Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)

1882-12-17 / 52. szám

A sümegi alreáliskola 25 évi fdnállásának jubileuma.

E hó 6-án múlt 25 éve, hogy Sümeg város jótékony szelleme, Eamazetter Vincze alapítványából a sümegi . alreáliskola megnyílott. Amint az osztályok szaporodtak s vele a szükségletek, melyekkel egy középiskola fönállása jár, az iskolai jövedelmek elégtelensége miatt az intézet egy ideig a lét és nem lét közt ingadozott s csak midőn magyar felelős kormány vette át tanügyünk vezetését is, viradt iskolánkra is egy szebb jövő reggele, amennyiben 4000 frt évi segélylyel lett az iskola léte biztosítva. Az iskola közkedveltségü igazgatója visszapillantásában, mit ez ünnepély alkalmával az intézet történetére vetett, részletesen rajzolja az iskola küzdelmeit, miket nagyrészt auyagi biztosításáért kiállott. Legnagyobb súlyt fektetett arra, hogy az iskola népességének statisztikáját elejétől kezdve feltüntesse, miből a főeredmény az, hogy e város lakossága sohasem járult oly számmal az iskola népességének gyarapításához, mint a minővel kellett volna. Sohasem képezte ugyanis a városbeli fiuk száma az összes létszám felét. A vidék tehát .mindig nagyobb con- tingenssel járúlt az iskola népességéhez, mint a város maga. Másik szomorú eredménye e statisztikai kimutatásnak a tanulók vallásbeli (eltüntetése, mi azt bizonyítja, hogy a zsidóság mindig felfogta az iskolázás előnyeit, mindig jobbau felhasználta azt gyermekei képzésére, úgy hogy az iskola létszámának felénél nagyobb részét mindig a zsidóság szolgáltatta. Igaz, hogy ez másutt is nagyobb részt így van, de annál szomorúbb világot vet a keresztény elem felfogására. Az ünnepély programmjá- nak másik pontja volt Szigethy István tanár felolvasása a reáliskolák és gymuásiumnak közös feladatáról, mi az általános műveltségben áll, mit mindkét iskolának nyújtania kell. Különösen kiemelte benne szóló azt, hogy hibás az a felfogás, mely a kétféle középiskolát jobban elválasztani akarván, a reáliskolában csak a külvilágra, a gym- nasiumban pedig csak a belvilágra vonatkozó ismereteket akar terjeszteni. Minthogy tökéletes s nem egyoldalú embereket akarunk a társadalomnak adni, a természet ismerete csak oly fontosságú, mint az emberi lélek és szív ismerete. Külérzé- künk művelése sohasem fontosabb, mint belérzé- keink; lelkiismeretünk s szivbeli érzékenységünk fejlesztése, finomítása. Az ünnepély emelésére ifjúságunk is közreműködött ének- és szavalattal.

A. Fülöp-temető.

Tekintetes fülöp József ur, városunk köz- tisztelet- és közbecsülésben álló antik-jellemű fia, elmondhatja a világköltővel: Exegi monumentum aere perennius. Csakugyan ércznél maradandóbb emléket állított magának akkor, mikor egy új temetőnek ajánlotta fel ajándékba szántó-földjét. Az ajándékozás híre nem új t. olvasóink előtt, de új bizonynyal az ajándékozási okirat, melyet azon jó kívánsággal közlünk, hogy az ajándékozót még sokáig üdvözölhessük körünkben oly jó egészségben, mint amilyenben most van.

Ajándékozási okirat.

Melynek erejével én alulírott Fülöp József, Veszprém vármegyének számos éveken keresetül volt főmérnöke, jelenleg a megyei alapítványok kezelője, veszprémi lakos, ünnepélyesen kijelentem, miszerint;

Egyrészt áthatva azon mindanyiunk keblében élő és mégis megfejthetlen varázstól, mely- lyel a szülőföld engem is magához vonz.

Másrészt a\ itt leélt múltak kedves emlékei, a szives rokons^env és bizalom, melyet mind a hatóságok, mind egyes polgártársaim részéről tapasztaltam, sőt a hibáim iránt tanúsított gyengéd elnézés, ittlétemet valóban boldoggá tették és bennem a hála-érzetet keltették fel ;

Ezekhez járul a halottak iránti kegyelet, mely azon arányban növekedik lelkemben, a mint kezdődni látom azon időt, midőn én is az Örök nyugalom azon helyére jutok, hol kedves szüleim, testvéreim, rokonim és barátim drága hamvai pihennek;

Ezen érzelmek érlelték meg bennem azon határozatot, miszerint a temetőnek megnagyobbí- tása iránt végrendeletemben is intézkedtem.

