Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1883-10-21 / 42. szám
közgyűlésre meghívható legyen. Minthogy végül, a tisztujitásnál alkalmazandó törvények pontos megtartása feletti felügyelet hatáskörömhöz tartozik: ezen felügyeleti jogomnál és kötelességemnél fogva, felhívom a megye közönségét, hogy az általános tisztulásnak, a törvény által megszabott módon, s az uj megyei szervezet keretében leendő foganatosítása iránt, a szükséges intézkedéseket kellő időben tegye meg, s az eszközlötteket hozzám haladéktalanul jelentse fel. — Budapesten, 1883. évi okt. hó 3-án. Tis\a Kálmán s. k. 5182. A veszprémi járás szolgabirájától. 1883] Hirdetmény! A legközelebb a helyszínén foganatosított vizsgálat alkalmával a sztkszabadi, almádi, kiskovácsi és berhidai szőlló'hegyekben a phyloxera szőllőpusz- tító rovar jelenléte megállapítatván, ezen szőllőhe- gyek összes területe hatósági zár alá vétetett s a vészlepte helyek távolról is felismerhető póznák által megjeleltettek, ezen intézkedésből folyólag a n. m. m k. íöldmívelés-, ipar- és kereskedelmi mi- nisteriumnak 41222/1883. számú intézménye alapján a következőt rendelem: 1) a zár alá vett sztkszabadi, almádi, kiskovácsi és berhidai szőllőhegyek területéről a szőllő- tőkék kiásatása levágása, gazmóg vagy egyébb gyöknövények kiszedése s a talajnak bármi módon való bolygatása, további szintén közzéteendő intézkedésig szigorúan tiltatik. 2) A kijelelt vészlepte szőllőhegyekről gyökeres, vagy gyökeretlen szőllővessző vagy növény, szőllőlevél s általában a szó'llő bárminemű alkatrészének, továbbá bármilyen fa vagy cserje nemű ültetvények, használt ducznak és szőllőkaróknak, szőllőlevélbe csomagolt bárminő tárgyaknak kivitele használata avagy elszállítása tiltatik. 3) A zár alá vett területekkel szomszédos szőllőbirtokosoknak a vészes területen foglalkozó munkások alkalmazása szigorúan tiltatik már csak azért is, mert az illetők ruháikkal vagy szerszámaikkal a szabad szemmel alig látható parányi rovart magukkal könnyen elhurczolhatnák s a vész tova terjedését elősegítenék ; végül 4) Figyelmeztetve a fentjelzett szőllőterületek birtokosai, miszerint tekintve a phylloxera veszélyes rovar pusztító hatását, a fennálló tilalom ellen cselekedni ne merészeljenek, mert ellenkező esetre az 1883. évi XVII. tcz.: rendelkezéséhez képest az illető ellen a hivatkozott törvényczikk egész szigora fog alkalmazásba vétetni. Veszprém, 1883. október hó 7. Klec\ár Ferencz, szolgabiró. Fővárosi levél. Budapest, okt. 18. A versenyek. A verseny a tettek rúgója. Ezt akkor tapasztaltam legelőször, amikor gyermekkoromban egy pályadij elnyeréséért versenyeztem. A feladat egy szorozási művelet volt, a pályadij egy darad vajas kenyér. Soha azelőtt egy szorozást hiba nélkül megcsinálni képes nem lettem volna. De a verseny tettre, igyekezetre, figyelemre buzditott és én elnyertem — a vajas kenyeret. Azóta nagyra becsülöm a versenyeket, melyek minden téren a haladás előmozdítói. Nincs tér tekintsük bár a tudományt, művészetet, ipart és kereskedelmet, hol a verseny üdvös hatása nem mutatkoznék. A tudós a babérért versenyez. A művész, hogy minél tökéletesebbet alkosson. Az iparban reálisabb a verseny, de eredménye is kézzelfoghatóbb. Hát még a kereskedelemre, mily óriási befolyása van a versenynek! És együttvéve: tudomány és művészet, ipar és kereskedelem, hogy pangna, tengődne az áldásos verseny nélkül. közepén fényárban úszó gőzhajó s az uj szegedi parton feltárult imposans tüzdiadalkapu ttindéries látványa