Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)

1882-05-14 / 21. szám

templomot építtetett: ez a jelenlegi bucsnjáró-szt.- egyház. Kiválólag tengerészek keresik föl e templo­mot, hálaimát rebegendok egyik-másik tengeri-vész­ből való szerencsés megszabadulásukért. A főoltár Mária-képét (nem sokat ér) ugyanis csodatevő ere­jűnek tartja az itteni köznép viharok lecsillapítására. Az egyszerű, fehérre meszelt falakon és oszlopokon mintegy száz kép függ rettentő tengeri veszedel­meket ábrázolva. Láthatunk ezek között fényképe­ket, olajfestményeket, krétarajzoket és vizfestékkel készült képeket; a legtöbbén a sötét felhők közöl az Istenanya feje kandikál elő, bátorságot öntve a veszéllyel küzdő hajósokba. A firenczei „Madonna della ’sedia* olajnyomatú másolata egyik vaskos oszlopra van függesztve; az orgona szép hangú; s az újonnan készült őt gyóntatószék csinos munka. Legbecsesebbek a templomban némely oltár több­fajta és több színű márványberakatai s a főoltár kis Mária-képe márvány-mozaikból, melyek sokban emlékeztetnek a dzsenovai templomok oltárdíszít­ményeire. A főoltár fülkéjében öt falfestmény (va­lódi mázolás) a templom alapításának történetéből tár elénk mozzanatokat; mint alapító Comes Nico­laus Frangepanus szerepel. A főhajóból e fülkébe zöldre festett, áttört vasrácsozat ajtaján keresztül lépünk; e rácsozat közepéről a kétfejű osztrák sas tekint ránk. Fiume és vidéke valamikor közvetlen osztrák uralom alatt volt. A koldusok száma, akik a bejárat körül he­vernek, viszonylag nem valami nagy; beérik „sóidé­val is: tehát nem alkalmatlanok. A templomból való kiléptünkkor kellemesen jól esik a különféle, borzasztó tárgyú festmények után, az alattunk el­terülő mosolygó táj szemlélésében gyönyörködnünk. Néhány sötét czipreszfa mélán int ugyan felénk; szinte halljuk, mikor gályái a „memento mori*-t susogják; de a fiumei révek pezsgő életének látása a legtöbb egyénnél csakhamar elűzi a komor, leverő gondolatokat. Terzátó templomának épülése a leg­nagyobb boldogtalanságok egyikére: akit szeretünk, abban csalódni, emlékeztet; Fiume ragyogó képe a rózsás reményt tünteti elénk. A költők különösen a holdat és a reményt rajzolják kétfélekép: a „luna rnendax“ ellenében, a szende, szűzies, bizalmas égitestről is énekelnek; mig a reményt majd „csalfa“, majd pedig „boldo­gító* jelzővel látják el. Kívánom, bárki tekintsen alá a fényes múl­túnk egykori nagy dicsőségét romjaiban is hango­san hirdető terzatói várkastély ódon falairól az egyetlen magyar tengerrévre: a holdat ne találja hazugnak, ellenben a reményt érezze boldogítónak. A teli hold fejem fölött úszik a sötétkék színű égboltozat óriási hajójában: bű jelképe a szűies bi­zalomnak ; a befutásával megkésett hajó felé hosszú fénycsíkot vet a rév világító-készüléke; anuak csüg gedt matrózai számára az képviseli a boldogító reményt. Oh! miért kell nekem a méla holdban a ha­zugot látnom s a reményben a csalfát siratnom!! S\ekrényessy Kálmán. HÍREINK, Veszprém, 1882. május 14. Hymen. — Dr. Levatich Kálmán, vizsgáló biró ur, mint értesülünk, jövő szombaton, május 20-án vezeti oltárhoz Küngösön Fodor Erzsiké kisasszonyt. Szivünkből kívánjuk, hogy e szép frigy, mely a hó­napok legszebbikében köttetik, mindig megvalósítsa azon nemes élvet és boldogságot, mely a szép má­jushoz fűződik. Esküvő. — Szabó Károly, kádártai ref. ta­nító, ezelőtt a b.