Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)

1882-03-26 / 14. szám

p VIDÉKÜNK,

Pápa, márczius 22.

Szombaton este a bástyáu nagy verekedés volt. Bognár Gábor úrnál a bástyáu sok deák mulatott, József névnapra. Ezen mulatság egy nagyobb számú gyermeksereget vont az ablak alá. Minden a szobában elmondott toaszt és minden elénekelt dal élénk viszhangra talált az utczán a kiváncsi gyermektömeg között. A pajkos gyermeksereg nem tágított, ezt a mulatók megsokallották és úgy este 9 óra tájban kirohantak az utczára, hogy szétverjék az utczán az ablak alatt lármázó gyermeksereget. A kirohanók botokkal, a házi ur maga egy nagy késsel volt felfegyverkezve. A kináilók észrevették a fenyegető veszélyt és futásnak eredtek. Épen szemközt van Gut Hermannénak szatócsboltja; mi vei a kapuk többnyire zárva voltak, a gyermeksereg legnagyobb része ide menekült. A deákok utánuk mentek Bognár Gábor úrral együtt. Itt a deákok elkezdtek garázdálkodni, mindent, a mi a boltban volt eltörhető, összezúztak, a kit ott értek, megvertek. Behatoltak a szobába, ott az ablakokat összetörték, a kenyérsütésre elkészített lisztet és tésztát elszórták, hullott az ütleg, mint a zápor, oda és vissza. A nagy zajra az utcza megtellett népséggel, ki egynek, ki másnak fogta pártját, folyt a verekedés itt is. A megjelent őrjárat nem volt képes a rendet helyreállítani, folyamodott katonai segélyért, mely nemsokára meg is jelent. Még csak ezután lett a verekedésnek vége. Több egyén megsebesült.

Brader Sámuel a helybeli általános ipartársulat létrehozója és elnöke múlt szombaton este meghalt. Buzgóbb és tevékenyebb iparosa nem volt városunknak; mindig azon volt, hogy iparostársainak jólétéi, becsületét emelje; miután tudta, hogy a társulás erre egyik íőeszköz, azon volt, hogy egy általános ipartársulatot alakítson, a mi neki részben sikerült is. Igen fájt neki az, hogy a csizmadia czóh, — akarom mondani — ipartársulat, és a molnár ipartársulat nem csatlakoztak az általános ipartársulathoz, mert meg volt győződve arról, hogy ha Pápán csak egy ipartársulat van, akkor ez nagy hasznára válnék az összes iparosoknak, akkor maguk teremthetnének és tarthatnának fenn egy ipariskolát. Ebben teljesen igaza is volt, mert az egyesült erő valóságos csodákat bir teremteni. Brader volt az, ki városunkban propogandát csinált a mellett, hogy egy iparos legyen országgyűlési képviselőnek megválasztva, mi két Ízben sikerült is. A városi közgyűlésnek ő volt egyik legtevékenyebb tagja, mindig a haladók pártján volt, mert gyűlölte a czopfot. Temetése kedden volt igen nagy részvét mellett. Gyurácz evangélikus lelkész úr igen gyönyörű, szép beszédet tartott a ravatal fölött, melynek igen helyesen választott theraája, a munka dicsőítése volt.

Az nap, mikor Brader Sámuelt eltemették, halt meg 46 éves korában a helybeli collegium tanári karának egyik dísze, Rózsa István, tüdősorvadásban. Tudvágya és szorgalma határtalan volt, mindig tanult. A mily örömest tanult, ép oly szívesen tanított. Magyarázata oly élénk, oly tiszta és világos volt, hogy a legutolsó is megértette. Tanítványai szerették, tisztelték, mert igaz jóakarójukat látták benne. Embertársai és tanítványai iránt részrehajlatlan és igazságos volt, mint Aristides. O soha sem leplezett semmit, mindig ki merte mondani a teljes igazat, nem törődve azzal, hogy minő hatást fog ez tenni. Ezen a pedantériával határos nyíltságából magyarázható, hogy miért kerülte ő

