Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)

1882-12-17 / 52. szám

levél, erV^lcsi bizonyitvány, egészségi bizonyítvány, hiteles bizonyítvány arról, hogy magyarul vagy németül beszélni. Írni és olvasni tud és kellő felfogási képességgel bir, hatósági bizonyítvány a folyamodó családi viszonyairól és foglalkozásáról. A tanfolyam 6 hónapig tart és sikeres vizsgálat­tétel után a tauulók ápolónőknek neveztetnek ki. Csakis teljesen felszerelt folyamodványok vétetnek figyelembe. A benyújtási határidő deczember 27-e, közelebbi felvilágosítással mindenkor szolgál az igazgatóság. Rendkívüli felülvizsgálat. — Deczember hó 18-ik napján városunkban rendkívüli felülvizs­gálat fog eszközöltetni a zirczi sorozó járásba tartozó s az idei íősorozás és utóállitások alkal­mával akár ideiglen, akár mindenkorra hadképte­leneknek nyilvánított összes hadkötelesek fölött. Szobrot Tóth Kálmánnak! — Ezen nemes czélra gyűjt Baja városa, s Veszprém megyéhez is küldött gyűjtő-iveket; eddig fájdalom, a kívánt eredmény nem mutatkozott. Veszprém város haza­fias közönsége, akkor midőn a nemzet erkölcsi tekintélyének emeléséről van szó — lehetetlen, hogy tétlen maradjon ! Az adományok a városház­nál levő gyüjtő-ivre jegyezhetők. Lépre került jó madarak. — Profeszszi- onatus tolvaj-pár járt a héten városunkban, egy férfi és az »asszonya.* Hallatlan vakmerőséggel működtek, több úri házakból értékes tárgyakat emeltek el. Végre a rendőrségnek sikerült őket el­csípni. A lopott tárgyakat Vámosra vitték s ott eladták, úgy kellett azokat ott összeszedni. Átadat­tak a büntető igazságszolgáltatásnak. A helybeli önkéntes tűzoltó-egylet — decz. 3;án működő testületi közgyűlést tartott Ko pácsy Árpád főparancsnok elnöklete atatt számos tag jelenlétében. Wagner János alparancsuok egész­ségi viszonyai miatt leköszönt. Érdemei elismeréséül jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott neki és helyébe alparancsnak Mészáros Károly buzgó és tevékeny tag választatott. Mászó-parancsnok Stenger Ferencz mászó-szakaszparancsnokok Megyesi Imre és Lang Adám, szivattyús-parancsnok Kovács Károly, sza­kaszparancsnokok Valentini Antal és Vágó Sándor urak egyhangúlag megválasztattak, A polgári éji őrségre az önkéntesen jelentkezők vezénylése, beosz­tása és kiállítása iránt a parancsnokság saját hatás­körében fog intézkedni. * Hosszú [idő óta Magyarországban azért használtak külföldi pótkávékat, mert ezen iparág egészen elhanyagoltatván nálunk, a minőségek sem valának olyanok, bogy a közönség tetszését meg­nyerni képesek lettek volna. Annál is szívesebben ragadjuk meg az alkalmat, mely az első magyar csokoládé-, pót- és fügekávé-gyár elismert kifogás­talan és kitűnő minőségei által nyujtatott, hogy t. háziasszonyainkat ezen gyártmányra figyelmeztes­sük és szivükre kössük, miután ezen hazai vállalat sok nehézségek leküzdése és áldozatok folytán im­már oly gyártmányokat szolgáltat, melyek a ma­g ar ipar hírnevének dicséretére válnak, ne mu- !8zák el ezentúl a nevezett belföldi pótkávékkal szükségletüket fedezni, mert ily körülmények közt csak hazafiellenes cselekedet