Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1883-07-08 / 27. szám

Budapest, gr. Széchenyi Imre Somogyvár, dr. Thaly László Veszprém, dr. Téry Ödön Selmec­bánya, Tres{tyáns{ky Lajos Keszthely, Udvardy János S\.-jehérvár, Verhovay Gyula Budapest. Mi újság a nagy világban? Cd kolera már Maltaszigetét elérte. Suez és Port-Saidban uszó-kórházakat rendeztek be. Fiume és Triest kikötőit pedig a keletről jövő hajók ellen vesztegzárral látták el. A íranczia lapok az ango­lokat okolják, kik előtt fontosabb egy-egy rizs vagy kávé szállítmány gyors továbbítása, mint az epidémia feltartóztatása. A román korona hiányzó gyöngyei (Bánság, Bukovina, Erdély) heves hírlapi harczra szolgáltat­tak alkalmat. A román félhivatalos privát-jellegü- nek mondta ugyan Gradistean senator toasztját, de a harczi készülődések, a várerőditések s a ro­mán kormánynak a dunai kérdésben adott határo­zott válasza félreismerhetetlenül árulja el a romá­nok hangulatát. A Pesti N. Rumánia és Moldva annexiójával fenyeget. A külföldi sajtó egyrésze, mint p. o. Béri. Tagblatt. Wiener Tagbl. Rep. franc. Temps stb. a nyíregyházi gyilkosság tárgyalási menete miatt dü­hösen nekünk rontanak. Persze e lapok N. Pester Jour. P. J. Polit. Volksbl. s több efféle lapok érte­sülései nyomán imák, de Magyarország földrajzi, ethnographiai, társadalmi és gazdasági állapotáról kevesebbet tudnak, mint Tonkingról vagy Kamcsat­káról. Chambord gróf Billróth és Drascbe tanárok diagnosisa szerint üdült gyomorrákban szenved., A beteg teljes resignatioval néz sorsa eléje. Ősei mellé a görci kryptában akar eltemettetni. Vele sírba dől a Bourbonok utolsó férfi sarja. Franczia- ország trónja most az Orleansház és a Napoleoni- dáknak marad. A király Stájerországban és Krajnában uta­zik, a hol a Habsburgház uralkodásának 600 éves jubileumán részt vesz. 8657. Veszprémmegye alispáni hivatalától, k. i. 1883. Körrendelet a járások s\olgabiráinak, Veszprém és Vápa r. t. városok polgármestereinek. A földmivelés- ipar és kereskedelemügyi m. kir. Ministerium 21014/883 sz. a. kelt lei iva; phylloxera vész terjedésének megállapítás . éija . az ország összes szőllőinek megvizsgáló delvén, felhívom a czimet, hogy: 1. A községek elöljáróságait szigo; . u uta­sítsa, hogy julius hó végéig a községük atáríbn levő összes szőllőket, és szőllőtőkékkel beó'ir'.ít kerteket, egy községi tanácstag, a hegymest., é:> a község egyik-másik értelmesebb szöllötulatriom'• nak kíséretében bejárják, s a bejárás megtörténtéről valamiüt arról, vájjon gyanús, beteges tőkék sárguló vagy satnya levélzettef és gyengébb, elmaradt ve­nyigehajtásokkal találtattak-e? az illető szolgabiró- nak legkésőbb augusztus hó 10-ig tegyenek Írásbeli jelentést. Hol községi phylloxera-bizottságok vannak, ott az elöljáróság a határbejárásról a bizottságot érte­síteni és ^bejárást a bizottság kiküldötteinek köz­bejöttével teljesíteni köteles. 