is a tudománynak egyik nehéz és nagy körre terjedő ága. Itt általánosságban csak annyit szükséges meSjeSyeznűnk, hogy az ember külsejének széptani megítélésénél tekintetbe jönnek; az arcz-él és arcz- szöglet milyensége, a főnek nagyobb vagy kisebb volta, a haj hosszúsága vagy rövidsége, a homloknak, mint a gondolatok és szellem lakóhelyének, emelkedettsége, domborúsága, magassága és ala- csonysága. Az emelkedett kidomborodott magas homlok nagy szellemi erőre mutat; ilyet mutat a homlokon Zeusz szobra, mely ha elborult, ég és föld megrázkódott félelmében. Az alacsony homlok nagy testi erőre mutat; ilyen Herkules szobra. — lekintetbe jön még az emberi külsőnek széptani szempontból való megítélésénél a szem és szemöldök, — amaz a két szem egymástól való távolsága s a szemek alakja, emez pedig a hajlás és ívezet milyensége által.

Megfigyelés alá esik az orr is, melynek alakja kiváló jellemzetességet kölcsönöz az arcznak, — s mindenek felett pedig a száj, mely a szem után a legszebb és legbeszédesebb arczrész. Valamint a szem, úgy a száj is elárulja a belső indulatokat; az ajkak vékonyabb vagy vastagabb volta, azoknak bezárása, léiig kinyitása vagy összeszorítása, majd haragot, majd csodálkozást, majd megvetést, ámu- lásc és egy eb élvezetet fejeznek ki. A test többi részei: a nyak, mell, kéz, sat. valamint az állás mind jellemzők, — s az avatott szem tüstént észreveszi az egészen a ferdeséget, aránytalanságot, rendellenességet, visszásságot, összhangzatlanságot, s habár általános érvényű s minden nemre és életkorra egyaránt alkalmazható széptani törvények nem állanak is rendelkezésünkre: a szép iránt némi érzékkel és fogékonysággal biró azonnal felismeri és helyesen megküiömbözteti a természetest a természetellenestől, az arányosságot az aránytalanságtól, a kellemes benyomást keltő harmóniát a disharmo- niától, valamiuta ránk kellemesen nem ható szabálytalanságtól, egy szóval a szépet a nem széptől...

Mdtramelléki.

(Folytatása és vége következik.)

lehetőleg a társaságot, magának és a tanulásnak élt; de azok, a kikkel társalgóit, annál jobban szerették, mert ritka tiszta jellem és lélek lakott benne. Már 4—5 év óta betegeskedett és közel egy éve, hogy nem taníthatott, mert rekedt volt Temetése roppant nagyszámú közönség részvéte mellett ma délelőtt volt. Béke hamvaira!

Polgár.

Vár-Palota, márcz. 23.

A »Veszprém* tek. szerkesztőjéhez.

Városunkban f. hő 19-én vasárnap este 9 óra tájban Kántor József helybeli pékmester háza kigyulladt. — A ház, mely valószínűleg egy geniális gazember által gyujtatott meg, nem égett le, mert csakhamar ott termettek derék tűzoltóink, a már előre megtelt fecskendőkkel és a tüzet alig pár perez múlva elnyomták.

Kedden t. hó 21-én a helybeli izr. imaházban igen fényes esküvő tartatott, hol Bernstein Berta k. a. Bernstein Lipót helybeli lakos bájos, szeretetreméltó leánya és Kohn Dávid soóskuti lakos esküdtek egymásnak örök hűséget. Áldás és boldogság kisérje frigyüket.

r. /.

Budapest, 1882. márczius 23.

Valóban esemény gyanánt jegyezhetjük fel, hogy ez egyszer a pesti vásár sár nélküli; mert ez majdnem oly ritkaság, mint Veszprémben a síkság. No de azért a száraz időnek sem lehet örülni, mert ha máskor sár-, úgy most portengerben kell evicz- kélni. S ha még e mellett szél urfinak is kedve kerekedik egy kis tánezra, a felkapott porszemekkel oly őrületes keringöket végez, hogy a járó-kelőknek nem kis türelem kell elviselni, mikor egy-egy csomó homok szemeik közé csapódik. Hanem azért ebből is van haszna az emberiség egy osztályának: a zsebmetszőknek, bő szüretük akadván a kavargó szél oltalma alatt, mert mig az emberek a szél és por ellen küzdelemmel vannak elfoglalva, azalatt zsebjeikből a pénzestárcza és más efféle a lehető legcsendesebben emeltetik ki, s ha észre vesz is valamit az illető, hajlandóbb azt udvariatlan szél kutatásának tulajdonítani, mintsem tolvajkéznek. Noha ugyanis ilyen alkalmakkor mindig gondoskodik a rendőrség s az ismeretesebb „ipséket* iparkodik amennyire lehet, akkorra egy kicsinyt hűseltetni; mindazonáltal — a régiek mellett újak keletkezvén, — mégis mindig elég veszélyeztetője marad a zsebbiztonságnak, még pedig nem- és rangkülönbség nélkül, a mi bizony elég szomorú világot vet társadalmunk erkölcsi állapotaira.

