Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)
1882-03-26 / 14. szám
VIII. évfolyam. 14-ik szám. Veszprém, márcz. 30. jr i Megjeleli e lap a „HIVATALOS ÉETESÍTŐ“-vel együtt minden vasárnap reg- gél. Rendkívüli esetekben kü- lönlap adatik ki. — Előfizetési ár mindkét lapra : negyedévre 1 frt 50 kr. ; félévre 3 frt; egész évre 6 frt. Egyes példányok ára )5 kr. — Hirdetések dija : egy hasábos petitsor tere 8 kr.; nyilttérben 20 kr.; minden beigtatásért. Idillin 30 kr. állami bélyegilleték fizetendő. Kiadóhivatal: Krausz A. könyvkereskedése Veszprémben. Ide küldendő minden előfizetés, hirdetés, melléklet s reclamátió. VESZPRÉM közgazdasági-, társadalmi-, helyi- s általános érdekli MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY. Magánvitáknak s személyes jellegű támadásoknak a lap keretében hely nem adatik. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Névtelen közlemények csak akkor Vétethetnek figyelembe, ha valódiságuk iránt bizonyíték szereztetett be. — Bérmentetlen leveleket a szerkesztőség csak ismert munkatársaktól fogad el. Szerkesztőségi iroda: Vár 4. sz. a. — Ide czimzandö a lap szellemi részét illető minden közlemény. i A „Veszprém“ tisztelt olvasóihoz. Az uj évnegyed közeledtével tisztelettel fordulok előfizetőimhez és olvasóimhoz, hogy a , Veszprém‘-et szives pártolásukba ajánljam. Mindent elkövetek, hogy a tisztelt olvasóközönségnek oly ismereteket és híreket juttassak birtokába, amelyek a valóságnak teljesen megfelelnek és így haszonnal vehetők. A „Veszprém* és „Hivatalos Értesítődre előfizethetni egész évre 6 frt — kr. félévre -3 „ — „ negyedévre 1 „ 50 „ Hazafiul' üdvözlettel Veszprém, 1882. raárczius_25-én. LÉVAY IMRE, szerkesztő és kiadó. Az állatvédés. Szinte hihetetlen, hogy ugyanaz az országgyűlési képviselő, aki az országház falain belül még a királygyilkosságot is védeni látszott, az országház falain kívül a leghumánusabb eszmék egyikének, az állatvédés eszméjének, lehessen a legnagyobb bajnoka — Hermann Ottó. Pedig nincs különben. De természetes is. Az ember embertársának faggatásába, kínzásába belefáradt már annyira, hogy csupa merő juxból még a hatalom legmagasabb polczán levőket sem kíméli többé, -— És mégis, mi az eredmény? Majdnem semmi. A világ, az emberiség, a társadalom megy a maga utján feltartóztatlanul. Egy-egy hatalrtíftsabbnak a láb alól való erőszakos eltevése épen annyi, mint ha a hullámok közé vág az ember. Egy perezre szétfutnak, a másik perezben újra összeomolnak, hogy tovább hömpölyögjenek és áldást vagy vészt hozzanak a rajtok dal- lozó sajkásra. A belefáradás ernyedtséget, az ernyedtség nem egy esetben visszatérést, illetőleg megtérést szül. így született meg a fővárosban is az állatvédés szép eszméje, melyA „Veszprém“ tárczája. Az anya. (Roraánez.) Temetőben kis sirt ásnak. „Ne ássátok ilyen mélyre, Nem ástok ily mélyre mástiak. Elfér ebben kicsi teste“. Temetésre szél az ének, A sötét sírt körül állják. Ez virágot, az könyet ejt, S a koporsót lebocsájtják. „Várjatok még jó emberek Összogyiirött szemfödöje,,! . . . Sokat mondó szép szemei Kialudtak mindörökre. „Ne sirasd már te jé asszony Szép kis angyal lett belőle“ . . . „Picziny ajka zárva vagyon Ez is néma — mindörökre.“ „Asszony, asszony 1 este van már Ne háborgasd a holtakat“ I . . . „Haza mennék — de oh ! nem vár, Kis karjával már nem fogad.“ Nagyobbítják a kicsi sírt, Szegény asszony nem zokog már. Temetőben, kis fiánál Ö reá is sötét sir vár. Mihaiik Lajos. nek megvalósítása szelidítőleg fog erkölcseinkre is hatni, és, ki tudja, nem fog-e ennek következménye egész társadalmunkon azonnal észrevehető is lenni. Minden durva ember állatokon kezdi meg először durvaságát, folytatja állatokon és embereken, de végzi egyedül csak embereken. Hoszter pulykákon kezdte és a Gold családon végezte művészetét. Nem egy, de száz esetet hozhatni fel, hogy az ember mily szép fokozatosan fej lődik még a durvaságban, a kegyetlenségben, a szívtelenségben is. Helyes tehát, ha a javító, az erkölcsszelidítő fejszét társadalmunk a baj gyökerére, az állatkínzásra irányozza és itt akar javítani, innen akar, innen vár reményt arra nézve, hogy erkölcseink megszelídülnek, ha az állatokkal való bánásmód is megszelídül. Mi tehát szívből üdvözöljük, a főváros kezdeményezését és kérjük, hogy az az állatvédő egyesület ne kizárólag fővárosi, hanem országos legyen, hogy abba szükség esetén a vidék is beléphessen és vidéki fiókegyesületek által a humánus eszmét a vidéken is megvalósíthassa, mert, legyünk őszinték, nagyobb szükség van arra a vidéken, mint talán a fővárosban, ahol jobb utak, utczák vannak, egyáltalán nagyobb a műveltség is, mint a vidéken. Az új egyesületnek meg kell küzdenie azon közönynyel, mondhatnák, ellenszenvvel, amelylyel ma már minden keletkező egyletet, egyesületet szoktunk fogadni. — Mert hiába, annyi manap a sok egyesület, társulat, meg a sok bizottság, hogy majdnem attól lehet tartani, hogy az ügyek ezekbe fulladnak bele, mielőtt elintéztethet- nének. De ez nem elégséges ok arra nézve, hogy visszatántorodjunk bármitől is, amit üdvösnek találunk. Az állatvédő egyesület is tagjaitól inkább érzeménybeli áldozatot követeljen, — A mikrokozmos, széptani oldalról. — Részlet a szerzőnek egy, kiadásra szánt nagyobb tanulmányából. — Az ember, mint a teremtésnek a föld összes alkotmányai fölé magasított remeke, lényét tekintve szerves testből és egyszerű lélekből áll, melyek lényeges alkotó részeit képezik, s melyekre külön- külöu, avagy kapcsolatosan összes nyilvánulásai visszavezethetők. Az ember tehát testszellemi lény, azaz szerves testtel biró szellem. E két alkotó része lényegesen különböző, s míg egyikével az alantabb anyagvilághoz, bár mint az állati test legtökéletesebben organizált példánya, tartozik; a másikával egy felsőbb, az anyagtalan szellemvilágba emelkedvén, már a régiek által méltán mendatott kicsiben világegyetemnek, görögül mikrokopnosnak, — ellentétben az összes nagy világ egyetemével, mely görögül makrokozmosnak mondatik. Amaz alantibb része, mint anyagi részekből álló, természetszerűleg az anyag tulajdonságainak van alávetve, és annas, hogy végre felbomlik, meghal; emez egészen ellentétesen egyszerű s csak mint ilyen képes az értelem és akarat cselekvényeire, melyek, ha a lélek nem volna egyszerű lényeg, ki nem volnának magyarázhatók, — s mint ilyen anyagi elemekből nem állván, nem is oszolhat fel, tehát természetszerűleg halhatatlan. Hogy az ember csakugyan az anyag és szellem egysége, hogy egyesülve van benne minden, mi az anyagi és szellemi országot teszi, hogy összekötő kapcsa a látható és láthatatlan világnak, igen szépen és jellemzően igazolja be Castelár Emil „A művészet, vallás és természet Olaszországban“ czimű művében, melynek 110-dik lapján az emberről mély értelemmel és felfogással igy nyilatkozik: mint pénzbelit, mert ettől borsózik már a hátunk. Ha igy a minimumra leszállított pénzbeli és a maximumra felemelt érzeménybeli igényekkel lép a magyar közönség elé és szervezetébe csak a magyar egyszerűséget veszi fel a külföldi százrétii galléros köpönyeg nehézkessége helyett, akkor az egyesület életrevaló, áldásthozó lesz ; ha ellenkezőleg, akkor sorsa az lesz, ami száz meg ezer hasonló egyesületé — a halál. Mi újság a nagy világban? Oroszországban a folytonos háborús hírek daczára, oly lapok is, melyek előbb nagy hangon beszéltek, újabban sokkal szelidebb nyilatkozatokat bocsátanak közre, s kijelentik, hogy Oroszország most egyáltalában nem kívánja a háborút; mert sok, igen sok és oly komoly oka van a háború nem akarására, hogy a jelen pillanatban a legborzasztóbb felelősséget vállalná magára, ha ezeket az okokat el akarná tagadni. Annyit azonban mint bizonyost lehet kivenni az ellentétes közleményekből is, hogy a pétervári és berlini udvar közt a viszony, mely a danzigi találkozás idejében olyan barátságosnak és maradandóan jónak ígérkezett, mindegyre feszültebb lesz. A porosz fővárosban nagy ünnepélylyel ülték meg a konzervativek Vilmos császár születésének 85 évfordulóját. A koronás császár-veterán a konzervatív központi bizottság üdvkivánó küldöttsége szónokának díszbeszédére válaszolva az idők mostani járását komolynak jelezte, s a porosz korona hivatásáról ejtvén még néhány szót, a vallásos érzület ápolását kötötte a konzervatív urak lelkére. Az egy egyptomi nemzeti párt a török beavatkozást a leghatározottabban perhorreskálja. — A franczia befolyás is egyre jobban enyészik. „A mi nyelvünk arabs és nem franczia“, — mondják a nemzeti pártiak s arabszolgaságot teljesen el akarja törölni. Francziaországból a kormányválság veszélyét elhárítottnak jelzik. Bizonyosnak tartják, hogy a költségvetési bizottság megválasztása Say pénzügyi programmjára kedvezőleg fog kiütni; mert még a jobboldal is felhagyott azzal a tervével, hogy gam bettistákra szavazzon, a szélsőbal pedig attól tartva, hogy ismét Gambetta kerülhet kormányra, szintén el akarja kerülni a miniszterválságot. A Szerbiával kötendő hajózási egyezmény, — melyet a közlekedési miniszter mostanában terjesztett a képviselőház elé, a barátságos államok közt fennálló teljes kölcsönösséget emeli érvényre. A horvát «rszággyülés Fiume-ügyi bizottsága az eléje terjesztett határozati javaslat ellenében ki„Az ember összfoglalata a teremtésnek; ásvány,— mely alá van vetve a nehézség törvényeinek s a tér határainak; növény, melynek szüksége van légre, vízre és világosságra; állat, mely a többi emlősök módjára születik és táplálkozik; mikrokozmos, azaz „kicsiben világegyetem“, melynek körded feje az égi köröket jelképezi, s melynek ragyogó szemeiből a csillagok fénye sugárzik ; augyal, mely az időn és téren túl szemlélni lógja az ős eszméket; a világ nagy zenésze, nagy papja és költője, ki az egyes tényekből az általános törvényeket vonja le, ki a durva anyagból a szellem tapinthatatlan lényét meríti, ki följegyzi lelkében az égitestek zengzetét, ki gondolatával öntudatot kölcsönöz a természetnek". Kiegészíthetjük a fentebbieket és ezen idézetet még azzal, hogy az ember az anyag és szellem szépségeinek nemcsak összfoglalata, nemcsak motívuma a legváltozatosabb művészi conceptióknak, de czélja is azoknak és pedig közvetetlenül mindig, amennyiben az ő gyönyörére, az ő lelkének nemesítésére szolgálnak, — közvetve pedig, amennyiben íőképen benne dicsőíttetik az, kiuek ő képére és hasonlatosságára van teremtve. Ha most már ezek után az embert széptaui tekintetben vizsgáljuk, azaz, ha az emberen és emberben feltalálható szépségeket tanulmányozzuk, fejtegetjük, a íöntebbiekből kifolyó természetes következetességgel azokat az emberen kívül és az emberen belül kell keresnünk, vagyis szó lehet az embernél testi és lelki szépségekről. Nézzük az embernél először is a külső, vagyis a testi szépségeket. Csak egy tekintet az emberre és ennek külső alakjára, s rögtön fel kell ismernünk ebben magasabb rendeltetését, valamint azt, hogy ezen külső alakban is van már széptani vonás. Mig ugyanis jelentette, hogy Fiume területi hovatartozandósága az ezt Rörvonalozó törvényezikkben határozottan eldöntve nincs, s az előterjesztett királyi leirat sem praejudikál Horvátország jogainak. Királyunk és királynénk olaszországi látogatásáról mindegyre nagyobb határozottsággal beszélnek, s Turinban, mint a mely hely volna a nagy- fontosságú politikai eseménynek hirdetett találkozásra kiszemelve, már az utazási programm részleteiről is beszélnek. Az olasz udvar és a városi hatóság nagymérvű előkészületeket tesz a fényes fogadtatásra. A magyar képviselőház közoktatási bizottsága a középtanodai törvényjavaslatot általánosságban hét szavazattal öt ellen elvetette; mire Boross G. az elnökségről leköszönt. Megyei közgyűlés. Veszprém, márcz. 7. és 8. A megyei alispán jelentése, hogy Molnár József tapolezafői községi gyámnak állásától való fel- mentetését engedélyezte, tudomásul vétetett. Foki Zsigmond tiszteletbeli állatorvosnak kérvénye, hogy elősorolt fuvar- és napi dijai megtéríttessenek, oly felhívással küldetik ki a devecseri járási szolgaiménak, hogy az érdekeltektől kívánjon be bizonyítványokat az iránt, vajon nem térítettek-e azok már meg általuk. Dr. Bélák Sándor, enyingi lakos, orvostudori oklevele kihirdettetik és az azért járó egy db arany a magyar nyelvtanítása körül érdemes néptanítók javára az enyingi szolgabiró-hivatal közvetítésével beterjesztetni rendeltetik. A megye alispánja előterjeszti az Enying községi elöljáróság által kezelt kórházi alapot. Az alapítóknak városi kórház létesítése volt szándékuk, enuélfogva Enying községi elöljárósága felhivatik, jelentést tenni, mikép kezeltetik jelenleg ezen alap, a múlt évekről a számadásokat terjeszsze a júniusi közgyűlés elé és jövőben minden év végével szabályszerűen számadást terjeszszen be. Szent-Gál község szabályrendelete telepedési díj szedhetése végett átalakítás végett visszaküldetik. A telepedési díj 25 írtra szállítandó le. Mező-Komárom község igazoló választmányának 1001 — 81. számú határozata, mely ellen Füves János mezőkomáromi lakos felebbezett és a választásokat megtámadta — helybenhagyatik. Bakony-Nána községnek a folyó évre összeírt közmunkájából 87 igás és 124 gyalog napszám oly feltétellel engedtetik át, ha a Pere pusztán keresztül vezető útvonalon az átengedett országos közmunkaerő mennyiségének megfelő községi munka használtatik meg. A megye alispánjának előterjesztése, hogy a betegápolási pótadó a folyó évre minden adóforint után iy4 krban vettessék ki, elfogadtatott. Főispán úr Bognár János okleveles állatorvost megyei tiszteletbeli állatorvossá kinevezte. az állat szabad mozgása mellett is a föld felé görnyed; míg a növény a földhöz nőve mozdulatlanul áll: addig az ember, lelki tehetségeit nem is említve, csak testalkatánál fogva is felfelé, az ég felé törekszik, — tehát valami magasabbra, valami nagyobbra és nemesebbre van hivatva. Az ember teste, mint állati szervezet, a tagok tökéletessége és összhangzó alkata miatt szép, valamint a testszin azon elevensége miatt, mely egész külsején elömlik. Arányosság mutatkozik t i. nemcsak a főtagoknak egymás közt való viszonyában, hanem az egyes tagok legkisebb részeiben is. A fejen pl. a homlok, a szemek, az orr, az ajak s ennek részei a legszebb arányosságot, szabályszerűséget és összhangot tűntetik fel. Némely aesthe- tikusok nagy részletességgel beszélnek az emberi test aráuyairól s számokkal igyekeznek kimutatni az egyes tagok nagyságát és viszonyát egymáshoz. Rendesen azt tartják, hogy a hibátlan, tökéletes és szabályos emberi test hosszának a fej, nyak és mell egy negyed részét képezik, a fej hossza pedig az emberi test hosszúságának egy nyolezadát, mások szerint hét és fél részét teszi ki. A külső szépséget az emberi testen szemlélhetjük még a testnek egyenes és illedelmes tartásában, a kültagok hajlékonyságában, az ügyes mozdulatokban, a tánezban, gyuinasztikábau stb melyek mind íeltüutetői, hű kifejezői az ember belvilágában történő változásoknak, tehát az érzelmeknek és indulatoknak Nem lehet ez alkalommal az emberi alaknak miudeu legkisebb részét az arányosság és összhangzat szempontjából széptani törvények alá vonni; mert az arányosságra, a rendre és igy a szépségre a nem, az életkor és a jellem módosítólag folynak be, — s ezeket részletesen taglalva, bele kellene mélyednünk az anatómiába, mely egy maga