volna, pénzünket to­vábbá is a külföld torkába vetni. Ajánljuk figye­lembe az erre vonatkozólag mai számunkban meg­jelent hirdetést is. Az Arany-szobrára, — e héten Spitzer Vilmos rabbihelyettes úrtól vettünk 50 krt. Szives tudomásul. -- Akik szerkesztősé­günket tisztelik meg bizalmukkal és az Arany­szoborra lapunknál adakoznak, azoknak szives tu­domására és teljes megnyugtatására közöljük az alispán úr ezen iratát: Lévay Imre mint a »Veszprém“ czimü lap szerkesztője az Arany János szobrára eddig általa gyűjtött 23 frt összeget átadván és annak letéti kezelését kérvén: ezen kérelem alapján utasittatik Dr., Peczek Gyula m. főpénztárnok ur, hogy a kérdéses és a folytatólagos pénztári napló 1618/1882 tétel szám alatt bevételezett 23 frt összeget letéti kezelés alá vevén a veszprémi taka rékpénztárba gyümölcsözőleg helyezze el és a napló számot, a mely alatt a takarékpénztári könyv letétbe helyeztetni fog, ide 8 nap alatt jelentse be. Miről Dr. Peczek Gyula m. főpénztárnok és Lévay Imre a „Veszprém“ lap szerkesztője értesittetnek. Veszprém, 1882 évi november hó 21-én. Véghely Dezső alispán. Két főnyeremény tulajdonosai kerestet­nek. — Windisgrätzi sorsjegyek két száma, me­lyek mindegyike 20,000 frt főuyereményuyel huza- lott, már hosszabb idő óta a fel nem vett nyeremé­nyek számai között mint hátralékok fordulnak elő, mi arra enged következtetni, hogy az illető sorsje­gyek tulajdonosai nem bírnak tudomással az őket ért szerencséről. Figyelmeztetjük tehát mindazokat, kik ilyen sorsjegyek birtokában vaunak, hogy azo­kat hozzá értő egyének által vizsgáltassák meg, avagy felvilágosításért Wurda Adolf helybeli bank- és váltó-üzletéhez forduljanak. Jegyző-szigorlat. — Deczember hó 18 és 19-éu Balázs István siófoki, Győrffi Elek mencs- helyi és Sárfy Béla papkeszii lakosok jegyői szigorlatot tesznek. Rossz ut. — Több oldalról érkeznek hozzánk panaszok, hogy a völgyi kút feljárója oly elhagya­tott állapotban van, hogy csak életveszélylyel lehet rajta kőzlekedui. Ajánljuk a városi hatóság figyelmébe. Véletlen szerencse. — Straub Ferencz bar- nagi lakos két lovát f. hó 13-án éjjel ellopták s másnap a veszprémi rendőrkapitányi hivatalba visz- szakapta. Történt pedig ez ilyeténképen : Molnár József csőszi lókötő ellátogatott ide komájához Stahl Ferenczhez, elhozva magával hason nevű öcscsét is. Hadi tanácsot tartottak s midőn bealkonyodott Stahl befogott s elvitte őket Barnagra. Barnag békés la­kói már 32 igazak álmát aludták a bakter a korcsmában aludt — így tehát mindent rendben találtak embereink. Megálltak a falu alatt, s onnét indult Stahl fiatalabb vendégével a recoguoscirozásra Harmincz istálót bejártak — a kutyák szörnyen vouitottak — »z éjnek békés természetű őre a má­sik oldalára fordult, — a harminczegyedik istáié­ból vezették ki azt a két lovat, mely utáu másnap Straub Ferencz »cselédei“ siránkoztak. Reggeli 4 óra lehetett, mikorra Veszprémbe értek szerencsé­sen, itt azonban a város végén három vámosi atyafi és egy rendőr megállította szerencséjük ke­rekét s őket letartóztatták. így kapta Jvissza Straub Ferencz lovait Barnagról ez év folyamán