Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)
1882-04-23 / 18. szám
a becsületszóra szabadon bocsátott ir népvezér, Parnell, eltűnt. Horvátországban a tartománygyülésen nagy tevékenységet fejtenek ki Fiúménak Horvátországhoz való csatolása érdekében; pedig Fiume Magyarországnak megdönthetetlen alapokon nyugvó jogos birtoka. A delegáció a lázadó tartományokban szükséges erődítési munkálatok foganatosítására fordítandó költségvetéssel foglalkozik üléseiben. Hiteles részről eredő hírek szerint Jovánovics báró legközelebb átveszi a szerajevói főparancsnokság vezetését s vele Bosznia és Herczegovina kormányzásátKözigazgatási bizottság. — áprilhú 3. Az alispáni iktatóba már ez. hóban 1377 ügy érkezett, ehhez a februári elintézetleneket összesen 1436. Ezekből elintéztetett 1273, megyebizottságba tétetett 86, nyilvántartásba 27, elintézetlen 59. Az alispáni hivatal pénzforgalma volt; javadalmazás 6300 írt, közmunkaváltság 1881, 31 írt 20 kr., betegápolási alap régi hátrálékból 302 frt 76 kr., újból 11 frt 11 kr., vadászjegyekből 51 frt, különféle pénzforgalom 576 frt 26 kr., térítményezímen 271 frt 92 kr., összesen 7544 frt 25 kr. A k. tanfelügyelő márcz. körútja alatt 12 községet és egy népes pusztát látogatott meg, uév- szerint Szabadja, Vörös-Berény, Vámos, Fáés\, Hidegkút, 2 ót- Vá\sony, Német-Barnag, Magyar-Bag, Vöröstó, Mencshely, Leányfalu, N.- Vzsony és Kövesgyőr, pusztát. Az első kilencz községben a törvényben megszabott 8 havi szorgalmi időt be nem töltik és különben is hanyagul látogatják az iskolát. Az elöljáróság megígérte, hogy e viszás helyzeten segít. — A tanhelyiségek közöl a szt -k. szabadjai református iskola a legelhanyagoltabb, sőt a folyósó az emeleten közbiztonsági szempontból veszélyes. A vörős-berényi ref. iskola alacsony és sötét. A vámosi ref. iskolánál fel van ugyan állítva a második tanterem, de a segédtanítói állás nincs rendszeresítve. A sz.-k.-szabadjai és vö- rös-berényi ref. iskolákban padok helyett lóczák vannak. A fáészi róm. kath. iskolában hiányoznak a magyar olvasé-táblák. A magyar nyelv tanításában csekély eredmény van a fáészi és német-bar- nagi iskolákban. Ezen községek elöljárói utasíttatui fognak a hiányok pótlására. — Jeles eredményt mutatnak fel a tanítás terén a mencshelyi és leányfalui ág. ev. iskolák. Szt.-K.-Szabadján egy engedély nélküli magántanodát talált a tanfelügyelő, Steiner Pálét, melynek bezárása iránt intézkedik a hatóság. B. Todecso Zsófia-pusztán, Freistädter pedig Kövesgyőr-Pusztán cselédjeik gyermekei részére a jövő őszszel iskolát szándékoznak állítani. A főorvos jelentése szerint a márczius a februárral egyenlően kedvezőtlen egészségi állapotot tüntet fel. A kanyaró Nagy-Vázsonyban és Tót- Vázsonyban alábbhagyólag volt, a törheny Szent- Gálon és Devecserben emelkedett, Veszprém városában és Zirczen szűnőfólben volt, Cseszneken és 13. M. Szt.-Királyon megszűnt, Vöröstón pedig kiütött. Homokbödögén és Gergeliben az iskolás gyermekek közt kiütött a kanyaró, miért is az iskolák 10 napra bezárattak- A himlő-betegedések száma Románd és Pápa-Teszér községekben apadóban, Bánk- és Pé- terden szünoben volt. A hasznos házi állatok egészségi állapota kielégítő volt. A veszprémin. ga{d. egyesület elnökségéhez a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. minisztertől következő leirat érkezett: A katonai kincstár részére eszközlendő szállításokra vállalkozók megbízhatóságát és szállítási képességét tanúsító igazolványok kiállítására nézve, a cs. és kir. hadügyminiszter úrral egyetértőleg, a következő eljárást állapítom meg: 1. Mindazon ezégek és üzlet-emberek, kik a katonai kincstár részére eszközlendő é3 nyilvánosan tárgyalandó szállítási- vagy albérleti üzletben vagy pedig építkezési, munkálatban mint vállalkozók részt Persze, hogy siettem onnan elszabadulni. Többet aztán nem is mentem hozzájuk. A városban, a hol laktunk, nagyon sokat beszéltek róluk, ámbár senki sem ismerte őket. ügy jöttek csak oda lakni máshonnan. Sokszor hallottam mondani: »Ebből meg az iskolautczai asszonyságból lenne csak jó pár! Összeillenének.* Hogy ki volt az iskolautczai asszonyság? Egy titokteljes személy, a ki szintén csak úgy jött ide lakni évekkel ezelőtt s azóta még ki se mozdult a házából. Az öreg cselédje ment el helyette mindenüvé. Azt még az ablaknál sem lehetett látni sohasem. De a mikor egyszer én és Andorka az iskolából hazafelé jöttünk, kinyílt az ablaka, s a vaskosáron belül egy fiatal, üde asszony hajolt ki a virágcserepek közül. Nyájasan hitt bennünket a szobába. Oiabenn aztán elhalmozott mindennel, a mi jó, Andorkát ölébe vette, csókolta s megigér- tette vele, hogy a mikor csak teheti, mindig be fog jönni és az apjának nem szól az egészből semmit. Aztán még nagyon sokszor láttam a szomorú fiatal asszonyságot, a mint én is, Andorka is, meg ő is, mindig öregebbek lettünk, egész addig, inig évek múlva mindaketten a legfelsőbb classot is elvégeztük, s elmentünk a mi kis városunkból messze- messze nagy városok idegen népei közé. Azóta sok esztendő elmúlt. Öregebbek lettünk mind a ketten, de azért megmaradtunk egymásnak ugyanazok a jó barátok, a kik évekkel ezelőtt költ tunk — odahaza. Egyszer az én Andorom sürgönyt kapott hazulról, az atyjától, melyben rögtöni hazatérését sürgeti. Bár az öreg mindig szigorúan bánt vele, azért ő mégis nagyon megijedt, mert az apját mindennél jobban szerette. venni kívánnak, tartoznak az esetben, ha a tárgyalást vezető katonai hatóság őket nem ismeri, megbízhatóságukat és szállítási képességüket tanúsító igazolványt bemutatni. 2. Ezen igazolványokat bejegyzett ezégekre nézve azon kereskedelmi- és iparkamarák állítják ki, melyeknek területén az illető ezég létezik. Oly üzletemberekre nézve pedig, kik czéggel nem bírnak, az igazolványokat az illető gazdasági egyletek állítják ki és pedig az illető szövetkezetek- vagy községi elöljáróságoktól nyert lelkiismeretes értesülés alapján. 3. Ilynemű igazolványok jövőre nézve nem a feleknek lesznek kiadandók, hanem mint hivatalos jellegű okmányok, közvetlenül az árlejtést vagy pályázati tárgyalást vezető katonai hatósághoz küldendők. 4. Az érdekelt felek a megbízhatóságukat és szállítási képességüket tanúsító igazolványok elnyer- hetése czéljából kötelesek az illető kereskedelmi- s iparkamarához, illetőleg az illetékes gazdasági egylethez ideje korán kérvényt nyújtani be, melyben vezeték és keresztnevük, üzletáguk és lakhelyük, a tárgyalást vezető katonai hatóság, a nyilvános tárgyalás napja, nemkülönben a szállítás vagy biztosi tás tárgyának mennyisége és minősége tüzetesen kiteendő. 5. A kereskedelmi és iparkamarák, illetőleg a gazdasági egyletek az ilyen kérvények alapján, a felek részére végzést állítanak ki, melyben arról ér- tesítendők, hogy a megbízhatóságukat és szállítási képességüket tanúsító igazolvány, hivatalos utón, a mindenkor megnevezendő katonai hatóságokhoz fog küldetni, és hogy ezen végzés egyelőre ajánlatukhoz csatolandó. 6. A felek, a kereskedelmi és iparkamarák, valamint a gazdasági egyletek kötelességévé tétetik, az igazolvány elnyerése iránti kérvényt oly időben benyújtani, illetőleg az igazolvány kiállítását és elküldését oly módon eszközölni, hogy az legalább is a tárgyalást megelőző napon, a tárgyalást vezető katonai hatóságnál okvetlenül megérkezhessék. Az ilyen igazolványokat tartalmazó küldemények borítékára mindig a »Bizalmas és sürgős* jegyzendő. A netaláni késedelmekből eredő következményeket a fél viseli. 7. Az igazolványok kiállításánál különösen a kereskedelmi és iparkamarák, az illető ezégek megbízhatóságára vonatkozó összes adatokat, szorgosan fontolják meg, és az ajánlati tárgy természetéhez képest, az illető ezég segédforrásaira val ó figyelemmel is lehetőleg biztos felvilágosítást nyújtsanak. 8. A nyilvános tárgyalásokat kiíró katonai hatóságok, illető hirdetményeiben minden esetben oly nemű záradék lesz, mely az igazolványokban tanúsítandó megbízhatóság irányára és terjedelmére útmutatást nyujtand. 9. Oly czélből, hogy a kérdéses igazolványok kiállítása lehetőleg gyorsan eszközöltethessék a kereskedelmi és iparkamarák, a területükön létező czégekről, a gazdasági egyletek pedig a területükön lakó katonai kincstári vállalatokra igényt tartó üzlet emberekről, időről-időre külön szerzendő, megbízható adatokon alapuló különös értesítő könyvet fognak vezetni. Ezen értesítő könyv, a felek részére megbízhatóságuk és szállítási képességük iránt kiállítandó igazolványok előjegyzési könyvéül is szolgáland, melyből szükség esetében a netán ellentmondó adatok felvilágosítása lesz eszközölhető-. A értesítő könyv tartalma, a kereskedelmi és iparkamara elnökének, illetőleg a gazdasági egylet elnökének gondos felügyelete alaU hivatalos titkot képez. IC. A katonai hatóságoknál is, a megbízhatóságról és szállítási képességről sz óló igazolványok bizalmas közleményeknek fognak f tekintetni és azok a pályázati tárgyalás befejeztével a tárgyiratoknál visszatartatván, tartalmuk semmi i szín alatt semminemű féllel nem közölhető. 11. A 4-ik pontban említeti b kérvnyekhez, a felek által, a kiállítandó igazol ványra szükséges bélyeg, mindenkor melléklendő. 12. Ha ugyanazon vállalkoi .6, kinek megbízhatóságáról és szállítási képesség érői valamely katonai hatósághoz igazolvány éri íezett, ugyanazon időben más katonai kincstári ajá alati vállalatban is Az Öreg könyezve, sírva .borult fia nyakába s karját megfogva,'vitte őt magával, utczákon, tereken át, egész a hajdani kis is,kólánk utczájáig. Ott volt a vaskosaras ház. Abba vezette. Az egyik szoba be voít vonva szépen feketére. Abban volt kiterítve a ravatal, melyen égő gyertyák között, halaváuy, mosolygó arczczal feküdt a ház gazdasszonya, a mi ismerős asszonyságunk; szép, hófehér ezüst fürtökkel. Az ör, sg nem törődött a siránkozó fehérnéppel, hanem csak odarogyott a koporsó elé, s fiát is maga után vonva, zokogástól elfojtott hangon kiáltó tta : — Sírj! Sírj l It ,t fekszik a te anyád! .......... Most m ár értett em a történetet. Mikor még szép, fiatal házasok v oltak, akkor csál »flotta az asz- szonykát egy katonati .szt az elszökésreu A férj az itnádásig szerette n.ej ét; de azért, mik:or az tettét megbánva, szenvedőn visszajött hozzá, nem fogadta be házába többé, ső t még segélyét iss megvonta tőle. Az asszonyt egy rokoua által s égi ttette, úgy, mintha az adná azt, Egy városban laktat', megöregedtek, s mégsem látták egymást sohase.m többé. Mennyi szenvedésébe kerülhetett ez mind a k ettőnek! De most már vége veit a gyűlöletnek. A halálban megszűnik az 1 A haragos, komoly etmber ott zokogott a földön, e(;yre azt sóhajtva a hideg halottnak: , — Bocsáss meg! Bocsáss megl Mindem üdvösségem te, bocsá.ss meg nekem! Nem is telt beile sok idő, hogy maga is a1- ment utána, bocsánatot kérni és boldognak lenni,,.,Szomahá{r István. részt venni óhajt, a most említett katonai hatóság, a fél kérelmére az igazolvány eredeti példányát, egy másolatnak visszatartása mellett, a z o n másik katonai hatóságnak hivatalból megküldendi. Megjegyeztetik azonban, hogy ezen igazolványok csak két hóig bírnak hatálylyal, ezen időtartamnál régibb igazolyányok tehát a katonai hatóság által nem továbbíttatnak. Midőn ezt a — czimmel — közölném, egyúttal tudomására juttatom, hogy az itt leirt eljárás f. évi május 1—tol kezdve lép érvénybe és felkérem, hogy azt területén a legtágasabb körben közzé tevén, a 9-ik pontban közülirt »Értesítő könyvnek* helyes és minden tekintetben megbízható össseállí- tása iránt a szükéges intézkedést, hazai kereskedőink és iparosaink, illetőleg termelőink érdekében, mentenni szíveskedjék. Budapest, 1882. évi márczíushó 7-én. Báró Kemény, s. k. VIDÉKÜNK. LajosKomárom, 1882. ápril 12. Tekintetes szerkesztőség! Enying járásuukban most már nemcsak faiskolák, de nemes gyümölcsfák is lesznek. Járásunk szolgabirája tekintetes Kenessey M. úr ugyanis ojtóágak kiadatásáért folyamodott a magas minisztériumhoz, ennek folytán a keszthelyi kir. gazdasági intézet 2447. db külömbféle legkitűnőbb fajú ojtó-ágakat küldött járásunk részére. Nógrádmegye Szarvas-Gedéről tek. Bencsik György földbirtokos ur szives volt 1055 db kitűnő oj tó-ágat küldeni. Éhez, adva a Puszta-Liczről érkezetteket, 5000 darabnál több ojtóág osztatott ki a faiskolákat kezelő tauító urak közt. Lázas tevékenység uralkodik a faiskolákban, a kezelő tanító urak látva a hatósági kitartó és erélyes támogatást — érdeklődés- és lelkesedéssel teljesítik a teljesítendőket. Dégh, Küngös, Lajos-Komárom községek 2500 db egyéves szederfa csemetét hozattak és ültettek — 10 község részére 5 kilő ingyenes szedermag lett a szegszárdi selyemtenyésztő intézet által előjegyezve, mely annak idejében megküldve vetemé- nyeztetni fog. Ennyi jóakarat, ily erélyes támagatás mellett csakugyan nyomorultaknak bélyegezhet bennünket a világ, hogy egy évtized alatt paradicsommá nem változtatjuk járásunkat, házunk táját. Tisztelettel maradtam alázatos szolgája Varga József, az enyingi járási faiskolák felügyelője. NÉHÁNY SZÓ a bakonyi dohány-kis-tőzsdékröl. Ha jól emlékszem, a múlt évben kimutatták a főváros lapjai, hogy 1881-ben, a dohány- és szivarforgalom 50 millió forinttal kevesebbet jövedelmezett az államnak, mint az előbbi években. Sőt az országházban is eléggé fejtegették annak okát, a mely többé kevesbbé igaz is volt; de a mily okok még lehetnek, arról én teszek említést és tudom, hogy mind az államnak, mind pedig az illető miniszternek, de még itt a megyében a pénzügyőri biztosnak sincs róla tudomása. (?) Zircz mezővárosát körülbelül 3V2 ezer lélek lakja; a Cisterczi rend székhelye. Van ott járás-és szolgabiróság, adóhivatal és takarékpénztár. Elég iparos és ugyan annyi kereskedő, hozzá van csatolva körülbelül 20 község; tehát a járás székhelye és központja. — Most jön pedig, a miről szólni akarok. Ezen községek doháuy-kis-tőzsdéinek fele, sőt maga Zircz is a veszprémi nagytőzsdéhez van utalva, hogy onnan dohány- és szivar-készleteiket beszerezhessék. Nem akarom én a veszprémi nagytőzsdét vád alá helyezni, hogy talán képtelen volna még más községeken kívül e járásnak eleget szállítani, hanem igen azt állítani, hogy Zirczen egy nagytőzsde elkerülhetetlenül szükséges. — Mert habár naponta közlekedik a posta Veszprémmel, mégis mily keservesen szerzik be e mezőváros kereskedői a dohány- és szivar-szükségletüket. Hát télen, zord időben, ha posta sem mehet, mit csiuálnak akkor a zirczi kereskedők? Semmit! Kénytelenek nehány nap dohány és szivar nélkül lenni, ha nem is mind, de nehányan közülük bizonyosan. Hogy annyi hasznuk az egész dohány-kis-tőzsdén nincs, hogy directe kocsit küldjenek be érte, az egészen világos. Mit csinálnak a többi községek, különösen azok, a melyek Veszprémtől 5—6 órányi távolságban fekszenek? — Nehéz volna azt leírni. Nem szólok a többi községről, csupán csak egyről, a mely Zircztől 1 órányira fekszik, sajnálatomra meg kell neveznem, ez: Borzavár. (Azért említem csupán ezt a községet, mert ép ezt voltam szerencsés szemmel kisérni.) Borzavár község és körüllévő pusztáival együtt majdnem 1100 lelket számlál. Volt és van is benn vagy négy szatócs, ezek közül négyen bírták a kis- tőzsdéket. De — a szó teljes értelmében — egyik- sem birt a népnek kellő dohányt és szivart előállítani,úgy annyira, hogy a nép káromkodással és fenyegetéssel fitogtatta boszuságát. — Jaj, de mi volt annak oka? — Az, hogy Veszprémből directe nem hozathatták a dohányt stb., mert mint említőm, nagy költséggel jár, és Zirczről nem kaptak. Legfelebb kölcsön, de akkor is csak úgy, ha volt elegendő készletük. Ezen viszályok történtek a múlt hónapig, hanem most egész — de egész másként van. Tehát halljuk: . Szükségesnek tartom még egyszer megemlíteni, V hogy Borzaváron négy szatócs van. | Az egyik lakást változtatva folyamodott a kiatözsdő átíratása végett, de miután lakása vagy 20 lépéssel közelebb került a másodikéhoz, kérvénye visszautasíttatott. A második aztán — illetőleg az első szomszédja — dohány-csempészettel lett vádolva, nem adatott meg neki a dohány-árulási engedély. A harmadik, meg valami jelentéktelenséget a »Reglama* ellen elkövetve, szintén megfosztatott a kis-tőzsdétől. — Minden esetre valami rágalmazó feljelentés által. A negyedik — az a szerencsétlen, no annak ugyan nagy feladat jutott, t. i. ő egyedül van e nagy községben és majd eleget fog tenni annak a 1100 léleknek, a melynek négyen összesen sem bírtak eleget tenni. Tehát ennek nem volna más tanácsolni való, mint az, hogy fogadjon egy segédet szatócs-üzletébe és állítsa az ajtóhoz — a kinek más teendője ne legyen, mint a betóduló dohánykérőknek azt mondani, hogy, — »nincs.“ ügy hiszem, szükségtelen a további fejtegetés; csak annyit mondhatok, hogy ha „komiszáros* uram csakugyan szivén hordozza az állam érdekeit, akkor törekedni fog, hogy Zirczre minél előbb nagy tőzsde legyen felállítva, igaz, hogy nem egészen ő tőle függ, de legalább segédkezet nyújtson ez ügyben a zirczieknek és akkor nem csak félbakony trafikosai- nak viszályait és kellemetlenségeit feloszlatja, hanem a kormány jövedelmeit is szaporítja. Hoffmann Izidor. HÍREINK, Veszprém, 1882. április 23. Hymen. — Révy Géza, bodrogközi tiszasza- bályozási társulat főmérnöke, e hó 9-én jegyet váltott Éhen Károly csajághi földbirtokos úr bájos és kedves Ilka leányával. Boldogságot e frigyhez. Gyászhir. — Mint értesülünk, Késmárky József, volt veszprémi törvényszéki elnök, tegnapra virradóra hirtelen meghalt. Nyugodjék békében. A pannonhalmi főapátság gazdaságainak kezelői holnap után, mint a sz: szerzet visszaállításának 80-ik évfordulóján Posner által készített diszalbumot nyújtanak át a jószivü s lankadatlan tevékenységű Kruesz Krizostom főapátnak. Tartalmát képezi a hódolati felirat