sem volt egyedüli felébresztője bennem a bámulat, csodálat, lelkesedett öröm és rokonszenv érzeteinek: ón a szépnek ennyi elragadó nyilvánu- lásaiban azt tartom legdicsőbbnek, legmagasztosabb- nak, legfönségesebbnek, legértékesebb szépségnek, mely a külsőleg oly sokféle alakban nyilatkozott szépnek előidézője, eszközlője, teremtője volt. — Hazafiui örömmel néztem én ki azokból a legjobb Uralkodó és magyar népe közt lévő megszilárdult kölcsönös rokonszenvet és szeretetet, s a jobb sorsra érdemes magyar nemzet hűségét s ős erényeinek gazdagságát. A stylszerü köz- és magánépületekben, Szeged emelkedésében láttam Szeged népének erejét, szívósságát, csüggedni nem tudó tevékenységét, — láttam e szép város magasztos misszióját, — láttam az emberi szellemnek fényes diadalát a durva anyag fölött ......... A népek és városok fölött legjobb atyai gondossággal őrködő láthatatlan égi hatalom áldja meg az összes lakosság hála- és imaszavai kíséretében meghatva és megelégedve távozott királyt! Áldja meg az egész magyar nemzettel együtt a réginél ma már sokkal szebb Szegedet! Mert neked élned, s mint tavasz virulnod kell, CAlföld gyöngye feltámadt Szeged ! Szeged, 1883. okt. 17. Szvaratkó Kálmán. Ki volt a tolvaj! (Sensatiós bűnügyi por a s\á\ad elejéről.) irta: Balázs Sándor. Nemcsak korunkban történnek sensatiós esetek! A világ teremtése óta, vagy legalább miéta az emberek megtermettek, vagy teremtettek, mindig voltak ilyenek. A régi rómaiaknál és görögöknél a versenyt a nevelés egyik jelentékeny factorának tekintették és az olymyiádák, e nagy, nemzeti versenyek roppant horderővel bírtak a római ifjak nevelésére. Örvendetesen tapasztaljuk, hogy korunk is mind jobban kezd számolni e fontos tényezővel és mindinkább meggyőződik róla, hogy a verseny a tettek rugója. Különösen örömünkre szolgál pedig, hogy a jótékony versenyen ott is kezdünk immár találkozni, ahol eddig csak kevéssé tapasztaltuk: a mező- gazdaság terén. A verseny itt beláthatatlan nagy és nemzet- gazdászatilag is fontos eredményeket hozhat létre. A gazdák versenyezni kezdenek egymással földeik czélszerü művelésében, nemesebb állatfajtok és termények tenyésztésében és meghonosításában és — a mi nagy fontosággal bir — gazdasági fölszerelésük tökéletességében. Hiszen éppen most értek véget az egész országban az ekeversenyekkel rendszeresített gazdásági kiállítások. És mi más a kiállítás mint a verseny piacza, mint felhívás a versenyre. És ezeknek a gazdasági kiállításoknak kiszámíthatatlan nagy befolyásuk van mezőgazdaságunk és gazd. gép iparunk fejlődésére nézve. Itt van például a Krumpach-féle hármaseke. Volt-e csak egy évvel ezelőtt gazda, a ki a Krumpach-féle ekét ismerte volna? És van-e ma csak rövid egy év után gazda, a ki a Krumpach- féle 3-as ekét ne ismerné? És mi tette ezt: a verseny! A geniális Krumpach, a ki saját találmányu 3-as ekéjével egy év óta minden versenyen részt vett és kevés kivétellel mindenütt az első dijat nyerte, a ki szerény magyar találmányával síkra mert szállni a leghíresebb angol czégekkel, az ekék e „Kincsem“-jének feltalálója szegény kaposvári kovács volt, a kinek a múlt évben az a szerencsés ötlete támadt, hogy elmenjen az agárdi versenyre. Itt jelen volt Tarnóczy Gusztáv is, ki látva az ismeretlen eke működését, felismerte benne a geniális alapgondolatot, a czélszerü eszmét, az ekét azonnal bizományába, védszárnyai alá vette, szabadalmaztatta, nem nyugodott addig, mig a hires magyar Schlick-féle vasöntöde és gépgyár el nem vállalta