már 11 db. lovat elloptak; most az egyszer nem kedve­zett a lókötőknek a szerencse. Pórul jártak. — Két fürstenfeldi atyafi próbált szerencsét csempészett szivarokkal. A pia- czon házaltak vele, de megjárták, mert az egyik egy rendőrbe ütközött, s attól megijedve, hauyat- homlok futásnak eredt, elszórva magától a nála levő pénzt és szivarokat, a czipész-iuasok végketetleu örömére. Mig a rendőr a szökevényt elcsípte, ak­korra a szivarokból maradt is nem is. A csempészek a pénzügyőri-biztosságnak átadattak. Rendőri hírek. — Gyurmanszky Gáspár helybeli lakos azért, mert a háza mellett pörkölte meg sertését — megbirságoltatott. — Langer Fe­rencz csavargás miatt Pápára, — Buzmir Ferencz igazolvány hiánya miatt Lécsre tolonczoltatott. Közegészség. Az egészségi állapot a lefolyt tizeennégy nap alatt kepvezőtlenebb volt az ezt megelőző tizennégy napinál, a mennyiben a légzés szervei bántalmak mtud a felnőtteknél mind a gyermekeknél teteme­sen szaporodtak. Sajnálattal említem fel, hogy az utóbbi nyolcz nap alatt bár csak szórványosan dyph- teriticus jellegi! gégelob is merült fel. — A halá­lozási viszony mindazonáltal rendes volt. Halálozás. Deczember 8-tól 15-ig. Breier István, 14 he­tes, gyermekaszály. Nagy Iván, 3% éves, álhártyás gégelob. Özv. Orsolya Istvánná, 64 éves, végelgyen­gülés. Seefrantz Kornélia, 10 éves, álhártyás gége­lob. Kronstein Rozália. 8 hónapos, görvélykór. Dr. Fischer “Béla orvos. A tiroli árvíz-károsultak segélye­zésére adakozók névsora. Szalay Irma és Gergelyt oAloifta kisasszo­nyok gyűjtő ivén: Kisovics József 5 frt. Szalay Irma 40 kr. Szalay Ferencz egy mérő búza. Szalay Mihály 1 frt. Dr. Molnár Dénes 1 frt. Keserű Elekné 25 kr. Sándorfy Ignáczné 25 kr. Terelmes Lajosné 40 kr. Szente Károly 1 frt. VurdaManó 1 frt. Priaky József 25 kr. Hets Ferencz 1 frt. Szalay Vilma 40 kr. Bauer Károly 50 kr. Gscheid István 50 kr. Súly Ede 50 kr. Vizuer János 25 kr. Závodnik Ede 50 kr. Brunkula József 1 frt. Fekete Károly 50 kr. Dr. Bezerédj Viktor 2 frt. Györötskey György 1 frt. Dr. Purgly Sándor 1 frt. Kolozsváry József 1 frt. Takács Ádám 1 frt. Az angol kisasszonyok intézete 5 frt Peller Pál 5 frt. Kemenes Ferencz 5 frt. Dr. Rédey Gyula 1 frt. Dr. Jánosy Gusztáv 2 frt. Lévay Imre 1 frt. Vörös Mátyás 1 frt. Keszthelyi Endre 1 írt 01 krt. Koller Róza 40 kr. Csolnoky László 2 frt Dr. Csolnoky Ferencz 1 frt. Klein Bódogné 1 frt. De vies József 6 frt. László Hermin 1 frt. Dr. Láncz, Nándor 2 frt. Dr. Zánkay Gyula 1 frt. Kutassy Ákos 1 frt. Kriszt Jenő 1 frt. Csa- bay Károly 30 kr. Gergely János 40 kr- A II. éves uövendékpapok 50 kr. Kosos István 1 frt. Tarányi Ferencz 5 frt. Tallián Lázár 5 írt. Pribék István 5 frt. Börzsöny Antal 1 frt. Veég Sándor 1 frt. Szabó Lajos 1 frt. Fehérváry 2 frt. Ghinorányi László 40 kr. Major Julianna 50 kr. Czigler Teréz 40 kr. Jeszenszky 1 .frt. Illésy Antónia 1 frt. Tóth Sándor 1 frt 02 kr. Összesen 85 frt 63 kr. Altstädter József né gyűjtő-ivén: Altstädter József 2 frt. Rothauser Rudolf 2 frt. Weisz Edéné 1 frt. Lamm Miksáné 1 frt. Rothauser Ignácz 1 frt Halasy Betti 1 frt. Weisz Elekné 1 