czigány-háboru. — A fehermegyei Inota ,3 Ladány közt fekvő Sárrété tegnap délután vé- •es küzdelemnek volt színhelye. Két egymással jó deig barátságos lábon álló czigánytábor tanyázott itt napokig, mig végre tegnap délután kitört köztük a háború valami perpatvar miatt. A két ellenséges tábor férfiai lovon ülve, ki revorverrel, ki fejszével vagy baltával felfegyverkezve törtek egymásra, mig az asszonyok és purdék harczi kiáltásokkal lelkesítették és biztatták övéiket az ádáz csatára. S nem is nagyzás, a mit állítunk. Valóságos csata folyt itt le, halottakkal és sebesültekkel. A vérengzést már maguk a morék is meg- sokalhatták, mert egyikök lóhalálában futott Inotára segítségért. Midőn azonban azinotai jegyző huszonöt vasvillás községi lakossal a helyszínére kiérkezett; a háborúnak már jóformán vége volt. A csatatéren négy felnőtt férfi holtteste hevert, kettő halálos sebet kapott s mindkét részről számosán megsebesültek. Ez utóbbiakat beszállították Várpalotára, hol dr. Herz Adolf orvos vette őket kezelés alá. A vizsgálat az ügyben haladéktalanul megindít tatott. P. N.

Gyilkosság. — Varga Márton szentgáli kanászt okt- 17-én hajnalban agyonlőve találták a legelőn és sertésnyájából több ezer forint értékű sertés el volt hajtva. A lövést a szomszédos kanászok hallották s ugyanekkor állítólag két posztóruhás egyént is láttak eltávozni. A meggyilkolt kanász hullája azonban csak délután vétetett észre. A törvényszéki bonczolás okt. 18-án foganatosíttatott, amely kiderítette, hogy a szerencsétlen 9 mi- limeteres revorvelgolyóval mellbe lövetett és rögtöni belső elvérzés következtében meghalt. A tetteseknek eddig semmi nyomuk.

Tűz. — F. hó 15-én este hat óra tájban tűzi lárma keletkezett a piaczon, sőt a tűz-torony- ban is kongatni kezdtek. Menczl Adolf háza udvarában egy petróleum-lámpa robbant szét s a petroleum égett, de csakhamar eloltották.

Ludak a zsákban. — F. hó 14-én éjjel egy öreg ember, a csatári malom mellett, a fűzfák közé rejtve, négy zsákot talált, melyekbe 12 lúd volt belekötve. Azonnal jelentést tett s a rendőrség lesbe állt, hogy majd talán eljönnek a ludakért. azok, akik azokat lopták, de azok nem jöttek, A ludak közül egy megdöglött, 11 pedig a kórházi nővérek gondozása alá adatott, a netán jelentkező károsult azokat ott megtekintheti.

Elcsípett baromlitolvaj. — Folyó hó 18-án éjjel a Jeruzsálem-hegyen Plihál Dezső törvényszéki irodatiszt házától 5 darab réczét a ketreczből elloptak. Dóczy István rendőrbiztos másnap elcsípte a tolvajt Horváth Tamás személyében, kinek kezén a réczék is megtaláltattak — leölve és föltisztogatva. A tolvaj kalapja véletlenül a ketreczben maradt s ez vezette nyomra a rendőrbiztost. A tolvaj keményen tagadott mindent, csak mikor megmutatták neki a réczéket, akkor tett töredelmes vallomást.

Óvatosan járjunk be az uj borral telt pinezékbe. E hó 13-án Almádiban Csornai János földbirtokos s szőlőtulajdonos kocsisa valamiért bement az ujborral telt pinczébe. ott elszédült és összerogyott. A szerencsétlen kimentésére a gazda testvérével együtt neki indult, de csakhamar tántorogva visszatértek. A veszélykiálltásra a szomszédok összefutottak, de nem tudtak a bajon segíteni, mert senki sem merészelte életét koczkára tenni; végre megérkezett a mentő angyal Racskó József lakatos segédben, ki épen akkor a szomszédos Forintos szőlőjében volt, saját életét koczkára téve befutott a pinczébe s a szerencsétlen féllioltat onnét kihurczolta a szabadba, hol a fris levegő s a Forintos István kanonok urnái levő Brázai borszeszszel való dörzsölés következtében magához tért. Az uj életre ébredt kocsis avval hálálta meg az életmentők fáradságát, hogy jól ósszeszidta őket minek bántják — úgymond — az ő nyugalmát.