2. Ga a szőllők bejárása alkalmával talált beteg vagy gyanús szőllőtőkék megvizsgálása alap­ján, valamely a phylloxera felismerésében jártas szakember, vagy más egyén oda nyilatkoznék, hogy azok a phylloxera által vannak meglepve, vagy an­nak kártétele folytán senyvednek, akkor erről a be­járó küldöttség, vagy az illető szakértő a földmive­lés-, ipar- és kereskedelem ügyi Minisztériumhoz haladék nélkül távirati értesítést küldjön. Utasítom továbbá a czimet, kiválóan gondos­kodjék arról, hogy a határjárások minden községben megtörténjenek, és a határjárásról a jelentések a czimhez augusztus hó 10-ig beérkezzenek. Ezen községi jelentések alapján a cím rész­letes jelentése hozzám augusztus hó 25-i; fölter­jesztendő. Veszprém, 1883 évi julius hó 6-án. (Az alispán szabóságon. Kolo^sváry -ó^sef, m. föjegyS Veszprém vármegye népessége a legújabb népsfámlási adatok nyomán. Kezembe akadt az a nagy mise-könyi forma 2 kötetes jelentés, melyben az országos stitistikai hivatal a 80-iki népszámlálás eredményét közzé tette, mondhatom nagy élvezettel forgattam annak táblázatait, melyek hazánk lakosságát mindm féle viszony és oldalról megvilágítván, megforgatván, faluról-falura valóban tanulságos élvezetet solgál- tattak nekem napokon keresztül. Hogy p rsze a pátria, Veszprémmegye volt a/ első, melynél ada­tait mohó vágvgyal forgattam össze-visszi, azt mondanom is fölösleges, hisz semmi se lehe ked­vesebb egy honvesztettnek, mintha álmában, vagy tükörben szemlélheti legalább azt a földet, melynél szebbet, drágábbat nem talál a kerek földön még ha dalra nyílik ajaka, annak is csak az az vége hogy: Messze jártam, másutt is volt jó dolgon. Hejh, de szivem csak azt súgja: jobb othon! Hát még ha az az otthon egy oly szép, gizdag tiszta vármegye, mint Veszprém, melyen sik comb, hegy váltakoznak annélkül, hogy a zordon, topár bérezek hideg, festői, de terméketlen zordonsigaig emelkednének, van bora, búzája, gyümölcse, vize mindenfelé még tengere is, melyből azonban nem csinál se nyílt se alattomos politikai kérdést egy bitang natio se; melynek népe tiszta, épen nem kevert s ha vau is néhány idegen (ajkú,) se schul- verein, se (dacoro)mániát nem ismert nem pártolt soha. S mert nincs mindenkinek s mindig altima e szép adatokkal rendelkezni a .Veszprém“ t. ol­vasóinak, — úgy vélem — e meleg napokban nem okozok tán untató dolgot, ha szép megyénk képét tárom föl ellőttük; de ha valaki elalszik is soraim olvasásánál (.ebben a nagy melegben.*) neki is csak kedves dolgot okoztam, hisz lehet-e szebb kedve­sebb valami; mint álmondni arról, ami leszebb, legdrágább előttünk.? Mégyénk kiterjedése 41.í6 Q rnyriamót»' (72 □ mf.) vagyis 26-ik n 63 . ,gv<; i * gor<-p-diéh - , nem fölötte ntgj. tehát kön; | igazgatható egészben Äs járásaiba! de "lég n- f;* arra hogy mmdenkor ’usgállbaisoü a maga iáb-'A [ s uem kell ártól tartania, hogy valamelyik étvágyú szomszédja bekebele -e, mint nem r<*| Tovoit Abauj, Szörényi Srassó. s idővel a k»c« Győrt, Esztergomot szomszédai, vagy tán leghar> .« ribh Ogoesát, kiről már rég meg vaugyon hogy: ,Ugocsa nem kora:' ?3zprém varmegye területén 29,253 házat ta­lált a legutóbbi népszámlálás s ebben 208 ezer lelket és pedig 102 ezer férfit és 106 ezer nőt, ami jobb volna ugyan, ha megfordítva volna, no de nem épen nagy baj igy is, a többi felső vár­megyékhez mérve, hol p. Nyitra, Trencsónyvár- megyékben 20 ezerrel fölözi az asszonyok száma a férfi népséget. Mivel már ekként a 7-ik szentség közelébe tévedtem, titokban megsúgom (úgy zárjel közt,) miszerint 56 ezer legényt és csak 52 ezer leányt talált az összeírás, mi arra mutat, hogy kapós a a fejkötő ott a Balaton-Bakony közti térekeD, mit igazol az is, hogy 10 óv óta 7 ezerrel növekedett a megye lakossága. Volt 42 ezer házas pár, 2882 özvegy férfi