frt. Krausz Ar- miuné 1 frt. Buchwald Teréz 1 frt. Rosenthal Irén 1 frt. Margalit Julia 1 írt. Menczel Adolf 1 frt. Rothau ser Mór 1 frt. Rosenberg Adolf 1 frt. Hochmuth Ábrahám 2 frt. Összesen 18 frt. Dr. Pillitz Benedek gyűjtő-ivén: Dr. Pillitz Benedek 2 frt. Rozsos 2 frt. Schulteisz Gáborné 50 kr. Tuszkau Anna 1 Irt, Kadelburger Emilné 1 frt. Weszel Lipótné 1 írt. Barcza Kálmánná 1 frt. Plosz- szer József 1 frt. Rikóty Edéné 1 frt. Weisz Hen- rikné 1 Irt. Kenessey Móriczné 1 frt. Eszterhay Ferencz 1 frt. Androvics Imre 1 frt. Reviczky Amb- rusné 1 frt. Kenessey Károlyné 1 frt. Karácson Jánosné 1 fit. Verner Mari 1 frt. Özv. Pap Ferenczné 1 frt. Kopácsy József 10 frt. Bezerédj Viktorné 2 frt. Laky Kristófné 2 frt. Fischer Julia 1 frt. Zsol­dos Ignácz 2 frt. Ferencz Erzsébet 50 kr. Szabó Imréué 1 frt. Cserna Viuczéné 1 frt. Pillicz Dávid 50 kr. Pillitz Ilona 20 kr. Ferenczy Károly 1 frt. Schulteisz Gábor 50 kr. Steiner Mór 1 frt. Szente Károly 1 fit. Ruttner 1 frt. Összesen 44 frt 20 kr. Özv. Szentirmay József né gyűjtő-ivén: Pong- rácz Jenő 1 frt. Kopácsy Árpád 5 frt. K. P. 3 frt. Peczek Ida 2 frt. Bezerédj Ivánné 2 frt. Dr. Peczek Gyula 2 írt. Szentirmayné 5 frt. Perger József 1 frt. össszesen 21 frt. Vikár Lajosné gyűjtő ivén : Vikár Lajosné 1 frt. Sörös Zoltán 1 irt Michelini Jánosné 50 kr. Cseresnyés Nándorné 1 frt. Özv. Horváth Lajosné 1 frt. Paál Dénesné 50 kr. Összesen 5 frt. Összeg 173 frt 83 kr. Perger József, vk. v. fiókegylet pénztárnoka. A takarékpénztári betétek kamatainak meg­adóztatásáról szóló uj törvényjavaslatról. (Vége.) Miután most már egy hires kormánypárti kép­viselő, ki államgazdászati capacitásnak tartatik és e szakban tanár is, megírta, hogy: „gazdagodunk* és ezt azzal is indokolta, hogy a magyar birtokokon sok a telekkönyvi tartozás, igy tehát gazdagodásunk boldog állapotában most már csakugyan oda jutot­tunk, hogy magánkézből a birtokok túlterheltsége miatt birtokot vénái nem lehet, hanem veszély nél­kül csak birói árveréseken lehet az, ilyenkor pedig azt tapasztalhatni, hogy az árverezők közül egyiknek sincs több pénzkészlete a leteendő 10% bánatpénz­nél és mégis bir bátorsággal az árverésen birtokot venni s miért? mert a birtok árát a szomszédos takarékpénztárakban könnyű módon megkapja és azután törlesztést és kamatot egy, vagy félévenként nehezen összezsugorgatja, és 2 — 3 év múlva le­telvén az adósság megmarad a birtok, és a ki a provinciákon széttekint, meggyőződhetik, hogy a birtokvételek 99 századrésze a vidéki takarékpénz- lárak könnyű hitelének igénybevétele mellett törté­nik; — ha már most behozandó uj adó folytán sok takarékpénztár megszűnik, ezzel a fent említett takarékpénztári hitel s ezzel a birtokvevők concur- reutiája is megszűnik, és ennek folytán a birtok ára is csökkenni fog; pedig ellehet hinni, hogy ezen csapást jelen törvényjavaslat által előidézni a kormánynak csakugyan nem lehet szándékában, mert éppen megfordítva, azt hitte általa elérhetni, hogy a takarékpénztári betétek onnan majd kivé­tetnek s birtokvásárlásra fordittatnak; hanem ez bizony nem lesz más, mint ismét egy nagy