Maga a vásár valódi tarka képet nyújt: van itt minden, ami csak .szem-szájnak ingere* minden, a mit az emberi találékonyság szükségei fedezésére feltalálhatott.

S a mily változatos a vásár a tárgyak kü- lönféleségeiben, ép oly sokféle az ember, akikkel találkozunk; azon fajok képviselőin kívül, akik a négy folyam közti hazát lakják, itt-ott egynéhány egész idegent is láthatni, s nyelvet hallhatni annyi félét, hogy az ember a babyloni zür-zavar közepette valóban nem tudja, hogy hát kik között is van tulajdonképen.

Azonban, mint minden képnek, úgy ennek is vannak árnyoldalai, mert a mily veszélyesek a föntebb említett zsebtolvajok, nem kevesbbé azok a tér egyik sarkán csoportosuló pénzcsalók. Valóságos circus maximus! ahol nem ugyan tettleg, de a csalások legvariáltabb nemeivel húzzák ki a tudatlan nép zsebéből a pénzt. Itt szánandó sovány- ságu alakok bemázolt képpel, nem irigylendő s nem is ajánló öltözettel hajtogatják testöket a legundorítóbb helyzetekben, a szemenszedett közönség vad röhögése között. Ott egy zöld babért érdemlő művész égő szurokfáklyából falatozik jóízűen. (Jó étvágyat hozzá.) Mellette egy másik széles torkán kavicsokat eresztget le, s próbálván, hogy a csont vagy a vér erősebb-e, krajezárokat harapdál darabra.

Nem messze ettől, hétféle nyelven kevert zagyvalékkal hívja fel egy kikiáltó a népet, a bécsi Ringszinház égése, a várpalotai rablógyilkosság csalhatatlanul élethű képének megtekintésére. Kissé távolabb óriási betűkkel e felirat olvasható: .Itt van a hires jósnő, aki tenyérből vagy kártyából bárkinek szerencséjét is megmondja.8 És igy tovább; majdnem megszámlálhatatlan azoknak száma, kik mindnyájan az együgyű nép tudatlanságának kizsákmányolásával tengetik nyomorult életöket.

S ha az ember e szánalommal vegyes megvetést keltő csoportozaton végig tekint, önkénytelenül az a kérdés merül föl elméjében, hogy vajon e kép is a müveit, a felvilágosult tizenkilenczedik század keretébe illő-e? ‘Dó^sa.

Hirdetmény.

Egyéves mérte síkok vásárlása a\ állam részére.

Ezennel közhírré tétetik, miszerint Veszprém- megye területén az egyéves méncsikók vásárlása Enyingen, f. évi április hó 12-én a délelőtti órákban fog megtartatni.

Felhivatnak tehát mindazon tenyésztők, kik jól kifejlett, szabályos alkatú és erős csontn egyéves méncsikóikat eladni kívánják, hogy azokat a fenntnevezett napon és helyen megjelenő bizottságnak a községház előtt bemutassák. Ez alkalommal csupán oly egyéves méncsikók fognak az állam részére megvétetni, melyek származása apai részről hiteles fedeztetési jegygyei kimutatható. Előnyben részesül pedig oly csikó, melynek jó anyja is elővezettetik.

A megvásárolt csikók a miniszteri vásárló biztos által rögtön a helyszínen kifizettetnek és átvétetnek.

Ezen méucsikóvásárláson kívül a megye területén lótenyésztési jutalomdíjosztás is fog tartatni, melynek helye, ideje és feltételei iránt a hirdetmény később fog kőzzététetni.

Földmivelés-, ipar- és keresk. in. kir. minisztérium.

Felhívás

a ‘Devecser vidéki t. gazdaközönséghez egy De- vecserben alakítandó gazdakör érdemében.