és 10.700 özvegy asszony, (pedig a szalma özvegyek nem is lettek összeírva.) Vallásra volt 129 ezer rom. kath. 23 ezer luth. és 45 ezer kálomista (veszprémiesen mondva,) s 11.300 zsidó. Látjuk ebből, hogy a rom. kath. vallás erős többségét képezi a lakósságnak, majd­nem 7, részét. Nyelvre volt, magyar 165 ezer, német 33 ezer, tót 1707 vagyis megyénk maholnap a tiszta magyar vármegyék sorába lépend, ha lelkes nép­tanítói továbbra is oly ügybuzgalmat fejtenek ki a magyar nyelv mellett, mint eddig. írástudó volt 110 ezer, tisztában irt, olva­sott 62 ezer férfi és 48 ezer nő. Se nem irt se nem olvasott 36 ezer férfi és 45 ezer nő. Ez az utóbbi szám azt mondja, hogy a nőknek majd fele nem tud írni olvasni, ami már egy kissé szomorú adat (p. Svéd Norvegországhoz mérve, melynek sze­gény, halon tengődő népe közt majd mind ir, olvas, és házasság kötés alkalmával a pap nem adja össze a feleket, ha előbb sajátkezüleg be nem Írják ne­vüket az csketési naplóba.) Foglalkozásra mégyénk uépe legnagyobb részt szántó-vető, de volt e mellett 256 pap és lelkész, 431 tanár és tanitó, 46 orvos, 17 mérnök s csak 71 ügyvéd, 71 tanítónő, 21 nevelönő 292 tisztviselő, 750 foglalkozás nélküli (csirkefogó.) Testi foglalkozásra volt vak férfi 127, nő 175, kuka férfi 118, no 119. hülye férfi 128, nő 119. (összesen tehát 452 nyomorék férfi és 479 nyomorék nő.) Különösen tekintve a 2 fővárost igy állott a népesség. Veszprém összes lakossága 12.500 az az 5800 férfi 6700 nő Pápa összes lakossága 14.600 az az 6800 férfi 7800 nő. Veszprémben ir, olvas 3900 férfi, 3500 nő, se ir, se olvas 653 férfi 1700 nő. Pápán ir, olvas 4400 férfi 3760 nő, se ir se olvas 927 férfi 2200 nő. Veszprémben volt 500 német s pár tót, még nem beszélt 300. Pápán volt 400 német s pár tót, még nem beszélt 430. A barom-állományban volt fehér ^ (magyar fajta) tehén 18 ezer, növendék 21 ezer, jármos 17 ezer, 267 bival, színes tehén 2400, tinóféle 2000 és 555 jármos, geböly 1200. Volt továbbá 17 ezer gubanezos juh és 233 ezer nemesitett birka. Kecske bitangolt 800 drb. A lovak, mint a bakák, évről évre ujjonezoztatván, itt nem vétettek föl. Hasonló­képen hallgat krónikám a isteulováról, — szama­rakról is, amit részemről nagyon rósz néven vet­tem tőle, mert bizony ők még mindig első rendű nevezetességeit alkotják pátriánknak, úgy a fazeka­sok, jeruzsálem-hegyi deli fülesek, mint a nagy há­zak jól táplált mulái. Megérdemelnék tehát ők, hogy ember számba jöjjenek, persze nem egyre másra keverve, de külön rovatba. Pátriám követei ha Pesten men'foHul’' ’ ‘ erpellálják meg ez ügy- If i Ki. eb ia 1889-ben ismét e nagy hiányt elköveti :,un*yélyesen óvást teszünk, i. :mtn velem tart a v—i nyája. It protestálunk a pátria ügyében. Bencsik János. Balaton Egylet. A .at... agyiét sport szakosztálya által jD.-ü'üreden 1883. évi augustus hó 22—26-ig ren­dezendő vitorla-, evező-, úszó és galamb lövészeti nemzetközi amateur verseny programraja. Verseny bizottság : Balog Kálmán, Eszterházy Mihály gróf, Fenyvessy Adolf, Heütaller Lajos, Jalsovich Aladár, Mihálkovics Tivadar, Nádasdy Ferencz gróf, Salamon Ádám, Silberer Victor, Sza- lay Imre, Szarvassy Sándor, Thaisz Elek, Vécsey József báró, Jóung Richard 03 a versenyző egyle­tek egy-egy küldöttje. Versenybíró: Báró Vécsey József* Indító: Balogh Kálmán. Jury: Elnök báró Vécsey József. — Tagok: Thaisz Elek és Joung Richard. Pálya ás boy-felügyelő: Salamon Ádám. Idő, ütem- és sulymérő: Szalay Imre. Pénztárnok: Jalsovich Aladár. I. Vitorla verseny. 1. 5 tonnán felüli jachtok. Pálya 10 kilome­ter, háromszögben. Tét. 5 arany. Dy 200 írt. és emlékérem 50 frt. értékben. 2. 5 tonnán aluli yachtok: Pálya 10 kilométer háromszögben. Tét. 3 arany. Dij 200 frt. és em­lékérem 50 frt. értékben. — Ha legalább 3-an indulnak a második tétét menti. 3. Yachtok 6 méter hosszúságig. Pálya 5 közé tartozom, kik épen nyiltszivüségük miatt csa­lódnak. Az ember végre belátja, hogy nem jó min­dig őszintének lenni. Most is félek, hogy őszinte nyilatkozatommal meg fogom önt sérteni. — Legyen nyugodt, asszonyom, — válaszolt Rajmond esdő tekintettel, — ezen aggodalma már magában véve elégséges bármily sértést jóvátenni. — Tehát mindenekelőtt bocsánatot kérek előbbi szavaimért. Látja, nem hittem, hogy ön valóban megtalálta gyűrűmet. — Oh, ez sok! — kiáltott Rajmond. — Nemde ? Hanem volt ám ok arra, hogy azt gondoljam. Eszembe jutott, hogy ön azon ürügy alatt jött Adrienhez is, mintha barátai közé tar­toznék. — Igaza van, asszonyom. De az ön szépsé­gének varázsa s az az ezüstcsengésü kaczaj kény- szerített arra, hogy a műterembe kövessem. Ezek a vétkesek, nem én. Miért akar másodszor is meg­büntetni? Nem volt-e elég az a gyötrelem, melyet szenvedtem, midőn szótlanul kellett térdelnem, s ön asszonyom, szó nélkül távozott ? — Miért jött hát másodszor is a mű­terembe ? — A vágy, önt láthatni, vonzott oda, — de különben is nem próba volt-e az ? — Tudja, uram, én mindig kételkedem az emberek őszinteségében ....................A mi azt a pró­bá t illeti, az csak egy hóbortos gondolat volt, mely épen akkor eszembe ötlött. Mondja el inkább, hol és hogyan találta meg gyűrűmet? Raj mond engedelmeskedett. Midőn befejezte a gyűrű megtalálásának történetét, igy szólt: — Most már azt is tudom, ki adta azt önnek, asszonyom, és bocsánatot kérek azon őrült gondo­latért, mely azt akarta velem elhitetni, hogy e gyű­rűt Adrientől kapta. Szabad lesz, asszonyom, a megtalálásért jutalmat kérnem ? — A jutalmat meg nem tagadhatom, halljuk, mit kiván! — Két kérdésre feleletet, — válaszolt Rajmond. — És azok ? — Először; mikor adta önnek a herczegnő azt a gyűrűt ? — Midőn, hat hónappal férjhez menetelem után, őt meglátogattam. — És amit az átadás alkalmával mondott, az utasitás akart lenni kegyed számára? — Gondolom, mert akkor nagyon sokan ad­tak jó tanácsokat és utasításokat. — Ekkor titkos sóhaj röppent el ajkáról s komor fölleg vonult ke­resztül arczán. A gróf hallgatott és annyira elmélyedt gon­dolataiba, hogy a marquise-nak kellett öt meren­géséből felriasztani. — Mit akar az ön második kérdése, gróf ur ? Rajmond habozott. — Várom a kérdést, uram, — szólt a mar­quise. — Előbb esedeznem kell, asszonyom, hogy őszinte kérdésemet nem fogja zokon venni. — Hogyan? — Ne nézzen rám oly komor tekintettel, asszonyom, nincs mitől félnie. Minden, amit tudni óhajtanék, csak egy nyilatkozat arra nézve, hogy kegyed, kinek annyi imádója van az előkelő körök­ben, miért megy oly gyakran Adrien műtermébe, miért festeti magát általa oly sokféle alakban ? Ne gondolja, asszonyom, hogy annyira elfogult vagyok, miszerint egy művészt ne tartanék méltónak arra, hogy az előkelő körökben is szerepelhessen, gróf­nők és herczegnőkkel társalogjon; hanem olyan nőhez, mint kegyed, nem illő annak az Adriennek társasága, kinek pikáns kalandjairól még férfi tár­saságokban is suttogva beszélnek. — Ob, tehát ezt óhajtja tudni? Különben, gondolhattam volna, ön meglehetős hosszú, üdvös intelmekben gazdag, beszédben nyilatkoztatta ki aggodalmait Adriennel való összeköttetésem fölött; — ám legyen, felelni fogok. Tehát elelőször is — Adrien nem test engemet................... — Hogyan? Hisz láttam — — Az csak tréfa volt, uram, semmi más. Én vagyok az, a ki fest. Adrien tanítványa vagyok. Az a kép, melyet ön a kandalló fölött látott, az én művem. Ismerőseim közül senki sem tudja, hogy én minden nap szentelek néhány órát a művészet­nek Adrien műtermében. A mit az imént & festő személyiségéről és jelleméről mondott, az egészen uj előttem; én őt mindig lovagias, müveit ember­nek ismertem. Különben, még ha az ön szemével néztem volna is őt, akkor sem riadtam volna tőle vissza. Festményei és művészete vonzottak engemet műtermébe, és úgy hiszem, mindig illő távolban tudtam volna őt tartani. Rajmond hallgatott. — Mit is válaszolhatott volna ? — Nemde, — szólt a marquise — ön engem .model'-nek gondolt, s azért tette akkor ama aján­latokat ?..... — Kegyelem, asszonyom, kegyelem! — ese­dezett Rajmond. — Kérem, ne fáraszsza magát. Tévedett, ennyi az egész. Ha tudta volna, ki vagyok, akkor is követett volna? — Hisz kegyed volt az, asszonyom, a ki fel­ingerelte kíváncsiságomat, midőn oly hangosan, oly gúnyosan, oly kihivólag kaczagott. — Igen? És ön, uram, miért taposott oly nevetlséges dühösséggel arra a szegény, ártatlan papirdarabkára, mely önnek mit sem vétett? — Téved, asszonyom, az a levél érzékenyen sértette hiúságomat. kilométer háromszögben. Tét- 1 arany. Dij 150 frt. és emlékérem 50 frt. értékben. Minden számnál két indulás, vagy niucs ver­seny. II. Evező verseny. 1. Skiffek. Harcz a bajnokságért Magyaror­szágon. Védő: Mihálkovics Tivadar bajnok, agyőri csónokázó egylet tagja. — A győző 70 frt. értékű bajnoki emlékérmet és a »Magyarország evező-baj­noka* czimet nyeri. A czim évenként megvédel­mezendő. — Táv. 2500 méter egyenes vonalban. Tét. 1 arany. 2. Sandolin verseny. Nyitva áll mindenki­nek és bármely méretű és építési idomú kettős la- pátu erővel szabadon hajtott hajó számára. Tét. 2 frt. Dij. 5 arany. A győző ezen kívül emlékér­met nyer. Pálya 500 méter fordulás nélkül. 3. Négy evezős belső villás, kültőre épített palánkos hajók versenye kormányossal. Legkisebb szélesség 90 ctmeter. Fedett hajók megengedve. Csak magyarhoni egyletek és juniorok számára- Pálya 2500 méter fordulás nélkül. Tót 5 arany. Dij 30 arany és a b -füredi hölgyek tiszteletdija 160 frt. értékben. — A győzők 5 emlékérmet kapnak. 4. Két egyes evezős (pair-oares) külső vil­lás palánkos, külső tőre épült hajók versenye kormányos nélkül. Legkissebb szélesség 62 czenti- meter. Fedett hajók megengedve. Csak juniorok számára. Tót. 2 arany. Dij. 20 arany. Pálya 2000 méter fordulás nélkül. A győzők 2 emlékérmet kapnak. 5. Négy evezős külső villás legjobb hajók versenye kormányos nélkül. Vándordíj 250 frt. értékben. Védő: a győri csónakázó egylet 4 tagja. A dij csak 3 egymásutáui évben való megnyerés után megy át a győzők tulajdonába. Tét 4 arany. A győzők 4 emlékérmet nyernek. Pálya: 2500 mó tér fordulás nélkül. 6. Yachtok gig-versenye ezek legénysége szamára. Párevező kormányos nélkül. A verseny­ben csak a Balatonon levő yachtók gig-jei és ezek legénysége vehet részt. Dij: gróf Nádasdy Ferencz és gróf Eszterházy Mihály által adva, az elsőnek, ha legalább ketten indulnak 30 frt. a 2-iknak, ha legalább 3-an indulnak 20 frt. a 3-ikuak, ha leg­alább 5-en indulnak 10 frt. Pálya 500 méter. 7. Balatoni halászok, molnárok, révészek és kertészek versenye 3 alosztályban. a. 10 evezős hajók versenye kormányossal. Pálya 1 kilométer. Első dij 50 frt; ha legalább 2- en indulnak, 2-ik dij 15 frt., ha legalább 3-an indulnak; 3-ik dij 5 frt, ha legalább 5-en in­dulnak* b. egyes párevezős hajók versenye kormá­nyossal. Pálya 500 méter. Első dij 20 frt. ha leg­alább 2-en indulnak; 2-ik dij 10 frt. ha legalább 3- an indulnak, a 3-iknak 5 írt. ha legalább 5-en indulnak. c. egy törzsből készült hajók versenye ket­tős pár vagy két egyes evező és kormányossal. Pálya 500 méter. Dij az elsőnek 10 frt. ha lega­lább 2-en indulnak a 2-iknak 5 frt., ha legalább 3-an indulnak, a 3-iknak 3 frt., ha legalább 5-en indulnak. A 6. 7. szra tét nincs s nevezések a ver­seny napján is elfogadtatnak. III. Úszó-verseny. 1. Senior ok-v er senye. Táv. 6000 méter há­romszögben. A győző emlékérmet kap. Tét. 1 frt. A 2-ik kettős tétet nyer. Két indulás vagy nincs verseny. 2. Juniorok-versenye. Táv. 3000 méter há­romszögben. A győző emlékérmet kap. A 2-ik ket­tős tétet nyer. Két indulás vagy nincs verseny. Tét. 1 frt. 3. Akadály-verseny. Táv. */, kilométer aka­dályokkal. A győző emlékérmet kap. A 2-ik ket­tős tétet nyer. Két indulás vagy nincs verseny. Tót. 1 frt. IV. Galamblö-verseny. Programmja utóbb fog közhírré tétetni. A nevezések f. é. julius hó 31. napjának éjjeli 12 órájáig Mihálkovics Tivadar, sport szak­— Oh, tehát meg lett sértve. Szabad tudni, kitől volt az a levél? — Olyan valakitől, kit nem akarok megne­vezni. —Mégis, mindenesetre nőtől kapta, nemde? Mert ellenkező esetben nem úgy állt volna boszut. Raj mond hallgatott. — És — folytatá a marquise — meg tudná nekem mondani, hogyan lehet az, hogy egy olyan lány is képes önt megsérteni, a bit arra sem tart érdemesnek, hogy megnevezze? — Hogyan lehet az? Nagyon egyszerű en­nek a magyarázata. Épen úgy boszant bennünket, ha tapasztalnunk kell, hogy egy ilyen lény által mellőzve, megcsalatva lettünk; mint boszantana az, ha legjobb paripánkat másnak kellene átengednünk; vagy ha valami ritka szépségű fegyver vásárlásnál egyik jó barátunk által megelőzhetnénk. Az ily esetben nem annyira boszankodik az ember, mint inkább irigyli mástól azt a helyzetet, mely helyzet­ben azelőtt ő volt mások irigységtárgya. — És miben rejlik az ily lények vonzóereje, hogy birhatásukért igy vetélkednek ? — Szeszélyes állhatatlanságukban. Az ő vál- tozandóságukat lebilincselni, ez az, a mire törek­szünk; az a bizonytalanság, hogy meddig fog ez sikerülni, képezi az ő vonzóerejüket. A szép marquise tekintete elkomorodott e szavak hallatára. Raj mond látta, hogy már távoznia kellene, de nem tudta magát elhatározni a távozásra. Valami kimagyarázhatatlan varázs kéuyszeritette arra, hogy maradjon. Rövid szünet után igy szólt: — Szabad kérdeznem, asszonyom, befejezte-e már festményét? Vagy jobban mondva, megengedi-e, hogy mint amodel* ismét elmehessek a műte­rembe?

Next

/
Oldalképek
Tartalom