-füredi szeretetháznak, azután a bu­dai képezdének, majd a veszprémi nagvgymnasium- nak, végre a pápai képezdének folytatólag növendéke, kedden tartotta menyegzői ünnepélyét Kun János érdemes polgártársunk kedves leányával, Kun Ma­riskával, jelen voltak itt Veszprémben több érdemes tanító urak Enyéngről, Köves-Kálról, Veszprémből. Szálljon égből ezer áldás a kedves ifjú házastársakra! Áthelyeztet«». — Kádár Lajos honvédhad­nagy úr, ki társaskörökben igen kedvelt egyéniség volt, a múlt napokban Kőszeghre helyeztetett át. Szélhiidés. — Segesdy István, börtönőr, múlt csütörtökön este, amint ép haza akart a megyeház­ról menni, szélhüdés következtében összerogyott és néhány perez múlva rá meghalt. Nyugodjék bé­kében. Műkedvelő-előadás és élőképek. — A veszprémi jótékony noegylet f. évi junius 4-én fé­nyes műkedvelő-előadást fog rendezni. A műkedve­lők színdarabot, ezután pedig a városunkban eddig még rendezve nem volt élőképeket fogják bemutatni Pápay Viktor űr geniális eszméi és művészi ren­dezése szerint, fényes bengáli- és magnesium-vilá- gítással. Az élőképek hatása rendkívüli megragadó, ezért a főúri körök estélyein eddig is nagy szere­pet vívott ki magának. Emeli még ezen képek ér­dekességét azon körülmény, hogy városunk kiválóbb szépségű hölgyei közöl többen voltak szívesek a jótékonyczélra való tekintetből e képek alakítását elvállalni s az azokhoz szükséges fényesebbnél-fé- nyesebb öltözékeket saját költségükön beszerezni. A veszprémi fiatalság tagjai közül is többen fognak részt venni az élőképekben. Jelenleg ugyan még a szereplők teljes névsorát nem közölhetjük, de annyit a történt megállapodások után közölhetünk, hogy 6 Ily tableau fog rendeztetni, úgymint: 1. Szerelem és pénz, 2- Stuart Mária elfogatása. 3. Kártyavetés. 4. XVI. Lajos udvara a forradalom kitörésekor. 5. Festő-műteremben. 6. A magyar népéletből. Az előadáshoz szükséges díszletek Pápay Viktor ur fel­ügyelete alatt készülnek, ügy az estély terve, mint a kivitel iránt felkeltett élénk részvét a nőegylet alelnökeinek Véghely Dezsőnó és Neszmélyi Antalné urhölgyeknek köszönhető. A színdarabra nézve még végleges megállapodás nem történt. Az előadás időpontját helyesen választottnak mondhatjuk, mert ekkor fognak városunkban tartózkodni a felette ér­dekesnek ígérkező megyegyülésre nagyszámmal ér­kező megyebizottsági tagok is, kik szintén őrömmel ragadják meg az alkalmat, hogy városunkban kel­lemes szórakozást találjanak. A veszprémi jótékony nőegylet alapsza­bályait kinyomatta, s a titkár indítványára a vá­lasztmány azon határozatot hozta, hogy az egylet tagjai ezen alapszabályok egy-egy példányával meg- kináltassauak, s azt, ha tetszik, 10 krért megszerez­hessék. Ezen intézkedés szükséges volt azért is, mert az alapszabályok a múlt évben módosítva let­tek, de még mert az egyleti tagok az alapszabályo­kat nem ismerték, s igy nem is volt várható, hogy azokhoz alkalmazkodjanak. Ezüstmenyegző. — Károlyi Lajos derék színigazgató ur múlt csütörtökön, május 11-én, tar­totta boldog házasságának 25-ik évfordulóját. Szín­társulatának tagjai, szeretetük bizonyítékául, díszes ünnepélylyel lepték meg előtte való este. A szintermet kivilágították, felterítettek, Szathmáriné és Czecz Katalin