minden jószágkezelő által aláírva, a jószágigazgatók, a kezelő tisztek, a főapát által emelt összes egyházi, iskolai s gazdasági épületek fényképei, az épületek rövid leírása és költségvetése. Kitüntetés. — Auer Lipót, hegedűművész és zenetanár Oroszországban a pétervári conservatori- umban, városunk szülöttje, az orosz czártól a harmadosztályú Anna-rendet kapta. Gratulálunk a fiatal művésznek. Vérfagylaló rablógyilkossági kisérlet. — Csik István 73 éves veszprémi ház- és vörös- berényi szőlőbirtokos, télen-nyáron szőlőjében szokott lakni. Múlt csütörtök este, ép midőn bezárkózva le akart feküdni, úgy 9 óra tájban, kopogtatást hall az ajtaján, ki szól, ki az. »Csik uram* — szól kívülről a hang — »Huszár magának halat küldött, nyissa ki. »Nem nyitom én“ — volt a válasz — »hozd holnap reggel.* »Csak uyissa ki, addig sehova sem tehetem, mert a kutyák, vagy a macskák megeszik.* — Erre az öreg vesztére kinyitotta az ajtót és azon liácz Kálmán szabadi lakos rontott be, kit az öreg azonnal felismert. Rácz torkán ragadja az öreget, a nyakán levő sállal fojtogatni kezdi, belöki a szobába, egy kitört széklábbal leüti, ezzel, valamint egy ott talált szőlőmetsző-kés- sel rajta több súlyos sértést ejt és rá rivalg: ,Te kutya, add ide pénzedet.“ Erre az öreg egy vászonzacskót nyújt át 5 forinttal. A rabló ezzel nem elégszik meg, többet kér, össze-visszakutat két szekrényt, de nem talál semmit, erre lehúzza az öregnek ujjain levő három arany-karikagyűrűt. Az öreg lassan felván- szorog, erre Rácz öt kilökdösi a szobából, be a pinezébe. „Ülj le kutya, ha nem bírsz állni és mutasd meg a legjobb borodat.* Az öreg egy 10 akós hordóra mutat, melynek Rácz ki is üti az akonáját és héberez a borból. A présházban levő oldalasból le szel egy darabot, ahhoz kivesz saját zsebéből egy darab kenyeret és így falatozik. Szerencsétlenségére falatozás után kenyerének felét félre tette, nem is sejtve, hogy ez corpus delicti fog lenni, valamint pipájának a szára is, melyet szintén ott felejtett. Az öreg Csik felhasználta az alkalmat, mig a rabló borozgatott és ahogy tudott kivánszorgott a pincze- és présházból a szőlőbe és úgy akart elmenekülni. — Rácz észrevette, utáua rohant és mintegy tizenöt lépésnyire a pinczétől nyugatra elfogta és szőlőkaróval újra leütötte és midőn a földön feküdt, fején számos súlyos sértést ejtett, holtnak hívén magában dörmögve ezt mondá: ,Na, kutya, most már meg vagy dögölve,* és eltávozott. A szerencsétlen öreget úgy találták meg péntek reggel, ki bár vérben-fagyban, de eszméleten volt és elmondta a fentebbieket. A vörösberényi jegyző pénteken reggel 8 és y?9 közt személyesen tett jelentést Kleczár Ferencz járási szoigabirónál, ki nyomban értesítette az esetről a kir. ügyészséget, és a k. jbiróságot maga pedig dr. Sándorffy M.j.-or- vossal tüstént a helyszínére sietett az elővizsgálat teljesítésére és a vádlott Rácz Kálmán elfogatására, ki is még az nap délelőtt 10 órakor ép midőn Veszprémbe volt jövendő, a szemközt menő megyei foglárok által elfogatott, kikutattatott és a rablás színhelyére kisértetett, hol Csik Istvánnal szembesíttetett, ki is neki szemébe mondotta, hogy ő volt egyedül, ő volt a rabló és ő követte el rajta a számtalan súlyos testi sértést, azt állítván továbbá, hogy a Rácz Kálmánnál talált három véres arany-karikagyűrűt is, mely mindkettőjüknek felmutattatott ő rabolta el tőle. — De a többi bűnjel is mind kétségbevonhatatlanná teszi, hogy csakugyan Rácz Kálmán volt á tettes, mert a helyszínén felejtett pipaszár Ráczuál talált szá*