Qdzonban a temetőnek (habár nemes őzéiből tervezett) rendezése bennem azon keserű aggodalmat ébresztette fel, hogy talán az emlékkő nélkül álló sírok Jelásatván, azokból szét fognak hányatni csontjaik azon halottaknak, kiknek az idő viszontagságaival daczoló emlékkövet azért nem állíthattak, mert szegények voltak.

A jog-egyenlőség elve még az élők között is szent, de szentebb a holtak között, mert az örök igazságos Isten törvényében van megírva.

Ezen aggodalomtól indíttatva meg kell előznöm végrendeletemet, és “Veszprém város nagy érdemit közönségének ezen ajándék-levelem állal felajánlom a városi kórház mellett temetőnek átellenében fekvő és a veszprémi 302. számú telekkönyvben -|- 6. sor 3240. helyrajz. S{. a. felvett 2 Cat: hold és 839. □ öl szántóföldemet {az ott levő szérűs kert nélkül azonban, melyet magamnak megtartok) és ezen szántóföldet Veszprém városának ajándékképen, ingyen átadom, örök birtokába bocsátom és beleegyezem, hogy azon szántóföld minden további megkérdezésem nélkül a tisztelt város nevére tulajdonjogilag átkebeleztessék, a következő feltételek mellett.

1- ör. Ezen szántóföld egyedül temetőnek használtassék es pedig a város felé eső % (két harmad) része a római katholikus, '/3 (egy harmad) része pedig a két protestáns vallásfeleke- Zetü testvéreink halottainak temetkezésére.

2- or. Ezen temetőnek felajánlott szántóföld folyó 1882-ik év november hó 1-ső napján menjen át a város birtokába és a tulajdon-jognak

bekebelezése is akkor történjen.

3- or. Ezen új temető-részben a temetkezési helyet a városi lakosok ingyen kapják, és egj'e dűl azok legyenek a városi tanács határozata által 25 frt, illetve 50 frt díj fizetésre kötelezhetők, a kik halottaik számára sírboltot kívánnak építtetni.

4- er. Különös feltételül tűzöm ki, hogy a régi temetőben, hol szüleim, testvéreim, rokonim és sok jó barátim nyugszanak, a kőkereszttel, vagy más emlék-jellel ellátott sirhantok érintetlenül hagyassanak

Kelt Veszprémben, 1882■ nov. 1-ső napján.

Fülöp József, m. k.

11

0 Felsége a Király nevében.

3591/1882. A veszprémi kir. törvényszék mint büntető bíróság — Keöd József részéről becsület-sértés miatt vádolt Hirschfeld Sámuel, — és viszont Hirschfeld Sámuel által becsületsértéssel vádolt Keöd József elleni ügyben — az 1882 évi november 22-én tartott nyilvános végtárgyalás alkalmával következőleg

ÍTÉLT:

Hirschfeld Sámuel 36 éves, izraelita vallásu, nős, családos — bejegyzett kereskedő, — fenyilet- len előéletű bfüredi lakos — Keöd József sérelmére elkövetett, — a btk. 261 §-ába ütköző, s a 262 §-a szerint minősülő becsületsértés vétségében,—

Keöd József 42 éves rom. kath. vallásu, nőtlen hajóskapitány — fenyitetlen előéletű bfüredi lakos — a tiirschfeld Sámuel sérelmére elkövetett, a btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségében

— mindketten bűnösöknek kimondatnak.

A büntetés alul — a btk. 275 §-a alapján mindketten felmentetnek.

Jelen ítélet indokaival együtt a »Veszprém* czimü helybeli lapban közzé tétetni rendeltetik.

Mindkét vádlott a végtárgyalás folyamán felmerült 5 frt. eljárási — valamint a hírlapi közlésért felszámítandó díjnak — és ugyan — az ítélet jegerőre emelkedése esetén 15 nap alatt külömbeni végrehajtás terhe mellett leendő megfizetésében egyetemleg elmarasztaltatnak. — Keöd József — a részéről bemutatott költségjegyzékben foglalt követelésével elutasittatik.

INDOKOK:

Keöd József azon feljelentést tette Hirschfeld Sámuel bfüredi lakos ellen, hogy ez őt — B.-Füreden

— 1882. évi január 31 én a községházban tartott képviseleti gyűlésben, ahol ő — mint egy bizottság tagja, előadói tisztét teljesítette, s mint ilyen előterjesztő, hogy az előbbi időkbeli elöljárók mulasztást követtek el az által, hogy bár a községnek 371 frt 61 krnyi maradvány-pénze volt: nem törlesztették le a községnek Hirschfeld testvéreknél fönn levő 363 frtos „uzsorás* tartozását: nyomban ezeu nyilatkozat után »szemtelennek* nevezte.

Minthogy pedig a „szemtelen* kifejezés képviseleti gyűlésen tehát nyilvánosan használtatott s kétségtelen becsületsértést képez, —

minthogy a becsületsértés községi elöljáró — és bizottsági előadó ellen — tehát hatósági közeg ellen _ hivatalos eljárás közben kővettetett el, s igy az a btk. 262 §-a szerint minősül: kéri vádlott Hirschfeld Sámuelt az ekként minősülő becsület- sértés vétségében bűnösnek kimondani, s az imént hivatkozott § értelmében fenyiteni.

Vádlott Üir3chfeld Sámuel beismeri, hogy a panaszló által előadott helyen, időben és körülmények között panaszló Keöd József által tett azon nyilatkozatra, hogy a község Hirschfeld testvéreknek uzsorás pénzzel tartozik, azon nyilatkozatot tette, hogy ,ez szemtelenség.*

Határozottan tagadja azoubau, hogy ő »szemtelen* szót használta, s ekként pauaszló személyét sértette, és ismételten az állítja, hogy ő a »szemtelenség* szót használta, ezt pedig az uzsora tartozás iránti állításra értette.

Védelmül pedig előadja, hogy ő a Hirschfeld testvérek egyike. — a czég tulajdonos társa, — és tudja, hogy a kérdéses 363 frt tartozás összeszámolásból — jogos követelések alapján áll fenn, — hogy arról soha semmi, annál kevésbbé uzsorás kamat nem fizettetett, s hogy e czég sem egyeseknek, sem a községnek uzsorás — kölcsönt — előleget,

— nem adott; — az »uzsora* állítás tehát valótlan s reá úgy a czégre nézve megbecstelenítő is volt, e miatt hirtelen felgerjedett, — s felgerjedé- sében az állítás jellemzésére vonatkozó azon nyilatkozatot, hogy — az szemtelenség: — kimondotta.

A vizsgálat adataival — s különösen a vég- tárgyalás folyamán meghitelt tanuk vallomásával vádlott azon állítása, hogy ő nem a „szemtelen,*

— hanem a »szemtelenség* kilejezést használta: — beigazoltatott;

azon védkezése pedig, hogy a kérdéses 363 frtnyi tartozás után a község kamatokat — illetve uzsorás kamatokat — nem fizetett: meg nem czáfoltatott.

Minthogy azonban a tett nyilatkozat ellenében használt azon kifejezés, hogy szemtelenség — kétségtelenül megbecstelenítő, czélzatában pedig a nyilatkozat tevőjére, minden esetre kiterjed, — és így a vádlottnak azon védekezése, hogy ő a cselekményt — és nem a személyt illette a megbecstelenítő kifejezéssel — a vádbeli becsületsértés tény- álladékát meg nem szűnteti, — és minthogy ezen becsületsértés Keöd József ellen bizottsági előadói — és illetve község elöljárói minőségében kővettetett el:

mindezeknél fogva vádlott Hirschfeld Sámuel által beismert nyilatkozatban a — Keöd hatósági közeg elleni a btk. 261-és 262 §§-aiba ütköző becsületsértés vétségének tényálladéka megállapítandó — és Hirschteld Sámuel abban önbeismerese alapján bűnösnek kimondandó volt.

Az ügyben teljesített vizsgálat során Hírsch- feld Sámuel viszont vádat emelt Keöd József ellen, hogy ez a Hirschfeld testvéreket --- tehát őt is •— nyilvánosan uzsorásoknak nevezte, — s ekkéut becsületsértést követett el.

Keöd József beismeri, hogy a bfüredi községi

képviselő testület előtt ;ett hivatalos jelentés közben azon nyilatkozatot tévé, hogy a község Hirsch féld testvéreknél uzsorás tartozásban van.

Tagadja azonban, hogy becsületsértést követett volna el, — mert tudta, hogy a kérdéses tartozás után Hirschfeld testvérek 10% kamatot számítanak, — a 8% kamatnál magasabb kamat pedig valóban uzsorás kamat, — és mert a mikor ezen nyilatkozatot tévé — akkor hivatalos kötelességét teljesítette,

E védelem alapján — a btk, 266 §-ára hivatkozással — a közvádió Keöd József ellen vádat nem is emelt, minthogy azonban a btk. 268 §-a szerint a panasz ügyészi vádtól függetlenül elbírálandó, •— s minthogy Hirschfeld Sámuel vádját a végtárgyaláson is fentartotta, ennélfogva ezen panasz is vizsgálandó és eibirálandó:

a vád érdemét illetőleg pedig Keöd József a Hirschfeld Sámuel sérelmére elkövetett a btk. 261 §-ába ütköző becsületsértés vétségében bűnösnek kimondandó volt, — mert

eltekintve attól, hogy az uzsora törvénytelen üzérkedés, s törvénytelen cselekmény elkövetését állítani valakiről már magában véve is megbélyegző állítás — különösen köznép előtt rendszerint az uzsoráskodó elleni megvetést vonja maga után, -— s hogy itt — ez az eset be is következett, bizonyítja panaszlónak a vizsgálattal is megerősített azon előadása, — hogy a képviseleti gyűlésen — Keöd nyilatkozata után nyomban nagy zugás támadt a Hirschleld testvérek ellen; ugyanazért Keöd József által tett vádbeli nyilatkozat tényleg és megbecstelenítő kifejezést képez.

Azon védekezése vádlottnak, hogy a nyilatkozatot hivatalos kötelességből tette, s az abból levont azon következtetés, hogy ha a nyilatkozat becsület- sértést foglalna is magában — az — a btk. 266. § a alapján büntethető nem volna: a fenforgó esetben el nem tagadható — mert Keöd József nem is állítja — annál kevésbbé bizonyítja, hogy a kérdéses kölcsön kamatlábának mennyiség és minősége az eljárásnak tárgya lett volna; mert továbbá a kérdéses kamatlábnak uzsorás voltáról csakis hailouiáaból volt tudomása, — a valóról pedig magának meggyőződést nem szerzett, — s az uzsora iránti nyilatkozatot íentartás nélkül, — mint tényt terjesztette elő, — nyilatkozat azonban a való tényállásnak megfelelő nyilatkozatul nem is bizonyult; mert végül vádlott beismeri, hogy az uzsorás kifejezést szándékosan használta; — holott a kamatláb megjelelésénél vádlott műveltségi fokán

— egyéb kifejezéssel is élhetett volna — miből következik, hogy a szándékosan használt kifejezés nem a puszta tárgyilagossággal használtatott.

Minthogy pedig ekként kétségtelen, hogy az eljárás tárgyát nem a Hirschfeld testvéreknél fennálló községi tartozás kamatainak minősége képezte,— minthogy Keöd József mint előadó hatósági közeg az eljárás tárgyát nem képező körülményt előadása keretébe csakis magánkérdés gyanánt vonhatta be,

minthogy az ily módon bevont ügyre vonatkozólag oly állítást tett, — melynek valóságáról meg nem győződött, — mely valónak később sem bizonyult, — mely ennél fogva csakis magántér mészetü állítás volt, a melyért tehát — habár hivatalos eljárás közben tette is — felelős maradt,

— a nyilvánosan és szándékosan tett állítás — illetve kifejezés pedig — Hirscnfeld Sámuel — mint a Hirschfeld testvérek egyike ellen kétségtelen becsületsértést képezett, —

mindezeknél fogva — a Hirschfeld Sámuel által panaszolt — Keöd József által beismert nyilatkozattal a vádbeli becsületsértés tényálladéka helyreállítottnak tekintendő, —

a btk. 266 §-ának alkalmazása mellőzendő, — s ekkéut Keöd József is — a Hirschfeld Sámuel sérelmére elkövetett a btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségében bűnösnek kimondandó volt.

A büntetés alól mindkét fél — a btk. 275 §-a alapján — az ügy körülményeinél fogva felmentendő, —

mindkét fél által kért hírlapi közlés költségeiben a felek saját kérelmük alapján, az eljárási költségekben bűnösségük jogkövetkezményeként el- marasztalandók voltak; —

végül Keöd József — a részéről bemutatott költségjegyzékben foglalt követelésével bűnössége miatt elutasítandó volt.

Mely nyomban kihirdetett Ítéletben Hirschfeld Sámuel megnyugodott — ellene azonban Keöd József — valamint a kir. ügyész Hirschfeld Sámuel terhére és Keöd József javára fölebbezést jelentettek be.

Kelt Veszprémben 1882, évi november 22-én.

Dr. Laky Kristóf, Hencz Ödön,

kir. tszéki elnök. kir. tszéki jegyző.

HÍREINK.

Veszprém, 1882. decz. 17-én,

Gyászjelentés. — Kenessey Sarolta és férje Molnár Héla, Kenessey Eszter és férje Molnár Lajos, és gyermekeik Lajos, Sarolta és Imre, Kenessey Amália, Kenessey Zoltán, és Kenessey Vilma szomorodott szívvel jelentik felejthetetlen édes anyjuknak, napúk illetve nagyanyjuknak Özv. Kenessey Elekné szül. Hollóssy Somogyi Amália asszonynak Sz.-Fehérvárott 1882. évi deczember hó 12-én életének 50-ik évében történt elhunytét. A boldogult hült tetemei f. hó 15. napján délelőtti 11 órakor fognak a küngösi sirkertben örök nyugalomra tétetni. Áldás és béke poraira 1

Pápáról írja levelezőnk 14-ki kelettel: Tegnap este 9 órakor halt meg rövid betegség után VáliFerencza természetrajz tanára a helybeli collégiumban. Az elhunyt 49 évig volt e rögös pályán; annyira szerette e pályáját, hogy több * ízben alig lábadozott fel betegségéből, már is az

orvosi tilalom daczára — elment előadásra. Ha nem mehetett el, sokszor saját betegszobáját alakította át tanteremmé, és tanítványait lakására hívta és ott tartott nekik előadást. Jelleme tisztább, ragyogóbb volt a gyémántnál, jósága pedig páratlan. Váli megtestesült humanismus volt egész életén át, a világ összes embereit keblébe zárta, mindenkinek annyi jót tett, mennyit ember csak tenni képes, ezért mindenki szerette, tisztelte, ellensége soha sem volt, mert ő mindenkinek hibáit úgy iparkodott magyarázni, hogy azokból minden rósz akarat eltűnt és csak is tévedés maradt meg. Halála nagy csapás városunkra nézve; ő volt a városnak dísze és büszkesége.

A. város pénztárnoki állása — Múlt hétfőn kellett volna a városi pénztárnoki állást betölte ni, de sem jelentkező, sem ajánlott nem volt. Emélfogva a város ezt határozta: Csolnoky László bizottsági tag ur írásban benyújtott előterjesztésében indítványozza, hogy a pénztárnok évi fizetése, a szabályrendeletek megváltoztatásával, 1000 írtban állapítassék meg és a pénztárnok 1000 frt biztosíték letételére köteleztessék. Tekintettel rrra, hogy a városi pénztárnok teendői már a jövő évre a gyámi pénztár vezetésével, ezt kö- vetőleg pedig rövid időn a kór és Lázár-házi pénztár kezelésével szaporulni fognak, tekintettel arra, hogy a házi és állami adók beszedése és kezelese is folyton szaporodó munkásságot igényel, tekintettel ma, hogy fokozottabb munkálkodás nagyobb díjazást igényel és érdemel, tekintettel arra, hogy a lemondás folytán megürült pénztárnoki állás, az eddigi 600 frt fizetés mellett jelentkező hiányában betölthető nem volt és ezen állásnak betöltése csakis nagyobb díjazás mellett remélhető, de másrészről tekintve azt is, hogy a pénztár kezelésével megbízott tisztviselőtől óvadék letételét a kor igényei követelik: a város szervezése alkalmával 1872. évi deczember hó 12-én 1483. szám alatt hozott határozatban a pénztárnok évi díjazásául 600 írtban megállapított évi fizetés ezennel 800 írtra felemeltetik és ezen határozatnak jogerejüvé váltával a megválasztandó pénztárnok részére fo- lyóvá tétetni rendeltetik, továbbá kimondatik, hogy a pénztárnok készpénzben vagy óvadék-képes papírokban biztosítékúl 800 frtot letenni köteles lészen. Mely ebbeli határozat Veszprémmegye tekintetes törvényhatósági bizottságához jóváhagyás és megerősítés végett felterjesztendő. Hiszszük, hogy ezen határozatnak meglesz az a jó következménye, hogy városunk férfiai közül fog vállalkozó akadni. Erre tehát a közfigyelmet ezennel felhívjuk.

Színészet. — Tóth Béla jól szervezett színtársulata jő e hó végén városuukba. Jelenleg Nagy- Kanizsán van s mint az ottani lapok Írják, úgy vá. lasztékos műsora, mint szabatos előadásai által megnyerte a közönség tetszését. Hiszszük, hogy nálunk

is boldogulni fog

..........

Aj

ándék. — A szegény gyermekek karácsony fájára Káth Iván kormányzó ur 5 fit. küldött szerkesztőségünkhöz, mely összeget mi a nőegyletnek kézbesítettünk.

Egy magyar író síremléke és mnnkája.

— Egy irodalomtörténeti Írónktól vesszük — írja a „Nemzet* — a következő sorokat: Maholnap kétszáznyolczvanegy éves a újon restaurált pozsonyi szent Márton templom főoltára jobb oldalán elhelyezett sírkő, melyet egy jeles magyar egyházi szónoknak és bölcsészeti írónak, Monoszlóy András, volt nagyszombati bölcsésztanár, pozsonyi prépost, később veszprémi püspök hamvai fölé testvérbátyja emeltetett. Az érdekes sírkő felirata:

„R. Domino D. Andreae Monoszlóy Episcopo Veszprimien. Locique einsdem Comiti Perpetuo. Praeposito Foson. S. C. R. M.

Consil. De Patria, Catholica

Ecclesia scriptis, Eloquio Sacris

Concionibus et pietate bene Merítő

Gabriel Monoszlóy Frater GerManei. M. P. C. Obiit MDCI. die XI. Dec.

Viennae. Anno aetatis suae 49.“ —

Hanem e sírkőnél is érdekesebb a hírneves főpapnak bölcsészeti müve, Dialecticája, melyet 1574-től 1582-ig tanított a hírneves nagyszombati tanodán és melynek nyolczadrét, teljesen ép, két- százharminczhét levélre terjedő széthúzott irásu kéziratát hiánytalanul őrzi a rozsuyói káptalan kézirattára, A csattos, vörös bőrkötésű könyv, melyet szerzője 1581. nov. 2-án kezdett megírni és 1582. október 2-án fejezett be, háromszázados emléke a hazai bölcsészeti irodalomnak. Lapszélein az iskolanapok és leczkerend is fel lévén jegyezve, kétségtelen, hogy e munka volt Monoszlóy tankönyve az általa igazgatott „Schola Tyrnaviensis“-nak! A hazai bölcsészeinek és tanügynek egyaránt érdekes h á- romszázados irodalmi emléke. Monoszlóy gazdag főpapi utódja, a munificens veszprémi püspök kétségkívül alkalomszerű és nagybecsű emléket állítana nagynevű elődjének e munka kiadásával. A vagy ha ő nem, a magyar philosophiai könyvtár szerkesztői is megmenthetnék a nyilvánosságnak. Úgy is ritkán akadhat alkalmuk magyar bölcselmi munka közzétételére.

Beküldetett. — F. hó 11-én a Steiner kávéház alig tudta befogadni a legkisebb kis művésznek a 4 V2 éves czimbalmos hangversenyének mintegy 200 főnyi közönségét. Bizony elkellt volna ott a „Jancsi* s igen rosszul teszi Steiner ur, ha ilyen alkalmakkor a malaczbandával kornyikáltat. Az anyagi eredmény a kis művészre mindenesetre kielégítő. — r. 1.

A Plosszer-sétány őrének. — Egy magát megnevezni^ nem akaró úrnő két forintot küldött szerkesztőségünkhöz a Plosszer-sétány szegény őrének részére. Fogadja a nemes lélek a segélyezettnek köszönetét.

Pályázat. — A vörös-kereszt egylet igazgatósága jövő évi január 1-én Budapesten uj betegápolónői tanfolyamot nyit, melyre 10 tanuló felvétetik. Pályázhat minden feddhetlen erkölcsű nő 20 — 40 életév között; a folyamodványok az igazgatósághoz (II, lánczhid utcza 1.) intézendök, és a következő okmányokkal felszerelendők: kereszt