az igazgatót, Szathmáry Károly és Csikász László pedig az igazgatónőt karonfogta, kik éppen lefekvéshez készültek, bevezették őket a terembe, hol megrendült a társulat férfi személyzete által „Dalra barátim* quartett — ezután Szathmáry K. a testület nevében üdvözölte őket meleg szavakban, az igazgató családjával könyekre fakadt örömében a véletlen meglepetés és a vonzalom e bebizonyí­tásán, elérzékenyedtek mindnyájan, — díszes ko­szorút nyújtottak át emlékül nagy fehér szalaggal, melyen a kővetkező felirat volt: „Szereteti igazga­tónk Károlyi Lajosnak nejével Makfai Máriával boldogul töltött házasságuk 25-ik évének ünnepére emlékül 1882. május 11.* A szalag egyik végén a társulat férfitagjai Szathmáry Károly, Szép János, Hunfi Imre, Matousek Ferencz, Hatvani Károly, Ha- ray Sándor Csikász László, Sziklai Miklós, Polgár Sándor, Takó Sándor, Miksai József, Győri János, Lévay Zsigmoud, a másik szárnyán a nők nevei: Czecz Katalin, Reiner Antónia. Szathmáryné A. Hat­vaniné Amália, Molnár Gizella, Takóné Emilia, Szőnyi Emma, Győrfi Ida, Győrfi Janka, Kővári V. A koszorú átadása után ismét felhangzott a dalkar, „Az éjjel* és „Magyar változatok* Ezután asztal­hoz ültek, a megilletődés csakhamar múlni kezdett, felkőszöntések következtek, Szathmáry K. kezdte, utánna Haray Sándor s igy tovább. Közben-közben megint dal volt, Reiner A. „Hullámzó Balaton kö­zepén“ az igazgatónő kedvencz énekét, Hunfi Imre „Soha“ népdalt énekelte zenekar kísérettel. A vig zenét ismét a dalkar váltotta fel, mig végre a jó­kedv tánezban tört ki, tánezra perdültek Thália papjai és papnői, de mintha jégbe hűtve tartogat­ták volna, pattogott a sok jó élez — ürültek a serlegek kivilágos-kiviradtig, s a legjobb hangulat közepette vettek búcsút Szeretett igazgatójuktól, ki sok jó kívánságok közt ment nyugalomra. — Más nap reggel 9 órakor a kegyes rendiek templomában a házfőnök hála-isteni tiszteletet tartott a derék ju­biláns pár jólétéért, melyen a társulat tagjai is je­len voltak, s ezzel véget ért az ünnepély; akik jelen voltak, e kedélyes, ez ünnepélyes szép nap soká emlékükbe lesz vésve. Halálozás. — Vidá István, megyei pénztári ellenőr, kit becsülete és szelíd modora miatt min­denki, aki vele érintkezett, csak becsülni és tisztelni tudott, tegnap szombaton reggel rövid betegség után jobblétre szenderült. Nyugodjék békében! Károlyi Lajos derék színtársulata, mely oly csekély pártolásban részesült, nemsokára elhagyja városunkat s Kis-Czellbe veszi útját. — Őszintén kívánjuk, hogy hálásabb publikumra találjon, mint Veszprémben. Borzasztó esés. — Menotti János kövező mester neje a legutóbbi jeruzsálemhegyi tűz alkal­makor kis gyermekével a karján a tűznél volt; kis gyermekét szerencsére átadta másnak és ő maga hihetőleg segélyre akarván futni, a rohanásban se látva, se hallva az ott levő több öl mély kőbányába esett. Senki a hiányzót észre sem vette, míg reg­gel szétroncsolt testtel a bányában találták. — Vá­rosi hatóságunk figyelmét felhívjuk arra a kőbá­nyára, melyet nem korláttól, hanem deszkakerítés­sel kell körül venni, úgy szintén megvizsgálandó, nem megy-e a kőfejtés házak vagy utczák túlságos közelébe. Tűz. — Május 11-én éjjel 11 órakor a Je- ruzsálerahegyen tűz ütött ki, mely három lakóházat és egy melléképületet elhamvasztott. Szerencse, hogy