Felfogva a jelenkor intő szavát, a midőn nagy czélok elérésére a társadalomban egyesülés jön létre, tapasztalván azt, hogy a mi egyesnek elérhetetlen, az többeknek együtt működve könnyű feladattá válik, belátva azt, hogy a gazdaság terén is csak .viribus unit is* jelszóval boldogulhatunk, ugyanerről győzvén meg bennünket a szomszédos megyék világos példái — különösen Vasmegyére utalunk — hol a nem rég felállított gazdakörök által a gazdák, a gazdakörök ágában, de leginkább az állattenyésztésben nagymérvű haladást tettek, melyet a gazdakör czime alatt létrehozott társulás volt képes kivívni; határoztuk el magunkat arra, hogy ez eszmét felkaroljuk, magunkévá teszszük, s mi is Devecser-vidéki gazdák megkísértjük ilyen üdvös intézmény felállítását- Egyesülünk egy gazdakör létrehozására, támogatván annak szükséges és előnyös voltát az alábbiakban előadandó indokokkal :

tekintve azt, hogy az ilyen gazdasági kör a maga szükebb körében egyedül az ott lakó gazdák érdekeivel foglalkozhatván, azok kiváualmait sokkal jobban ismeri, mint csupán egy központi egyesület, melynek különböző, néha ellentétes érdekek kiegyenlítésével kell megküzdeni;

tekintve azt, hogy a társulás bármely terén és irányban hasonlíthatatlanúl nagyobb eredményeket képes kivívni, mint egyesnek még oly kitartó rendkívüli szorgalma;

tekintve azt, hogy nekünk Devecser-vidéki gazdáknak számtalan közös bajaink, élénken érzett hiányaink vannak, melyeken csak társulás, közös egyetértés utján segíthetünk;

végül tekintve azt, hogy báró Kemény Gábor földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter úr ő nagyméltósága meggyőződést szerezvén a magyar gazdaosztály legvitalisabb érdekeinek eddig történt elhanyagolásáról, azt magas, hathatós pártfogásával mindenütt előmozdítja, s a gazdasági egyesületeket, gazdaköröket, úgy azok tagjait bármely méltányos óhajaik elérésében, — de csak mint ilyeneket — segíti

Tehát megbocsáthatlan hibát követnénk el magunk és gazdatársaink irányában, ha ezen önkényt kínálkozó, kedvező alkalmat elszalasztanánk, s ha önérdekeinket mellőzve, nem igyekeznénk egy gazdakört alakítani.

A fentebb említett indokoktól áthatva bátorkodunk alólirottak a Devecser-vidéki gazdákat egy gazdasági kör alakítása végett Devecserbe márcz. hó 26-án délelőtt 9 órakor a lövöldében tartandó értekezletre összehivni.

Lőrinte, 1882. márcziushó 4-én. Ihász Lajos, Szalatkay István, Reé Jenő, Kun Aladár, Puzdor Gyula, Noszlopy Gyula, Gulden György.

HÍREINK,

Veszprém, 1882. márcz. 26.

Gyászhir. — Fogarassy Mihály erdélyi püspök márcz. 23-án d. u. 3 órakor szélhüdés következtében meghalt. Nyugodjék békében!

Gyászhir. — A dunántúli helv. hitv. egyházkerület pápai főiskolájának tanárai mély fájdalommal jelentik szeretett kartársuknak, Rózsa István gymnasiumi tanárnak, 1882. évi márczius hó 20-án d. e. 9 órakor, életének 45-ik, tanárságának 20-ik évében hosszas szenvedés után történt elhunytét. A boldogultnak földi maradványai folyó hó 22-éu délelőtti 10 órakor fognak, a helv. hitv. egyház szertartása szerint, az alsó városi sirkertben örök nyugalomra letétetni. Kelt Pápán, 1882. márczius 20-án. Béke hamvaira!

A veszprémi betét- és kölcsönközvetitö- egylet — f. hó 19-én tartotta X. rendes közgyűlését, melyen igazgatókúl Kovács Imre eddigi első aligazgató, az egylet érdekei körül eddig szerzett nagy érdemei elismeréséül igazgatóvá, Nay Jakab első és Berger Sámuel második aligazgatóvá, Unger Manó, Tuszkau Valdemár és Deutsch Mór urak felügyelőbizottság tagjaivá egyhangúlag megválasztattak. Az évi mérleg átvizsgáltatván, a múlt évi kitűnő eredmény örvendetes tudomásul vétetett, s az igazgatóságnak a felmentvény kiadatott. Ezen jelesen szervezett és vezetett szövetkezet valóban megérdemli azon érdeklődést és pártolást, melyben évről-évre fokozottabban részesül.

Szép ajándék. — A napokban volt alkalmunk Velty Ferencz helybeli kőfaragó műhelyében megtekinteni azon értékes szép ajándékot, amelyet egy még eddig magát megneveztetni nem akaró nemesszivü jótevő készíttet a helybeli helv. hitv. reform, egyháznak ajándékba. Ez egy 8 szegletü talapzatból kinövő 88 cm. magasságú oszlopon nyugvó egy méter átméretü és 8 cm. lapvastagságu sziléziai márványból készült ur asztala római-dóri ízléssel. A szép ajándék virágvasárnapjára már rendeltetése helyén lesz és ünnepélyesen átadatik magasztos rendeltetésének.

Színház. — Károlyi Lajos, színigazgató Sz.- Fehérvárról, jól rendezett operette-, vígjáték-, népszínmű- és dráma-társulatával husvétra városunkba

jő. A kapitányi hivatal már az engedélyt meg is adta. Károlyi színtársulata jó emlékben és így jó hírben is áll a veszprémiek előtt, onnélfogva hisz- szük, hogy közönségünk kellő pártolásban fogja részesíteni. Egyelőre felhívjuk erre városunk becses figyelmét.

Szép eredmény. — Hochmuth Ábrahám helybeli főrabbi ur a veszprémi Chewra Kadisa jubileumának alkalmával mondott s ezen egyesület költségén kinyomatott egyházi beszédének egész jövedelmét 102 frt 60 krt. a városi kórház alaptőkéjének gyarapítására ajándékozta, mely kegyes adományáért a városi tanács neki, valamint a Chewra Kadisa egyesületnek, mely a nevezett munkának kinyomatását saját költségen eszközölte, hálás köszönetét nyilvánított. Továbbá a helyb. kereskedelmi testület ismétlő iskolájául az új városházi épületben egy tanterem átengedtetett.

Márczius 15-ike Lajos-Komáromban. — Hogy nemcsak városok lelkesülnek e nagy nap s akkor élt s még most is élő nagy férfiaink érdemei méltánylásáért, tanúsítja Lajos-Komárom, Veszprém vármegye szélén levő szerény falucska magyar, német, tót nyelven beszélő igaz magyar érzelmű lelkes lakossága. Nem volt itt nagy terítékű asztal, nem brilléroztak a divatba jött néha kierőszakolt toasztok, nem izzasztották a tánczkedvelőket a csárdások vagy Strausz „Dreischritt‘-jei; ámbár a hol mód van hozzá, a nagy nap emlékére ez is meg- jáija. Lajos-Komárom lakossága márczius 15-ikét kezdet óta köréhez mérten megünnepelte s máig is azzal ünnepelte meg, hogy minden ház ablakát kivilágította, háromszori üdvlövésekkel a község háza előtt az ünnepélyt köszöntötte, egyszerű zenészeink több darabok eljátszásával örvendeztette, a több évek óta fennálló dalárda tiszteletre méltó igazgató vezérlete alatt .Hazádnak rendületlenül légy híve* s több lelkes dalok elzengásével, lelkes, rövid beszéd tartásával az ünnepet bezárta, — s oda sereglett jó szivű lelkesült lakosság azon szivbeli óhajával távozott hajlékába: Éljen a király, éljen Kossuth, éljenek az igazságot szerető s buzgón eszközlő honfiak, legyen márczius 15-ike elfelejthetet- len e haza minden lakossága szivében! Varga Mátyás jegyző.

Beküldetett. — Lukácsy István tánezpró- báján nem túlzottan, de elegendően voltak, s a fiatalság kifogyhatatlan jó kedvének Náczi bandája reggel */25 órakor vetett véget. — A terem igen csinosan volt díszítve, és 8 rendező, feketében fehér kesztyűsen kék és fehér válszallaggal, fogadták a vendégeket. Szóval, semmi sem hiányzott s látszott, hogy tapintatosan volt minden rendezés, a tánezok jól mentek, s jelenvoltak a következő hölgyek: u. m. Breier nővérek, Tóth nővérek, Steiner Janka, Recsny Mariska, Szabó Nina, Pollinger Mari, Németh nővérek, Varga Róza, Csikász Mari, Kohn Katicza, Manheim Vilma, Joó Lina, Cziráki nővérek, Schvarcz Regina, Veisz Irma, Némethi Gizella, Freund Lina, és Nay Liszka Rátótról, Gisszinger Czili Herendről, — fiatal asszonyok, ltecsnyné, Vargáné, Veiszné, Némethiné, Freundné Rátótról.

Szeretetházi ügy. — Androvics Imre úr, a szeretetházi bizottság elnöke, jelenti márcziushó 24-iki kelettel, hogy a veszprémi II. segély egylet választmánya által a balatonfüredi szeretetház javára kiutalt 25 frtot köszönettel átvette és még az nap a takarékpénztárba gyíimölcsözés végett be is tette.

Vasúti szállítmányok. —• Folyó évi márcz. 18-ától minden vasúti szállítmány aviso-ja a postára adatik és a levélhordók által kézbesíttetik az illetőknek. Eddig, mint tudjuk, ezen avisók városunk két szállítójának Weisz- és Bergernek adattak át, kik azután nyomban be is szállították az illető feleknek. Történt azonban, hogy a két dudás egy csárdában nem férhetett meg és sok ízetlenséget okozott az állomásfőnöknek, ki csak helyeselhető salamoni bölcseséggel úgy vetett véget a bajnak, hogy az avisó-kat postára adja.

Ne játszszuuk a tűzzel. — Egymást érik a tüzesetek, különösen az erdőégések, melyek holmi száraz galynak, avarnak a pajkos megnyújtásából keletkeznek. Megyénk több helyén, városunk közvetlen közelében sokszor láthatni ily bitang tüzeket, amelyek hol erdőszélen, hol erdőközepén lobognak fel és falják a száraz avart és fájdalom, sok esetben magát a cserlyéket, fákat. Akik szeretnek a szabadban sétálni, sajnálva tapasztalják, hogy csak elvétve láthatni cserlyét, amelynek tövénél tűz nem rakatott volna. Veszélyes játék ez; mert ha valami bizonynyal a tűz látása ingerel legtöbb éretlen gyerkőezöt és sibedert tfíz-csinálásra. A kül- és bel- hatóság figyelmébe ajánljuk ezen valóságos pyro- maniát.

Cirkus Skriván. — Márczius 20-án érkezett meg városunkba Skriván lovardája és meghozta az annyira várt esőt is. Megjegyzendő, hogy az eső egyaránt üldözi a lovardatulajdonosokat és a nyári mulatságokat a szabadban. Skriván úr igen jó vé- leménynyel van városunk iránt és csak azt szeretné, hogy úgy folyjanak most dolgai, mint évekkel ezelőtt, mikor itt volt. Na, ha Skriván úrnak van kívánsága, akkor nekünk is van még pedig az, hogy hirdető lapjait meg programmját magyar nyelven küldözgesse szét. Azt a nehány sort, bármely tanuló diák lefordítja neki csupa szivességből.

A felnőttek oktatása. — A tavaszi napok beálltával a felnőttek oktatása a helybeli nagygym- nasiumban befejeztetett. Tartatott összesen 14 előadás, melyeket a közönség, különösen a téli hónapokban, igen szép számmal látogatott. Az előadások ily sorban tartattak: 1. A nihilizmusról. Lévay Imre. 2. oA sírásról és nevetésről. Keszthelyi Endre. 3. Az ember munkájáról a természetben. I. Per- ger József. 4. A természetről széptani szempontból. I. Szvaratkó Kálmán. 5. Az ember munkájáról a természetben. II. Perger József. 6. A nevetséges dolgokról az életben és művészetben. Keszthelyi Endre. 7. A tejutról. Lévay Imre. 8. A magyar népdalokról. Keszthely Endre. 9. A természetről széptani szempontból. II. Szvaratkó Kálmán. 10. A sajtó árny- és fényoldaláról. Lévay Imre. 11. cA munkáskérdésről. Lévay Imre. 12. A halálos bűn-