készítését, meg nem vette Krumpach szabadalmát és magát a feltalálót nem alkalmazta uj gazdasági gépgyárának vezetőjévé. Itt kezdődött aztán a verseny hatalmának bebizonyítása: az eke diadalutja. Tarnóczy Gusztáv egy év óta viszi az ekét versenyre és folytonos győzelemre. Nagyszombaton: első rendű díszoklevelet nyert. Szentesen: első dijat. Nagyváradon: ezüst érmet és dicsérő oklevelet. Kulán: a legnagyobb dijat, elismerő oklevelet. Bács-Almáson: egyhangúlag első dijat és arany díszoklevelet. Vogyerádon: első dijat arany díszoklevéllel. Lepsényben: első kitüntetési okmányt. A nyitravölgyi gazd. egylet összehasonlító kísérleténél fényesen győzött. Eperjesen: arany díszoklevelet nyert. A tepliczin az első dijat. Abauj-Szántón: nagy, nyilvános elismerést. Szepes- váralján : elsőrendű diszokmányt. Szatmárott: elismerő okmányt. Szilágy-Somlyón: szintén. Ipolyságon: szintén kitüntetést nyert. Ugyan igy Esztergomban Losonczon és Komáromban is elsőrendű kitüntetéseket és dús elismerést. íme a verseny hatalma. Egy év előtt még kizárólag külföldi gyártmányok uralkodtak e téren és most Tarnóczy e testestől lelkestől magyar ember, Krumpach magyar találmányával, melyet még egy évvel ezelőtt senki sem ismert és melyet a Schlick féle hazai gyár készít Tarnóczy számára, rövid egy év alatt kezdi az angol gyártmányokat a magyar piaczról leszorítani. A meződazdaságra nézve pedig kimondhatatlan nagy hatása van, a kitűnő gazdasági eszközöknek, melyek a verseny folytán mind tökéletesebben készíttetnek. Vajha minden téren tapasztalhatnék a verseny jótékony hatását, akkor sehol sem volna pangás. Mert a verseny a tett rugója. r. I. Mert az ember lényegében ma is ugyanaz, mint a mi volt tiz, vagy százezer év előtt, a mikor először megjelent a földtekén. Mert már régen, nagyon régen itt van. A tudomány ellene mond a bibliának. A geológia kisütötte, hogy a világ és emberiség sokkal régibb és korosabb, mint a minőnek az ó testamentum állítja. Alig egy évtizede, hogy egy angol tudós által Konstantinápoly környékén eszközölt ásatások kiderítették, hogy a vízözön, a mit a biblia leír, nem az első, hanem az utolsó vizözön volt, melyet Isten tudja, mennyi rombolás és mennyi természeti katasztrófa előzött meg. Istenen kívül kitudhatná, hogy a tengerek és szárazföld alakjait, s a szárazon az emberiség civi- lisatióit, évezredek művét, hányszor semmisítette meg a természet egy-egy szeszélyes, mindent elromboló és megsemmisítő forrodalma! Hányszor változtathatták medrüket a tengerek, s a mi most szárazföld, hányszor volt tenger, s a tengerek medre, hányszor szárazföld. A hagyományok, mostani szárazföldünk síkságait mind tengerfenekeknek állítják. S hazánkban is a Duna és Tisza közötti síkságon mennyi oly kövesült maradványt vet föl a szántó vető ekéje, vagy a véletlen, a mi kézzelfogható bizonyságul szolgál annak, hogy a hol ma gulyák és ménesek legelnek, valaha halak és tengeri szörnyek éltek. A Mexicóban és legújabban Kaliforniában eszközölt ásatások pedig csak annak tanúbizonyságai, hogy valaha e messze, ma is még alig ismert földrészeken, a történelmi korszak előtti messze időkben, polgárosult, müveit emberek éltek, kik egyebek közt oly mértékben bírták az építészet titkát, s a kövek és téglák összeragasztásának mesterségét, hogy e / HÍREINK, Veszprém, 1883. október 21-én. Lapunk mai számához a .Hiv. Ért.