ép akkorra elállt a szél és igy tűzoltóink, valamint derék honvédeink önfeláldozó és kitartó tevékenységének sikerült a szomszédos házakat meg­menteni, melyek fölé pedig úgy hullottak az izzó sziláugok, mint a hópelyhek. Sajnosán tapasztaltuk itt, hogy mily nehéz városunk egyes helyeihez víz­zel férni, azért első dolgunk legyen — vízről gon­doskodni. Ugyancsak czélszerű a házakat, ahol csak lehet élőfákkal körülültetni; mert a lombos fák sok esetben képesek a tűz terjedését némileg megaka­dályozni. Az égetteknek. — A nemes szivéről isme­retes veterán dávidikumi nevelő, Somogyi Mihály úr, két forintot küldött, Juhász Péter megyei pau- durnak adtuk, kinek a pinezébe hordott holmija beesett szikra következtében az utolsó darabig el­égett és így csak a rajtavalója van még. Kérjük a közönséget, szánja meg e családot és adjon neki elhasznált ruhát, hogy legalább némileg ruházhassa gyermekeit. Rendjelviselési engedély. — 0 Felsége megengedte, hogy Auer Lipót, a sz. pétervári zene­dének veszprémi illetőségű tanára, az orosz III. oszt. Sz. Anna-rendet viselhesse. Egy nemzeti pályamű. Az orsz. kisdedóvó egyesület Tisza Kálmánné úrnő elnöklete alatt meg­tartott közgyűlésén a nőnevelés- és módszertan meg­írására kitűzött ötveu arany pályadíjjal Szerdahelyi Adolf, volt képezdei igazg. művét jutalmazta, mely munka különösen két tekintetben érdemel figyelmet. Először azért, mert a magyar faj egyéniségéhez al­kalmazkodó módszerénél fogva ez az első kísérlet a magy. nemzeti pedagógia megalkotására. Másodszor pedig azért, mert a merev német rendszer uralma alól felszabadítja a magyar kisdednevelést. A művet az országos egyesület fogja kiadni. E hírt azért tartjuk érdemesnek felemlíteni, mert úgy értesültünk, hogy Szerdahelyi Adolf urnák jeles oklevéllel képe­sített neje pályázni fog a pápai kisdedovoda veze­tésére. Miért halnak a gyermekek annyira a hökhurnt- (szamárhurut)-bau ? — A közönség közt azon balhiedelem van elterjedve, hogy a hok- hurutot gyógyítani nem lehet, az csak akkor múlik el, ha „idejét állta,* azért minek is orvost hívni. Mikor a gyermek már a sok köhögés miatt végleg elerőtlenedett, persze hívnak aztán mégis orvost, de a segítség legtöbb esetben már késő ilyenkor. Szives tudomásul. — Mind azok, kik — a veszprémi polgári ifjúság .által folyó hó 27-én rendezendő zártkörű tavaszi tánczmulatságra, téve­désből meghívót még ez ideig nem kaptak, s kik arra igényt tarthatnak, szíveskedjenek Mórocz Lajos úrhoz tek. Wurda Adolf ur üzletében, vagy pedig Boór Lajos úrhoz meghívókért fordulni. A magyar nyugati vasút igazgatóságá­tól vettük e sorokat: Van szerencsénk értesíteni, hogy f. é. május 15-tol szeptember 30-ig úgy mint a múlt évben Sz.-Fehérvár, Vár-Palota, Devecser, K.-Czell, Sárvár, Szombathely, Körmend, Szt.-Gott- hárd, Pápa és Győr állomásainkról 60 napi érvényes­ségű mérsékelt menettérti jegyek (fürdő idényjegyek) fognak Veszprémbe (Balatonfüred) kiadatni. A für­dővendégeknek Balaton-Füredre leendő tovaszállítá- sára nézve elegendő bérkocsik állanak az állomáson rendelkezésre. Az udvari tánczestély alkalmával, melyen Berkes Lajos játszott kitűnő zenekarával, a fő- udvarmesteri hivatal felszólítása folytán két igen kedvelt magyar dalt is játszott. Ugyanez alkalom­mal egy általa ez ünnepélyre szerzett uj csárdást „Tele van a sághi határ virággal* is bemutatott. A zenekar tagjai nemzeti diszöltönyben jelentek meg. E hó'15-én azután Berkes Lajos és zenekara el­hagyja a magyar fővárost, hogy Londonba utazzék, hol szerződés folytán e hó 21-én lép fel 1-ször. Térképezés. — A magyar kir. belügyminisz­térium 21450. sz. a. leiratával felhívta a megyét, hogy a Magyarország területén a f. évben teljesí­tendő térképezési munkálatok foganatosítására ki­küldött katonatiszteknek megjelenésük esetén a szük­séges és árszabályozott czikkek gyors és pontos ki­szolgáltatása mellett segélyezésére legyen s az iránt alattas közegeit, valamint a községi elöljárókat is megfelelőleg értesítse és ezeket oda utasítsa, hogy a felállított háromszögelési s egyéb jelek minden rongálástól való megóvása czéljából a szükséges intézkedéseket tegyék meg. — A megyénkbe kikül­dött katonatiszt már megérkezett és magát az al- ispáni hivatalnál jelentette is. A Györe-kert — mely kellemes fekvésénél fogva egyike legkeresettebb mulatóhelyeinknek, ma vasárnap délután 3 órakor nyittatok meg- Fethivjuk erre közönségünket azon megjegyzéssel, hogy oly egyének, akik talán a mulató közönséghez bármi tekintetben méltatlanok volnának, a mulatóhelyre be sem eresztetnek; egyáltalán ezentúl kizáratnak. Mi következik, ha a kocsisok nem köt­nek kereket. — A Györe-féle nagy kertben, elmu­lasztott kerékkötés miatt, Németh József kanonok úr lovai murvával rakott kocsival együtt a kapu alatt levő elhanyagolt jégverembe estek. Az egyik lovat kimentették, de a másikat a föld agyonnyomta. A pánszlávizmus ellen helyes (intézke­dés. — A vallás- és kozokt. m. kir. miniszter f. é. ápril 24-én 11519 sz. a. kelt körrendeletével kibo­csátott körözvényt oly felhívással küldte meg a kir. tanfelügyelőknek, hogy szigorúan őrködjenek, nehogy a Pozonyból pánszláv üzelmek miatt kicsapott ké­pezdei növendékek valamely népiskolánál segéd- vagy helyettes minőségben alkalmaztassanak, és ha annak tudomására jönnek, azonnal tegyenek hozzá jelentést. Napfogyatkozás. — Jövő szerdán, május 17-én napfogyatkozás lesz és pedig nálunk részle­ges, mely reggeli 7 óra 13 perczkor kezdődik és 9 óra 5 perczkor végződik Ajánljuk tisztelt olvasóink figyelmébe a lapunk múlt számában megjelent czik- ket a napfogyatkozásról. A kanyaró Pápán. — F. hó 11-én Pápán tartatott orvosi értekezlet a kanyaró járvány ijesztő fellépése folytán elhatározta, hogy az iskolák be­záratását a városi tanácsnál javaslatba hozza. Felsült rablók. — Siófokról írják a „Ma­gyar Újság*-nak, hogy az ottani takarékpénztárba ismeretlen tettesek álkulcsokkal hatoltak be, ott a nagy kaszszát, mely mintegy 10 mm. súlyú, felfe­szíteni próbálták. Miután azonban a kaszsza két fal közé volt állítva, nem férhettek hozzá és így azt nem is nyithatták fel. Épen ezen az éjjelen sok pénz volt, ez költé fel a gyanút, hogy a pénztárt a körül­ményekkel ismerős egyének almrták megrabolni. A jó madarakat nyomozzák. Rendőri hirek. — Jake Pálné csavargás miatt Pápára, — Puhar Mile csavargás miatt Ska­réba, — Schusterics Pál koldulás miatt Gottscheeba tolonczoltatott. — F. hó 11-én éjjel a Jeruzsálem- hegyen tűz ütött ki s a 795, 796 és 829. számú házak szalmateteje leégett, kettő biztosítva volt. A gyújtással Rinóczi Ferencz szabósegéd gyanusítta- tott s ellene a vizsgálat folyamatba tétetett. Több figyelmet kérünk. — A gyepmester a város utczáin fényes nappal állati hullákat visz kordáján letakaratlanul. Ez sem aestheticai, sem köz- egészségi szempontból el nem nézhető igy továbbra is. Közegészség. Az egészségi állapot a lefolyt tizennégy nap alatt az ezt megelőző tizennégy napinál valamivel kedvezőbb volt. Az uralkodó kórállapotok nem vál­toztak. Halálozás. Kleinik Luiza, 2% éves, toroklob. Lipták Já­nos, 52 éves, szűcs, tüdősorvadás. Nagy János, 45 éves, hentes, tüdőgíimőkór. Horváth Luiza, 1 ’/4 éves, hörglob. Kleinik Anna, 3ya órát élt., veleszületett gyengeség. Popladek József, I Va éves, hőkhurut. Segesdi Isván, P>2 éves, gutaütés. özv. Hetesi Má­ria, 58 éves, gümő tüdőhártyalob. Szabó Elek, 5 hetes, béllob. Menotti Jánosné, 37 éves, agyrepe­dés. Jákai József, 83 éves, végelgyengülés. Vida István, 75 éves, gutaütés. Dr. Fischer Béla, városi orvos. X. A köszvényellenes sokféle szerek között stettini Winter Adolf, németországi gyáros­nak saját találmányu és e nemben különleges köszvényirtó-készülékei oly jó hírnek és nagy elterjedettségnek örvendenek, hogy azok külön föl- dicsérése lelelesleges. Mindamellett, saját érdekében figyelmeztetjük a t. közönséget, e gyárosnak lapunk mai számához csatolt körlevelére. IRODALMUNK. Vettük a „Gyümölcsés^eíi és konyhakerti- s\eti fületek“ 4-ik füzetét e tartalommal: 1. Uj Poiteau. Villási Pál. 2. A baltavári ökörszem cse- resnyefáról. Horváth György. 3. Utóirat a baltavári ökörszem cseresnyefaj ügyében. Villási Pál. 4. Hajna­lodig 5 Kossuth alma. Kossúth Lajos bordás al­mája. 1. r. Tamásy Károly. 6. Boros alma. 1. r. Tamásy Károly. 7. A takoronák ültetéskor vissza­vágása- vagy épenhagyásáról. Orosz Miklós. 8. A községi faiskolakertek kezeléséről. Tóth Lajos. 9. Hangya-sziget. Porzsolt Ádám. 10. Az enyingi já­rás faiskola-felügyelőjének körözvénye. Varga János. 11. Csevegések a magyarországi gyümölcsészetről. Geyer G. Gyula. 12. Irodalom. A „Regényvilág*• ujabbi két füzete, a 14-ik és 15-ik, rendkívül gazdag és becses tartalommal jelent meg. Valóban elismerésre méltó buzgalmat fejt ki e vállalat, hogy eredeti regényirodalmunkat szaporítja és a nagy közönségnek jutányosán hozzá­férhetővé teszi. — Az utóbbi füzetben alig hogy befejezi Tolnai Lajos ,A nemes vér“ czimü meg­kapó gyönyörű regényét — már is F.-né Gyújtó Izabella, ismert jónevfl írónőnk „A múltak árnyai* czimü regénye közlését indítja meg. Gyújtó Izabella, kivel a szépirodalmat figyelemmel kisérő nőolvasók a »Fővárosi Lapokéban kiadott sok jeles elbeszé­lése után régi kedves ismerősre fognak találni — ez első nagyobb szabású művével méltó helyet foglal regényirodalmunkban. Az életből vett és híven raj­zolt alakjai, az elbeszélés mindig érdekes folyása, a gondos irály és a művéből kisugárzó nemes eszmék, de különösen az a gyöngédség, melylyel a nők ap­róbb és nagyobb bajait elmesélni, néhol eltakargatni, legtöbbször sújtani szokta — érdemessé teszi arra a czimre, melylyel némelyek felruházták — midőn »magyar Marlitt*-nak nevezték el; nézetünk szerint azonban Gyújtó Izabella jelesebb Írónő Mariit asz- szonyomnál. Mig Marlittné a légből kapott, a való­ságban nem képzelhető, phantastikus, igaztalan ala­kokkal és situátiókkal tartja jól az érzelgő német hölgyközönséget, addig