Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1883-08-26 / 34. szám
mint vevő köpött le'trejött adásvevési s{er- {őde'sre vonatkozólag. 12) Lá{i község képviselő testületé által a{ 1881 évi községi költségvetésről Jelvett jegyzőkönyv. 13) Számvevői előterjesztés a Daczki féle lelenczek után jelmerült költségeknek Marczaltő község által leendő fedezése tárgyában, 14) B. M. Szt. László községnek az 1881. évi községi költségvetésre vonatkozó iratai. 15) Dr. Weser Jakab m. komáromi lakos községi orvos-tudori oklevelének kihirdetése. 16) A. m. kir. építészeti hivatal előterjesztése a L. Patona községiéi fent levő 1 frt 60 kr. közmunka-tartozás leírása tárgyában. 17) A kir. építészeti hivatalnak előterjesztése a Vaszar községnél fennlevő 3 frt 80 kr. közmunka-tartozás leírása tárgyában. Kolozsváry József, m. főjegyző. Az életbiztosítás a magyar faj érdekében. ii. Valaki azt kérdhetné tőlünk, miért fektetünk mi ép az életbiztosításra oly nagy súlyt és miért adunk a vagyonbiztosítás fölött akkora előnyt? A felelet igen könnyű. Mert mindenkinek az élete a legfőbb kincse; ha ez biztosítva van, akkor biztosítva van mindene az embernek. Mi magyarok még meglehetősen iedegenke- dünk a biztosítástól. Keressük csak, mi ennek az oka. Ne menjünk messzire, Fáy András szépen válaszol erre, mikor ezt mondja. . Valljuk meg, hogy nemzetünk jókora adagot hozott magával aj ázsiai kényelmességből, aggálytalanságból, minélfogva főkép köznépünk, mihelyt az élet és év mulhatlan szükségeire nézve magát és háznépét fedettnek látja, megszűnik azon évben minden további munkától, keresetmódtól, miáltal vagy jövendőjét biztosíthatná csapások ellen, vagy eleiének öreg napjait tehetné kelle- mesebbekkéA Fáy András utolsó szavai 9vagy életének öreg napjait tehetné kellemesebbekké' azok, amelyekre súlyt kívánunk fektetni. ' Az életbiztosítást meg kell mindenkinél előzni az életbeesülésnek. Vajmi kevesen vannak, akik öntudatosan tudnák, mi is hát tulajdonkép az az élet, még kevesebben, akik az életet becsülni tpdnák. Valljuk meg, hogy az embereknek kilencz tizedrésze csak félálomban tölti el életét. Él, mert született; tesz-vesz, mert a körülmények majd ide, majd oda ránczigálják. Mivel pedig a baj, a veszély, a szerencsétlenség inkább lesben áll, mint a szerencse, azért oly nyomorúságteljes azután az emberiség legnagyobb részének az élete. Oly életet pedig, amely csak szenvedést nyújt az embereknek, kevesen tudnak becsülni, nem becsülvén nem is nagyon óhajtanak biztosítani. Ebben leli magyarázatát azon közöny is, melylyel mi magyarok az életbiztosítás iránt viseltetünk. A magyar is elaiélt. Hagyta a dolgokat történni, amint azok történhettek. De ma már egy kis Öntudatra rázta azon tudat, hogy ma holnap a magyart majd csak hírből ismerik e szép hazában. A magyarnak kezd az élet becsesebb lenni és igy az életbiztosítás eszméje is kezd terjedni, aminek mi is buzgó apostolai akarunk lenni. De mely osztály életbiztosításáról kell főkép a magyar faj érdekében gondoskodnunk? Ez a kérdések kérdése. A felső osztály, az arisztrokraczia, nagy kirása van Karikáék házához. Jár is. Karikáné asz- szony, amióta Andor elmaradt a háztól, tejbe- vajba iürösztőtte. Igen nagy megtiszteltetésnek találta, hogy ez az ur kegyeskedett (észrevenni* szegényes házukat. Ezernyi terv fogant meg nagyralátó agyában: nagyságos asszony lesz a lányából, — Pestre költöznek, — fényes házat tartanak, — satöbbi. Hanem egy igen nagy baj mégis keveredett korlátlan örömei közé s ez, — (nem tagadhatom) — sok gondot okoz anyai szivének. Ez pedig abból állt, hogy Karika Márton nem akart tudni Csigéről semmit, tizivesen látta, de nem tudott rokonszenvezni j$le. Erős gyanúja volt (s ezt a gyanút sietett Gabi növeszteni benne,) hogy Csige Mike volt az, aki Andort elidegenítette házától; ő volt az, aki arról a gyerekről minden roszat mondott; ő volt forrása minden rósz pletykának. Igazán megbánta, hogy Góbira nem hallgatott, hanem most már büszkesége lázadt volna tel, ha cselédje előtt megalázza magát s tanácsát kikéri. A pipiske elsirdogált csendesen a kert hűs árnyai közt; utóbb azonban erőszakosan elnyomta szivének fájdalmát és hallgatott. Semmitmondó, közönyös arcza lett. Szép ábrándképét eltemetve élt szivében. Délibáb volt az egész, — szép aranyos pillangó; — most az örökre szétoszlott, eltűnt előle. Lemondott... így pörögtek a napok egymásután gyorsan. Közönyösen, mintha e világon semmi sem történnék. Csige Mikét ez alatt emésztette a féktelen szenvedély- Szerelme nem az a szikra volt, melyet az istenek oltanak emberi szivekbe, hogy azokat hevítsék, melegítsék, — hanem pokolbeli láng, amely emészt. Ezt érezte Csige napról-napra jobban. Egy roszat elkövetett már: elűzte azt a , koldust“ a háztól, most csak a pipiske szivét kellett megszereznie. Csakhogy ez nem ment oly kóanyea, Csiterjedési! birtokaival nem szorult arra, hogy életét valamely intézetnél biztosítsa, hisz azét biztosítja a jól és gondosan kezelt nagybirtok. Ahol az uradalmak száz meg száz munkás kéznek adnak foglalatosságot és mintegy azok életét biztosítják, ott magának a kevés birtokosnak is biztosítva lehet az élete. Ezen osztály tehát még nem szorult az életbiztosításra és adja a magyarok Istene, hogy ne is szoruljon soha. A nemzet legalsó osztálya nagy szegénységénél fogva szintén nem vonható be az életbiztosításba; mert kinek a betevő falat kenyérrel kell minden áldott nap vesződnie, az a mai nap számára talán kereshet, de nem egy távollevő jövő számára. Marad tehát a magyar középosztály, mint olyan, amely amint a természettől a magyar faj fenntartására rendeltetett, úgy hivatva lehet az életbiztosítás jótékony intézményének segélyével e nemzeti nemes feladatának megfelelni. A magyar középosztályt kell tehát első sorban az életbiztosítás eszméjének megnyernünk és ha ez sikerült, akkor sikerült ezen osztály rohamos elszegényedésének is útját állnunk és a magyar fajt gyara- pitanunk. _________Jánusz■ T ur V IDÉKÜNK. v A Balaton-egylet vizi-sport-verseilte. (Saját tudósítónktól.) A vizi-port nálunk még gyermekkorát éli, pedig igen hasznoshatalmasan edzi a testet s vidám hangulatba hozva a kedélyt, gyönyörködteti a lelket. A legnemesebb élvezetek egyike. F. hó 22-én s az előző napokon számos vendék érkezett a versenyre; jöttek a fővárosból és Győrből regattisták, az arisztokráczia is szépen volt képviselve. D. u. 2 órakor ágyuszó hirdette a verseny kezdetét. A közönség egy része a női uszodában foglalt állást, a mágnás világ a Kisfaludy gőzösre sietett, ott volt a közönség szine-java, kivált a szépnem gyönyörű példányokkal vala képviselve. A gőzös fél háromkor indult s az uszodával szemben horgonyt vetett. A környékbeli kiváncsi népség csak úgy nyüzsgött a part hosszában. A yachtok vitorla-versenye kedvezőbb időre halasz- tatott, mert a Balaton egészen elcsendesedett, tehát az evezőverseny került a sorra. Versenybíró s egyszersmind a jury elnöke: Thaisz Elek, tagjai : Joung bihárd és Szalay Imre. Ezek a czél- pontnál levő yachton helyezkedtek el. Először Mihálkovics Tivadar védelmezte az evező-bajnoki czimet a .Sirály* skiffel, 2500 méter hosszúságú pályát 12 perez alatt kellett befutni, de ő tiz és fél perez alatt a czélnál volt. A szandalinok közül 3 versenyzett. Elsőnek érkezett egy méter hoszszal Ehn Kálmán .Rózsa- bimbó*-ja, másodiknak Ádám Géza ,Papriká‘-ja. A harmadik szám a négyevezős, palánkos tójók versenye kormányossal. Pálya: 2500 méter. Versenyzett a .Sirály“ és a .Balaton,* a .Hunnia“ budapesti csónokázó egylet tulajdonai. A „Sirály* tiz és fél perez alatt futotta be a pályát, 4 és fél hajóhoszszal győzött. Kormányozta: Dr. Lisznyai Elemér, eveztek: Pálfy Viktor, Tayr Vilmos, Todmaniczky QÁndor báró és Csaby Béla. Min- deuik kapott egy emlékérmet Párevező kormányos nélkül. A versenyben csak a Balatonon levő yachtok gig-jei és ezek legénysége vehetett részt. Az első jutalmat (30 frt.) .Zsiga* nyerte, Joung egyik hajóslegénye. Ezután sorra került a balatoni halászok s révészek evező-versenye. Hat hajó indult, minde- nikben tiz ember evezett. Sok vesződséggel járt, mire meg lehetett őket indítani. Pálya I kilometer fordulással. A fordulóig egymás mellett haladtak, ezután azonban három hajé kivált a többi közül. Volt nagy lárma a hajókon, az evezősök biztatták egymást. Horváth Jerencz tihanyi halász hajója gét ez boszantotta, ingerelte ez az ellenállás s felkorbácsolta vérét a végletekig, Éjszakái tüzes poklok valának, álmai lázasak, nappalai teli nyugha- tatlansággal. Sohasem járt üres kézzel, valahányszor Karikáék házánál megfordult. Karikánénak drága selyemruhát, Czilinek ékszereket hordott. Karikánó előtt ezreiről beszélt, — a leánynak fékvesztett, izzó szerelemről. Behízelgő édes szavak ezek, melyek fellázítják a szivet s megtáutoritják a szilárd akaratot. — Imádom Czilike!... Ha tudná, ha látná, ha érezné mindazt, amit én érzek: megszánna igazán. Bűvös képét szivembe zárva hordozom. Nincs nyugtom miatta. Legyen az enyim. Szeressen. Rabszolgája leszek örökre . .. Odaszorította fejét a falhoz, hogy lehűtse forró homlokát. . . A pipiskét ilyenkor átfutotta a hőség. Megragadta szivét az erős férfi szenvedése s lassankint szánni kezdte .. Azután pedig lihegve kirohant. Félni kezdett. Félni ettől a lángtól, mely oly elvi- tázhatlanul ült ki az erős férfi arczára .... Karikánénak ismét mást beszélt. Annak meg őrült nagyravágyását használta fel, hogy felkorbácsolja vérét utolsó iziglen. — Megosztanám vele minden drágaságom. Élárasztanám íénynyel, ragyogással. Mindenemet odaadnám egyetlen szaváért. Királynővé tenném .. . Bálványa lenne mindenkinek. Kózcsókra jönnének hozzá mint egy szenthez! Istenem 1 én istenem ! .. Karikáné elkábulva hallgatta a nagyhangú szavakat. Mámor yette körül és káprázat. Oh, ha mindez megvalósulhatna 1 Csak egyetlen akadály volt útjában ennek a tulvilági ragyogásban csillogó életnek, ez pedig — férje volt. Karika Márton határozottan, kemény hangon kimondta ítéletét ekép; érkezett be elsőnek, Tethő Józsefé másodiknak, Kíntor Gáboré harmadiknak, ezek szinte tiha- ndak. Már az indulásnál feltűnt Horváth Jerencz ki úgy állt hajója kormányán, mint egy szobor diadalra is vezette hajóját. Három díj volt: 50 fit. 15 frt. és 5 frt. Egyes párevezős hajók versenye. Pálya 500 tíéter. Első volt Vas Imre, második Komáromi Gábor, harmadik Sörös Dániel. Három dij volt; 50 frt., 10 frt., 5 frt. Égy törzsből készült hajók versenye: Pálya £00 méter. Első volt Szabó János, második baranyai Ferencz• Két dij volt: 10 frt és 5 frt. a f. hó 22-iki versenyek utolsó pontja volt 500 méteres akadály-uszóverseny. 12 nevező közül 9 indult. Az indulástól kezdve mindig Rohonczy Aladár vezetett, az akadályoknál a versenyzők nagy része feladta a versenyt. Elsőnek érkezett ‘Rohon- czy (Madár 13-1 perez, másodiknak Trökl Leó 12‘2 perez alatt. Emlékérmet kaptak. A versenyek befejezése után a díjakat gróf Eszter ház y Mihály osztotta ki a nyertesek között. Este a színházban díszelőadás, melyben egyúttal búcsút is vett Mándoky színjátszó-társulata B.-Füredtől. Színház után fényes lakoma és táncz Károlyi vendéglőjében. A f. hó 23-iki versenyek egy privát-verseny- nyel kezdődtek. A Hunnisták átadták a Nemzetieknek egyik hajójukat. Sokáig kétes volt a győzelem, S végre mégis a a Hunnisták győztek egy hajóhoszszal. Ez a verseny reggel 9 órakor tartatott. D. u. 3 órakor kezdődött volna a yachtok versenye, ha szél fújt volna. A Kisfalaludy gőzösön igen választékos úri közönség gyűlt össze, s az Tihany felé egy kis kerülőt csinált, ez alatt szél támadt, a vitorlás-hajók a sik Balatonon voltak s ugyancsak tánczoltak a szél nyomása alatt. Szalay Imre yachtja szerencsésen a viz alá is bukott, de a .Kisfaludy“ kimentette s bevitte a kikötőbe. Ezen kirándulás alatt a gőzösön kedélyes mulatság folyt. Már Tihany felé járt, midőn egy vállalkozó dandy a czigányokat csónakon a kikötőből a gőzösre szállította. Volt aztán nóta. A nemzet bárója is ott volt, beteges szegény. Hat óra felé tartatott az uszóverseny. Pálya 1000 méter. Hat nevező s egy újságíró (zsornaliszt) indultak, az utóbbi leghamarabb kifáradt. Elejétől fogva Kubik Béla vezetett, utánna Trökl Leo vált ki a többi közül. Első volt a czélnál Kubik Béla, második Trökl Leo a m. athl. clubb tagjai. Emlékérmet kaptak. Ezután a közönség egy része az ujonan érkezett czirkuszba sietett megnézni az első előadást, a másik rész a Károlyinál rendezett tombolához ment. Mindenütt igen jól mulattak. F. hó 24-én a yachtok versenye és kirándulás Badacsonyba, este fényes tánczvigalom a gyógy-csarnokban, 26-án a Balaton-egylet zászlójának fölszentelése, mely alkalommal az ünnepi költeményt (melyet lapunk tárczájában közlünk) az egyik Lichtenstein kisasszony fogja szavalni, hogy melyik, az titok. A galamb-lövészet augusztus 25-én volt megtartva. A Balaton-egylet ezen regattája fényes bizonyítékot képez az egylet életképességére nézve. Lehetetlen, hogy ezen — kitűnő férfiak által vezetett, szép hölgyek által pártolt — nemes czélu egyesület föl ne virágozzék s vele B. Füred, melynek derék igazgatója Écsy László ő nagysága fáradhatatlanul munkálkodik a fürdőhely csinosításán s emelésén. Az Isten éltessel Pápa, 1883. augusztus 22-én. Városi közgyűlés augusztus 18-án. Polgár- mesteri évi jelentés az 1882-ik évre a .Pápai Lapokban* egész terjedelmében meg fog jelenni, azután netáni észrevételek megtehetése végett, a legközelebbi közgyűlés napirendjére fog kitüzetni. Már valami 8 év előtt Pápa városa szerződést kötött a hovédelmi ministeriummal, mely szerint a város átengedi a tulajdonát képező kaszárnyát a — Nem adom!. . . Neki nem 1. . . E naptól fogva nem mert találkozni Csigével Karikáné. Nem akarta, — nem tudta, — nem merte neki elmondani a valót, mely férje ajkairól elpattant. Mindazonáltal nem tett le a reményről. Körülvette Czilit s azt iparkodott megnyerni ügyének beszélve szivmámoritó dolgokat, melyektől az még szánalomraméltóbban elkábult, mint Mike urnák szenvedélysugalta lázas szavaitól. Eltelt egy hét. .. Ekkor találkozott ismét először Csigével, aki őt a kertben váratlan meglepte. Karikáné elborzadva látta íelvadult tekintetét. Egészen sárga volt az átvirrasztott éjektől. Szemei tompák, merevek valának. — Lássa, mivé lettem — szólt rekecses hangjával — lássa mivé tett ez a szerelem! .. Nincs egy pillanatig tartó nyugvásom azóta. Égek mint a parázs éjjel nappal. Azt mondják, beteg vagyok. Az. Őrült... Nem bírok élni nélküle . .. Suttogó lett a hangja s a bokrok susogása azt is elnyelte. Odahajolt Karikánéhoz s reszkető ajkkal susogott fülébe valamit, amitől az rémülten tekintgetett szét maga körül. A fűszálakon apró rovarok mászkáltak s illatszedő méhek — döngi- cséltek a virágokon. A kis árok vizének halk csevegése zavarta meg a csendet, amelyben csipegő madarak fürődtek. Mindenütt élet, boldog nyugalom, csak az ő szivében van pokol s zaklató nyugtalanság. Csige Mike rekedt susogása hallatszott: — Nos beleegyezik ? holnap ott fogja várni szekerem a hid mellett.. Pestre viszem. Ezalatt az öreg is kibékül... Nos ? . Karikáné minden porczikáját láz járta át az őrült szavakra. Meghallotta volna szive dobogását, ha valaki közel van. Valami úgy biztatta a bűnre. A fény, a ragyogás, az ő tündérszép álmai, — ezek azt mondták: „tedd“! Ezzel ellentétben állott férje, akit szeretett, bálványozott. Ez pedig azt honvédségnek minden dij nélkül, de visz. sitva lett, hogy a közhadseregbeli mindedé' £*. lásolástól és tehertől mentve marad. Ennelta , a megye a kiutalt katonabeszállásolási pótp *' tizedrészót Pápa városára rótta. A város dl®' tés ellen felebbezett, de sikertelenül. Elleni^4' mertetett, hogy jogosítva van 1881-től fogM*' vényes díjtételeket felszámítani. Ezen die)®* mérsékelt számlája a tanács által beteljesztetvén elfogadtatott. Mivel bizonyos, hogy a honvéd-gyalogságot Pápáról áthelyezik Veszprémbe, nehogy a kaszárnya üresedése folytán a város tetemes kárt szenvedjen, határoztatott kérdést intézni a minis- teriumhoz, hogy hajlandó-e a várost — legalább bizonyos számú évekre — biztosítani, hogy honvédséget vagy közös katonaságot helyez el a kaszárnyában; ha igen, akkor a város hajlandó a bemutatott terv szerint a kaszárnyát követeléséhez képest megépíteni. A város népbanki betétének ügye va-* lahára a megyei törvényhatósági közgyűlés által jóváhagyatván, határoztatott, hogy ez 30 napig közszemlére kitétessék, hogy bárki ezen idő alatt erre észrevételeit megtehesse- Ezen idő elmúltával a kiegyezés jogerejüvé válik. — A tüzrendőri szabályzat is elfogadtatott és szintén 30 napig közszemlére kitétetik. — Elhalt Proszt János alapítványi és gyámpénztárnok neje segélyért folyamodik. Tekintve azt, hogy az elhalt 22 évig becsülettel viselte hivatalát és tekintve azt, hogy a városnak nyugdíjalapja nincsen, határoztatott, hogy az özvegy 300 forintnyi segélyt kap egy évig, havonkénti 25 forintnyi részletekben. — Az alispáni hivatal leirata, mely szerint Burnblum Jakab liliei gyáros a Pápa-Keszthelyi vasút előmunkálataira egy évre kapott engedélyt a ministertől, tudomásul vétetett; egyúttal nevezett vállalkozó érfcesít- tetni fog arról, hogy ezen vonalra nézve egy kész tervezet, rendelkezésére áll. A város felsőmezei tagbirtokán még egy szoba és egy konyha építése elhatároztatik és a tanács az építkezéssel megbizatik, de a bérlő tartozik a költség után hatos kamatot fizetni. — Szélestey Lajos képviselő ur a legutóbbi tisztujitás ellen feleb bezést adott be; a felső fórumhoz fog az összes iratokkal együtt terjesztetni. — Polgármester és jegyző urak 4—4 heti szabadságot kérnek; megadatik. A többi tárgy csak szorosan helyi érdekű volt. Király ő felsége névnapján fényes isteni tisztelet volt a plébánia templomban, melyen jelen volt az összes honvédség, a királyi járásbíróság, megyei és városi hivatalok személyzeti. Délben fényes bauket volt a Grill nagytermében. A középületek nemzeti zászlókkal voltak fellobogózva. Épp úgy volt Sz. István napján, már vasárnap este valamennyi harang zúgása hirdette a jövendő nagy napot. Délelőtt 11 érakor egy igen nagy számú processio indult az öregtemplombél a Ferencziek templomába. Az üzlethelyiségek mind zárva voltak. Jövő hó közepétől fogva állandó színházunkban Jakab színtársulata fogja előadásait tartani, egy hónapon keresztül. Vasárnap éjjel egy csapat semmirevalé több helyen ablakokat vert be és rögtön megfutott. Bedobták a zsidó templom nehány ablakját is. Azt mondják, hogy az utóbbiakat a szemközt levő korcsmából verték be, mi az előzményeket tekintye, igen hihető. Utczáink tegnap megélénkültek, mert a helyben állomásozó 2 honvéd zászlóalj szabadságolt katonáit berendelte az őszi gyakorlatokra. Jövő vasárnap mind a 2 zászlóalj Pécsre megy 4 hétre a honvédtáborba. Múlt szombaton éjféltájban az uj közben egy ház kigyuladt és elégett. A tulajdonos biztosítva volt. Tegnapi marhavásárunk nem birt nagy forgalmat felmutatni; vevők és eladók nem voltak nagy számban. A mai zsibvásár igen élénk. Morvay György molnármester, városi képviselő, 70 éves korában meghalt. Béke hamvaira! bolgár. mondotta: ,ne tedd! Mit mond hozzá a világ ? Az a szegény ember meghal bánatában !* ... Az ördög is megszólalt ismét: .dehogy bal; kibékül! Tedd!“ .. Ha most ott lett volna a férje mellette, talán odaborul szivére s mindent megvall neki. Talán elüzeti vele ezt a hitvány kigyőt!. . De nem volt ott. .. Ingadozni kezdett... Tántorodott! ... * . .. Este lett. Sürü kőd lepte el a vidéket, melyen keresztül alig látszott át egy-egy virrasztó mécs halvány lobogása. Kék Andor botorkált haza a nyirkos országúton, megbotolva a kiálló kövekben, amire éktelenül káromkodott. Késő volt. Mikorra Kék Andor hazakerül a korcsmából, akkorra már a kakas is harmadszor szólal meg. A falu közepét keresztülcsapó hídnál egy szekeret vett észre. Agyában forgott a gondolat, de nem tudott tisztába jönni vele, hogy mit akar ott az a kocsi ? — Meglesem — morogta halkan — s beljebb húzódott az árok mögötti bokrokhoz. Várt. Nemsokára három alak érkezett a szekérhez. Andor kifeszítette szemét, de nem birt rájuk ismerni a sötétben. Minden tagja feszült kíváncsiságban volt. Az alakok egyike reszketett mint a falevél. — Félek — moudta halkan. Hab!. . Andor szemeit vórkarika futotta el erre az ismert hangja. Izmos kezét ökölre szorítva, majd hogy elő nem tőrt a bokorból. Mindazonáltal meggondolkodott. — Miért tenném — mondta magában, — mi közöm hozzá. Hadd menjenek. S mosolygott keserűen. ^ . Ekkor telültek mindahárman. Először a *"nL aztán az anya, — azután a férfi. E pillanat b