Táncztanitás. — Alólirott ezennel tisztelettel értesítem, miszerint folyó évi október hó 20-án táncztanitási folyamot kezdendek meg. Noha

számos év alatti gyakorlat által táncztanitási modorom eléggé ismeretes, mégis szükségesnek találom fölemlíteni azon körülményt, miképen többen az okból mellőzik a tánczoktatásbani részvételt, miután ez rendesen hosszabb időt szokott igénybe venni; ezt megelőzendő, egy uj és igen könnyen felfogható tanrendszert találtam fel, a mely képessé teszen minden társastánczot 3 óra. magán- tánczokat 1 óra, csárdást és czifra-csárdást 6 óra alatt betanítani. Fölkérem ennélfogva a táuczok- tatást venni szándékozókat, miszerint beírás végett Vidra-féle ház, Győrfy Vilmos-féle lakásban (palo- tai-utcza) reggel 8 órától este 6 óráig jelentkezni szíveskedjenek. Egyszersmind tudatom, hogy mindazok, kik elfoglaltság miatt a nappali órákban részt nem vehetnek, az esti órákban 7—8-ig vagy 8—9-ig nyerhetnek távczoktatást. A tanuló ifjúság, valamint gyermekek, délután 5—6 óra között nyerhetnek táncztanitási. Gyermekek hat éves koruktól nyerhetnek oktatást. A táncztanitásnái kitűnő zenéről gondoskodva van. Minden ünnep- és vasárnapon közös gyakorlat. Tisztelettel Kraus\ Gyula, pápai táncz- és illemtauitó.

A sztgáliak és márkóiak már régen fújnak egymásra, s ebbeli nemes érzelmüknek apróbb, de azért érdemleges verekedésekben adnak kifejezést. így történt f. hó 19-én d. u. a Hindler vendéglője udvarán, hol is egy sztgáli legény bele- kapczáskodott egy márkói atyafiba s lön közöttük szörnyű dulakodás, mely nagyobb mérvet is öltött volna, lévén a korcsmában több foghatós márkói és sztgáli polgár, ha a rendőrség meg nem érkezik, s a dulakodókat a városházára nem kiséri. így azonban az ott maradottak közt szent lett a béke.

A védőoltás hasznos voltát a himlőnek járváuyos pusztítása ellenében igen világosan bizonyítja a különböző hadseregekben tapasztalt himlőben megbetegedés és halálozás. így pl. a porosz hadseregben, amelynek minden egyes emberét a sorozáskor revaccinálják, továbbá az osztrák-magyar, valamint a franczia hadseregben a himlőben bete- gedés és halálozás e következő volt; 100,000 emberre jutott megbetegedés illetőleg haláleset:

Poroszországban Ausztria-Magyarorazágban Francziaorszégban megbetegedés halál megbetegedés halál megbetegedés halál

1873 7.36 0.33 1141.36 75-84 26.45 3.33

1874 8.34 0 602.62 47.62 38.24 2.35

1875 6.42 0 328 35 21.08 141.83 17 82

1876 9.35 0 266.40 10.45 230.47 27.23

1877 4.86 0 402.73 25.10 222.26 10.62

1878 4.58 0 V ? 213.99 20.14

Igen tanulságos az is, hogy amig a német

nagy városokban, hol igen szigorú a himlőoltás, a himlőben halálozás igen csekély, más nagy városokban, melyek az oltást hanyagabbul kezelik, a halálozás megfelelőleg sokkal magasabb. így pl. 1882-ben a himlőben halálozás, 100,000 lakosra kitett: Berlinben 10.43-ot, Hamburgban 0.47-ot, Bo- roszlóbau 3.21-ot, Münchenben 2.94 ot, Drezdában 1.33-ot, elleuben Londonban 11.07-ot, Párisban 20- 63-ot, Prágában 57.40-ot, Sz.-Pétervárott 77 20-ot, Bécsben 108.29-ot, (és Budapesten mintegy 104-et,) (Centralblatt für alig. Gesundh-Pflege. 1883. VII.

VIII. füzet.) 0. H.

Himlő a börtönben. — Egy fogolynőnek már betegen behozott csecsemőjén a himlő kiütött. Nyomban jelentés tétetett a kir. lőügyészségnek, mely a csecsemőt a veszprémi kórházban rendelte elhelyeztetni. A kórház azonban ragályos betegekre nincs berendezve és igy a csecsemő nem fogadtatott be. Nem volt más mit tenni, mint a börtönben elkülönítve elhelyezni a beteget és a fertőtlenítést a legszigorúbban eszközölni. Ez az eset volt oka azon túlzott himlőbireknek, melyek a budapesti lapokat börtöueiuket illetőleg bejárták.

A kemenesaljai agarász-egyesület folyó hó 29-én agarászatot tart. Találkozás Kemenes- Mihályfán, reggel 9 órakor leend, s még az nap az agarászat után galamblövészet is tartatik.

Pápáról írja egyik levelezöuk: A helybeli önkénytes-tüzoltó-egylet múlt vasárnap tartotta évi szokásos zárgyakorlatát, melyen nagyszámú közönség vett részt. — Pontban 4 órakor a mászó osztály elvonult a disz-zászlóért s megérkezésüket a kürtösök jelezték, mire a tűzoltóság tisztelgett.

Ezekután összes szereikkel együtt minden irányban eltávoztak, hogy majd az adandó tüzriadóra a kitűzött őrtanya udvarán levő épületen teremjenek. — Alig hangzott el a riadó vészhangja, midőn villámsebességgel robogtak fecskendők, létrák stb. szereikkel a vész helyére, úgy hogy öt perez alatt teljesen megszállták az épületet. Mind a mászók, mind a mentők bemutatták gyakorlottságukat, mi dicséretére válik derék főparancsnokunknak. — Szerdán virradóra az alsó városban tűz ütött ki, de szerencsére csendes idő volt s csak egy kazal szalma esett a tűz áldozatává.

Halálozás

Október hó 12-től 20-áig. Molnár Mária, 1% éves, gyermekaszály. Farkas Mária, 21 éves, himlő. Baesák Erzsébeti), 7 hónapos, hörglob. Egréczi Mária, 16 éves, tüdőgümőkór.

Dr. Jischer ‘Béla, város orvosa.

IRODALMUNK.

Ifjabb Nagel Ottó könyvkereskedésében Budapesten nemzeti színház bérházában megjelent a Magyar általános levelező 7 füzete szerk. Knorr Lajos, E füzetek kezdetén az ajándékozó levek példái foglaltatnak, azután ismerteti a szerző a megköszönő leveleknek és az azokra esetleg adandó válaszok szabályait, és huszonnégy külömböző esetre vonatkozó példát közöl; annak utána értekezik a szerelmes levelekről, ismerteti azok kellékeit, szól az ily levelekre adható váloszokról és közöl huszonegy külömböző alkalomra vonatkozó példát. A szerelmes levelek czime alatt külön szakaszt képez a virágnyelv ismertetése, mely szintén eszmék és érzelmek kifejezésére szolgál, ás hozza a növények és virágok szótárát, és azt követve a jelentmények betüsoros jegyzékét, mi a virágnyelv használatot igen megkönnyíti. E tüzet ára 30 kr. Ugyancsak e kiadónál kaphatók a teljesen megjelent .Önügyvéd* füzetekben, félkötetben, egy kötetben fűzve vagy díszes kötésben.

A Hegényvilág harmadik évfolyamának befejezését már jeleztük, most ismét örömmel ragadjuk meg az alkalmat annak közlésére, hogy Révai testvérek e kitűnő szépirodalmi vállalatának immár negyedik évfolyama is megindult és az első két fűzet szerkesztőségünkuek is megküldetett. A mi e vállalatot életképessé tette, a mi a magyar szép- irodalom elsőrangú közlönyévé emelte, nem más, mint az a körülmény, hogy kitűzött programmjá- hoz e lap mindig hű maradt és a czélt, melyet maga elé tűzött hogy felvirágoztatja az eredeti regényirodalmat, már az előbbi évfolyamokban is megvalósította. — Legjelesebb Íróink, kik hallgatni kénytelenültek, mert nem volt terük, hol múzsájukat megszólaltassák, most egymásután veszik fel a rég pihentetett tollat és szebbnál-szebb regényeikkel a Regényvilág hasábjait keresik fel, itt mindenkor biztosítva lévén arról, hogy a műveikhez illő keretet, a nevükhöz méltó írói kört feltalálják. Az uj évfolyamot Jókai Mór vezeti be .A czigány-báró* czimü regényével. Érdekes bir gya- uáut közöljük, hogy a regényt az iró gyámleánya Jókai Róza kisasszony rajzai díszítik és az első két kép után Ítélve, ónja alól szép dolgok kerülnek ki. Beniczkyné-Bajza Lenke ,Az erdei lak* czimü regényével szerepel az uj évfolyam régi jeles munkatársai között. Egyik legvonzóbb és egyszersmind legérdekesebb müvét a kötetnek ez évben Robida .Száz év múlva“ czimü íantastíkus regénye fogja képezni, mely nemcsak élő képzelőtehetségről tanúskodik, de humoros, a jelen század viszonyait parodizáló tartalmánál fogva nők és férfiak előtt egyaránt kedves olvasmány lesz. Robida müve is számtalan iliusztráczióval vau díszítve, melyet az a körülmény tesz érdekessé, hogy egytől-egyig maga a szerző rajzolta. A Regény világ kiadói nehány érdekesebb részt rendelkezésünkre bocsátván belőle, lapunk egyik legközelebbi tárczájában egyet közülük olvasóinknak is bemutatunk. Mutatványpéldányt a ,Kegényvilág*-ból szívesen küld a kiadóhivatal egyszerű megkeresésre. Előfizetési ára negyedévre

1 frt 95 kr,, félévre 3 frt 90 kr., egész évre 7 frt 80 kr. Egyes szám ára 15 kr.

A „Képes Családi Lapok“ 3. számának tartalma: Az első pohár; elbeszélés, irta Sziklay János. (vége) — Vallomások; költemény, irta Kenézy Csatár. — A boszu; rajz, irta Kunhegyi Miklós.— Gondalatok. — Az égben; rettentő história, irta Ries Hermin. (vége) — Florette vagy IV. Henrik első szerelme ; beszélj, közli Torossy János, (vége)

— Gondolatok; irta Zs. ... a. — Ut az örvénybe; elbeszélés, irta Szarvasi Lajos, (folyt köv.) — A hir hallottja; költemény, (Müllertől) fordította Si- may János. — Képmagyarázat. — Mindenféln. Képeink : Laxenburg. (A trónörökösné csolnak-sétán.)

— A lövész-királynő- — Fogságban. Melléklet : „Az önző* czimü regény 33—48 oldala. — Mai számunkhoz van mellékelve a „Nővilág* október havi száma. A borítékon: Heti naptár. — Sakk-talány.

— Összetett számrejtvény. — Talányok megfejtése.

— Megfejtők névsora. — Kérdések. — Feleletek.

— A kis lutri húzásai. — Hirdetések. Előfizethetni ; Mehner Vilmos, Budapest. IV. kér. papnövelde utcza 8 szám. Egész évre 6 frt. fél évre 3 frt, negyedévre 1 frt. 50 kr.

A budapesti ors{ágos kiillitásról felette érdekes és tauulságos czikksorozat jelent meg a „Gazdasági Mérnök* czimü mezőgazdasági és műszaki hetilap legutóbbi számaiban Bobula János, a főváros egyik legkiválóbb építészének szakavatott tollából. Behatóan ismerteti 6 czikkben a kiállítás programmját s lelkes és hazafias buzdítás kíséretében hasznos Útmutatásokat is nyújt a kiállítani szándékozóknak, hogy mily irányban vegyenek részt a kiállításban. — Ugyan e számok gazdag és változatos tartalmából érdekesnek tartjuk még fölemlíteni a következő kitűnő szakezikkeket: A bécsi villamossági kiállítás. A Party-féle uj méhkas és raj fogó (7 ábrával). Időjósló (1 ábr.) Gazdasági inkoláinkról. Szalmaponyvák a kazlak befödésére (4 ábrával). Francziaország szőlőművelése és borászata. A pincze-hőmérséklet befolyása a bor zavaro- dására (1 ábr.) Néptanítóink és a mezőgazdaság. A villamosság a malomiparban. A mák termeléséről. A svájezi országos kiállításból (képpel). Zsáktartó készülék (képpel). Fa-kő. A világ legerősebb fája. A kultúrmérnöki szakképzés. Töltsük fel repeze vetéseinket! A tervezett Jordán völgyi csatorna (A „Gazdasági Mérnök“ augolországi levelezőjétől). A chicagói vasúti kiállítás (képpel). Az Ohio áradásai és az erdőirtások. A gazdasági növények megbokrosodásáról. Uj burgonyaszedő eke (képpel). Mérő-készülék az állati test megmérésére (1 ábra). Gazdasági levél Párisból. A bolognai kender-ki- kószitő intézet. A gyümölcs eltartásáról. Városi utczák befásitása (2 ábr.) A korinthusi csatornáról. A poland-china sertés (képpel). Istálló szarvasmarhák részére. A gyps mint trágya. Mozdonyok tűz nélkül. Szarvasmarha tenyésztésünk emelésére szolgáló eszközök. A Szerémság római csatornái (7 ábr.) Keményítő-gyártás kukoriczából. A lóghajózás problémája, stb. E nagyobb szakkezikkeken kívül minden számban közli a gazdasági téren történt közérdekű eseményeket, gazdasági, technikai és ipari hasznos tudnivalókat, találmányokat, stb. A „Gazdasági Mérnök* megjelenik minden héten, igen diszes kiállításban, gazdag és változatos tartalommal. Szerkeszti és kiadja: Gonda Béla, ministeri főmérnök, műegyetemi m. tanár. Előfizetési ára; Negyedévre csak 2 frt 50 kr. Előfizetéseket úgy ez óv elejétől, mint már a jövő évre is elfogad a Gazdasági Mérnök kiadóhivatala (Budapest, csillag- utcza 8. sz )

KÜLÖNFÉLÉK.

Mértékletességi egylet Párizsban. — A

franczia mértékletességi-egylet 1871-ben alapíttatott, midőn a kórházak és tébolydák tömve voltak oly betegekkel, kik a szeszes italok élvezésének nyomait magukon viselik. A vállalat élén Dumas akadémikus, Dr. Lunnier elmegyógyász s más orvosok s tudorok álltak, kik azóta fáradhatlan törekvésül tüzék az ijesztő mérvben növekvő iszákosságot s következményeit feltartóztatni. Mintaképül szolgáltak az angol és amerikai mértékletességi társulatok; de egyúttal azon nehézség emelkedett elébök, hogy egy borral úgy megáldott országban — mint Francziaország — okszerüleg egyetlen munkást vagy földművest nem szabad arra erőltetni akarni, hogy ne csak az égetett szeszes italok, hanem még a borról is teljesen lemondjon, és kizárólag vízre és tbeára szorítkozzék. Meghatározni azt, hol van az „elég s uagyon sok* közti határ, nem mindig könnyű. Áz utóbbit az egylet ott vette fel, hol a józan ész működése megszűnik, s évenkint ezüst és rózérmek- kel, takarékpénztári könyvecskékkel tűntetett ki bizonyos számú kocsist, gyármuukást, betegápolót stb., kiknek gazdáik bizonyítványt adtak arról, hogy éveken át egyetlen-egyszer sem voltak berúgva. E módon 1875-ben 41 egyént díjaztak. Az angol és amerikai egyletektől eltérőleg a nők ezen kitüntetéstől teljesen el vannak zárva, mert azok, kik iszákosak a társadalom kinövései, a mértékleteseket — és rendes életüeket pedig nem szabad kivételekként szerepeltetni. O. H.

Borsos számla. — Egy vendéglős N.-B.-ken József foherczegnek ott időzése alkalmával egy napi s egy éjjeli tartózkodásért 480 frtos számlát nyújtott be a főherczegaek. A főherczeg átadta ez ösz- szeget a város polgármesterének azzal a megbízással, hogy vizsgálja meg az egyes tételeket, egyenlítse ki a számlát s az esetleg fennmarad összeget adja a városi szegényeknek.

Lélekemelő ünnepély folyt le a „Hungária* szállodában, f. hó 17-éu. A bécsi Pázmáuy-intézet azon növendékei, akik 1858-ban, tehát 25 év előtt hagyták el az intézetet, találkoztak Budapesten. A találkozás rendezője Berényi Dániel, bajai plébános és c. apát volt. Megjelentek ez alkalommal-Lr..

maJ

dött, de biz az nem sütött ki semmit. Csak azt konstatálta, hogy a pénz eltűnt.

Azt, hogy ki volt a tolvaj, bizony ki nem derítette.

Mind a mellett is Solymossy uramat pörbe fogták, és daczára annak, hogy a kár rögtöni készpénzben való megtérítését ő is, meg a felesége is, meg az erdélyi nagyságos gubernium több konsili- áriusa is felajánlották, elítélték.

Mert Sterner ur gyűlöletének ez az eset jó viz volt a malmára.

Hisz ő tulajdonképen nem is akart egyebet, mint egy sensátiós botrány port, a mi Bécsben is nagy zajt üssön, s egy derék, kifogástalau jellemű büszke magyar urnák a compromiltálását. Tudta, hogy egynek a meggyalázása a többit is sújtani fogja.