politi­kai fallatia vagy illusio; mert a kiveendő betétek nem birtokvételbe, hanem nagyobb kamatú kölcsö- nőkbe lógnak fordittatui, mert hiszen a ki pénzen birtokot akart venni eddig is. azt az úgy sem szokta a takarékpénztárba tenni. Igv tehát ágrár szempontból is, melynek tán szolgálni akart, telje­sen helytelen ezen törvényjavaslat. Bismarck, államgazdászati s ágrár politiká­jában már annyira ment, hogy javaslatba hozta: miszerint még az elaggott s mukaképtelenné vált paraszt is nyugdíjra számíthasson az állampénztár­ból, a magyar pénzügyminiszter ellenben a helyett, hogy szorgalmat és takarékosságot, mint legbizto­sabb alapjait a polgárok s igy az állam jólétének — támogatná, még azon tiszteletre méltó elaggott állampolgároktól is, kik sem az állam javain, sem polgártársaik kegyelemmorzsáin élősködni nem akar­nak, hanem becsületes munkával s többnyire szi­gorú nélkülözéssel öregségükre némi kis tőkét azért nem fordítottak birtokvételre, mert annak megmi- velésére az öregség is képtelen, banem annak inkább csak kamatjára, mint jól megérdemlett ön- nyugdíjazásra bízták tehetetlen öregségüket és most még ezen sovány falatból is nem restel a kormány uj törvényjavaslata által osztályrészt és pedig 10% osztályrészt követelni, és ez által az úgy is ijesztő mérvben elszaporodott házankénti koldulók, prole­tárok, sőt öngyilkosok számát szaporítani. Ezen kormányzási elv pedig nálunk igen ve­szedelmes, mert most már a köznép is a koldulást nem tartja valami tisztességtelen kenyérkeresetnek s miután — valljuk meg az igazat — sem a paraszt a munkásságot valami nagyon úgy se ked­veli, igen sokan vannak, kik még irigylésre méltó nak is tartják a-házaló koldus életét, a miért nem dolgozik s mégis megél. Végre nem hagyható megjegyzés nélkül, hogy a koldusok, proletárok és öngyilkosságok szaporo dása, koránt sem az állam jólétének, hanem a rothadó állampolitikának szomorú bizonyitékai s egyszersmind vészterhes előjelei egy a társadalmat fenyegető socialistica, communistica zivatarnak, melyben nemcsak az élő és öngyilkosságra is kész proletárok, hanem — mint a hunnok harczában, még azok boszuló szellemei is légben fognak har- czolni a vétkes társadalom ellen, mely őket az öngyilkosság , vagy a harezra kényszerité. — Mind­ezt erővel, hatalommal egyideig elnyomni lehet ugyan, de jól kormányozni ezekkel nem lehet. Miután tehát ezen törvényjavaslat semmi helyes politikai szempontnak meg nem felel, el­vetendő, s az ellen való közreműködésre az összes hazai pénzintézetek s általuk a területeiken levő országos képviselőik felhivandók. A devecser-veszprémmegyei takarékpénztár igazgató választmányának 1882 évi november hó 16-án tartott üléséből. Barcza Kálmán Auerhammer Ferencz titkár. elnök. Hirdetmények. Rosenzweig J. hírlap és czimkönyvkiadó a je­lesebb bortermelők, a nagy és kisebb borkereskedők, pezsgő-gyárosok és vendéglősöknek czimkőnyvét adja ki, melynek Ausztriára, Magyarországra és a Német birodalomra vonatkozó I. kötete már megjelent, II. kötete pedig, mely a franczia-, angol-, svájezi- és dánországi ezéget fogja tartalmazni, sajtó alatt van. Ezen