Gyújtó Izabella mindig re­ális légkörben mozog és mindamellett erősebb és megkapóbb színek felett rendelkezik, midőn a szere­lem és a szenvedély egyes kimagasló mozzanatait az olvasó szeme elé varázsolja. Érdekes tárcza-egy- veleg zárja be e két tartalmas füzetét e kiváló szép- irodalmi lapnak, melyet melegen ajánlunk minden magyar nő és a szépirodalom kedvelő férfiak figyel­mébe. A »Regényvilág* előfizetési ára félévre 3 frt. Kiadja Révai Testvérek könyvkiadóhivatala Buda­pesten. Megjelent az „Orszi g-V i 1 á g“ XVII. füzete élénk változatos és gazdag tartalommal Közli: Iványi Ödönnek „Ujonez feleség“ czimü szép rajzát, Földváry István „Kert­ben“ czimü hangulatteljes költeményét „A san-joagini hö- sök“ czimü érdekes angol novellát és „Nem egymásnak te­remtve“ czimü vonzó orosz beizélyt. Azonkívül Török Jó­zseftől „Műveltség és erkölcs“, dr. Luby Gyulától „Az élelmi szerek hamisításáról“ és L. F.-től „Valpurga éjjele és a boszorkányok“ czimü rendkívül érdekes és jeles czik- ket, Darwin Károlyról van egy kimerítő tanulmány. Apró rovatai változatosak, élénkek és nagy gondra vallanak. — Képei közül kiemeljük a „Barabást Barabást“ czimií gyö­nyör ü képet, a „Vándor-uton“ czimü kedves rajz, „A siket fájd“, „Éj a pusztán“ Niklay J. eredeti rajza, „Görény és hörcsög harcz“, „A rajnai Siebengebirge“, és „A kis vigyá­zatlan“ czimü szép képet. Ajánljuk e jeles képes lapot a magyar közönség figyelmébe. Előfizetési ára egész évre 10 frt, félévre 5 frt, évnegyedre 2 frt 50 kr. Előfizethetni Wil- ckens és Waidl kiadóhivatalában. A „Magyar Regén y-c sarnok“ 17. füzete is elhagyta a sajtót a szokott elegáns kiállításban s élvezetes tartalommal. Első közleménye a „Libapósta“ Bulla János humoros elbeszélése. Ezt követi két hangulatteljes mutat­vány Győri Vilmosnak „Svéd költők“-ből czimü svéd an- thologiájából. — Doctor Castilló eredeti regény Goleuich If.-tol, s a „Sphinx“ czimü érdekfeszítő franczia elbeszélés vége. Ezután Mozaik czim alatt ismeretterjesztő s mulattató apróságok s az Aprópénz feliratú humoros képek. E valóban pártolásra méltó heti folyóiratot ismételve melegen ajánljuk t. olvasóink figyelmébe. Előfizetési a 2y2— 3 nagy 8-ad ívnyi füzetekben megjelenő lapnak egész évre 6 frt, félévre 3 frt. Egy füzet ára csak 12 kr. Előfizetési pénzek Aigner Lajos budapesti könyvkereskedésébe vagy Wilckens és Waidl kiadóhivatalába (Budapest, koronaherczeg-utcza 3. sz.) in- tézendők. A „Katholikus Társadalom“ és „Katholikus Család“ két oly képes heti lap, melyek megérdern ük, hogy napjaink felekezeti mozgalmai közepette pártoltassanak. Mind a kettő Budapesten jelenik meg, mindegyiknek 1 frt 50 kr. az évnegyedi elő­fizetési díja. Ifjabb Nagel Ottó budapesti könyvkereskedő kiadásában folyó évi május 1-éu jelent meg az y,Onügyvéd‘( czimü már két kiadást ért mű telje­sen átdolgozott harmadik kiadásának első füzete, irta Knor Alajos kir. táblai biró. Az ismert jó nevű írónak e korszerű, közhasznú és mondhatni nélkü­lözhetetlen kézikönyvét ajánljuk a t. ez. olvasó kö­zönség figyelmébe. A mű részletes tartalmát és a megrendelési módozatokat ismertető előfizetési fel­hívás minden könyvkereskedésben kapható. A többi füzetek folyó évi május 1-től számított háromheti időközökben fognak kiadatni. Az egész mű mintegy

Next

/
Oldalképek
Tartalom