“ 37. száma van csatolva. Eörményesi Báró Fiáth Ferencz, Ó cs. és apostoli királyi Felségének valóságos belső titkos tanácsosa, arany kulcsosa, Veszprém vármegye főispánja és neje Báró Fiáth Agnes született kapivári Kapy Agnes, jelentik Agnes leányuknak, wartenbergi Gróf Waldstein László özvegyének Morgan TAalrymple Treherne angol ezredessel Bécsien, 1883. évi okt. hó 9-én történt egybekelését. 15000/k. i. 1883. Veszprém vármegye al- ispáni hivatalától. — Meghívó. Tisztelettel fölkérem a törvényhatósági közgyűlés t. tagjait, hogy az e hó 27-én d. e. 9 órakor Veszprémben a megyei székházban tartandó rendkívüli közgyűlésen megjelenni szíveskedjenek oAz ülésen tárgyaltatni fognak: 1) A ni kir. belügyminis- teriumnak 58000. III.1882. sy. a. kelt rendelete a folyó év végével tartandó általános tisztujitás tárgyában. 2) OÁ legtöbb államadót fizető m. biz- tagok 1884. évi névjeg yzéke. 3) A varsányi körben végbement helyettes jegyző választás ellen a pannonhalmi főapát részéről beadott kérvény. 4) cA Várpalota község tulajdonát képező ingatlanok bérbeadása tárgyában kötött szerződések. 5) Csősz község kérvénye 1000 frt kölcsön felvételének engedélyezése tárg yában. Veszprém, 1883. évi október hó 18-án Véghely Vezső, alispán. Vas Gereben-emléktáblára adott: Dr. Csolnoky Ferencz orvos ur . . 1 frt — kr. Horváth Lajos ur, a „Pápai Lapok* szerkesztője......................................1 frt — kr. Hegedűs János belmunkatársunk gyűjtő- ivén : Gerencsér József, Hegedűs János, Fáró Ede, Orbán Pál, Kovács Ignácz, Rothauser Miksa urak . . 1 frt 50 kr. volt 33 írt 25 kr. összesen 36 frt 75 kr. A fenti összeg Vas Gereben-emléktábla czimü, 869. könyvlap- és 2471. folyó számmal ellátott betételi könyvön a veszprémi takarékpénztárban van. Lévay Imre, szerkesztő. A „Pápai Lapok éból. — Hol nyugszik Vas Gereben? E czim alatt szólal fel dr. Váli Béla ur a »Veszprém* múlt számában, mely által fehivja az irodalom barátainak figyelmét az elhunyt jeles írónak a bécsi egyik köztemetőben eltemetett hamvai felkeresésére, hogy a sir bármily szerény emlék-oszloppal megjelölhető legyen. Azon helyzetben vagyunk, hogy ez ügyben a biztos értesülés forrására reá mutathatunk. Ugyanis városunk derék polgárának, Steiner Antal építész urnák fia Steiner Hugó, Bécs városának építésze (lakik: Wien II. Josef Strasse Nro. 37.) benső barátságban lévén Vas Gerebennel, hirtelen halálának hírére azonnal felkeresésére indult s midőn azon értesítést kapta, hogy az elhunyt iró holtteste már egyik közkórház halottas házába szállíttatott, odasietett, és a hullák tömegéből kereste ki barátja holttestét és megtette a lépéseket tisztességes eltemettetése iránt. Ő nem csak sírhelyét tudja, de még az érczkoporsóját záró kulcsot is kegyelettel őrzi magánál. A megyei tisztujitás határidejét az október 27-ikére egybehívott rendkívüli megyei közgyűlés fogja meghatározni. Választás. — A megyebizottságból e folyó 1883-ik év végén kilépő tagok helyett az új tagok választása f. évi november hó 10-ik napján fog megtörténni. Szegényügy. — Véghely Dezső, megyei alispán úr, eruyedetlen buzgalma rövid idő múlva vendbe hozza megyénk községeinek szegény ügyét is, amennyiben a szegényalapok kimutatását és azoknak, ahol nincs, teremtését a legnagyobb erély- lyel sürgeti. Alig lehet énéi hálásabb valamit képzelni. A pauperismus a legveszedelmesebb elem a társadalomban és igy annak rendezése és folyton szemmeltartása hathatós társadalmi és erkölcsi haladást jelent. A fiatalság mozog. — Örömmel jelezhetjük, hogy városunk fiatalsága kezd tettre serkenni. A napokban már többszörös érintkezése és értekezése volt, mely a jövőben követendő eljárást megállapította. Üdvözöljük a fiatalságot e téren. Csak akarnia kell és a társasélet azonnal örvende- tesebb fejlést fog mutatni. A „Függetlenség“ ügye. — Kinos eset tartja napok óta izgalomban a kedélyeket nemcsak Budapesten, de országszerte, feljelentés tétetett a főügyészségnél, hogy a Verhovay Gyula által szerkesztett „Függetlenség“ még nem adta át a csángó-bizottságnak az ott befolyt és kimutatott összeget, sőt azt más czélra fordította. A feljelentés következtében Verhovay Gyula ur fivére Verhov ay Lajos, ki mint a lapkiadó-hivatal vezetője szerepelt, Sátor alja- Újhelyien letartóztatott és jelenleg Budán a Fortunában van. A csángó-pénzek körül csakugyan volt rendetlenség a „Függetlenség *-nél, amennyiben a befolyt Összegek nem lettek azonnal az utolsó krajczárig a csángó-bi- Zottságnak átadva, hanem e sajnos katasztrófának kellett a pénzátszolgáltatást megelőzni, illetőleg megindítani, amit Verhovay Gyula ur meg is tesz az utolsó krajczárig. Ezt kötelességünk hangsúlyozni, mert lapunk szerkesztősége is küldött a »függetlenség*-hez pénzt a csángók számára, ami annak idején mind lapunkban, mind a „függetlenség*-ben ki is mutattatott. OAz adakozó közönség megnyugtatására és a közbizalom| érdekében kérjük a „Függetlenség* tekintetes szerkesztőségét, mutassa ki még egyszer a csángók javára nála befolyt Összegeket. E kimutatás meg fog bennünket nyugtatni. Hogy az eset annyira elmérgesedett, annak az az oka, hogy Verhovay Gyula ur a nFüggtlenség“ kíméletet nem ismerő modora által tömérdek ellenséget szerzett magának, akik most ujjongnak örömükben. A magyar sajtónak ezen esettel szemben nem lehet más a kötelessége, mint követelni, hogy ha bűn forog fenn, a bűnös szigorúan megbüntettessék, a csángók számára befolyt összegek kamatostul az utolsó krajczárig rendeltetésük helyére adassanak és nyilvánosan, részletes kimutatással nyugtáztassanak. Ha van minden roszban némi kis jó is, akkor a , Függetlenség“ eseténél az a jó, hogy a visszaélés felfedeztetett, büntettetik és jóvá tétetik, a magyar sajtó pedig ezzel is erkölcsi tisztuláson megy keresztül, mert be fogja látni, hogy kár annak kövekkel dobálózni, akinek feje fölött üvegfedél van Sok a csapásból. — Wertheim Armin úr családját alig kétheti időközben, mint a hozzánk beküldött gyászjelentések mutatják, három viruló reményteljes gyermeknek elhalálozásával, megrendítő csapás érte. Czeczi, 8 Feri 6 és La- czi 3 éves korukban estek az Enying vidékén dühöngő diphteritissel egybekötött vörheny - járványnak áldozatul. A lesújtott szülék fájdalmát leírni nem lehet. Isten vigasztalja meg őket. Phylloxera. — Veszprémmegye veszprémi járásába kebelezett Berhida és Kiskovácsi községeiben a phylloxera jelenléte konstatáltatván : a föld- mivelési miniszter nevezett községek összes szőlő- területeit, valamint az olyan kerteket, melyekben esetleg egyes szőlőtök állanak, zár alá helyezett összes szőlőterületről gyökeres vagy gyökértelen szőlővessző, szőlőuövény és általában a szőlőtő minden egyéb alkatrésze (a szőlőfürt kivételével,) továbbá bármilyen fa- vagy cserjenemü ültetvény, használt dúczok és szőlőkarók s szőlőlevélbe csomagolt bárminő tárgyak kivitele s úgy ezen tárgyaknak egyik szőlőből a másikba való átvitele is tiltatik. Gyászhir. — Csupor Ferencz állatorvos, ki nemrég badnagygyá lett kinevezve tegnap délben tüdővészben elhunyt. A vetések állása. — Veszprémmegye. (enyingi, devecseri, pápai és zirczi járás.) Az enyingi járásban a vetések befejeztettek, a burgonya és répa jó termést ád; a devecseriben a vetések befejeztettek, a burgonya közép, a kuko- ricza és a szőlő jó termést szolgáltattak; a pápaiban a vetések szépen kelnek, a burgonya középtermést adott; a zircziben a vetések szépek, burgonya kevés, de jó termelt. mesterséget a mai kor csak bámulni, de megfejteni s utánozni nem képes. Az akkor élt emberek hamvai és egyéb müvei elporlódtak, de építkezéseiknek romjai megmaradtak, hogy tiltakozzanak az ó-testamentum önkényes állításai ellen. Semmi kétség tehát, hogy már a történelmi korszak, sőt a hagyomány korszakai előtt is éltek már földtekénken emberek, kikuek életviszonyai, társadalmi körülményei, s tudományos fejlettsége különbözött a mieinktől, de azért az ember, a maga lényeges tulajdonságaiban, gyöngeségeiben, erényeiben és bűneiben ugyan az volt, ami mi vagyunk. Testi alkatának arányai, izom ereje lehettek mások, értelmisége állhatott magasabb vagy alacsonyabb színvonalon, de szive, szenvedélyei, erényei és hibái ugyanazok voltak. De hova kalandoznak gondolataim? Hisz én nem vagyok tudós, sem szakember. Éu csak egy egyszerű elbeszélő vagyok, a ki a félvilágért sem venné magának azt a bátorságot, hogy az emberiség fejlődésének történetéről merészkednék értekezést írni. Én egyszerűen csak az akkori időkben nagy feltűnést keltett „sensatiós* bűnvádi esetről akarok megemlékezni, a mely e századnak elején, úgy hiszem 1803. vagy 1804-ben történt Kolozsváron, Erdélyben. Gyermekkoromban sokszor hallottam elbeszélni, később azonban egy vén kalandáriumban is olvastam, a .csodálatos esetek krónikájában.* Kolozsvár városa jó lakosságát ezernyolczszáz- három vagy négynek október havában nagy bámulásba és ijedelembe ejtette nagyságos solymosi Soly- mossy Dávid uramnak hirtelen elfogatása. Solymossy Dávid uram gazdag nagy ur volt és az erdélyi kincstár alpraesidense. Képzelhetni tehát a lakosság ijedelmét ás megdöbbenését, midőn megtudta, hogy a nagyságos urat elfogták, kemény vasba verték és a közönséges bűnösök börtönébe, a máig is toronynak nevezett bástyába szállították. Hát még mikor megtudták hogy miért fogták el? Mikor hire ment, hogy közönséges sikkasztá- rt és tolvajságért zárták börtönbe azt a dúsgazdag aságot, a kinek Kolozsváron saját palotája volt. oboka- és Küküllő megyékben pedig annyi birtoka dt, hogy csak jobbágyainak száma meghaladta a írom százat. Csakhamar szájról szájra kelt, hogy a kincs- rból nem kevesebb, mint kétezeruyolczszáz darab . kir. arany hiányzik, a mely roppant pénzösszeg- ik sem a protukulumokban nem volt semmi nyoma, m pedig annak hovaforditásáról a praesidens ur ámot adni nem tudott. Egy Steiner nevű bécsi inspektox sütötte ki dolgot, a kit az erdélyi császári királyi kaszszák egvizsgálására az udvari kanczellária küldött le. Ez a szigorú ursság váratlanul érkezett Ko- zsvárra, és nyomban még megérkezésének napján Betartotta a kincstári főkaszszába a vizsgálatot. Az eredmény az volt, hogy kétezernyolczszaz ,rab arany hiányt talált, a miről senki sem tudott ámot adni, senki sem tudta, hogy hova lett. A bécsi ur, ki rendkívüli szigorú ember volt, különben is, mint a magyar urak halálos ellen- ge, úgy volt ismeretes, kurta processust csinált. Azonnal elfogatta az alpraesidenset. a kit a lelősség terhelt, és daczára annak, hogy Solymossy ívid uram egész vagyonát felajánlotta biztosítékul, miből pedig tízszer kétezernyolczszáz arany is eg lett volna téríthető, vasba verette és a toronyba állíttatta. A vizsgálat természetesen azonnal meg i