müvek ára kötetenként 5 frt, mindkét kötet pedig előírás utján 8 frt. Azok, kik ezen termelőkre, kereskedőkre és vendéglősökre egyiránt hasznos czimkőnyvét meg­szerezni akarják, legyenek szívesek a nevezett ki­adóhoz Bécsbe (IX. Währingstrasse 52.) fordulni. Sopron, 1882. deczember havában. A kereskedelmi és iparkamara Az általános vámtarifa XL. osztályának 4. jegyzete szerint, oly gépek, melyek a vámterületen nem készíttetnek, a két kormány közös engedelmé- vel a tarifában megállapított vám fele mellett hoz­hatók be. Annak megállapítása, vajon a behozatni szán­dékolt géphez hasonló a vámterületen készíttetik-e vagy nem, nálunk a körülményekhez képest külön szakértők, vagy a műegyetem által fog eszközöltetni, Ausztriában ellenben az ottani minisztérium e czélia egy külön bizottságot állított fel, mely az illető folyamodványokhoz csatolt rajzok és részletes leírá­sok alapján tesz vélemény es nyilatkozatot. Miután a magyar minisztériumnál beadott fo­lyamodványok hozzájárulás végett az osztrák kor­mányhoz tétetnek át, s ettől véleményezés végett az említett bizottságnak adatnak ki: a magyarországi kérvényezők érdekében fekszik, ha minden egyes esetben, a mennyire lehet, megfelelő rajzok és leírás mellékeltetnek, nehogy ezek hiánya folytán a kér­vényük elintézésében hátráltatás álljon be. Sopron, 1882. évi november havában. CA kereskedelmi és iparkamara. IRODALMUNK. oá , Regényvildg* czimü képes szépiro­dalmi lapok 6—9. füzeteit vettük ós örömmel teszünk róla tanúbizonyságot, hogy kitűzött fel­adatához szépirodalmi vállalat sohasem maradt hívebb, mint e lap, mely hasábjain a legjobb ma­gyar irók tollából a legjobb és legérdekesebb mű­veket közli. Jókai »Minden poklokon keresztül“ czimü regénye nem lenne Jókai alkotása, hacsak egyetlen sora is csökkentené az érdeklődést, mely- lyel a bevezetés első szavától az utolsó fejezetig mindenki kiséri és kísérni fogja. Beniczkyné Bajza Lenke a »Tévesztett utak“ czimü regényé­ben féuyesen megczáfol minden előítéletet, mely- lyel különösen nálunk szokták a „női* Írókat fo­gadni. A regény cselekménye érdekesebbnél érde­kesebb epizódjaiban köti le figyelmünket, a párat­lanul finom irály pedig elfeledteti a netalán fel­merülhető hiányokat is. Beniczkyné méltó ked- vencze a női olvasóknak, jelen regénye alkalmas reá, hogy hívei és tisztelői szaporodjanak. Mark Twain „Koldus és királfi* kedves olvasmány, gyönyörűségére szolgál a nagyoknak, de még 'a »nagyobb kicsinyek‘-nek is Fái J. Béla fordítása meg elősegíti az élvezetet, a mi vonzó előadást és irmodort szokott feltételezni. A regényeken kivűl pedig még annyi érdekes olvasmányt, beszélyt, le­írást, tudományos czikket, egyveleget nyújt e fü­zetes vállalat, hogy a hosszú téli estékre nem is ajánlhatnánk jobbat, mint a ,Regényvilág*-ot. A szöveg közé nyomott képek sikerűit metszetek és csak emelik a vonatkozó czikkek értékét. (Megje­lenik a »Regényvilág* Révai testvérek kiadásában Budapesten és előfizetési ára egy negyedévre csak 1 frt 95 kr.) A közönség köréből. Nyilatkozat. Somlyó-Vásár hely, 1882. decz. 6-án. Tisztelt szerkesztőség ! Nagy feltűnést okozhatott a »Veszprém* folyó évi nov. 12-ki számában a »Törvényszéki csarnok“ rovatának azon tudósítása.