Szász volt az érdemes atyafi, ezek pedig nemcsak most engesztelhetetlen ellenségei nemzetünknek, hauem azok voltak mindig, a mióta hazánkba ingyen földre betelepítettük őket.

Solymossy Dávid uram fiscálisa természetesen föllebbezett ezen erőszakos és igazságtalan ítélet ellen a bécsi udvari cancelláriához. — Az volt akkor a legmagasabb forum.

De Solymossy Dávid uram is fellebbezett egy még magasabb fórumhoz — az ur Istenhez.

Egy reggel a porkoláb, midőn reggelijét bevitte , elvérezve találta őt ágyában. Tolikésével metszette fel ereit.

Asztalán a kővetkező levelet találták:

.Ártatlanságom önérzetében megvetem ugyan az ellenem támasztott gyanút, s az ennek alapján hozott igazságtalan Ítéletet, de mégis meghalok, mert büszkeségem nem tudja elviselni, hogy csak egy pillanatig is tolvajnak tarthattak!*

De hát ki volt akkor a tolvaj! ?

Ez a kérdés sok ideig izgatottságban tartotta a közvéleményt, de sehogy sem tudták kisütni.

Pedig Bécsből érkezett rendeletre másodszor is megejtették, és most már még szigorúbban a vizsgálatot, de ez sem derített ki semmit.

Az adóhivatalnokok és főpéuztárnok könyvei és számadásai mind rendben voltak, s az is kétségtelenül be lett bizonyítva, hogy a kincstárban az alpraesidens jelenléte nélkül soha nem fordult meg senki. A pénztár kulcsai az alpraesidens birtokában találtattak, az ajtó zárján lévő pecsét pedig sértetlen és érintetlen volt.

A tett elkövetőjét ugyan ki nem süthették, Solymossy uram vagyonát azonban confiskálták, s az állam vesztesége meg lön térítve.

De hogy hát ki volt a tulajdonképeni tolvaj, az nem sült ki.

Végre azonban, fájdalom, hogy már későn, az is kisült.

Kisütötte a legbölcsebb és legjobb vizsgálóbíró.

A rejtély megoldása igazán meglepő és különös módon történt.

Egy derék és közszeretetben álló piarista pá- ternak, páter Szelényinek, a szerzet kolozsvári quar- diánjának kellett meghalnia, hogy ezen sötét ügy, melynek felderítéséről már lemondottak az emberek, teljesen, és minden kétséget kizáró módon megvilá- gosittassék,

A derék szerzetes, nemcsak mint kitűnő tanár volt az egész országban ismeretes, de egyszersmind különczködéséről is hires volt,

Különczködése abban állott, hogy mindenféle erdei vadállatokból egész gyűjteményt tartott fenn, s főkedvtelését abban találta, hogy azok megszelídítésére kísérleteket tett.

Volt neki rókája, farkasa, baglya, szarkája, vidrája, büdösbankája, vadkacsája s Isten tudja még mennyi migdenféle vadja.

Ezeket mind együtt tartotta egy színben, hol azok szabadon jártak-keltek, a nélkül, hogy egymást bántották volna.

A szárnyasok még ki is röpködhettek kalandokra, az etetés idején mindnyájan otthon voltak.

Ez állatok mindnyájan ismerték szerették gazdájukat, különösen a szarka, melyet gazdája is any - nyira szeretett és kitüntetett, hogy neki még magán lakására is bejárást engedett.

De ha nem engedett volna is, a madár mégis meglátogatta volna Őt a mikor csak akarta, mert a páter ablakai mindig nyitva voltak. Különösen hosz- szas betegsége alatt minden pillanatban nála termett, s szobájában egész otthon találta magát.

Mikor a derék pátert eltemették, s hagyatékát felvették, a beteg ágya alatt egy pár csizmát is találtak, mely majdnem színig telve volt aranyokkal.

A megijedt páterek azonnal jelentést tettek, s az ügyes vizsgálóbíró csakhamar kiderítette a dolog állását.

Az aranyakat a szarka, a kincstár nyitott ablakain át, egyenkint lopdosta ki, s szállította gazdája szobájába. A kincstár ablakait vastag rostélyok védték, alattuk pedig folyvást két katona őr járkált, minden aggály nélkül nyitva hagyhatták tehát a felső szárnyakat.

így derült ki Solymossy Dávid ártatlansága. Hanem ha becsületét az újból revideált pör vissza is adhatta — de életét nem.

Mennyi ebből a monda, mennyi az igazság, ki tudná megmondani.

Én úgy adom, a hogy kaptam.