- ,Nov. f4-én magán-okirat-hamisítás, Dr. Gyarmathy János,* s méltán, mert e megyében, s ezen kívül széles körben ismeretes lévén nevem, s már könnyen képzelhető okokból nem csekély meglepetést szült. Becsületem s azon rend érdekében, melyhez tartozom, mulaszthatlan kötelességnek tartom a »Veszprém* olvasóit, s a kiket érdekel, meg­nyugtatni, hogy az ügy arról fog tanúságot tenni, miszerint olykor, habár ritkán is, a lelkipásztor szívessége, szolgálata, sőt jótette is, (pedig ezeket hívei iránt gyakorolni erkölcsi kötelessége,) hálát­lansággal viszonoztatik. De az »okmány-hamisítási“ czim nevemhez, sőt az ügy ily elnevezése nem illő. Röviden fogom ennek kitüntetésére a tényt, mint a törvényszék előtt ismeretes lett, rajzolni. 1877. év január 1. napján, délutáni órákban jelent meg alólirottnál, mint somlyó-vásárhelyi plébánosnál Tatai József takács-mester Horváth Katalinnal, Somiyó-Vásárhelyen férjezett nővel, a végett, hogy egy 50 frtos levelet másolnék le nekik, mely pénzt Tatai József, mint közeli rokona kölcsönzött H. K.-nak házassági költségre, mert nem tudván fizetni, a törvényes kamatot akarná az adós-levélbe bevezettetni. Azonnal figyelmeztet­tem, hogy ezt czélszerűbb lesz a városháznál íratni. Mire válaszolták, hogy H. K.-nak nincs pénze jelenleg, pedig ez költségbe kerülne, s kértek, hogy szívességből tegyem meg, vagyis ingyen. Ám legyen, nem nagy fáradság, válaszolám... de két tanú is kell, mire Tatai felkérte Bodó Ferencz ismerősemet tanúnak, ki künn állt az ajtóban, má­siknak engem (alólirottat; kér, hogy erősebb és hitelesebb legyen ... Am hívja el a tanút... de e perezbeu lépett be hozzám Vörös János templom­atya, 8 megjegyzésemre, hogy o is értelmes ember, jó lesz tanúnak. Az adós-levelet összehasonlítván s mindenbe egyezőnek találván, aláírtuk, mint tanúk. Ez az egyszerű tény. Hogy a reá következő husvét tájban, midőn Tatai József felkereste Horváth Katalin férjét, — mint mesterségére nézve csizmadia, — hogy ka­mat lejében csizmát csináljon néki, de majd nem kidobatott, s e végből az adósságot beperelvén a bíróságnál, a nő (férje kényszerűsége folytán) adó­ságától tagadás által akart szabadúlni, (mi népnél manap nem ritka eset), ez mind ez ügy lefolyásá­hoz tartozik. Annyit azonban már most megjegyezhetek, hogy miután ez világosan Tatai József ügye Hor­váth Katalinnal, miért lett az ügy nevemhez kötve, elegendő okát nem látom, sőt miután itt adós­levél lemásolása történt, miért neveztetik ,ok­mány-hamisításnak-* Az adós-levelek Sümegben kelt, két tanú előtt, ez lett lemásolva. Még e két tanú log kihallgattatni, hogy az ügy tökéletesen kiderüljön. Ennyit egyelőre az ügy állásáról, s a »Veszprém“ olvasói megnyugtatására. *T>r. Gyarmathy János. Szerkesztői KJLzenetek. Többeknek, — Térszüke miatt több czikket nem ve* hettünk fel éi igy sok kívánságnak csak jövö ssámunkbau tehetünk eleget, Felelős szerkesztő s kiadó: LÉVAY HIKE, Laptulajdonos: KBAlfSZ A RUIN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom